Hitel Könyvkiadó Kft. strana 2 z 6

Rod Dreher Magyarországon élő amerikai író és keresztény gondolkodó legújabb könyvében arra tesz kísérletet, hogy a spirituális válságban tengődő, varázstalanított és posztkeresztény Nyugatnak módszert kínáljon a kereszténység megújítására, az egykor virágzó hit és hitélet tüzének felszítására, amely a felvilágosodás és Nietzsche kijelentése - "Isten halott" - óta kihunyni látszik. A szerző a kereszténység reneszánszának erejét a közvetlen és eleven isteni tapasztalatra való képesség felébresztésében látja, vagyis annak előmozdításában, hogy hívők és hitetlenek egyaránt váljanak nyitottá és fogékonnyá a csoda, a bűvölet, a misztérium, a szentség és az isteni jelenvalóság megélésére. Könyve ezeknek a meghatározó és sorsfordító élményeknek szinte kimeríthetetlen tárháza. Az Isten létét és a hit erejét bizonyító példákat egy gondosan kidolgozott teológiai, filozófiai, spirituális szemléletmódba ágyazza, amely a keresztény ortodoxiából táplálkozik. "Az a világ, amely fenntartotta ezt a mindennapi bűvöletélményt, eltűnt. Ez nem azt jelenti, hogy ma már senki sem hisz Istenben. Sokkal inkább azt, hogy számos mai keresztény számára is megfogyatkozott az az eleven, lüktető szellemi valóság, amely őseink elbűvölt világképét áthatotta. A kereszténységet sokan erkölcsi szabályok összességének élik meg, közösséget összetartó köteléknek, terápiás önsegítő stratégiának vagy a politikai elköteleződés alapjának. Mindebben van is igazság. Ha azonban a bűvölet élménye nem élő, nem hozzáférhető, és nem a Krisztusban való életünk lüktető középpontja, akkor a hit elveszíti csodáját. És ha elveszíti csodáját, egyszersmind elveszíti vigasztaló, átalakító és hőstettekre hívó erejét is. Lassan, észrevétlenül elapad a lélek eleven élete, és vele együtt halványul el a végső értelembe vetett bizalmunk.

Rod Dreher Magyarországon élő amerikai író és keresztény gondolkodó legújabb könyvében arra tesz kísérletet, hogy a spirituális válságban tengődő, varázstalanított és posztkeresztény Nyugatnak módszert kínáljon a kereszténység megújítására, az egykor virágzó hit és hitélet tüzének felszítására, amely a felvilágosodás és Nietzsche kijelentése – „Isten halott” – óta kihunyni látszik. A szerző a kereszténység reneszánszának erejét a közvetlen és eleven isteni tapasztalatra való képesség felébresztésében látja, vagyis annak előmozdításában, hogy hívők és hitetlenek egyaránt váljanak nyitottá és fogékonnyá a csoda, a bűvölet, a misztérium, a szentség és az isteni jelenvalóság megélésére. Könyve ezeknek a meghatározó és sorsfordító élményeknek szinte kimeríthetetlen tárháza. Az Isten létét és a hit erejét bizonyító példákat egy gondosan kidolgozott teológiai, filozófiai, spirituális szemléletmódba ágyazza, amely a keresztény ortodoxiából táplálkozik.„Az a világ, amely fenntartotta ezt a mindennapi bűvöletélményt, eltűnt. Ez nem azt jelenti, hogy ma már senki sem hisz Istenben. Sokkal inkább azt, hogy számos mai keresztény számára is megfogyatkozott az az eleven, lüktető szellemi valóság, amely őseink elbűvölt világképét áthatotta. A kereszténységet sokan erkölcsi szabályok összességének élik meg, közösséget összetartó köteléknek, terápiás önsegítő stratégiának vagy a politikai elköteleződés alapjának. Mindebben van is igazság. Ha azonban a bűvölet élménye nem élő, nem hozzáférhető, és nem a Krisztusban való életünk lüktető középpontja, akkor a hit elveszíti csodáját. És ha elveszíti csodáját, egyszersmind elveszíti vigasztaló, átalakító és hőstettekre hívó erejét is. Lassan, észrevétlenül elapad a lélek eleven élete, és vele együtt halványul el a végső értelembe vetett bizalmunk.” 

