Hitel Könyvkiadó Kft. strana 4 z 6

A család magyar ága, amelyből származom, 250 éve önzetlenül és nagy szeretettel viseltetik a haza és a nyelv iránt; a nádorok közvetítettek a magyarok lángoló szabadságszeretete és a néha túlságosan merev struktúrákban gondolkodó, Bécsben lakó császárok között. József Antal főherceg leszármazottjai Magyarországon éltek, magyarul beszéltek, és magyarnak érezték magukat. Egyikük, István főherceg adta át 1848-ban a magyar követeléseket Bécsben kuzinjának, a császárnak. A dolgok tehát évszázadok óta kicsit bonyolultabbak, mint elsőre látszanak. Habsburg Eduárd Magyarország szentszéki és máltai nagykövete. Családja Ausztriában, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban (és még jó néhány helyen) uralkodott. A szerző Ausztriai Eduárd főhercegként is ismert diplomata és közösségi médiaszemélyiség. Eduárdnak és feleségének, Maria Theresia von Gudenus bárónőnek hat gyermeke van. Eduárd számos könyv szerzője, köztük a Dubbie: The Double-Headed Eagle című gyermekkönyvnek, Aquinói Szt. Tamásról, James Bondról és Harry Potterről szóló köteteknek, regényeknek és forgatókönyveknek.  

Az orosz-ukrán háborúról szóló könyv második kötete a 2023 júniusi Prigozsin lázadás ismertetésével kezdődik, és a 2025 tavaszáig tartó eseményekbe nyújt betekintést.Folytatva az első kötetben megkezdetteket, elsősorban biztonságpolitikai szempontból, tudományos-ismeretterjesztő stílusban tárgyalja az első "igazság utáni vagy túli" háború katonai, külpolitikai, haditechnikai eseményeit.A szerző a történtek leírásában továbbra is egyaránt támaszkodik nyugati és orosz forrásokra, fenntartva Tacitus alapelvét: "Sine ira et studio!"Célja, hogy közérthető módon mutassa be a háború olyan katonai, biztonságpolitikai érdekességeit, összefüggéseit, amelyek nemcsak a hadtörténelem és külpolitika iránt érdeklődők, de a szélesebb nagyközönség figyelmét is felkelthetik.Dr. SOMKUTI BÁLINT: Hadtörténész, biztonságpolitikai elemző. Fő kutatási területe a modern érdekérvényesítés, ezen belül napjaink katonai műveletei, valamint a nem-hagyományos módszerek, elsősorban a gerilla- és irreguláris hadviselés. Történészi diploma után 2012-ben védte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Iskolájában disszertációját, amelynek a 4. generációs hadviselés volt a témája. 12 évnyi, multinacionális cégeknél eltöltött idő után egyaránt dolgozott az állami szférában, újságíróként és vállalkozóként is. Kiemelt érdeklődési köréhez tartoznak a jelen és a múlt hadiflottái és légierői, valamint a haditechnika és a hadtudomány.

