Jaffa Kiadó strana 26 z 63

„Nemcsak hiszem, de tudom, látom, tapasztalom, hogy egy új korszak első fecskéi vagyunk. Paradigmaváltást élünk meg, olyan hatalmas változást, ami által új ember van születőben. Az új férfi és új nő már nem előre megírt szerepjátékokra és ebből adódó játszmákra, hatalmi drámákra vágyik, hanem őszinte, szeretetteli kapcsolódásokra, flow-ban levésre, kreatív és játékos önkifejezésre, önmegvalósításra, lélektől lélekig való, egymást emelő, tanító, segítő kommunikációra, és egymásban felolvadó egységélményekre. És legfőképpen, hogy a saját életét élje, és az legyen, aki ő maga…” Soma Mamagésa új könyvében rávezet minket arra, hogy a félelem nélküli élethez, az ÚJ NŐ születéséhez belső úton keresztül juthatunk el, ezáltal egyre több önmagáért felelősséget vállaló, tenni és dönteni tudó, az életet élvezni képes, valóban felnőtt ember lesz világunkban. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy tisztuljunk, hogy merjük elengedni mindazt, amire már nincs szükségünk, hogy indulatok és belevetítések, torzítások nélkül tisztázzuk a szerepeinket, hogy elég bátrak legyünk ahhoz, hogy szembenézzünk a vágyainkkal és az árnyékainkkal, árnyékénünkkel, félelmeinkkel, azzal, amiben most vagyunk, és azzal, amiben majd szeretnénk lenni. A Félelem nélkül lapjain Soma és vendégei, a téma kiváló, a legkülönbözőbb területekről érkezett szakértői, szociológusok, közgazdászok, politikusok, pszichológusok, művészek, nemcsak a nőiség és a nemek kapcsolatát járják körül, hanem nagyobb és „felsőbb” egységek felé tekintve Isten és a gyermek kérdését is. A könyvben megszólaló vendégek: Barok Eszter, Bedő Imre, Hadas Miklós, Juhász Borbála, Keveházi Kata, Kiss Balázs Kunó, Móricz Emese, dr. Perintfalvi Rita, Szabó Tímea, Szél Dávid, Szelényi Zsuzsanna, Wahorn András.

Az autoimmun betegségek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. A tünetek megjelenése előtt a rejtett gyulladások és az önpusztító mechanizmusok akár hosszú éveken át rombolhatják a szervezetet. Ezt a folyamatot jelöli az úgynevezett autoimmun spektrum kifejezés: a skála egyik végén a még észlelhetetlen változások, a másik végén pedig az életminőséget már súlyosan károsító, akár teljes működésképtelenséghez vezető állapotok találhatóak. Minden autoimmun betegséggel küzdő ezen a skálán helyezkedik el valahol. Előfordulhat, hogy komolyabb tünetek soha nem jelentkeznek, csak a lappangó, krónikus kellemetlenségek, mint az elhízás, a lelassult gondolkodás, a hangulati ingadozások, a szüntelen fejfájás, az allergiák, a depresszió, az alvásproblémák, a felborult bélflóra-egyensúly, az ízületi fájdalmak és nem utolsósorban a megmagyarázhatatlan, krónikus fáradtság. Ezeket a szimptómákat – konkrét diagnózis hiányában – gyakran a „stressz” számlájára írják. A nevesített autoimmun betegségeken kívül egyre többször fedezik fel olyan testi-lelki bajok hátterében is az autoimmun folyamatokat, melyeknél eddig nem gyanakodtak ilyen összefüggésre. Sajnos szinte mindenki hallott már a leggyakrabban előforduló autoimmun betegségekről: az 1-es típusú cukorbetegségről, a szklerózis multiplexről, az amiotrófiás laterálszklerózisról (ALS), az Alzheimer- és a Parkinson-kórról, a bélrendszert érintő kolitiszről, a Crohn-betegségről és az irritábilis bélszindrómáról, a sokízületi gyulladásról, a pajzsmirigybetegségekről (Hashimoto- és Graves-Basedow-kór), az alopéciáról (foltos kopaszodás), és a sort még folytathatnánk. Ezek között vannak olyanok, amelyek az életmód és étrend szigorú betartásával kontrollálhatók, teljesen vagy nagyrészt tünetmentessé tehetők, másoknál a már kialakult károsodás nem visszafordítható, de a további állapotromlás megelőzhető, lassítható, illetve a gyógyszeradag csökkenthető. Mivel az autoimmun betegségek kialakulásában három tényező biztosan szerepet játszik (örökletes faktorok, környezeti hatások és áteresztő bélszindróma, vagyis az ezt kialakító életmód), ezért tanácsos átgondolni, hogy ezek közül melyikre van leginkább befolyásunk? A válasz nyilvánvaló: a harmadikra, vagyis arra, hogy mit eszünk, mit iszunk, hogyan élünk. Mindennek tükrében talán a legfontosabb, hogy mi az, amit nap mint nap enni kell ahhoz, hogy a szervezet tápanyagraktárai feltöltődjenek, az emésztőrendszer tisztuljon és gyógyuljon. A gyulladásfokozó ételektől való tartózkodás csillapítja a szervezetben zajló autoimmun folyamatokat, de az egészséghez jóltápláltság is kell, amit csak úgy lehet elérni, hogy tudatosan a lehető legmagasabb tápanyag-sűrűségű ételekre alapozzuk a napi étkezésünk.