Mit jelent a konzervativizmus? Mivel sokféle irányzatot, gondolatot, sőt, akár árnyalataiban igen eltérő politikai filozófiát is értelmezhetünk konzervatívként, önmagában ez a jelző keveset mond. Érdemesebb hát másképp feltenni a kérdést. Milyen a konzervatív ember? A szerző értelmezésében a konzervatív ember a civilizációval szemben mindenkor a kultúra oldalán áll, az élet természetes, hierarchiákat is magában foglaló rendjét hirdeti, védi az egyén, a család és a szuverén nemzetek létezésének jogát, vagyis mindazt, ami a leginkább útjában áll a globális, homogén állam technokrata utópiájának, az egész bolygót bekebelezni készülő Leviatánnak. Pető Zoltán friss szemléletű kötete a konzervatív modernitáskritikák eszmetörténeti elemzései és a konzervatív gondolkodók igazságai mellett a konzervativizmusról vallott saját meglátásait is tartalmazza. A szerző hangsúlyozza, a modern állam oly módon is hatalmas szörnyeteggé válhat, ha egyre lázasabb szabályozó tevékenységét nem mérséklik a modernitáskritikus, a technológia kultuszával szembeforduló gondolkodók. Az értelem mindenhatóságában hívő racionalisták tervezőasztalainál született társadalom ugyanis a jólét és a biztonság eszméire hivatkozva éppen a valódi jólétet és az igazi szabadságot veszélyezteti. PETŐ ZOLTÁN (1986, Mezőkövesd) a Nemezti Közszolgálati Egyetemen működő Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a konzervatív politikai gondolkodás eszmetörténete. A 18. századi brit politikai filozófiai gondolkodás jellemző paradigmáinak vizsgálatát követően érdeklődése a 20. századi német konzervativizmus, valamint a két világháború közti magyar filozófiai és politikai gondolkodás felé fordult.  

Nagy Koppány Zsolt kisregényének főszereplője akarata ellenére kerül egy olyan erkölcsi dilemma elé, amelyből lehetetlen jól kijönnie. Miközben gyógyszert visz beteg gyermekének, a távolsági busz szakadékba zuhan, és a túlélők között elszabadul a pokol. Van, aki csak életben próbál maradni, van, aki eleinte még segít is másokon – és vannak a tragédia keselyűlelkű vámszedői. Ebben a helyzetben kell(ene) Márton Andrásnak jó döntéseket hoznia. Vajon újra megtalált, hajdani szerelmét választja, vagy beteg kisfián próbál segíteni? Bárhogy dönt, boldogtalan lesz. Csak egy apa ő, nem több, ugyanakkor csak egy apa képes arra, amire neki képesnek kell lennie.Ez a zsigeri erejű, felkavaró és letaglózó, vibráló és körömlerágósan izgalmas kisregény örvényként rántja az olvasót az emberi természet legmélyebb és legsötétebb bugyraiba, amelyekről legszívesebben tudomást sem vennénk. A váratlan lehetőséget kihasználó, vadállati szintre süllyedt emberek tobzódó agressziója tapos a halkszavú emberségen, gerincek és gerinctelenségek csapnak össze a szakadékba zuhant busz vérfoltos, hullákkal és erőszakkal teli belső tereiben. Nem könnyű olvasmány, de embernek maradni sem könnyű: olykor egyenesen lehetetlen. 

Konsztantyin Bondarenko független ukrán újságíró Zelenszkij-könyve nem egy szokványos életrajz, amely a közismert, heroizáló Zelenszkij-képet ismétli. Ehelyett alternatív olvasatot kínál az ukrán elnök alakjáról, és segít megérteni, miként vált a politikai szatíra nagymestere maga is keményvonalas politikussá. Könyvében Zelenszkij a modern politika jokere, egy kiszámíthatatlan figura, aki egyszerre alakítója és következménye is a (geo)politikai játszmáknak. Egy jelenség, aki újragondolta a populizmus és a nyilvánosság szerepét, és ezzel elnyerte a választók bizalmát – ám mégsem tudott élni kiváltságos helyzetével a megfelelő történelmi pillanatban. És miközben egyre jobban megismerjük alakját, finom és árnyalt képet kapunk a mai ukrán társadalomról is, annak mély elitválságáról, médiapolitikájának hatalomátalakító szerepéről, az ukrán választók kiábrándultságáról és végül Zelenszkij személyes felelősségéről. A joker azoknak szól, akik nem kész narratívára vágynak, hanem a 21. századi ukrán politika és a nemzetközi érdekek ellentmondásokkal teli világát szeretnék megérteni – és ezért hajlandók megismerni egy provokatív nézőpontot is, amely egyúttal leleplezi korunk hatalomgyakorlásának természetét. 