Oswald Spengler utolsó nagyszabású műve, A döntés évei 1933 augusztusában jelent meg, és a maga idejében szenzációt keltett. Nemcsak azért, mert ez a mű, amely már Hitler és a nemzetiszocialista mozgalom hatalomra kerülése után látott napvilágot, ama kevés művek egyike, amely nyíltan bírálta a már kiépülő nemzetiszocialista berendezkedést, hanem azért is, mert ez a kötet is kasszasikernek bizonyult: bő két hónap alatt százezer példányt adtak el belőle.Spengler e könyvében voltaképpen annak a konzervatív oldalnak a véleményét fejezi ki, amely ugyan élesen szemben állt a korábbi weimari köztársasággal, de a hatalomra jutott nemzetiszocialista mozgalmat sem tudta elfogadni. Spengler itt jobbról, konzervatív-arisztokratikus szemszögből bírálja a nemzetiszocializmust, mint egy selejtes tömegmozgalmat. Ez egyben igazolja azt is, hogy a hitleri rendszer elemző, éleshangú kritikája nemcsak baloldalról, hanem jobboldali, konzervatív szempontból is lehetséges. Emellett a kötet tartalmaz számos olyan meglátást, előrejelzést, melyek a mi korunkban legalább annyira érvényesek, mint megírásuk idején. A napnyugati civilizáció lassú hanyatlása már hosszú ideje tart, napjainkra pedig új nagyságrendet ért el. A döntés évei egyik utolsó dokumentuma annak a széleskörű konzervatív, intellektuális mozgalomnak, mely nagyjából 1919 és 1933 között élte virágkorát Németországban, és amelyet a szakirodalom "konzervatív forradalomnak" nevez. Spengler éleslátása, gondolatai- a feltárt folyamatok és tendenciák kibontakozását látva - ma talán aktuálisabbak, mint amikor papírra vetette őket. A kötetet Csejtei Dezső és Juhász Anikó tanulmánya zárja, mely a spengleri gondolatok megértését segíti. Oswald Spengler (1880-1936) német idealista filozófus, történetfilozófus, a "konzervatív forradalom" elméletének egyik teoretikusa. Legnagyobb hatású műve, A Nyugat alkonya száz év távlatában is időszerű és helytálló - Spengler gondolatait H. Kissinger "meghökkentően pontos jóslatoknak" nevezte. A szóbeszéd szerint müncheni otthonában bekövetkezett halálát a nácik okozták. 

Rosalind Grant fiatal, zabolátlan és csinos ifjú hölgy, szüleivel és bátyjával él az évszázadok óta a családjuk tulajdonában lévő birtokon, Grantsmere-en. A Skót-felföld zordsága éles ellentéte kedves és vidám természetének. A szomszédos birtok ifjú örököse tragédiák sora után elhagyni kényszerül ősei földjét, Rosalind pedig egyik napról a másikra szerelembe esik, amikor megismerkedik a birtok újdonsült gazdájával. Nem törődve bátyja ellenkezésével, igent mond a messziről jött angol fiatalúrnak, azonban a boldogságért meg kell harcolnia, ahogy bátyjának, Jamesnek is. A Grant testvérek életéről, felnőtté válásáról, veszteségről, küzdelmekről és a szerelembe vetett örök hitről szól a Grantsmere gyermekei, amely a viktoriánus kor Skóciájába kalauzol el minket. "A mai napon Rosalind különös figyelmet fordított az öltözékére: azt a halványzöld tavaszi vászonruhát vette fel, amiről tudta, kiemeli a szeme színét, fölé a vastag, gyapjúból szőtt, kék-zöld kockás kendőt kanyarította a vállára. Mindig büszke volt arra, ha ezt a kendőt viselhette, ahogy bátyja is előnyben részesítette a hagyományos öltözéket, a Grant klán színeivel. Az elmúlt évszázadokhoz képest megkopott a klánrendszer jelentősége, de a környéken ez idáig mindenki büszkén viselte a Grant és Moray színeket." LILI ANN DANIELS író, civilben közgazdász. 2021 óta öt kötete jelent meg romantikus és fantasy zsánerben, ezek közül a Szerelem kötőféken nagy sikert aratott a romantikus történeteket kedvelő olvasók körében. A Grantsmere gyermekei történelmi-romantikus regényként bővíti a palettát, melyben az írónő a viktoriánus kori Skóciába repít bennünket.  