Lendületes, kirobbanó mozdulatok, ámulatba ejtő trükkök és gyakorlatok – és nem utolsó sorban valódi erő a kidolgozott testben. Ez a street workout lényege, amit kitartó munkával te is elérhetsz! Már elsajátítottad az alapokat, és nagyobb kihívásra, látványosabb elemekre vágysz? Gödrösi Ádám, a téma szakértője új könyvében a haladóknak nyújt kapaszkodókat, szó szerint. Felküld a nyújtóra és a párhuzamos korlátra, hogy a sportág két legfontosabb eszközén szerezz magabiztos tudást, és bővíthesd az eszköztárad. Hiába nézed a videókat, sehogy sem sikerülnek az olyan ikonikus gyakorlatok, mint a muscle up 360° vagy a komolyabb billenések? Akkor ez tényleg a te könyved! A bátorság és az elszántság mellé konkrét és hasznos tanácsokat és leírásokat kapsz, gazdag fényképanyaggal illusztrálva, hogy elérd a céljaidat. Gödrösi Ádám közvetlen stílusban, a fokozatosságot szem előtt tartva vezet végig a szükséges lépéseken, hogy a sérüléseket elkerülve érj el sikert. Ádám első könyve, a Street workout mindenkinek magasra tette a lécet, olyan magasra, hogy félő volt, ezt aligha lehet felülmúlni. A Street workout haladóknak viszont nemcsak megugorja, de teszi ezt elegánsan, szakmailag megalapozva. A könyvet javaslom minden edzőnek és atlétának, aki most már a haladó szinten tart, mert ez a könyv lehetővé teszi, hogy lássák a teljes képet. Lakatos Péter, StrongFirst Master oktató, Carlson Gracie Jiu Jitsu – barna öv