Kötter Tamás József Attila-díjas író legújabb kötetében egy az Európai Unióból kialakuló, modernkori „Nyugat-Római Birodalom” végnapjait festi le. A szerző éles, ironikus hangon és gyakran kíméletlenül reális pontossággal mutatja be a média és a hatalom szövetségét, a kontrollálatlan bevándorlás okozta zűrzavart, a valóságtól elszakadt, önző és romlott elit gőgjét, az átlagember belső morális válságát, amit a valóság és a dogmává emelt nyitottság–sokszínűség–tolerancia hármas jelszava között feszülő ellentét okoz. Fogjuk fel ezeket a történeteket szellemi riasztólövéseknek, amely napjaink rossz, elhibázott politikájára figyelmeztetnek. Egy olyan politikára, amely a belső bomlás és az ebből előbb vagy utóbb törvényszerűen bekövetkező kulturális megsemmisülés szélére sodorta a kontinensünket. Létezik-e még ebből kiút? Bár a szerző a jelen állapotokkal szemben kritikus, a jövőt illetően pedig pesszimista, nem tartja kizártnak, hogy ha a birodalom nem is, Európa eszménye még menthető.„Arole kérdése eszébe juttatta az iskolát, és valami megmozdult benne. Annak az időnek az emléke töltötte be most a levegőt, amikor a fiatalok még ismerték Európa történetét, ezt szívták magukba, és ez alakította gondolkodásukat. Annyira szép, gazdag és gondtalan volt az élet, hogy el sem tudta képzelni, az ő nemzedéke lesz az utolsó, amelyik így nő fel. Nem tudhatta, hogy a millenniummal egybeeső születési dátuma milyen meghatározó lesz a földrész sorsára nézve, melynek védelmére felesküdött. Csak később – és hasonlóan kortársaihoz, túl későn – értette meg, hogy valami végleg megváltozott ebben a szép Európában.” 

Az angol remekmű a hetvenes évek Londonjának pezsgő művészeti életébe kalauzolja el az olvasókat egy rejtélyes festményhamisítás kacskaringós történetével. Lily Summers a Tate Galériában dolgozik, a Modern gyűjtemény kurátorának fiatal, lelkes asszisztense. Bár kollégái nem tudnak róla, titokban ő is fest, és régi vágya, hogy műveit egyszer kiállítsák. Mikor főnöke arra kéri, hogy segédkezzen egy Picasso-emlékkiállítás megszervezésében, nagy lendülettel veti magát a munkába, ám amikor sor kerül a megnyitóra, furcsa gyanújának ad hangot: lehet, hogy az egyik Picasso-kép hamis! Ezzel olyan eseménylavinát indít el, amely romba döntheti nemcsak az ő karrierjét, de a múzeum hírnevét is. Apró fogaskerék lévén egy hatalmas gépezetben, Lily csak a szaktudására és a kiváló megfigyelőképességére hagyatkozhat, hogy tisztázza önmagát és a múzeumot. Az amerikai írónő bravúrosan megírt krimije az utolsó lapokig tartogat meglepetéseket.

Aki ezt az albumot a kezébe veszi, tudni fogja, hogy van mire büszkének lenni. Több mint 300 fotó mesél arról, ami az elmúlt évtizedekben a fővárosunkban történt. Olyan összeállítás készült, amely nem csak az itt élők számára jelent büszkeséget, hiszen Budapest jóval több mint a fővárosiak otthona: az ország központja, a nemzet fővárosa, a külföldiek számára Budapest meséli el Magyarországot, a magyarokat. Ezért a megújult vagy éppen újonnan létrejött épületeket nem csak fotókkal és leírásokkal, hanem azoknak a személyes gondolataival is kiegészítjük, akik vagy résztvevői voltak ennek az építkezésnek vagy éppen, mint használók mondják el érzéseiket. A megszólalók között van mások mellett Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa; Balázs János, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész; Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A képeket Földházi Árpád, Magyar Sajtófotó díjazott fotográfus jegyzi. A kötet szerzői: Hegedűs Zoltán, Petri Lukács Ádám, Sal Endre A könyv a BP Városfejlesztési Műhely Nonprofit Kft. szakmai közreműködésével jött létre.