LENYŰGÖZŐ TÖRTÉNET ABBÓL A KORBÓL, AMIKOR KÉT TESTVÉR, KÉT VILÁG ÉS KÉT ISTEN CSAPOTT ÖSSZE 1046 őszén Levente és Endre, a két Árpád-házi herceg hosszú száműzetés után hazatérnek, hogy visszaköveteljék a trónt a családjuknak. Nem egyedül érkeznek hát: vikingek, varégok, ruszok és besenyők jönnek velük az országba. Zotmund - a fagyos észak szülöttje, a bizánci császár gárdájának egykori katonája, akit később BÚVÁR KUND néven ismer meg a világ -, belecsöppen a pogánylázadások és trónviszályok forgatagába, ahol a nép ismét sorsdöntő választás előtt áll: továbbhalad a Szent István kijelölte keresztény úton vagy visszalép a pogány istenek világába, a szabadabb, magyarabb élet rítusai közé. Levente és Endre gyökeresen máshogy képzelik el az ország jövőjét, így a korábban megingathatatlan szövetségük felbomlani látszik. A LIBRI TALENT-felfedezett REGGŐ DÁNIEL nyitóregényének lapjain hercegek és harcosok, nagyurak és ágyasok sorsa fonódik össze és fordul nagyot hol a felsőbb hatalmak akaratából, hol csupán a sors szeszélye szerint. Ez a KIRÁLYOK, VARÉGOK ÉS TÁLTOSOK KORA, AHOL NEMCSAK AZ EMBEREK, DE AZ ISTENEK IS SZEMBEN ÁLLNAK EGYMÁSSAL.  

Képzeljük el, hogy ma a magyar válogatott a világ messze legerősebb, legzseniálisabb csapata. És közben megtört, megfélemlített, látszólag aranyéletet élő, de bármikor letartóztatható, erőszakkal beszervezhető, megalázható játékosokból áll. Van olyan tagja, aki pár éve még a politikai rendőrség kényszerrel besorozott tisztje volt (Hidegkuti Nándor). Egyik csapattársát korábban internálták (Lóránt Gyula), a másikat letartóztatta, majd elengedte ugyanaz az "államvédelem" (Grosics Gyula). Másokat erőszakkal "raboltak el" szeretett klubjukból (Deák Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán), egyikükből később besúgót "kreáltak" (Czibor). Volt társuk, akit már a nagy sikerek idejére kivégeztek (Szűcs Sándor), más, túlélve a szovjet kényszermunkatábort, nemigen tetszett a rendszerhű szövetségi kapitánynak (Sebes Gusztáv), így nem lehetett válogatott (Raduly József). Voltak, akik még időben elmenekültek az országból (Kubala László), mások pedig hiába voltak világklasszisok, nem volt esélyük bekerülni a nemzeti csapatba. Ez (is) volt az Aranycsapat.Mező Gábor új könyve visszavezet egy szörnyű korszakba, a Rákosi-diktatúrába, korábban már ismert és teljesen ismeretlen történeteket, tragédiákat felidézve. De a végkicsengés mégsem keserű: bár az Aranycsapat klasszisai csak a pályán lehettek szabadok, varázslatos játékukkal hitet, reményt, boldogságot adtak egy sötétségre és félelemre kárhoztatott nemzet számára.

"Nem önmagam vagyok, hanem önmagam szemlélője vagyok." A tradicionális metafizika talaján állva és onnan némelykor elrugaszkodva tárgyalja a szerző a létezés alapvető és végső kérdéseit, nem hallgatva el a szerelem és szexualitás témáját sem.A kötet célja a jó értelemben vett provokáció, a gondolatébresztés, a termékeny vita és eszmecsere előmozdítása, valamint a buddhista-szkeptikus felülemelkedettséghez szükséges támpontok megadása. "A globális válság közepette a legnagyobb veszélyben az éberség forog. A modern ember ugyanúgy nem tud csendben maradni, mint ahogy nem tud befelé fordulni. Ha az éberség elvész, minden elvész. Pusztán gondolati, filozófiai, elméleti, intellektuális, hermeneutikai, tudományos és verbális síkon az emberi problémák nem oldhatók meg. Bármiféle változás csak egyéni elmélyülésből és törekvésből indulhat el." TORNAI SZABOLCS 1971-ben született Budapesten. Író, filozófus, szerkesztő. Ez a nyolcadik önálló kötete.  