A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erőszaknak a vizsgálata. E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult műhelye, az Erőszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem erőszakközpontú kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tűzte ki céljául. A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai jelenkor-történeti műhely kutatói folytattak tudományos eszmecserét. E tanulmánykötet a konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza. GYÁNI GÁBOR elméleti felvezetését követően az írások az erőszaknak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, illetve az annak leverését követően megjelenő formáit járják körül. TULIPÁN ÉVA az atrocitások szerepét vizsgálja a kádári ellenforradalmi narratívában, TAKÁCS TIBOR pedig az október 26-i nyíregyházi tüntetés elbeszéléseivel foglalkozik. MÜLLER ROLF a harcok tépázta Budapest képi világát elemzi, míg VÖRÖS GÉZA tanulmánya az újpesti forradalmárokról Mindszenty József kiszabadításához is adalékként szolgál. A határon túlra tekint STEFANO BOTTONI a Székelyföldön lefolytatott hatalmi vegzálásokat bemutató tanulmányával, míg BANK BARBARA közleménye a forradalom után újranyitott internálótáborokról, valamint KRAHULCSÁN ZSOLT írása, mely a Nagy Imre-ügy vizsgálóit mutatja be a hazai megtorlás működésének megértéséhez segítheti hozzá az olvasót.

Tényleg minden nő egy potenciális házisárkány? Te már észrevetted magadon a tüneteket? Mit lehet tenni egy kapcsolat ellaposodása ellen? Vajon a sors vagy a szabad akarat irányítja az ember életét? Valóban szükségünk van az illúziókra ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Ehhez hasonló izgalmas és húsbavágó kérdésekre keresi a választ Soma Mamagésa sziporkázóan szellemes és bölcs kötete, amely legjobb és legérdekesebb előadásaiból válogat. Soma néha humorral, máskor szenvedéllyel, olykor mélázva, de mindig nagy alapossággal járja körül témáit. A Hogyan ne sárkányosodjunk el? lebilincselő, szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány mindazoknak, akiknek elegük van belőle, hogy ők a család mártírjai, hogy a férjük kizárólag kitérdepelt tréningnadrágban látja őket, illetve, hogy a feleségük számára jámbor, nem nélküli mackók. Férfiaknak és nőknek, akik le akarják győzni a bennük rejlő sárkányt. "Valójában mindig ugyanoda lyukadunk ki: a szeretethez. A szeretet, a gyűl-ölet. A szeretet eteti, táplálja az életerőt, a gyűlölet kiöli. Irányuljon az magunk vagy mások felé. Amiért mi felelősséget vállalhatunk: az saját magunk. A saját elsárkányosodásunkért. Úgyhogy kívánok mindenkinek bátor tükörbe nézést, és sok-sok erőt!" (Soma Mamagésa)

A magyar turanizmus jellegzetesen magyar és teljességgel elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Létrejöhet-e a "turáni népek" összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppen Nyugaton? Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán és Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit kísértett meg, majd 1945 után elhallgattatták. Ennek ellenére túlélte az államszocializmus éveit, és újra teret nyert a rendszerváltozás után. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a Keletről való gondolkodás és politikai konzekvenciáinak története is. Izgalmas, másfél évszázados utazás Tibettől Argentínáig, Turantól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és a lövészárokásó gépet, néhány pénzhamisító, illetve a mérnök, aki megalapította a magyar-maori rokonságot. Turanista emlékek között élünk - csak nem tudunk róla. Ablonczy Balázs (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

Mennyi ideig tart ki a Camino varázsa? Meddig maradhat valaki zarándok egy nagyvárosban? Ha megkérdezték, azt mondtam: örökre! Pedig egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez nem igaz. Tudtam, hogy rossz döntést hoztam. Addigra azonban már késő volt, újra a régi lendülettel tepertem a mókuskerékben. Sejtettem, hogy a testem azt próbálja jelezni, hogy nem jó az irány. Figyelmeztetni akar, hogy tévúton járok. Nem lehet visszafordulni, nem szabad visszatérni ahhoz, aminek egyszer már teljes meggyőződéssel hátat fordítottam, ami szembe megy a lelkiismeretemmel és az önbecsülésemmel. Ezúttal mégsem hallgattam a belső hangomra. Számokat láttam magam előtt, amelyek igencsak jól mutattak. A lelki béke, a felhőtlen szabadság érzése azonban gellert kapott. Újra sokat szorongtam, és egyre gyakrabban jutott eszembe, hogy az életem véges. Pakolászni kezdtem magam körül, azt hiszem, rendbe akartam tenni a dolgaimat. A világéletemben hangoztatott "én mindig mindent megoldok" jelmondat halkulni kezdett, bizonytalanná, erőtlenné vált. "Ki kell bírnom egy ideig" - ez lett az új célkitűzés. A helyzet rosszabb volt, mint ami miatt pár éve világgá mentem onnan. Ám addigra már nyakig benne voltam a sűrűjében, és minden nap azt számolgattam, hány hónapnyi tűréssel tudok megszerezni pár év szerény anyagi biztonságot. Amire aztán nem kerülhetett sor, mert a sors a fejemre koppintott.