Az És mégis mozog a föld öt lánglelkű és változásokat sürgető diák története. Közülük emelkedik ki Jenőy Kálmán, a művelt, felvilágosult, sokoldalú művész és önfeláldozó hazafi, aki eltökéltségével, belső tartásával, művészi törekvéseivel mindazon nagy magyar egyéniségek képviselője, akik az apátiába süllyedt magyar glóbuszt újra mozgásba hozták, és utat törtek a reformkor számára. Sorsába Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József életének tragikus eseményeit sűrítette Jókai. A Jókai 200 Emlékév alkalmából a Hitel Kiadó három Jókai-remekművel tiszteleg a zseniális író munkássága előtt: Fekete gyémántok (1870), És mégis mozog a föld (1872), Egy az Isten (1877). Jókai művei semmit sem vesztettek frissességükből, ma is ugyanolyan szórakoztatók, meglepőek, mélyenszántók, elgondolkodtatók és nem utolsósorban humorosak.

A Fekete gyémántok főhőse Berend Iván, a bondavári szénbánya és öntöde tulajdonosa és főmérnöke, aki - mint Jókai minden nagy férfialakja - bátor, nemes lelkű, lovagias, a becsület és önfeláldozás mintaképe. Ezenkívül nemcsak műszaki és természettudományos lángelme és utópista társadalomtudós, de nagyvilági ember, verhetetlen kártyás, legyőzhetetlen ivó és párbajhős is, aki félistenként tornyosul az egész magyar társadalom fölé. A Jókai 200 Emlékév alkalmából a Hitel Kiadó három Jókai-remekművel tiszteleg a zseniális író munkássága előtt: Fekete gyémántok (1870), És mégis mozog a föld (1872), Egy az Isten (1877). Jókai művei semmit sem vesztettek frissességükből, ma is ugyanolyan szórakoztatók, meglepőek, mélyenszántók, elgondolkodtatók és nem utolsósorban humorosak.

LENYŰGÖZŐ TÖRTÉNET ABBÓL A KORBÓL, AMIKOR KÉT TESTVÉR, KÉT VILÁG ÉS KÉT ISTEN CSAPOTT ÖSSZE 1046 őszén Levente és Endre, a két Árpád-házi herceg hosszú száműzetés után hazatérnek, hogy visszaköveteljék a trónt a családjuknak. Nem egyedül érkeznek hát: vikingek, varégok, ruszok és besenyők jönnek velük az országba. Zotmund – a fagyos észak szülöttje, a bizánci császár gárdájának egykori katonája, akit később BÚVÁR KUND néven ismer meg a világ –, belecsöppen a pogánylázadások és trónviszályok forgatagába, ahol a nép ismét sorsdöntő választás előtt áll: továbbhalad a Szent István kijelölte keresztény úton vagy visszalép a pogány istenek világába, a szabadabb, magyarabb élet rítusai közé. Levente és Endre gyökeresen máshogy képzelik el az ország jövőjét, így a korábban megingathatatlan szövetségük felbomlani látszik. A LIBRI TALENT-felfedezett REGGŐ DÁNIEL nyitóregényének lapjain hercegek és harcosok, nagyurak és ágyasok sorsa fonódik össze és fordul nagyot hol a felsőbb hatalmak akaratából, hol csupán a sors szeszélye szerint. Ez a KIRÁLYOK, VARÉGOK ÉS TÁLTOSOK KORA, AHOL NEMCSAK AZ EMBEREK, DE AZ ISTENEK IS SZEMBEN ÁLLNAK EGYMÁSSAL.

Mi a teendő, ha biosz dolgozat közben fehér patkányok szaladgálnak a tanteremben? Fejtettél már meg titkosírást? A bálnák tényleg világító kaját esznek? Lehet-e valaki egy kicsit kocka és titokban menő egyszerre? Mi az a zoknilottó? Ki tudsz rakni egy bűvös kockát? Mit csinálnál egy talált repülővel? Egyáltalán hol lehet csak úgy repülőgépet találni? Ha azt gondolod, hogy ezek a kérdések nem lephetnek meg egy hetedikest, hát nagyon tévedsz! A Mi, kockákból kiderül, hogy utolérhetik-e a kalandok az embert a nyári szünet előtt, és az is, hogy kockulnak-e a kockák. Hanna elmesél neked mindent úgy, ahogy volt. Ez a könyv igazi gyerekek történetét meséli, éppen olyanokét, mint te vagy én. Én matek órán, a pad alatt lapoztam bele először. Te mikor kezded?

