Jaffa Kiadó strana 32 z 63

Soma Mamagésa legújabb kötetével példátlan bátorságú és õszinteségû könyvet vehet kezébe az olvasó! A Tiszta Szex címû könyvében a szerzõ megdöbbentõ merészséggel ír a szexualitásról saját tapasztalatai, saját szexuális története tükrében. A könyv azonban nem a meghökkentés, hanem a segítés szándékával íródott! A szerzõ végtelen õszinteséggel ábrázolt szexuális élete ugyanakkor csupán illusztrációként szolgál mondanivalójának megértéséhez. Az õszinteség azonban nem csak az intim részletekre értendõ, hanem az egész könyvet áthatja. A szerzõ úgy mer beszélni errõl a kényes témáról, hogy közben lelkét hihetetlen mélységekig lemezteleníti, zsigeri szinten mutatja meg a maga teljes belsõ valóságát. Ezek a legféltettebb titkok most minden nõ ? és persze férfi ? számára hozzáférhetõvé válnak. Hálásak lehetünk az olvasásakor, mert az õszinteség segítségével közelebb kerülünk nem csak saját szexualitásunk, de végsõ soron egész lényünk megértéséhez. Gyógyító ez a könyv, gyógyítóbb, mint bármely szexualitásról szóló ismeretterjesztõ könyv, és a tanítás mellett felhõtlen szórakozást is ígér! ?Az a célom ezzel a szexrõl szóló, rengeteg tapasztalatra épülõ könyvvel, hogy adhassak valamit ahhoz, hogy szabadabbak, boldogabbak, teljesebbek legyünk. És hogy ? ha csak egy icike-picikét is ? felgyorsuljon az a folyamat, amelynek jelen individualizálódó korunkban részesei vagyunk. Azaz hogy a végletekbõl minél hamarabb visszakerüljön a szexualitás az õt megilletõ, méltó helyére, ahonnan eredendõen indult.

A modern ember tragédiája, hogy rohamosan távolodik attól az optimális életmódtól, amelyre az evolúció ?tervezte?. E folyamat egyik lényeges velejárója, hogy házakba és légkondicionált irodákba bújtunk a nap elõl. Márpedig napozás és fény nélkül D-vitamin sem termelõdik az emberi szervezetben, holott erre a speciális hormonra szervezetünk minden sejtjének nagy szüksége volna. SZENDI GÁBOR új könyvében rámutat: a civilizált világ nagyvárosokba koncentrálódott népessége folyamatos D-vitamin-hiányban szenved, és ez az egyik fõ oka a rák, az autoimmun betegségek, a légúti és idegrendszeri megbetegedések, valamint számos más civilizációs betegség rohamos terjedésének. Szendi összefoglalja mindazt, amit a haladó szellemû tudomány eddig megismert a napfény, a D-vitamin és a civilizációs betegségek kapcsolatáról. Rámutat arra, hogy az ember az evolúció során évmilliókig a napon élt, ezért szervezete igen magas D-vitamin-szinthez alkalmazkodott. A szerzõ állítja: az egészség megfelelõ életmód, nem pedig megfelelõ orvosi kezelés kérdése. A nyugati orvoslás csak árral szemben úszik, amikor arra törekszik, hogy némileg javítson a népesség egyre romló egészségi állapotán, miközben ? tudomást sem véve a kutatás utóbbi harminc évének eredményeirõl ? a D-vitamin túladagolásával riogat, és óva int a napozástól. Ne feledjük azonban: vitaminhiányt csak vitaminbevitellel lehet megszüntetni. Az egészség bármennyit megér ? szokták mondani. Ehhez képest a napfény ingyen van, a D-vitamin pedig filléres tétel. Ám amíg erre nem ébred rá a hivatalos orvoslás, addig nem tehetünk mást, mint hogy a saját kezünkbe vesszük egészségünk védelmét. Ebben segít Szendi Gábor legújabb könyve, amely forradalmian új információkat nyújt minden egészségtudatos és gyógyulni vágyó embernek, leendõ gyermeke egészségéért aggódó anyának.