"A Mózes egy, huszonkettő Ábrahám és Izsák ószövetségi történetének modern feldolgozása. Az Ábrahámok a Horthy-kort, a második világháborút, a Rákosi-érát megélt és megszenvedett "rettenetes" szülők, nagyszülők. Az Izsákok lázadó fiatalok, akik nem kíváncsiak felmenőik múltjára, akart-akaratlan áldozatvállalásukra, szenvedéseikre, beteljesületlen szerelmeikre-vágyaikra, elrontott életükre. Nem hajlandók áldozatot hozni istenekért-eszmékért, a maguk útját akarják járni. Egy "szigetre" vágynak, távol a vénektől, ahol együtt és maguk lehetnek. Gál Hugi és Ádám, Bartos Márta és Gyuri - a két testvérpár - csontkockán dobják ki, melyik lánynak kell teherbe esnie a "nemzet mártírjának" fiától, a naivnak és jámbornak tűnő Miklóstól. Mert ő bizonyára kap majd egy lakást az anyjától nászajándékul. A játék azonban komolyra fordul: Hugi beleszeret Miklósba, és elhatározza: új életet kezd vele. Vajon Miklós is így akarja? Mikor újraolvastam a Mózest, ugyanazt a késztetést éreztem, mint pár éve Az ajtó felelevenítésekor. Akkor elzarándokoltam Szabó Magda házához, hogy megbámulhassam azt a bizonyos ajtót, és ácsingózhassak a kerítés előtt. A Mózes megjelenése után fiatalok tucatjai bukkantak fel a szerzőnél, csak hogy néhány szót válthassanak vele. Megrendülten töprengek rajta, miféle szív és lélek lakozott ebben a törékeny testben, micsoda írói tehetség, hogy életbölcsességét olyan erővel tudta szavakba önteni, amivel embereket repít ki komfortzónájukból - pusztán, hogy pár pillanatig megmerítkezhessenek valamiben, amiről maguk sem tudják, mi, de a könyv hatására elementáris vágyként jelentkezik bennük." (Singer Magdolna)

Jakupcsek Gabriella Magyarország egyik legismertebb és legnépszerűbb televíziós műsorvezetője. Szinte mindenki ismeri felkészültségét, alaposságát, finom kérdezési stílusát. Könyvében végiggondolja, melyek az élet megúszhatatlan helyzetei, melyek azok a kérdések, amelyekkel előbb-utóbb mindnyájan szembesülünk - s közben arra is keresi a választ, hogy hogyan mesélheti el mindezt a kislányának. Az anya felelősségérzetével, a barátnő kedvességével és a kommunikációs szakember hozzáértésével mesél a tőle megszokott könnyed, önironikus, mégis komoly hangon mindenkit érintő és érdeklő témákról. Ír sikerekről és kudarcokról, a női létről és az anyaságról, házasságról és válásról, gyerekvállalásról és karrierről, a gyereknevelés során felmerülő kínzó kérdésekről és saját kiskori élményeiről, családról és hivatásról, és természetesen a tévéről, amely számunkra a szórakozást, számára viszont a munkát jelenti. Jakupcsek Gabriella bensőségesen társalog, kérdez és válaszol - ám ez alkalommal, oly sok emlékezetes talkshow után, ő a mi vendégünk! Megosztja velünk azokat a történeteket, melyekkel munkája során találkozott és amelyeket ő maga élt át. Személyesen és őszintén. Nem ad végleges válaszokat, nem nyújt megoldásokat, hanem közös gondolkodásra hívja az olvasót: hogyan magyarázzuk el a gyerekeinknek az élet dolgait, melyeket olykor mi magunk is nehezen értünk?

