HVG Kiadó strana 4 z 49

Franciaország a gasztronómia hazája. Gazdag kulturális hagyományait sikerült lefordítania a konyhaművészet nyelvére. A franciák mindig olyan bort kínálnak izgalmas, ínyenc ételeikhez, amely kiteljesíti az ízeket és illatokat. A francia konyha a minőség és az elegencia szimbóluma. Amint Henri Gault és Christian Millau kiáltványa (Éljen az új francia konyha! 1973) szellemesen rámutat, "milliónyi étel vár még feltalálóra". S ezért a franciák mindent meg is tesznek.

A görög konyha sokak szerint az egyik legegészségesebb a világon, ráadásul az ételek nagyon könnyen elkészíthetők. A görög gasztronómia kiváló minőségű, friss alapanyagokat használ, és olyan kreatívan kombinálja őket, hogy az ételek rendkívül ízletesek és szemet gyönyörködtetőek lesznek. De vajon mitől ennyire eredeti a görög konyha? Részben a sok napfénytől, aminek köszönhetően az országban hatalmas mennyiségű zöldség, fűszernövény és gyümölcs terem. És ha ez még nem lenne elég, a tenger további finomságokkal szolgál. A legelőkön a birkanyájak, a hegyek lankáin pedig az olajfaligetek kínálják a pompás alapanyagot a mediterrán fogásokhoz. Mindezt pedig átitatja az antikvitás korában gyökerező konyhaművészeti tradíció.

Minden recept legfontosabb hozzávalója a képzelőerő. Az olasz konyhaművészet mesterei ezt szinte mindenkinél jobban tudják, hisz még egy marék lisztből is megannyi tésztacsodát képesek alkotni. A latin konyha bölcsője, Itália elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzetközi gasztronómia fejlődésében. Ma már klasszikusnak számítanak a különböző tájegységek helyi specialitásai, amelyeket északon friss vajjal állítanak össze, délen olívaolajjal tökéletesítenek, de mindenhol a Mediterráneum legjobb fűszereinek ízével és illatával tesznek ellenállhatatlanná.

A mexikói konyhaművészet gyökerei még a Kolumbusz előtti kultúrákból erednek. Máig megőrizte e régi korok étkezési szokásait, az ételek elkészítési módjait, és két legfontosabb alapanyagát: a kukoricát és a csilit. Az óvilágból -Spanyolországból, Franciaországból, Hollandiából és Közép-Európából- hozott konyhákkal összeolvadva egy egészen sajátos gasztronómia jött létre, amely mind erőteljes ízvilágával, mind eredeti kivitelezésével csodálatos meglepetéseket tartogat.

A török konyhaművészet hatása az egykori Oszmán Birodalom határain belül mindenütt jól érzékelhető. A törökök imádnak a konyhában serénykedni, mi több, főztjükkel a hozzájuk betérő vendéget is szívesen elkápráztatják. Ételük vagy nagyon fűszeres, vagy nagyon édes, de egy biztos: sohasem unalmas. A hozzávalók közül nem hiányozhatnak a zöldségfélék, a friss gyümölcsök vagy a sült dió, amelyet illatos fűszerekkel vagy gyümölcsöntettel varázsolnak tökéletessé. Az országot körülölelő négy tenger vize bővelkedik az ízletes csemegékben. A hegyvidéken legelő juhok teje a világhírű török sajt és joghurt alapanyaga, a bárányhús elkészítésének pedig ezerféle módját ismerik.

A rendkívül sokszínű kínai konyha jóval több annál, mint amilyennek az egész világon elterjedt kínai gyorséttermek sablonos kínálata alapján ismerhetjük. A receptek változatosak: a kantoni étkek kifinomultságától a hagyományosan csípős szecsuáni fogásokig nagyon széles a paletta, de mindegyik közös jellemzője a kontrasztos ízvilág, a rizs és tészta változatos kombinálása hallal, hússal, zöldséggel, valamint a gyorspirítás technikája. A tea pedig mindenhol az étkezés elmaradhatatlan kísérője.

Indiában a világ legjelentősebb tradicionális konyhaművészetével találkozunk. Mérhetetlen változatosságában több kultúra lenyomata is tükröződik: magában foglalja az egyszerű és ínycsiklandó vegetáriánus fogásokat éppúgy, mint a tucatnyi alapanyagból készült ízletes hús-, hal- és csirkeételeket. Minden régió saját specialitással rendelkezik, amely vallását, történelmét és földrajzi adottságait tükrözi, de minden étterem is hozzáad még egy kis egyedi változtatást. Ahogy a XVI. század végén megjelentek az első európai kereskedők, majd 1600-ban megjelent a Kelet-Indiai Társaság, fokozatosan alakult ki a speciális konyhaművészeti stílus, az anglo-indiai. A XIX. századi brit uralom (Pax Britannica, 1857) kiteljesedése hozta az ún. rádzs konyhát, amelyre a szelídebb, kevésbé csípős és fűszeres ízek jellemzők.

