Jaffa Kiadó strana 35 z 52

Felmérések szerint a tartós kapcsolatban élő nők és férfiak közel 50 százalékának volt már szeretője. A házasságok fele válással végződik, amelynek leggyakoribb oka a külső kapcsolat. Vajon a pszichológia szerint milyen tényezők vezetnek a titkos harmadik felbukkanásához? Mitől függ, hogy a dilemma végül a társ vagy a szerető javára dől el, s hogy e választás kiállja-e az idő próbáját? Meddig érdemes várni a tétovázó partner döntésére, s melyik az a lélektani pillanat, amikor -akár érzelmeink ellenére is- lépni kell? Helyreállítható-e még a bizalom, egy szerelmi háromszög felbomlása után? Megannyi kérdés, melyekre a válaszok sokszor életünk további irányát határozzák meg. Éppen ezért nagyon fontos, hogy képesek legyünk megtalálni a kimondatlan, talán mindhármunk számára rejtett motivációkat is. Ebben igyekeznek segíteni a Mesterkurzus legújabb kötetének szerzői.

"1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. A hír hallatán a húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt a bátyjával, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta egykori gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút? A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története."

Mezei Elmira, az ismert táplálkozási tanácsadó és reformszakács, akit a hazai paleo mozgalom egyik úttörőjeként is ismerhetünk, néhány éve szakmai érdeklődésből vágott bele egy speciális nyolchetes diétába, és az eredményeket annyira meggyőzőnek találta, hogy azóta is ezeket az előírásokat betartva főz és él. Saját tapasztalatai ihlették legújabb szakácskönyvét is, amelynek receptjeivel újra bebizonyítja, hogy bár az immunerősítő táplálkozás szigorú szabályokat követ, mégis lehet kimondottan ízletes. Míg az Immunerősítő ételek első kötetében a szerző alapvetően arra a kérdésre kereste a választ, hogyan tudjuk megerősíteni az immunrendszerünket az életmódunkkal és az ételeinkkel, a folytatásban nagyobb részletességgel mutatja be az egészségépítő táplálkozás elemeit, és arra is megtanít, hogyan tehetjük ezeket mindennapjaink részeivé. Mindez a koronavírus árnyékában különös jelentőséget kap, hiszen mind megérthettük, hogy felelősséget kell vállalnunk a saját egészségünkért. Erre pedig kiváló módszer, ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyek segítenek helyreállítani és megőrizni a testsúlyunkat, az anyagcserénk és a bélflóránk egészségét, alacsonyan tartani a gyulladásszintünket, és kiegyensúlyozottá tenni a vércukor- és inzulinháztartásunkat. A könyv végigveszi a nap minden étkezését, az izgalmas és kreatív recepteken túl pedig ahhoz is tanácsokat kapunk, hogyan adjuk át az immunerősítő szokásokat a gyerekeinknek, hogy ne küszködjenek olyan, manapság mind gyakoribb panaszokkal, mint a súlyingadozás, a problémás bőr, az ételintolerancia vagy az inzulinrezisztencia.

Holländer Margit tizennyolc esztendős volt, amikor 1944 nyarán zsidó származása miatt elhurcolták. A fiatal lány a magyarországi, vidéki zsidó közösség azon elenyésző hányadához tartozott, akik túlélték a deportálást. Margit megjárta Auschwitz-Birkenaut, Bergen-Belsent és Salzwedelt, csodálatos módon hazatért, és úgy döntött: napló formájában kísérli meg mondatokba foglalni a rettenetet. A csaknem száz oldalnyi terjedelmű, rajzokat, térképeket is tartalmazó, kézírásos szöveg ceruzával készült 1945 és 1946 között, majd 1962-ben, legépelésekor további részletekkel egészült ki.

