Jaffa Kiadó strana 33 z 63

A huszadik század alapvetõen megváltoztatta a nemek kapcsolatát, a család szerepét és a nõ helyét a világban. A maga korában minden újabb lépés természetes volt: az emberek jogot formáltak a szerelem szabad élvezetére, megtanultuk, hogyan tervezzünk tudatosan családot, a nõk munkába álltak, és küzdeni kezdtek a szabadságukért. És mindeközben a nemek viszonya elõre nem látott módon változott meg. Megváltozott a férfi és a nõ szerepe és biológiája, háttérbe szorult a család, és sokan már a gyerekekrõl is tudatosan mondanak le. Korántsem biztos azonban, hogy ebben az új világban tényleg boldogabbak és szabadabbak vagyunk? Vajon mi lehet az evolúciós háttere a tudatos gyermektelenségnek vagy a szingli életformának? Mitõl változott meg a szépségideál az elmúlt száz esztendõben? Nem egyszerûen a viszonyok rendezõdtek át: a két nem biológiai értelemben is változik. Változik a nõ teste, változik egész lénye. SZENDI GÁBOR A nõ felemelkedése és tündöklése címû nagysikerû könyvében még arról írt, mi rejlik a génekben, milyen programok dolgoznak a nõben és a férfiben. Legújabb kötetében már azt elemzi, milyen erõk és fordulatok összhatására született meg az ?új nõ?, és milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenben és a jövõbe

Mindannyian tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakirõl azt mondták: ?elvitte egy fekete autó?, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betûszavak sem. Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszközérõl, a politikai rendõrségrõl van szó. MÜLLER ROLF könyve e szervezet történetét dolgozza fel. A második világháború végétõl az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, miközben számos közszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a különbözõ elnevezések alatt mûködõ titkos nyomozó szerveket, az átalakítások mögött meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig elsõ számú vezetõjének, Péter Gábornak az élettörténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segítõit, és pozíciójának örököseit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és szûkebb köre által gyakorolt ?kézi irányításra?, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérkõzés is elõkerül. A kötetbõl természetesen nem maradhatnak ki az ügynökök és a besúgók sem: a hálózat mûködésén és a titkos technikákon túl az érdeklõdõ megismerheti azt is, hogy kikbõl szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rendõrség legsötétebb évtizedéhez kötõdtek. Müller Rolf 1974-ben született Kaposváron. A Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán végzett történelem-politológia szakon. 1998-tól a Történeti Hivatalnak, 2033 óta jogutódjának, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Alapító szerkesztõje a Betekintõ címû internetes folyóiratnak, több éven át a lap fõszerkesztõje. 2007-ben védte meg doktori disszertációját. 2011 szeptemberétõl a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ösztöndíjasa. Kutatási területe az 1945 és 1990 között mûködõ magyar politikai rendõrség története, illetve a fényképek és az emlékezet kapcsolata.

Íme, egy zenélõdoboz, és benne a táncospár: már halljuk is a monoton muzsikát, amelynek dallamára lassan, szertartásosan, ugyanarra a koreográfiára perdülnek-fordulnak a táncosok. Amikor a dallam lejár, egy láthatatlan kéz újra felhúzza a dobozt a kulccsal, és a férfi és a nõ végtelen tánca folytatódhat ? a szabadulás reménye nélkül. Hiába van az arcukon mosoly, a lelkük, kiváltképpen a nõé, zilált, örökös közöttük a feszültség, és az áldozat sebei talán sohasem gyógyulnak be. Ismerõs a helyzet? Nem véletlenül, hiszen gyakrabban fordul elõ, mint gondolnánk, hogy társas kapcsolatainkban áldozattá válik az egyik fél, és helyzetébõl nemhogy a kiutat nem találja, de sérült önbecsülése folytán azt sem érzékeli: ez nem természetes állapot. RADOS VIRÁG pszichológiai témájú regénye azt boncolgatja, hogy milyen mélységekig süllyedhet a férfi és nõ közötti kapcsolat, és története lapjain kibomlanak a bántalmazás lélektanának súlyos titkai. A szép és intelligens, ám a szíve mélyén súlyos önbizalomhiánnyal küszködõ Kárpáti Anna ügyetlenül csetlik-botlik a partnerkapcsolatok világában. Már-már feladja a társkeresést, amikor találkozik Ferkóval. Eleinte minden szép és jó, de egy napon robban a bomba. Ferkóról kiderül, hogy korántsem az a kedves, szeretetteljes férfi, akinek addig mutatta magát, hanem rideg, goromba, erõszakos ember. Szinte nap mint nap szóval és tettel, lelkileg és fizikailag bántalmazza Annát. Õ mégsem tud hátat fordítani neki, ellenkezõleg: egyre mélyebbre merül a kapcsolatba, remélve, hogy a férfi megváltozik a kedvéért. Van-e kiút ebbõl az ördögi körbõl? Mi minden történik Annával, amíg ráébred: saját testi és lelki épsége érdekében ki kell lépnie az életét megkeserítõ, egészségtelen viszonyból? Vajon sikerül-e neki? Mi, olvasóként végigkísérhetjük a ?táncát?, tanúi lehetünk, ahogyan ? az õt megilletõ támogatással ? sikerül megtalálnia önmagát? A mûben a történet és a szereplõk is kitaláltak. Bármilyen hasonlóság valóságos eseményekkel vagy személyekkel csupán a véletlen mûve.