Az arab konyha a világ egyik legtekintélyesebb gasztronómiai örökségét tudhatja magáénak. Határai nemcsak időben, hanem térben is igen kiterjedtek. Követi az iszlám tanításait, de az egységes vonások mellett - hatalmas és rendkívül változatos földrajzi adottságokkal rendelkező területről lévén szó - helyi jellegzetességeket is mutat. A kereskedő arabok az ókortól kezdve számtalan egzotikummal gazdagították a nyugati kultúrát, gasztronómiai palettájuk rendkívül sokszínű.

Az ezeréves japán konyhaművészet egyediségét nem lehet túlhangsúlyozni. Összetéveszthetetlen, sajátos és különleges. Az ország gasztronómiai hagyományait részint a sintoizmus és zen buddhizmus szellemisége, részint földrajzi fekvése és természeti viszonyai határozzák meg. A japánok mindent felhasználnak, amit a tenger kínál. Étrendjük egészséges: kevés zsiradékot és sok nyers vagy párolt zöldséget fogyasztanak. A legkisebb részletre is odafigyelnek, és a látvány ugyanolyan fontos számukra, mint az íz és a minőség: az ételek elrendezése és tálalása mindig rendkívül harmonikus.

Thaiföld, azaz az ízek paradicsoma - milyen találó név! Egzotikus és kifinomult konyhája válogatott örömöket tartogat rajongóinak szerte a világon. Az ízek és illatok varázsa, a kifinomult tálalás a legkényesebb ízlést is kielégíti. Ez a sokszínű szakácsművészet részben a változatos éghajlatot, részben a gazdag történelmet tükrözi, amelynek során sok idegen hatást magába olvasztott. A portugálok a XVI. században érkeztek az ősi Sziámba, innen folytattak élénk kereskedelmet az indiaiakkal, az arabokkal, a hollandokkal, a franciákkal és a japánokkal. Minden nép hozta a saját ízeit, és e keveredésnek is köszönhető, hogy a thai gasztronómia ennyire különleges, egyedi és népszerű.

A spanyol konyha ötvözi az országot alkotó régiók konyhaművészetét. Galícia, Katalónia, Baszkföld, Kasztília vagy Andalúzia eltérő természeti adottságai, történelme és kultúrája az étkezési szokásokban is tükröződik. A spanyol étlapot a kelták, rómaiak és arabok is gazdagították. Amerikából is sok új alapanyag került a spanyol hozzávalók közé. A főzéshez leginkább olívaolajat használnak. Kedvelik a húst, a halat és a tenger gyümölcseit, a sajtot, a gyümölcsöt és a zamatos bort.

A kiadvány tartalma: - Steve szerint a világ - Beszélgetések Walter Isacsoonal - Az okos, de szerény szőke lett a befutó - Steve Jobs és a nők - Mit olvasott? - Mit hallgatott - A valóságtorzító mező - Az ember, aki minden nemből igent tudott csinálni - A zen mint applikáció - Buddhista szemlélet - Mit és miért (nem) evett Steve Jobs? - Étrend egy kis bolygó számára - A munkamániás diktátor - Humánpolitikai stratégia - Egy korai névjegy - Pixar-sztori - Út a 150 milliós végkielégítéstől az első animációs Oscarig - A rész és az egész - Egy grandiózus vízió megvalósulása - Apple Computer - Utolsó szalmaszál - A nagy visszatérés az Apple-be - 7+1 tipp, hogy jobban menjen az üzlet - Mit tenne Steve Jobs? - Szerelem első használatra - Felhasználói élmény - Bill Gates vs, Steve Jobs - Infografika - Mesteri prezentációk - Hogyan ejtette ámulatba hallgatóságát? - Három történet - Avatási beszéd a Stanford Egyetemen - A szilícium csendje - Termékfejlesztés Apple-módra - A japán dizájn diszkrét bája - Miért kattant rá a Sony-egyenruhákra? - Gondolj titkosat! - Misztikus vállalati kultúra - Tisztelgések - Magyar alma - iPhone - Közösségi fokon # - Beruházás és növekedés - XMS - Öt percből lett harminc... - 27 éve kezdődött az Apple magyar kapcsolata - Jó irányban ült a lovon - Magyar IT-guruk Steve Jobsról - Almaszüret otthon - Steve Jobs egyik (még) nem megvalósult víziója