Albumunkban a Radnóti házaspár, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképeiből válogattunk. Bemutatjuk közös életük előzményeit, azokat a felvételeket is, melyek gyermek- és diákkoruk, megismerkedésük, majd jegyességük idején készültek. A fejezetek a költő, később a jegyes-, majd házaspár közös sorsának fontos szakaszai köré épülnek fel, melyekben először Radnóti Miklós, majd Gyarmati Fanni képeit mutatjuk be. Életük összefonódásával egyre több a közös fotó is. Külön fejezetben közöljük az abdai tömegsír exhumálásakor előkerült, rongálódott képeket, melyeket Radnóti Miklós az utolsó munkaszolgálatára magával vitt, továbbá az 1946 augusztusában, közös életük végén, a költő újratemetése alkalmával készült hivatalos fényképfelvételekből néhányat. Albumunk végén egy-egy fejezetet szenteltünk Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni családjának is. Ezek a képek egyrészt önmagukban is érdekesek, másrészt szereplőikről, különösen Gyarmati Fanni családtagjairól gyakran olvashatunk Naplójában és Radnóti Miklóssal váltott leveleikben is..

Szeretnél örömtelibb, teljesebb életet élni? Szívesen tennél saját egészségedért? Megszabadulnál az éveken, olykor évtizedeken át magaddal cipelt terhektől? Megélnéd természetes nőiességedet, de nem tudod, hogyan fogj hozzá? Nos, van, aki a gyógyulásért a hagyományos orvosi utat választja, és van, aki nem. Ez nem jó vagy rossz, hanem egyéni döntés kérdése: ki mennyire tájékozott, és persze nyitott. A spirituális felébredés ugyanis mindig akkor történik, amikor az illető megérett rá - sem előbb, sem később. Egyet azonban nem árt, ha észben tartunk: mindig vannak választási lehetőségeink! Az Öngyógyító könyvben SOMA MAMAGÉSA húsz év önismereti munkájának tapasztalatát összegzi a lelki wellnessein, önmegismerő-önfelszabadító kurzusain és belsőerő-fejlesztő táboraiban alkalmazott egyéni és csoportos technikáktól kezdve a különféle szakemberek által alkalmazott módszerekig. Szó esik még meditációról, jógáról, böjtről és tisztítókúrákról, a kreativitás gyógyító erejéről, illetve a csodákról. "Az is nagyszerű, ha gondolatébresztő magokat tudok elvetni. Mindenkinél más önsegítő technika válik be, ezért gyűjtöttem össze itt jó párat, s osztom meg veled, kedves olvasó, a személyes élményeimet e módszerekkel kapcsolatosan. Ami nekem nem használt, rajtad talán mégis segíteni fog. Csak egy javaslat: ne a gyógyító technikákban higgy, hanem saját magadban!" (Soma Mamagésa)