,,Nem önmagam vagyok, hanem önmagam szemlélője vagyok." A tradicionális metafizika talaján állva és onnan némelykor elrugaszkodva tárgyalja a szerző a létezés alapvető és végső kérdéseit, nem hallgatva el a szerelem és szexualitás témáját sem. A kötet célja a jó értelemben vett provokáció, a gondolatébresztés, a termékeny vita és eszmecsere előmozdítása, valamint a buddhista-szkeptikus felülemelkedettséghez szükséges támpontok megadása. ,,A globális válság közepette a legnagyobb veszélyben az éberség forog. A modern ember ugyanúgy nem tud csendben maradni, mint ahogy nem tud befelé fordulni. Ha az éberség elvész, minden elvész. Pusztán gondolati, filozófiai, elméleti, intellektuális, hermeneutikai, tudományos és verbális síkon az emberi problémák nem oldhatók meg. Bármiféle változás csak egyéni elmélyülésből és törekvésből indulhat el." TORNAI SZABOLCS 1971-ben született Budapesten. Író, filozófus, szerkesztő. Ez a nyolcadik önálló kötete.

Rosalind Grant fiatal, zabolátlan és csinos ifjú hölgy, szüleivel és bátyjával él az évszázadok óta a családjuk tulajdonában lévő birtokon, Grantsmere-en. A Skót-felföld zordsága éles ellentéte kedves és vidám természetének. A szomszédos birtok ifjú örököse tragédiák sora után elhagyni kényszerül ősei földjét, Rosalind pedig egyik napról a másikra szerelembe esik, amikor megismerkedik a birtok újdonsült gazdájával. Nem törődve bátyja ellenkezésével, igent mond a messziről jött angol fiatalúrnak, azonban a boldogságért meg kell harcolnia, ahogy bátyjának, Jamesnek is. A Grant testvérek életéről, felnőtté válásáról, veszteségről, küzdelmekről és a szerelembe vetett örök hitről szól a Grantsmere gyermekei, amely a viktoriánus kor Skóciájába kalauzol el minket.

A Pszichológus a polcon című sorozat első kötete olyan élethelyzetekben nyújt támogatást, amelyek komoly lelki küzdelmeket, válságokat rejthetnek magukban: egy gyermek születése, az iskolakezdés, egy válás vagy egy családtag elvesztése. A krízisek lehetséges okait, a megoldásra váró feladatokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó belső folyamatokat több évtizedes szakmai tapasztalata alapján, valódi történeteken keresztül mutatja be Szakács Adrienn Anna pszichológus, akinek az a célja, hogy olvasmányos, közérthető formában nyújtson kapaszkodót: segítséget az önismeretben és abban, hogy az olvasó bátran indulhasson el a megoldás felé vezető úton. A szerző külön figyelmet fordít a tartós kapcsolatokra, valamint arra, hogy milyen fontos, hogy a felek közösen hozzanak létre egy új családot saját értékrenddel, szabályokkal, normákkal. Szintén nagy hangsúlyt helyez az otthon fogalmára, bemutatva, hogy milyen mély szerepet tölt be életünkben. A kötet szól még a várandósság időszakáról, a gyermeknevelés fontos állomásairól, a szorongásról, a kamaszkor kihívásairól, de a digitáliseszköz-használatról is. Szó esik az életben betöltött szerepeink egyensúlyáról, a kiégés veszélyeiről, valamint az emlékezés, a gyász és a súlyos betegségekkel való megküzdés lehetőségeiről is. Azokhoz szól, akik szeretnének tudatosan, kiegyensúlyozottan haladni saját életútjukon, akár szülőként, akár társként, akár önmaguk jobb megismerésére törekvő emberként.

"Hatalmas megkönnyebbülés, amikor visszafordulnak a nézőket szállító hajók, eltűnik az utolsó helikopter is, és egyszer csak csönd lesz." Élő legenda. A legsikeresebb hazai vitorlázó. Az első magyar, aki körülhajózta a Földet. Fa Nándor mindig az ár ellen hajózott. Keményen dolgozó szülők negyedik gyermekeként határozta el, hogy megvalósítja álmát, és a körülmények dacára a világ legjobb vitorlázóival küzd meg az óceánokon. Ez a keményfejűség tette aztán eredményes sportolóvá, minden kudarcon túllépő hajóssá, sikeres üzletemberré - a maga urává. Követendő példa mindazoknak, akik úgy döntenek: soha nem adják fel. FA NÁNDOR hajótervező- és építő, óceáni vitorlázó, 1953-ban született Székesfehérváron. Ötször kerülte meg a Földet, tízszer szelte át az Egyenlítőt, számtalanszor átkelt az Atlanti-óceánon. Egyetlen magyarként háromszor indult a megállás és külső segítség nélkül teljesítendő Vendée Globe nevű földkerülő szólóversenyen, legutóbb 2016-2017-ben, a magyar építésű, Spirit of Hungary nevű, 60 lábas versenyhajóval. A 2017-es önéletírás ezúttal a Hitel Kiadó gondozásában jelenik meg.