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik, és elutazik Farkaslakára, hogy Tamási Áron szülőfaluját tanulmányozza. Beszélget az ott élőkkel, a polgármesterrel, a vendéglőssel, a pappal, a tanítónővel, a pakulárral és a nagyvállalkozóval, bejárja az utcákat és az esztenákat, részt vesz a miséken, az ünnepségeken az emlékház udvarán és a kocsmai világmegváltásokban. Amit tapasztal és feljegyez, nem a dokumentációt szolgálja, hanem arra készteti, hogy eltűnődjön saját sorsán, mulandó szerelmein, az örökkévalón, a magyar és az európai történelmen. Mindeközben a halhatatlan Tamási Áron távol otthonától, New Yorkban, a hetvenedik utca felhőkarcolójának ötvenedik emeletén, a Színésznő oldalán ébred. Ő is rácsodálkozik a 21. századra. Goethével cserél eszmét a bárban, majd hazalátogat, és egykori pályatársaival találkozva ugyancsak meghökkentő felismerésekre jut. Falusi Márton József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, irodalom- és eszmetörténész. 1983-ban született, Budapesten él. Eddig hét verseskötete, négy esszé- és tanulmánykötete, valamint egy monográfiája jelent meg. Drámáját, hangjátékait is nagy sikerrel mutatták be. Egyik főszerkesztője a Magyar irodalmi művek 1956-2016 című irodalomtörténetnek. Szépirodalmi tevékenysége mellett több kutatóintézet munkatársaként, több folyóirat szerkesztőjeként dolgozott már, jelenleg a Magyar Művészet főszerkesztője.  

Mi a teendő, ha biosz dolgozat közben fehér patkányok szaladgálnak a tanteremben? Fejtettél már meg titkosírást? A bálnák tényleg világító kaját esznek? Lehet-e valaki egy kicsit kocka és titokban menő egyszerre? Mi az a zoknilottó? Ki tudsz rakni egy bűvös kockát? Mit csinálnál egy talált repülővel? Egyáltalán hol lehet csak úgy repülőgépet találni? Ha azt gondolod, hogy ezek a kérdések nem lephetnek meg egy hetedikest, hát nagyon tévedsz!A Mi, kockákból kiderül, hogy utolérhetik-e a kalandok az embert a nyári szünet előtt, és az is, hogy kockulnak-e a kockák. Hanna elmesél neked mindent úgy, ahogy volt. Ez a könyv igazi gyerekek történetét meséli, éppen olyanokét, mint te vagy én. Én matek órán, a pad alatt lapoztam bele először.Te mikor kezded? SCHMÖLTZ MARGIT (1972-) író, könyvtáros, könyvtárvezető. Történeteiben a történelmi tények jelentik a kapaszkodót, a biztos pontot, a köréjük szőtt fikcióban a női gondolkodásmód, világlátás kerül előtérbe. Történelmi regények mellett ifjúsági irodalmat is ír, hitelesen és szórakoztatóan jelenítve meg a kiskamaszok kommunikációját és gondolkodásmódját.  