"Ellentmondások és rejtélyek. Talán ez a két szó jellemzi leginkább a hatvanas évek ikonikus és legendás zenészének, Máté Péternek a személyiségét, életét és halálát. Összetéveszthetetlen, mély, rekedtesen búgó hangján felcsendülő örökzöld dalaiban ott lüktet minden fájdalma és öröme, ott rezonálnak vívódásai és kétségei, ábrándjai és illúziói, vágyai és csalódásai, mégis mind a napig titkok övezik alakját. Ezeket a titkokat próbálja megfejteni új regényében Bauer Barbara, életre keltve a halhatatlanná lett művészt és az esendő embert. A zárkózott, tornából felmentett, szemüveges kisfiút, aki egy Krisztina körúti lakásban, egy egész állatsereglet, sünök, baglyok, kutyák társaságában, szülei óvó-féltő gondoskodása közepette, valóságos burokban nő fel, és már kisiskolás korában is szívesebben ül a zongoránál, mint hogy a barátaival focizzon az udvaron. A hihetetlen zenei tehetséggel megáldott, öntörvényű fiút, aki veleszületett rendellenességgel, szívében egy időzített bombával indul neki az életnek és a pályájának egy olyan korban, amely alkalmazkodást és megalkuvást követel. Az álmok és elvárások szorításában vergődő, éjszakáit füstös bárokban töltő, idollá lett fiatal zenészt, aki őrült szenvedéllyel két végéről égeti a gyertyát. A szerelmes férfit, aki rózsacsokorral és bonbonnal várja kedvesét, élete asszonyát a Mátyás-templom előtt. Két tündéri kislány imádott, mindig mókázó édesapját, akinek a család jelenti az egyetlen biztos pontot és menedéket. De vajon a szeretet képes-e megmenteni az önmarcangoló kétségbeeséstől, a lebírhatatlan magánytól azt, akinek egész élete versenyfutás az idővel? Vajon erősebb lehet-e a múlhatatlan szerelem a halálnál? Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből és mindenekelőtt magukból a Máté Péter-dalokból építkező fikciós regénye egy fájdalmasan rövid életút és egy, az öröklétbe vezető művészi pálya egyszerre megrázó és felemelő története."

"Rohanó, stresszes hétköznapjainkon kapkodva étkezünk, nagyarányú szénhidrát- és cukorfogyasztás mellett étrendünk javarészt feldolgozott, tartósított élelmiszerekből áll. Az alapanyagok kiválasztásakor nem követjük az évszakok és napszakok változását, késő este is bőségesen vacsorázunk, sokat nassolunk, és így folyamatosan dolgoztatjuk az inzulinháztartásunkat. Az esti étkezések megzavarják a biológiai folyamatainkat, az alváshoz és ezáltal a szervek és sejtek regenerálódásához nélkülözhetetlen biokémiai rendszereinket. Ráadásul folyamatos információáradattal terheljük a szimpatikus idegrendszerünket és ezáltal hormonműködésünket. Ez a könyv a változtatás lehetőségét kínálja nekünk. Ám ahhoz, hogy megérthessük, milyen étkezési és életmódbeli változtatások szükségesek az egészséges életvitelhez és a krónikus betegségek megelőzéséhez, át kell tekintenünk szervezetünk működésének alapjait. Meg kell ismernünk a "néma betegség", azaz a krónikus gyulladás kialakulásának körülményeit, emésztőrendszerünk működését, valamint azokat a környezeti tényezőket, amelyek hozzásegítenek bennünket az egészség eléréséhez. Ez utóbbiakhoz tartozik az étkezési ritmus, a stresszkezelés, a nyugodt alvás vagy a regeneráció. Mindez elvezet minket egy olyan étkezési irányzathoz, amely Magyarországon még kevéssé elterjedt, ám a külföldi gyakorlatban kifejezetten eredményesnek számít. A gyulladáscsökkentő étrend alapja a nehezen emészthető, a belekben könnyen fermentálódó szénhidrátok kiküszöbölése. Rubin Eszter író, gasztronómus 65 gondosan összeállított és ínycsiklandó receptjét Farkas-Boross Zita funkcionális táplálkozási tanácsadó összefoglalója egészíti ki a diéta elméleti alapjairól. Újszerű megközelítésük segít eligazodni a helyes alapanyagválasztásban, amely nagymértékben javíthatja az új népbetegségek: a SIBO-hoz, az IBS-hez és a refluxhoz kapcsolódó emésztési problémákat. A változatos és tápanyagdús ételeket a szerzők a különböző szénhidrátok - különösen a keményítők - bélrendszerre gyakorolt hatásainak figyelembevételével válogatták össze, emellett természetesen nem tartalmaznak gyulladáskeltő hatású alapanyagokat: glutént, tejet és tejterméket, tojásfehérjét, élesztőt, szóját, kukoricát, napraforgóolajat és hozzáadott cukrot, így a könyv az összetett táplálékallergiában/-intoleranciában érintetteknek is óriási segítséget nyújt. Itt az idő, hogy ne másoktól várjuk a megoldást életminőségünk javítására: ismerjük fel a lehetőségeinket, és vegyük saját kezünkbe a gyógyulásunkat."