Amikor egy Wall Street-i elemző megkérdezte az Apple új vezérigazgatóját, Tim Cookot, hogyan működik a cég, így válaszolt: "Nem akarom, hogy bárki is megismerje a varázslatunkat és lemásolja." Ez az Apple titka és nagy ellentmondása: termékei és néhai társalapítója, Steve Jobs világszerte hírnévre tett szert, ám teljes homály fedi, mi történik a kaliforniai Cupertinóban, az Apple központjában. Legalábbis mostanáig. Adam Lashinsky a Fortune magazin vezető szerkesztőjének számos interjúra épülő kötete exkluzív módon tárja fel az Apple kulisszatitkait: Miért mond ellent az Apple számos olyan vezetési alapelvnek, amelyet napjainkban a legjobb közgazdasági egyetemeken tanítanak? Mi az, amit az Apple vezetői csak „titkos fűszerként” emlegetnek? Hogyan halmozott sikert sikerre Steve Jobs, és tudott kultuszokra jellemző követőket toborozni az iMachez, az iPodhoz, az iPhone-hoz és az iPadhez? Hogyan tudta megőrizni a ma már100 milliárd dollár évi bevétellel és több mint 50 ezer alkalmazottal rendelkező cég a versenyelőnyét jelentő startup-ethoszt?

Edward de Bono szaktekintély a kreatív gondolkodás, valamint a gondolkodás, mint képesség fejlesztésének területén. Több ezren írnak számítógép-programokat, Edward de Bono azonban az emberi elme számára ír programokat. Az emberi elme, mint önszerveződő információs rendszer működésének megértéséből létrehozta a laterális gondolkodás módszeres, kreatív eszközeit. Ő alkotta meg a "párhuzamos gondolkodás" gyakorlatát és írta a Six Thinking Hats (A gondolkodás hat kalapja) című könyvet. Az észlelésen alapuló (perceptuális) gondolkodásban alkalmazott eszközeit (CoRT, DATT) az oktatásban és az üzleti életben széles körűen alkalmazzák. Edward de Bono gondolkodás-iskola módszereit vezető világcégek alkalmazták, többek között az IBM, a Microsoft, a Prudential, a British Telecom (Egyesült Királyság), az NTT (Japán), a Nokia (Finnország) és a Siemens (Németország). Az ausztrál krikett válogatott is a segítségét kérte, hogy minden idők legsikeresebb krikett csapata lehessen. Dél-Afrikai tudósok egy csoportja Dr. De Bono-t beválasztotta a közé a 250 ember közé, akik a történelem folyamán a legnagyobb hatással voltak az emberiségre. Egy vezető ausztrál üzleti lap a legnagyobb kortárs látnokok közé sorolta. Az Accenture, egyik igen jelentős tanácsadócég az 50 legbefolyásosabb üzleti gondolkodó egyikének tekinti. Edward de Bono módszerei egyszerűek, de hatásosak. Egyik módszerének alkalmazása egy acélgyártó cégnek egyetlen délután alatt 21000 ötletet eredményezett. Tanított gondolkodást Nobel-díjasoknak és Down-kóros gyerekeknek. Edward de Bono orvosi (Málta), bölcsész (Oxford), filozófiai doktori (Oxford), bölcsészdoktori (Cambridge) és teológiai doktori (RMIT) diplomát szerzett. Konzultációs órákat tart az oxfordi, cambridge-i, londoni egyetemen, valamint a Harvardon. Oxfordban Rhodes ösztöndíjas volt. 67 könyvet írt, melyeket 37 nyelvre fordítottak le.

Éles eszű, könyörtelen és rafinált - leginkább ezek a jellemzők illenek Bernie Ecclestone-ra. Pályafutását gyakran tarkították vesztegetéssel és csalással kapcsolatos vádak és botrányok. De mi az igazság? Szegénységben született, végül milliárdossá vált azzal, hogy felfejlesztette a világ egyik legnépszerűbb sportját, a Forma-1-et. Mindeddig azonban soha nem árulta el, hogyan sikerült a hírhedt londoni Warren Street egyik használtautó-kereskedőjéből olyan meghatározó személyiséggé válnia, mint manapság. Hosszas hezitálás után döntött úgy, nem bánja, ha Tom Bower felfedi az igazságot életével kapcsolatban, és összegyűjt minden, róla szóló botrányt, katasztrófát és dicsőséget. Sőt bíztatta barátait és ismerőseit, de még ellenségeit is, ne féltsék, nincs többé tabu az életéről. Ahogy mondta, ő maga is kíváncsi saját sztorijára, mert rádöbbent: „Megküzdöttem az életemért, de eddig nem akartam tudni róla”.

Miért utálom a tejet? Miért kemények a csontjaim? Miért fáj a kezem, ha megvágom? Miért beszélek úgy, mint az apukám? Ez a könyv arról szól, ami egyedivé tesz téged, a füled formájától a hangodon át egészen azokig a dolgokig, amik megijesztenek vagy megnevettetnek. A génjeid, a személyiséged, a képességeid mind részei a történetnek, és ha kitöltöd a könyvben található teszteket, többet is megtudhatsz arról, miért vagy olyan, amilyen.