Háborúk, szerelmek, cselszövések, életre szóló barátságok - aligha kell más egy lebilincselően izgalmas történethez. Az csak hab a tortán, hogy ezúttal mindez nem a zord északi hitvilágban vagy a távol-keleti mesékben gyökeredzik, hanem a magyar történelem meghatározó személyisége körül bontakozik ki. Királyok, császárok, szultánok, pápák és hadvezérek elevenednek meg Hunyadi János, a törökverő hős történetében, amelyet Bán Mór az elmúlt negyedszázadban tizennégy kötetes, sok ezer oldalas regényfolyamban dolgozott fel. E művek alapján forgatták azt a magyar-német-kanadai-osztrák-olasz koprodukcióban készült, tízrészes televíziós sorozatot, amelyet nagy sikerrel vetítenek hazai és nemzetközi tévécsatornák és streamingszolgáltatók. A tévésorozat forgatókönyvéből készült regényváltozat a teljes történetet, Hunyadi János legendás életének minden fontos mozzanatát filmszerűen feszes szerkesztésben, a filmes dialógusok felhasználásával idézi meg. A kötet lapjain életre kel a XV. századi Kárpát-medence soknemzetiségű, színes forgataga, miközben egyre mélyebben ismerjük meg a címszereplőt, a semmiből felemelkedő hadvezért és az őt körülvevő személyeket, mindenekelőtt szerelmét és méltó társát, Szilágyi Erzsébetet, aki minden megpróbáltatás közepette férje mellett áll, valamint ádáz ellenfelét, Cillei Ulrikot, aki semmitől sem riad vissza, hogy elérhesse titkos céljait. A Hunyadi - A holló felemelkedése egyaránt izgalmas a tizennégy kötetes regényeposz megannyi olvasójának, a tévésorozat rajongóinak és azoknak is, akik most ismerkednek a magyar történelem egyik leghősiesebb, legszebb históriájával, amelyre nap mint nap emlékezik a nyugati világ a déli harangszóval. BÁN MÓR (Bán János): író, szerkesztő, újságíró, a nagy sikerű Hunyadi regényciklus szerzője. Elismerései: Zsoldos Péter-díj, Herczeg Ferenc-díj, irodalmi Prima-díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kitüntetése haditudósításaiért.  

Egy high-tech vállalat - az újság, a rádió, a tévé és az internet térhódítása után - kifejleszti az ötödik médiaplatformot, és elhatározza, hogy ezzel az új médiummal a piac élére tör. Terve megvalósításának teszt-fázisában az Alaszkai-öböl egyik elhagyatott, nehezen megközelíthető szigetére önkénteseket toboroz. A kísérlet célja, hogy rájöjjenek, hogyan viselkedik az emberi elme, ha az érzékszerveket kihagyva, egyenesen az agyba érkezik az adás. A kísérlet azonban csak a felszín, ami elfedi a valódi folyamatot: alvó embereket programoznak az interfészen keresztül, hogy bárkit, aki rendelkezik a beültetéssel, rá tudjanak venni bármire. Így hoznának létre egy titkos hadtestet, amelyben tudtán kívül szolgálatot teljesít mindenki, akinek a fejébe a chipet beültették. A vállalat útjában egyetlen ember áll: Walter, aki takarítónak jelentkezik a szigetre. Walter Campbell az egyik legrondább férfi a Földön, az egyik legtehetségesebb telepata a történelemben, az egyik legcinikusabb ember a világon - és egyben a legtitokzatosabb sorozatgyilkos is.A Dominium-sorozat új kötetében Duncan Shelley egy olyan világ elé tart görbe tükröt, amely lehet, hogy hamarosan valós kihívások elé állítja az emberi fajt... Duncan Shelly író, forgatókönyvíró, adatbányász, adatelemző. 38 könyve jelent meg, melyek közül a legismertebb Az elme gyilkosai trilógia és az Amer tánca. Társszerzőként részt vett egy sci-fi-thriller tévésorozat megírásában. Több politikai thrillert és sci-fit írt, továbbá szellemíró-társszerzőként másfél tucat dokumentumkönyv elkészítésén dolgozott.  