Lehet házunk a hegytetõn, menõ kocsink a garázsban, drága holmikkal teletömött gardróbunk, de mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keserû tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja ? már ha levonjuk a megfelelõ tanulságot a történtekbõl. Akár így, akár úgy, elõször ismerkedjünk meg önmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jóképû idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul közös utunk. Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mitõl vonzó egy nõ a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az elsõ randi? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Most akkor a hasonló a hasonlónak örül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Fogós kérdések, ugye? MEGYERI ZSUZSA DÓRA párkapcsolati kisokosa a pszichológia történetének legizgalmasabb kísérleteit, legérdekesebb kutatásait és felismeréseit gyûjti egy csokorba. Az eredmények szórakoztató és történetekben bõvelkedõ bemutatásával segít, hogy mi magunk is levonhassuk a ránk vonatkozó következtetéseket, és az elsõ randitól a gyerekvállalásig a legtöbb nehéz helyzetet csillagos ötösre oldjuk meg ? hiszen az élet párban szép!

Az elsõk között lenni nagy kihívás, nehéz feladat! DR. TÓTH CSABA gyakorló orvosként, hosszú utat bejárva talált rá a számára hiteles paleolit szemléletre, amelyet sikerrel épített be gyógyító munkájába. Olvasóit is arra sarkallja, hogy gondolják újra egészségükhöz és általában az egészségügyhöz való hozzáállásukat. Úgy tûnhet, a szerzõ magányos harcos, pedig komoly szövetségeseket tudhat maga mögött: az evolúciós orvostudományt, a paleolit táplálkozást és mindazokat, akik a krónikus betegségekkel küzdve nem hajlandók beletörõdni a sorsukba. Dr. Tóth Csaba nekik, valamint minden egészséges életmódra vágyó embernek kínál ebben a kötetben olyan módszereket, amelyek segítségével visszanyerhetõ vagy megtartható az egészség. A paleolit orvoslás és étrend számos betegség esetén a kiváltó okok megszüntetését jelentheti ? a szerzõ ezek közül leginkább a már népbetegségnek számító cukorbetegség kezelésében szerzett tapasztalatairól és eredményeirõl számol be részletesen. DR. TÓTH CSABA gondolkodva gyógyító orvos. Munkájában hû marad ahhoz az õsi elvhez, miszerint a beteg java a legfõbb törvény.

BORNAI TIBOR ÉS BORNAI TIBOR? Talán csak nem önmagával fog társalogni a szerzõ? Nos, ezúttal másról van szó. A könyvet, amit most a kezében tart az olvasó, ketten írták: Bornai Tibor, az édesapa, aki hatvanéves korában, negyven évvel ezelõtt hunyt el, és fia, Bornai Tibor, aki akkor még csak tizenhét éves volt. Az apa 1912-ben született, és 1972-ben halt meg. Fia 1955-ben látta meg a napvilágot, a másik dátum még titok. Kettejük történeteibõl rajzolódik ki ez a nehéz, csodákkal és tragédiákkal telezsúfolt idõszak, amelynek kezdete éppen most, a könyv megjelenésekor ér százéves évfordulójához. Errõl a száz évrõl mesélnek õk ketten: a kályha mellett ülve téli estéken, a Balaton partján heverészve, egy május elsejei felvonuláson, egy Párizs felé robogó kisbuszon, a Népliget mutatványosbódéi elõtti padon vagy egy Üllõi úti bérház konyhájában. Sírós-nevetõs könyv ez, dokumentumregény, minden benne szereplõ tény és adat valóságos. Apa és fia jegyzetfüzetében lapozgathatunk csodálkozva, hogy mennyire rímel egymásra ez a két sors. És talán sokan lesznek majd, akik a maguk életében is megtalálják az ugyanilyen rímképletû verssorokat. ?Oroszlán az Ecseri úton? Hogy kerül egy oroszlán az Ecseri útra, ahol a használt gyerekkocsitól a hibás rádióig, a szakadozott könyvektõl a molyos rókaboáig ócska tárgyakat adnak-vesznek az emberek?? Kiderül majd, ahogy az olvasók az igazi, nagy kérdésekre is választ találnak ebben az emberséggel és humorral átszõtt könyvben.