Ki ne vágyna rá, hogy szeressék, elfogadják és megbecsüljék? Ki ne tenne meg bármit ezekért az értékekért? Belsõ Nóra új könyve Utak egymáshoz címû elõzõ munkájának folytatása egy teljesen új nézõpontból: a könyv a ?szeretõ? fogalmáról, lelki és párkapcsolati jelentõségérõl szól. A könyv egyik állítása, hogy ha megismerjük és elfogadjuk a szeretõi viszonyrendszer mûködését, talán még élni is tudunk benne. Hiszen van úgy, hogy már nincsen út egymáshoz, hogy eltévedtünk, vagy már nem is keressük azt az utat, csak egy másikat, hogy összetört életünk, lelkivilágunk mozaikjait újból egybeillesszük? Intimitás, érzelmek, lelki közelség: a hosszú távú kapcsolatokban gyakran nem éppen ezek halnak el? Pedig nélkülük szinte biztos az unalom, a megszokottság monotóniája és a boldogtalan hétköznapok. Ilyenkor léphet be ?az a bizonyos harmadik?. A szerzõ anélkül beszél a szeretõrõl, hogy pálcát törne fölötte, és inkább azt igyekszik feltárni, párkapcsolataink mely szakaszában bukkanhat fel, és milyen típusú hiányokra lehet gyógyír. Azt sem mellékes tudni, mikor szinte szükségszerûség a megjelenése, milyen jelekbõl következtethetünk egy ?harmadik? jelenlétére, mikor rombol, és mely esetekben lehet akár építõ a szeretõsdi.

Wendy Tynes élõ tévémûsorban csalja lépre a pedofíliával vádolt Dan Mercert. Ám közvetlen bizonyítékok híján a bíróság ejti az ügyet. Mercer azonban bûnös marad az emberek szemében ? s így szinte általános megelégedést okoz, amikor egy áldozat édesapja meggyilkolja a férfit. A perverz pedofil meghalt, az ügy lezárult. Egyedül Wendy nem tud beletörõdni a történtekbe. Hamarosan kiderül, hogy Dan Mercer egykori egyetemi szobatársai egytõl egyig botrányba keveredtek, és akárcsak Mercer esetében, mindannyiszor egy névtelen blogbejegyzés vagy e-mail tette tönkre az életüket? ?Ebben a pillanatban kivágódott a lakókocsi ajtaja. Wendy hátraugrott, a szúnyoghálós ajtó kis híján eltalálta. Símaszkos alak rontott be. Jobb kezében pisztoly. Dan felemelte a karját, és oldalra lépett. ? Ne? A símaszkos férfi célba vette a fegyverrel. Wendy ijedten hátrált, minél messzebb az ajtótól, a símaszkos pasas pedig habozás nélkül meghúzta a ravaszt. Nem volt figyelmeztetés, nem kiáltotta Mercernek, hogy ne mozduljon, vagy kezeket fel ? semmi ilyesmi. Csak a lövés gyors, szisszenõ döreje. Dan megpördült, és arccal elõre a padlóra zuhant. Wendy felsikoltott. Hasra vetette magát a kopott kanapé mögött, mintha az megvédhetné. A kanapé alól látta Dan mozdulatlan testét a padlón. Vértócsa gyûlt a feje köré, jókora foltot hagyva a szõnyegen. Gyilkosa keresztülvágott a szobán. Nem sietett. Lazán lépkedett, mintha csak a parkban sétálgatna. Megállt Dan mellett, és a pisztoly csövét a fejére irányította.? HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerûbb krimiírója. Regényeit a mûfaj gyöngyszemeiként tartják számon, eddig negyven különbözõ nyelvre fordították le, és közel 50 millió példányt adtak el belõlük világszerte.