Az első posztmodern háború - Az orosz-ukrán háború katonai, biztonságpolitikai tanulságai című könyv I. kötete az előzményektől a 2023. júniusi Prigozsin-lázadásig tárgyalja a határaink mentén zajló háború eseményeit. A mű katonai szempontból, tudományos-ismeretterjesztő stílusban mutatja be az orosz-ukrán konfliktust, az előzményektől kezdve egészen a haditechnikára és a világrendre gyakorolt várható hatásáig. A nyugati és orosz forrásokat egyaránt felhasználó elemzés realista módon, a nyilvánosságra hozott célok, a geopolitikai korlátok, a hadtörténelmi tapasztalatok és a katonai lehetőségek szemszögéből közelíti meg az orosz agresszióval szemben harcoló Ukrajna küzdelmeit. A szerző nem törekszik egységes időrendi szerkezetbe foglalni a harcokat, ahogy a folyamatban lévő háború katonai történetének megírása sem célja. Mivel jelenleg mindkét oldal bizalmasan kezeli veszteségeit, a bevethető erők nagyságát, illetve a küzdelmekből levont következtetéseit, ez a törekvés hiábavaló is lenne. A könyv fő célja a háború azon katonai és biztonságpolitikai érdekességeinek, összefüggéseinek közérthető bemutatása, amelyek nemcsak a téma iránt érdeklődők, hanem a szélesebb nagyközönség figyelmére is számot tarthatnak. Dr. SOMKUTI BÁLINT: Hadtörténész, biztonságpolitikai elemző. Fő kutatási területe a modern érdekérvényesítés, ezen belül napjaink katonai műveletei, valamint a nem-hagyományos módszerek, elsősorban a gerilla- és irreguláris hadviselés. 2008-ban szerezte meg történészi diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán, 2012-ben védte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Iskolájában disszertációját, amelynek a 4. generációs hadviselés volt a témája. 12 évnyi, multinacionális cégeknél eltöltött idő után egyaránt dolgozott az állami szférában, újságíróként és vállalkozóként is. Kiemelt érdeklődési köréhez tartoznak a jelen és a múlt hadiflottái és légierői, valamint a haditechnika és a hadtudomány.  

Hogy kerül egy magyar fine dining szakács a brit királyi udvarba? Nem egyszerűen és nem is a leghagyományosabb módon... Az úton üvöltöző konyhafőnökök, részeges skót hajóskapitányok, pöfékelő angol katonatisztek és persze szebbnél szebb nők jönnek szembe. Aki pedig rendíthetetlenül halad előre, néha a főnökei elől futva, máskor a vaksötétben tapogatózva, bizarr kalandokba keveredve, az maga Villám Attila. A magyar séf húszévesen döntött úgy, hogy nekivág az angliai kalandnak, és két évtized alatt a ranglétra legaljáról London csúcsáig jutott. Közben megismerte a brit társadalom valamennyi szegmensét, színes történetei pedig kendőzetlenül mutatják be a vendéglátás ritkán látott bugyrait. A St. James's Palace vezető konyhafőnökeként eltöltött évei után most visszatért Magyarországra, könyvében pedig a nem éppen szokványos életútja mellett az imádott hivatásával kapcsolatos gondolatait, kulisszatitkait is megosztja olvasóival. 

Az angol remekmű a hetvenes évek Londonjának pezsgő művészeti életébe kalauzolja el az olvasókat egy rejtélyes festményhamisítás kacskaringós történetével. Lily Summers a Tate Galériában dolgozik, a Modern gyűjtemény kurátorának fiatal, lelkes asszisztense. Bár kollégái nem tudnak róla, titokban ő is fest, és régi vágya, hogy műveit egyszer kiállítsák. Mikor főnöke arra kéri, hogy segédkezzen egy Picasso-emlékkiállítás megszervezésében, nagy lendülettel veti magát a munkába, ám amikor sor kerül a megnyitóra, furcsa gyanújának ad hangot: lehet, hogy az egyik Picasso-kép hamis! Ezzel olyan eseménylavinát indít el, amely romba döntheti nemcsak az ő karrierjét, de a múzeum hírnevét is. Apró fogaskerék lévén egy hatalmas gépezetben, Lily csak a szaktudására és a kiváló megfigyelőképességére hagyatkozhat, hogy tisztázza önmagát és a múzeumot. Az amerikai írónő bravúrosan megírt krimije az utolsó lapokig tartogat meglepetéseket.  