Példátlan bátorságú és őszinteségű könyvet tart a kezében az olvasó. És ez az őszinteség nem csupán az intim részletekre értendő, az egész könyvet áthatja. Soma Mamagésa úgy mer beszélni a szexualitásról, mintha a legigazibb barátnőjével beszélgetne, akire rá meri bízni legféltettebb titkait is. Persze sokan képesek minden gátlás nélkül megmutatni meztelenségüket, de az, aki a lelkét meri ilyen mélységekig lemezteleníteni, ritka kivételként válik ki a sokaságból. Soma Mamagésa saját életén és élményein keresztül a testiség és a szexualitás szinte valamennyi oldalát megvilágítja: megismerjük az első önkielégítés, a szüzesség elvesztésének tapasztalatait, a korai, esetlen szárnypróbálgatásokat, az örömtelen vagy épp fájdalmas aktusokat éppúgy, mint a hétcsillagos szeretőket, az orgazmus fennsíkjait vagy az eksztatikus pillanatokat. Soma Mamagésa nemcsak a ruháját veszi le, hanem a bőrét, a húsát is, és a merev tabukra fittyet hányva zsigeri szinten mutatja meg a maga teljes belső valóságát. Kendőzetlen, felszabadító őszinteségének segítségével nemcsak saját szexualitásunk megtapasztalásához kerülünk közelebb, de végső soron egész lényünk megértéséhez is. Hiszen a tiszta szex maga a felszabadulás, az élni akarás és a kiteljesedés forrása. Gyógyító ez a könyv, gyógyítóbb, mint bármely szexualitásról szóló ismeretterjesztő kötet. Felráz, átölel, felizgat, meghozza a kedvet, hogy a szexualitás izgalmakat ígérő mélységeibe vesse magát az olvasó. És emellett felhőtlen szórakozást is ígér! "Ezzel a rengeteg tapasztalatra épülő könyvvel az a célom, hogy adhassak valamit, amitől szabadabbak, boldogabbak, teljesebbek lehetünk. És hogy - ha csak egy icike-picikét is - felgyorsuljon az a folyamat, amelyben jelenlegi individualizálódó korunkban benne vagyunk. Azazhogy a végletekből minél hamarabb visszakerüljön a szexualitás az őt megillető, méltó helyére, ahonnan eredendően indult." (Soma Mamagésa)

A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei - és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok - a magyar közemlékezetben is kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel. Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét. Tabajdi Gábor új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet kilenc térképe is segíti a tájékozódást.

Hasas hófelhőkkel terhes ólomszürke ég borul a vidéki kisvárosra. Tóth János tanító családjában disznóvágás lesz, s míg a toros vacsorára készülnek, váratlan események zúzzák szét a hétköznapok nyugalmát, évtizedek óta felszín alatt lappangó ellentéteket robbantva ki. Két nap leforgása alatt két család élete fordul föl fenekestül. Két családé, amelyek mindenben különböznek egymástól, s amelyek sorsát mégis eltéphetetlenül egybefonja a huszadik század történelme. A szegénysorból származó Tóth Jánost özvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán taníttatta. Tóth mégis elhagyja őt és két testvérét, mert belebolondul a valaha jómódú földbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. Őt nővérével és öccsével a fukar, szigorú nagymama neveli, akitől a gyerekek több verést kapnak, mint szeretetet vagy ételt. Nem csoda hát, hogy miután a gőgös Paula hozzákényszerül öccse házitanítójához, Tóth Jánoshoz, a férfinak szüntelen megvetés és megaláztatás jut osztályrészül. Vajon meddig tartható fenn egy kapcsolat, amely az egyik félnek mindent, a másiknak semmit sem jelent? "A Disznótor az eltemetett titkok regénye: egyszerre sötét tónusú bűnügyi történet és megrázó, görög sorstragédia. "Régi, fájdalmas emlékeket ébresztett bennem a Disznótor elolvasása. Hiszen a vallásos, puritán Hajdúság, ahol a regény játszódik, egyben saját gyerekkorom színhelye is, annak minden szépségével és drámájával. Ahogy Szabó Magda is fogalmaz, a könyv "üzenet (...) abból a hajdani világból emebbe". A nagyszüleim múltba vesző világából, amelyben nem volt virtualitás, az emberek "igazi" életet éltek, cselekedeteiknek súlyuk és következményük volt, a becsületnek pedig nem volt alternatívája." (Sándor Anikó)