A "Drogma" nem csak a szenvedélyről és a szenvedésről szól, hanem magáról a függésről. A "Narkósról", aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ- vagy akár Csernus-függő is... Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A "Drogma" hét nap története. Dr. Csernus Imre hét napjáé, amelyeken különös sorsok bontakoznak ki az olvasók előtt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fűz megjegyzéseket - hol őszinte szeretettel, hol metsző cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A "Drogma" ma már kultuszkönyv. Nyolc évvel ezelőtt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerző ezúttal tükröt tart önmaga elé, és a szöveghez fűzött kommentárjaiban kegyetlen őszintességgel néz szembe egykori önmagával.

Vajon mit kell tennünk, ha az igazi Gonosszal találjuk magunkat szemközt? Harcoljunk ellene vagy meneküljünk? Vajon alkalmas-e a terápia arra, hogy megszüntesse, elpusztítsa a sötét, gyilkos erőket? Feldmar András négy előadása során időről időre előkerülnek ezek a nyugtalanító kérdések. Ám Feldmár pszichoterápiával kapcsolatos gondolatait és az olykor szórakoztató, máskor megrázó terápiás történetet olvasva úgy érezhetjük: ha nincs is menekvés a Gonosz elől, a szerzővel való együttgondolkodás felszabadítóan hat. "Vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk, amikor a Gonosszal küzdünk. Mert két eshetőség van. Egyrészt belehalhatunk, ha a Gonosz megöl minket - akkor mindegy, akkor nincs probléma. De ha megmenekülök, és még élek, akkor bele kell tudnom nézni a tükörbe. Mert amikor belenézek a tükörbe, és meglátom az arcomat, emlékezni fogok rá, hogyan viselkedtem, amikor a Gonosszal küzdöttem. Tehát úgy kell küzdeni a gonosszal, hogy ha túlélem ezt a küzdelmet, akkor tisztelni tudjam azt az arcot, amely rám néz a tükörből."

Vajon mennyire meghatározóak nemi szerepeink a mindennapi érintkezések során? Mik a kiegyensúlyozott és örömteli párkapcsolatok kialakulásának alapkövei? Mitõl tud hatékonyan mûködni a kommunikáció két ember között? Napjainkban az emberi kapcsolatok ? amelyek talán a legfontosabb erõforrást jelentik az életünkben ? mind gyakrabban mondanak csõdöt? A válások száma folyamatosan nõ, és a hosszú távú párkapcsolatok mûködtetésébe is sokan buknak bele. BELSÕ NÓRA könyve alaposan, ugyanakkor kellõ érzékenységgel járja körül a témát, és rámutat: a legtöbb embernek az érzelmi kapcsolatok kezelése jelenti a fõ problémát. Férfiak és nõk élnek egymás mellett, gyermekeik vannak, dolgoznak, pénzt keresnek ? de nem képesek egymásra odafigyelni, nem érzik és nem értik egymást. A rossz kérdések rossz válaszokat szülnek, és ezt gyakran már õk maguk sem veszik észre. A szerzõ kérdésfelvetései, gondolatai, pszichiátriai praxisából hozott, vagy épp személyes, bensõséges történetei, illetve a hétköznapi társas helyzeteket elemzõ sorai új megvilágításba helyezik a generációkon átívelõ problémákat, és mindenkinek segítenek eligazodni a párkapcsolati érintkezés útvesztõiben.