Mihez kezd az ember lánya, ha csalódik élete nagy szerelmében, és úgy érzi, darabokra hullik addig biztonságosnak hitt kis világa? Ha nagy a baj, lecseréli a ruhatárát és új frizurát csináltat. Ha még nagyobb, otthagy csapot-papot, és új életet kezd a világ egy távoli sarkában, túl az Óperencián. Így tesz Keményffy Kata is, aki szerelmi bánatát orvosolandó barátnõje rábeszélésére elszegõdik kozmetikusnak egy luxushajóra. Kezdetben úgy tûnik, menekülése jól sikerült. Bejárja a világ legszebb tájait Szingapúrtól Indiáig, Thaiföldtõl Malájziáig, nem szûkölködik pénzben, kalandokban és udvarlókban, sõt, a fedélzeten még a szerelem is újra rátalál. Ám Katában lassan felébred a kétely: lehet, hogy mégiscsak Budapesten hagyott szerelme jelenti számára az igazi férfit? Ráadásul az elegáns óceánjáró kellemetlen meglepetéseket rejteget, ahogyan súlyos titkokat õriz a bájos thaiföldi utcalány, Zilah is, akinek sorsa elválaszthatatlanul összefonódik Katáéval?

Tigrismester, azaz Wang Deqing ? Shi Xing Hong, ismertebb nevén Shibo. A mai kínai harcmûvészet egyik legragyogóbb csillaga, a shaolin kungfu utánozhatatlan mozgáskultúrájú bajnoka, akit gyorsabbnak tartanak a világhírû Bruce Lee-nél is. Ennek a rendkívüli férfinak az életét, érzelemvilágát, gondolkodásmódját ismerhetjük meg BALÓ JÚLIA új könyvébõl, valamint azt az izgalmas, buktatókkal és felfedezésekkel teli külsõ-belsõ utat, amelyen a szerzõvel vándorolhatunk. Kelet e csillagának életútja saját, misztikus idejében találkozott a könyv írójáéval, aki a film, a színház, a televízió, a média világából érkezett erre a csaknem egy évtizede tartó randevúra. Találkozásuk ugyanis nem kizárólag a kungfu elsajátításának gyakorlati szintjén zajlik: sokkal inkább intenzív szellemi kapcsolat ez két ember, két kultúra, két világ között. E könyvben való elmélyedés lehetõséget teremt a két meglehetõsen különbözõ tradíció kapcsolódási lehetõségeinek megismerésére ? gesztusainak, szokásainak megértésétõl az intenzív szellemi kapcsolat létesítéséig. És mi, olvasók, kedvet kaphatunk e különös randevú révén ahhoz is, hogy új, az életminõségünket alapvetõen jobbító gondolkodásmóddal és életszemlélettel gazdagodjunk.

Rájöttem, hogy nem azért jöttem vissza a halálból, mert olyan okos vagyok. Vagyis az akaratomnak semmi köze nem volt az élethez. Valami más intelligencia dolgozott, nem az enyém. Ha van egyáltalán valamiféle vallásom, az nem más, mint hit abban, hogy az én intelligenciám részt vesz egy másik, nagyobb intelligenciában. Tehát nem én vagyok okos, hanem valamiféleképpen rezonálok valamivel, ami okos. Részt veszek valamiben. Mindannyian a világmindenség gyümölcsei vagyunk. Ti is a világmindenség gyümölcsei vagytok. A gyümölcs se tudja, hogy õ miért érik olyan szép szilvává vagy õszibarackká, csak úgy csinálja, ahogy mi is csináljuk. Vagy a kisujjamban a sejtek. Õk is csak részt vesznek bennem, miközben nem ismerik Feldmár Andrást. Én sem ismerem azt, akinek én egy kis sejtje vagyok.