A 19. század utolsó éveiben meghonosodott futball néhány évtized leforgása alatt Magyarországon is több lett, mint egyszerű játék: átitatta a mindennapok szövetét, beszüremkedett a társadalmi kapcsolatokba, a politikába, éreztette hatását a kulturális életben és a kisebb-nagyobb történelmi viharok idején is. A magyar futballtörténet legendás, nagy alakjait ma már aligha kell bemutatni valakinek. De mi a helyzet azokkal, akiket méltatlanul elfeledett az utókor, akik csendes háttéremberként, edzőként, sportmecénásként, vagy csak futballszerető polgárként dolgoztak a magyar labdarúgásért? Ki emlékszik Hirzer Ferencre, a Juventus egykori ünnepelt gólkirályára, Gierling Györgyre, a szovjet lágereket megjárt marosvásárhelyi csapatkapitányra, vagy Perényi-Pecsovszky Józsefre, aki egy újpesti gyárkéménybe bújva vészelte át Budapest ostromát? Mit tudott a labdarúgás, hogy a két háború között grófok és bárók, dúsgazdag iparmágnások és jeles egyházi személyiségek egyaránt fontosnak tartották, hogy egy-egy csapat mögé álljanak? Mit gondoltak a futballról a budapesti kávéházakban kártyázó sportvezetők, és mit a távoli végek olykor tragikus sorsú falvainak lakói? Hogyan igézett meg a játék jezsuita szerzeteseket, tehetséges ifjú szobrászokat, polgármestereket és cigányprímásokat egyaránt? Csillag Péter két nagy sikerű kötete – a klasszikus magyar irodalom és a futball kapcsolatát bemutató Ady stoplisban, illetve a labdarúgás és a történelem viszonyát megrajzoló Kapufák és kényszerítők – után ezúttal nem a „nagypályás" történetekre fókuszál: elfeledett futballhősök, titokzatos figurák, múltba veszett történetek elevenednek meg írásaiban, felvillantva egy-egy személy, csapat vagy pálya felemelő vagy éppen tragikus sorsát, és azon keresztül a háttérben zajló nagyobb folyamatokat. CSILLAG PÉTER (1983) Junior Prima-, Németh Gyula- és MSÚSZ-nívódíjas újságíró, történész, a Nemzeti Sport főmunkatársa. A magyar futball hátországát bemutató Hátsó füves című országjáró sorozat készítője, három világbajnokság, három Európa-bajnokság és öt Bajnokok Ligája-döntő helyszíni tudósítója. Elsődleges érdeklődési területe a futball történelmi, társadalmi és kulturális vetülete.

Az Idegen után újabb Netflix-sikersorozat Harlan Coben-regényéből! Egy éjjel Matt Hunter megpróbál véget vetni egy verekedésnek, és véletlenül megöl egy embert. Kilenc évvel később az exfegyenc Matt Hunter már semmit nem vehet biztosra. Felesége, Olivia várandós, s épp megvenni készülnek álmaik házát, de elég egyetlen furcsa, megmagyarázhatatlan hívás Olivia mobiltelefonjáról, és Matt élete újra darabokra törik... A kertváros fehér kerítései mögé pillantó regény fordulatos, érzelmekben gazdag krimi, s ugyanakkor lenyűgöző mese választásainkról és azok következményeiről, melyektől nem szabadulhatunk. HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Eddig megjelent több mint húsz regényét, köztük a méltán népszerű Myron Bolitar-sorozatot a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon. Könyveit negyven különböző nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte. A parti kezd leülni. Egy ponton elindultok a kabátotokért. Duff kezében ott a söre. Felkapja a kabátját, és a vállára veti. Ekkor löttyen ki a söre. Nem nagyon. Épp csak egy kicsit. De ez is elég.

A második világháborút követő másfél évben tömeges erőszakhullám söpört végig a magyar vidéken. A Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Békéscsabán vagy Szegváron kirobbant tüntetések ismét erőszak áldozataivá tették a holokausztot túlélő zsidó közösségeket, és szorosan összefüggtek a háború utáni politikai és társadalmi küzdelem eseményeivel. A könyv első ízben mutatja be a népítéletek, tüntetések és pogromok történetét a politikai rendőrség és a megyei levéltárak jórészt ismeretlen dokumentumai alapján. Az új források bevonása révén a szerző új kérdéseket tesz fel: bemutatja az elkövetők eddig jobbára feltáratlan társadalmi hátterét, miközben a népi kultúra és képzeletvilág korábban nem vizsgált jelentéseit kutatja. Miért a molnárokat tették felelőssé a kenyér és a gabona hiánya miatt? Hogyan kapcsolódott a testkép a munkavégzés fogalmához, és miként válhatott a testek közti különbségtétel az új állam politikájává? Mi kötötte össze az erőszakos cselekményekben részt vevő tömegeket? Milyen hatással voltak az egymást követő politikai nagygyűlések, demonstrációk és tüntetések az önjáróvá váló, radikális népi politika megvalósítására? Mit örökölt a háború utáni antiszemita képzeletvilág a háborús évek uszító propagandájától? Apor Péter kötete nem csupán 1945-öt és a háború utáni világot igyekszik más nézőpontból szemlélni, de sajátos szerkezete révén egy hagyományostól eltérő történeti elbeszélésmódra is kísérletet tesz.