Elég egy váratlan hajnali telefonhívás és egy rég nem hallott a hang a vonal másik végén, hogy Myron Bolitar, a keményöklû játékosügynök ismét egy elsõ ránézésre megoldhatatlan rejtély kellõs közepén találja magát. Nyolc éve, hogy utoljára találkozott a gyönyörû Terese Collinsszal, aki most arra kéri, utazzon Párizsba. Myron sejti, hogy nem csupán egy romantikus randevú várja a szerelem városában, ám amikor a repülõtérre érve rendõrök fogadják, majd hamarosan kiderül, hogy Terese az elsõ számú gyanúsítottja egy gyilkosságnak, úgy érzi, zsákutcába került. Nem ismeri sem a nyelvet, sem a szokásokat, így aligha tud bármit is kinyomozni. De mielõtt alaposabban végiggondolhatná a helyzetet, történik valami, ami új megvilágításba helyezi az ügyet? ?Ekkor borítottam rá az asztalt. Amint leült mellém, azonnal végiggondoltam a lehetõségeket. Már tudtam, mirõl van szó: emberrablás. Ha beszállok a furgonba, nekem lõttek. Hallották már azt a nagy bölcsességet, hogy az emberrablásoknál mindig az elsõ negyvennyolc óra a legkritikusabb? Amit nem szoktak hozzátenni ? talán mert annyira nyilvánvaló ?, hogy minden másodperccel csökken az esélye annak, hogy valaha is megtalálják az áldozatot. Itt ugyanez volt a helyzet. Ha beszállok abba a kocsiba, túlélési esélyeim a minimumra csökkennek. Ha felállok, és elindulok a furgon felé, szintén romlanak a kilátásaim. Ráadásul Sebhelyes Fej nem számít korai ellencsapásra. Azt hiszi, szépen begyakorolt kis monológját hallgatom. Nem jelentek fenyegetést. Így hát a meglepetés erejére építettem. Egy pillanatra õ is odanézett, hogy meggyõzõdjön, valóban ott áll-e a kocsi. Ennyi elég is volt. Az asztal peremét már korábban megmarkoltam. Lábizmaim megfeszültek. Úgy pattantam föl, mintha dobbantóról ugranék. Az asztallap egyenesen az arcába csapódott.? Harlan Coben napjaink egyik legnépszerûbb krimiírója. Regényeit a mûfaj gyöngyszemeiként tartják számon, eddig negyven különbözõ nyelvre fordították le, és közel 50 millió (!) példányt adtak el belõlük világszerte.

A legtöbb testedzéssel foglalkozó rendszer a "megszelídített" embertípusnak szól, azaz olyanoknak, akik viszonylagos biztonságban élik az életüket, erejüket büszkeségből ápolják, teljesítményt látnak benne, és nem a túlélés feltétlen szüksége hajtja őket. A profi sportoló azért edzi a testét, hogy jól tejesítsen egy sporteseményen, nem pedig azért, hogy biztonságosan kerüljön ki egy élet-halál küzdelemből. Még a katonák és a rendőrök is inkább a fegyvereik nyújtotta biztonságra támaszkodnak a győzelem eléréséhez, nem pedig saját nyers erejükre. Egyetlen olyan hely van a világon, ahol a nagyobb erő az élet és halál közti különbséget jelentheti: ez pedig a jól őrzött börtön. Ebben a környezetben - ahol a megfélemlítés napi gyakorlat- a ragadozó egy pillanat alatt végezhet a gyengébbel. A börtön kegyetlen világában az ember vagy hivatásos áldozat lesz, vagy megszerzi a túléléshez szükséges félelmetes erőt, ami azt jelzi a ragadozóknak: jobb, ha nem próbálkozik.

Apokrif evangélium vagy egyszerû imakönyv? Hamisítvány vagy hiteles történeti emlék? Elfeledett írás vagy szuperbiztos kód, esetleg mesterséges nyelv? Magyar, román, szanszkrit, latin, netalán török? A Rohonci kódex hírnevét különös kettõsség jellemzi: helyet kapott a világtörténelem megfejtetlen írásainak illusztris társaságában, miközben a legutóbbi idõkig komoly kísérlet nem történt rejtélyes jeleinek elolvasására. LÁNG BENEDEK könyve egy izgalmas nyomozás története, amelyet a szerzõ e Budapesten õrzött, titokzatos és gazdagon illusztrált kódex megfejtése érdekében folytatott. A fiatal tudománytörténész minden részletre kiterjedõ, alapos vizsgálata során az olvasó beavatást nyerhet a máig megfejtetlen, rejtélyes könyvek világába, a titkosírások és a kódok történetébe, valamint a rejtjelfejtés hagyományos és modern módszereibe is. Láng Benedek 1974-ben született Budapesten. Történészként végzett az ELTE bölcsészkarán, jelenleg a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktat humán és társadalomtudományi tárgyakat. Kutatóként az elfogadott és elutasított tudomány határterületei érdeklik mind történeti, mind elméleti szempontból. Ez utóbbi kérdéskörrõl több könyve is megjelent. Budapesten él, nõs, két gyermek apja.