Az Egy az Isten egy megrendítő utazás története: a tordai festő, volt diplomata, vasbánya-tulajdonos és hithű unitárius, Adorján Manassé és Zboróy Blanka grófnő megpróbáltatásokkal és küzdelmekkel teli útja Rómából sötét üzelmeken és viszontagságokon, a Magyarországon és Erdélyben dúló harcokon és további ármánykodásokon át gyermekeik megszületéséig és a székelyföldi Torockóban meglelt otthonukig, ahol megteremtik a világ zűrzavara közepette a maguk békés világát, a hit és a szeretet szigetét. A Jókai 200 Emlékév alkalmából a Hitel Kiadó három Jókai-remekművel tiszteleg a zseniális író munkássága előtt: Fekete gyémántok (1870), És mégis mozog a föld (1872), Egy az Isten (1877). Jókai művei semmit sem vesztettek frissességükből, ma is ugyanolyan szórakoztatók, meglepőek, mélyenszántók, elgondolkodtatók és nem utolsósorban humorosak.

"Szex nem lesz" - így regisztrál egy bizonyos Klára a randivonal.com-ra, azonnal felkeltve egy bizonyos Tivadar érdeklődését. "Világosan látszott, hogy ennek a nőnek van humora, hiszen kis túlzással erre a felületre a férfiak és nők jórészt szexuális kaland lehetőségét keresve jelentkeznek be" - közli a mindentudó narrátor.A két szereplőről aztán kiderül egy s más: többek között, hogy ez a nő "többé-kevésbé híres" művész, ez a férfi pedig megrögzött "párkapcsolatszédelgő", de legalábbis egy "nagy-nagy szamár". Kezdetét veszi egy modern románc, ami egyre abszurdabb fordulatok után szimpla zaklatástörténetként tetőzik."Csontváry Tamás" (bizonyára kamunév!) nyersen szókimondó beszámolója korunk elmeháborodott viszonyairól szól, sorra véve a korszellem neuralgikus pontjait, leszámolva a bennünk lévő maradék illúzióval is.Röviden és a lényeget illetően: "így szerettek ők", valamikor a 21. század küszöbén.RÉSZLET A REGÉNYBŐL"TIVADAR (43, max. 44) RANDEVÚ JELIGÉRE:Olyan nőt keresek, aki nem beszél vissza. Ne legyen véleménye, mer' az úgyis hülyeség. Lehessen vele jókat beszélgetni (amennyiben mindenben egyetért velem). Semmiképpen ne legyen liberálbolsevik! Ne akarjon velem lakni, és ne akarjon gyereket, de azért álljon a rendelkezésemre, amikor úgy kívánom.Hogy én mit tudok nyújtani?Jaaa, hát én FÉRFI vagyok, és én így vagyok jó, ahogy vagyok.KLÁRA (néha más, de 39-nél sosem több) TASZ JELIGÉRE:Amúgy szerintem a férfiak mind disznók, folyton hazudnak és elnyomnak, de velem nem lehet szórakozni, mert az én toleranciám nem ismer határokat. A legjobb az lenne, ha ...[kicenzúrázva] lenne egyszerre. Vidékiek kerüljenek, esélyük sincsen, kirekesztőkkel nem tárgyalok!Mielőtt velem felvenné a kapcsolatot, mindenképpen iratkozzon be egy pszichológushoz. Szüksége lesz rá!"A SZERZŐRŐLCSONTVÁRY TAMÁS (szül.: 20. sz. 2. fele - még él): magyar író, akinek ha felfednénk valódi kilétét, a kedves Olvasót le kellene, hogy lőjük. Mivel ennek jogi akadályai is vannak, a további bemutatástól - mindannyiunk jól felfogott érdekében - most eltekintünk.