A macskád a világ legédesebb élőlénye - lenne, ha nem kergetne nap nap után az őrületbe. Ha nem spriccelné tele a lakást. Ha nem a bútorokat használná kaparófának. Ha nem piszkítana következetesen az alomtálca mellé. Ha nem vetné magát rajtaütés-szerűen a kezedre vagy a lábadra, hogy aztán napokig borogathasd a sérüléseket, és nem rágna meg mindent, ami csak az útjába kerül, a pulóvertől a szobanövényig. A macskák még hírből sem ismerik a következetességet, és amúgy is képtelenség hatni rájuk, nem igaz? Mieshelle Nagelschneider, a világ egyik legkiválóbb cicaszakértője most bebizonyítja, hogy tévedsz. Ismerd meg bundás kis barátod titokzatos és izgalmas világát, és hamarosan a legidegtépőbb magatartási problémákat is képes leszel megváltoztatni! Belefáradtál a hiábavaló fegyelmezésbe? Szeretnéd, hogy a cicád jobb étvággyal falatozzon, ne rezzenjen össze minden apró neszre, és a többi cirmossal is jól kijöjjön? A Macskákkal suttogó nemcsak abban segít, hogy felfedezd kedvenced viselkedésének rejtett mozgatórugóit, de praktikus és működő tanácsokkal lát el, hogy a világ legédesebb élőlénye valóban egészséges és kiegyensúlyozott életet élhessen - veled együtt. Mieshelle Nagelschneider Amerika egyik legelismertebb és legkeresettebb macskaszakértője. Az általa alapított The Cat Behavior Clinic 1999 óta a világ minden tájáról fogadja a problémás cicák gazdáit, de még állatorvosok is fel szokták keresni megoldhatatlannak tűnő esetekkel. Mieshelle családjával és kilenc háziállatukkal - hat macskával, két kutyával és egy varánusszal - az Oregon állambeli Portlandban él.

A budapesti Lánchíd pesti hídfőjénél álló Gresham-palotát mindannyian jól ismerjük – legalábbis kívülről. De tudjuk-e, miféle titkokat rejtett egykor az impozáns épület? Szelke László izgalmas és olvasmányos nyomozása, A Gresham a nácik ellen a 19. századtól a második világháborúig kíséri nyomon a mai luxusszálloda fordulatos történetét. A százarcú épület a kezdetektől a történelem fősodrában állt. Elődje, a Nákó-palota magánházként olyan hírességek lakhelye volt, mint a Lánchíd tervein dolgozó Clark Ádám vagy a Széchenyi István életnagyságú portréját festő Barabás Miklós, a század végén pedig a Gresham életbiztosító társaság székhelyéül szolgált. Miután a 20. század elején szecessziós stílusban újjáépítették, a pezsgő kávéházi élet meghatározó színterévé, haladó értelmiségiek találkahelyévé avanzsált. Ahogy a Horthy-rendszer idején egyre fogyott a levegő, úgy vált a Gresham-palota az ellenzéki politika, a szellemi ellenállás, a mind rendszerkritikusabb kabarék otthonává - a második világháború idején pedig a titkos diplomácia és az embermentés megkerülhetetlen központjává. Náciellenes művészek, újságírók, tudósítók, attasék, hírszerzők, kémelhárítók, kettős, sőt hármas ügynökök fordultak meg a falai közt, és itt működött többek közt a liberális párt pesti klubja, illetve a szabadelvű Esti Kurir című napilap szerkesztősége. A könyv lapjain a kor olyan meghatározó figurái tűnnek fel, mint Szent-Györgyi Albert és Herczeg Ferenc, Szekfű Gyula és Raoul Wallenberg, de megismerkedhetünk a budapesti könyvhét alapítójával, a bátor embermentő Supka Gézával, a zsidótörvények kíméletlen kritikusával, Rassay Károllyal vagy a Pódium Kabarét vezető Békeffi Lászlóval, aki az angol titkosszolgálattal is kapcsolatban állt. Tények és legendák, törvénytisztelők és provokátorok, hősök és áldozatok – A Gresham a nácik ellen a történelem legrejtettebb kulisszái mögé kalauzolja olvasóját.