Bipoláris érzelmi zavar ? hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa? Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig ?bolond? marad? Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis elõtt abbahagyta. Ám szélsõséges érzelmi hullámzásai alatt rossz döntéseket hoz, rossz kapcsolatokat köt, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy dönt, felveszi a kesztyût, és szembenéz a betegséggel. Vajon siker koronázza-e az erõfeszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segítõi tanácsait? Élhet-e majd ezután is teljes értékû életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz történet alapján íródott. ?? Talán én nem tettem meg mindent ? vallottam be halkan. ? És félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni. ? Látja, most megfogalmazta a célját ? mosolygott a szemöldökét felhúzva Kamilla. ? Higgye el, sikerülni fog. Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Eltökéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián kössek ki. ? Az elsõ lépés, hogy elfogadják magukat ? folytatta a pszichológus. ? Úgy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk elõl, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más.

A Paleolit táplálkozás kezdoknek azoknak szól, akiknek eddig nem állt módjukban vagy nem volt idejük alaposan elmélyedni a paleolit táplálkozás rejtelmeiben. SZENDI GÁBOR könyve arra vállalkozik, hogy röviden és lényegre töroen az o számukra is bemutassa a legfontosabb, legalapvetobb paleo ismereteket. Hiszen rendkívül sokan vannak, akik elfoglaltságaik, rohanó életük mellett is szeretnének lehetoséget kapni arra, hogy a természet rendje szerint táplálkozva megorizhessék vagy visszanyerjék egészségüket. A Paleolit táplálkozás kezdoknek kedvcsináló egy sorsfordító étrend bevezetéséhez és a témában való további elmélyüléshez. Megtudhatjuk, miért és hogyan okoznak a nyugati életmód által átalakított táplálkozási szokások olyan civilizációs betegségeket, amelyek a természeti népeknél ismeretlenek, hogyan okoz a túlzott szénhidrátfogyasztás szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hogyan gyozhetjük le könnyuszerrel a paleolit étrend segítségével a 2-es típusú cukorbetegséget, valamint hogy miként vezet a paleolit táplálkozás elveinek követése koplalás nélkül is gyors fogyáshoz és az egészséges testsúly folyamatos fenntartásához. SZENDI GÁBOR legújabb könyvében is a tole megszokott tudományos alapossággal foglalja össze kutatásainak eredményeit, hogy megértsük ezt a forradalmian új, minden tekintetben tudományosan megalapozott, az ember evolúciójára épülo táplálkozástant.

Voltak olyan korok, amikor az azonos nemûek szerelme elfogadott volt. Vajon hogy lehet, hogy most, a 21. században mégse tudunk mit kezdeni ezzel a dologgal? Miért van az, hogy sokan még ma is csak a különbségeket akarják látni, legyen szó akár vallásról, bõrszínrõl vagy szexuális orientációról? Sokan óvtak attól, hogy megírjam ezt a könyvet. Azt mondták, nem olyan világban élünk, hogy ilyenekrõl beszélni lehessen. Én mégis azt hiszem, hogy az emberi érzéseknek, az emberi életek tanulságainak, az ember drámáinak, dilemmáinak és örömeinek mindig és mindenkor helye van, mert talán ezek a legfontosabbak az életben. Remélem, hogy ez a könyv sokaknak jelent majd segítséget, kapaszkodót és ad erõt, hogy mindenbõl, a legnehezebb élethelyzetekbõl is van kiút. Fenntartásokkal vettem kezembe ezt a könyvet. Nem szeretem a klikkesedést, és vallom, hogy akkor lesz majd jó világ, ha nem kell olyan könyveknek születnie, mint ez a mostani. De sajnos még kell. Érzõdik a hangomban a sértettség? Talán én is sebzett vagyok? Nem tagadom. Nem egyszerû mindennap úgy kimenni az utcára, hogy legalább egyszer ne azt halljad: ?Ott jön az a buzi a tévébõl!? Én mégis mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább ugorjon össze a gyomra egy beszólástól, minthogy egész életében ökölbe szoruljon a fel nem vállalt élete miatt? Amikor elkezdtem olvasni ezeket az interjúkat, beszippantott, sõt beindított a sok különbözõ hang. Egyre inkább úgy éreztem, hogy az egész rólam szól. Mondatok, gondolatok, apák, anyák, hülye helyzetek, szorongások, szépségek, a vágy titokzatos tárgyai, szex, szemétség, szerelem, szatíra? Heterók, biszexek, melegek és egyéb állatfajták egyaránt megtalálják a saját mondataikat ezekben a sztorikban korra, nemre való tekintet nélkül. Lenyûgözõ, hogy megismételhetetlen életeink mennyire összeforrnak a többiek sorsával, mások történetével. Ez villanyozott fel igazán! Mert eszembe jutott az elsõ ?barinõm? az oviból, meg az ?ikernõvérem? a gimibõl, akivel csókolóztam, és megrémültem, mert tudtam, hogy egészen másra gondolunk csók közben. És bevillant a tornaöltözõ, ahol hideg verejtékben fürödtem kövér kisfiúként, miközben a nyolcadikos srácok elõttünk öltöztek át, és disznó vicceket mesélve röhögtek. És persze elõbújt az emlékeim közül a jelenet, amikor Spanyolországba költöztem, és apám a gyorsforgalmi úton a reptér felé megkérdezte, hogy akkor végül is meleg vagyok-e. És persze az anyámnak írt levél Madridból, mert neki mégis inkább tartoztam ezzel a vallomással. Aztán az elsõ látogatásom a picike melegbárban, biológiakönyvemmel a k

A bájos, vörös hajú Répássy Rebeka szereti a magas sarkú cipõket, a drágaköveket és a bécsi kávét. Nem szereti viszont a tenger gyümölcseit, a tolakodó pasikat és a feltûnést. A sors szeszélye folytán mégis egyik pillanatról a másikra az osztrák tévé képernyõjén találja magát, és a Kísérletkastély címû valóságshow ígéretes szereplõjeként egy ország kíséri figyelemmel minden mozdulatát. A tét Rebeka számára százezer euró, a hírnév, és váratlan ráadásként a szívfájdítóan jóképû producer, Marcus szerelme. A Bécsben dolgozó magyar lány igyekszik megállni a helyét a kereskedelmi tévék számára ismeretlen világában, ahol semmi sem az, aminek látszik: az ellenfelek barátnak álcázzák magukat, a segítség kerülõ utakon jár, és még az igazi szerelem is álruhába bújik. Vajon ki mozgatja a szálakat a háttérben? Mi a szerepe az eseményekben a titokzatos újságírónõnek, Fräulein Lemkének? És vajon megtartja-e Rebeka kezdeti elhatározását, miszerint nem hajlandó szerelmeskedni a kamerák elõtt? Aki a rokonszenves Rebekához hasonlóan kedveli az osztrák fõvárost, a karácsonyi hangulatot és a bécsi kávét, az különösen élvezni fogja PALOTÁS PETRA izgalmakban és fordulatokban nem szûkölködõ regényét.

?Fehér alapon vörös betûk. Sokáig úgy éreztem, hogy a kíváncsiságom vezérel, ma már tudom, hogy az csupán eszköz volt. A fehér számomra a tisztaság, a belsõ béke jelképe. A tisztaságot és a belsõ békét azonban csak harccal és fájdalommal lehet elérni: ezt szimbolizálják a vörös betûk. Ez a könyv a lángolásról, a szenvedélyrõl, a hitrõl és a belsõ békérõl szól. Korábbi változata ? amelyet 8 évvel ezelõtt írtam ? az életrõl vallott gondolataim durva megfogalmazása volt. Ez a bõvített és átdolgozott új Drogma egy önkritikus, öniróniával teli könyv, sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni. Mindannyian függõk vagyunk, mégpedig a félelmeinktõl. Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik mindezt már megfogalmazták maguknak?? A DROGMA nem csak a szenvedélyrõl és a szenvedésrõl szól, hanem magáról a függésrõl. A ?Narkósról?, aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ-, vagy akár Csernus-függõ is? Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A DROGMA hét nap története. DR. CSERNUS IMRE hét napjáé, amelyeken különös sorsok bontakoznak ki az olvasók elõtt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fûz megjegyzéseket ? hol õszinte szeretettel, hol metszõ cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A DROGMA ma már kultuszkönyv. Nyolc évvel ezelõtt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerzõ ezúttal tükröt tart önmaga elé, és a szöveghez fûzött kommentárjaiban kegyetlen õszinteséggel néz szembe egykori önmagával.