1920-ban a magyar történelem egyik legsúlyosabb krízise érkezett el. Nem csupán a történelmi Magyarország és hagyományos vezetõ rétegei találtattak könnyûnek: 1918 és 1919 forradalmaival együtt elbuktak a radikális reformokat szorgalmazó baloldali pártok is. Közel hat év háborús pusztítás után gazdasági, szociális, külpolitikai és mûvelõdési problémák sokasága halmozódott fel. Ekkor született meg a fiatal értelmiség reform iránt elkötelezett részébõl a magyar népi mozgalom. Az õ történetükrõl szól ez a könyv. A magyar népi mozgalomról meglepõen keveset tud a jelenkor emlékezete, és ismereteink jó része is leginkább félreértésekbõl és elõítéletekbõl táplálkozik. A népi mozgalom elitjéhez tartozók ? Németh Lászlótól és Illyés Gyulától kezdve Veres Péteren és Kovács Imrén át egészen Bibó Istvánig ? megpróbáltak választ találni a Trianon utáni Magyarország legégetõbb kérdéseire, méghozzá nem a hagyományos ideológiák mentén, hanem egy általuk ?harmadik útnak? nevezett eszmeiség jegyében. Papp István kötete ? amely harminc év óta az elsõ modern szemléletû összefoglalása a témának ? elsõsorban azt kívánja bemutatni, hogyan és miért született meg a népi mozgalom, illetve hogy legfontosabb tagjai milyen elgondolásokat fogalmaztak meg, és milyen reformokat láttak szükségesnek 1945 elõtt és után.

A Buenos Aires-i hõségben olvad a jégpáncél, amelybe évekkel ezelõtt zártam magam szégyenemben, amiért már nem vagyok fiatal? Éjjel-nappal tangózom! A testemen rég nem látott izmok rajzolódnak ki újra, az arcomról eltûnik a keménység, amellyel egész életemben azt üzentem a világnak, hogy erõs vagyok. Ha egyszerûbben akarnám kifejezni, amit érzek, azt mondanám: itt boldog vagyok! Megengedem magamnak, amit azelõtt soha: követem a férfit, megadóan és feltétel nélkül. Táncolok, érzek, azaz élek! Pár hét alatt fokozatosan hántotta le rólam a rétegeket ez a város. Eleinte csak a hõség: levettem zárt, hosszú ujjú ruhámat, és felvettem egy ujjatlan, mélyen dekoltáltat. Majd jött a meglepetés, hogy tetszem ? így, ahogy vagyok! Bátran érezhetem magam megint szépnek, amirõl otthon már leszoktam. Túl az ötvenen, ujjatlan ruhában, szarkalábakkal a szemem alatt. Ezen a helyen NÕ vagyok a férfiak szemének tükrében. Buenos Airesben az élet újra felkért egy táncra? Édesanyám könyvtáros volt egy vidéki kisvárosban, és iskola után sokat vártam rá a munkahelyén. Egyszer elhatároztam, hogy a teljes gyerekkönyvtárat végigolvasom, válogatás nélkül. A pár év alatt aztán alaposan összenõttünk, a könyvek és én. Talán nem véletlen, hogy végül magam is az írást választottam hivatásul. 2011-ben végigjártam az El Caminót, ami új fejezetet nyitott az életemben. Egy másik, boldogabb élet kapuja tárult ki elõttem, amely tele van csodával. Igaz történeteimmel szeretném másoknak is megmutatni, hogy igenis lehet ezt másképpen is?

Meg lehet-e gyógyulni egy súlyos betegségbõl, amelynek már a puszta neve is sokakat rettegéssel tölt el? Péceli Rita válasza: igen! S hogy mi kell hozzá? Elszántság, bátorság, bizalom és szeretet. Odafigyelés önmagunkra, remek orvosok, barátaink támogatása és nem utolsósorban egy hûséges társ, aki jóban-rosszban kitart mellettünk. Mert a gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a bajban éppen azoktól nem kapunk segítséget, akikre a leginkább számítunk. A történet bizonyítja: a legnehezebb helyzetbõl is megtalálhatjuk a kiutat. Mert a szeretet és a segítség erõt ad. Ennek köszönhetõen Rita felveszi a kesztyût, és a hosszú, gyötrelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és igazi hivatását is. Visszakapja egészségét, normális életét, sõt a szenvedés árán egy sokkal gazdagabb, igazabb életet nyer a régi helyett. ?Hamarosan hozzám is odajöttek. ? Ni, csak, a vicces kedvû hölgy. ? Engem is átraktak a kórtermi ágyamba. Megint elveszítettem az öntudatomat. Amikor végleg felébredtem, úgy éreztem, majd kicsattanok. Az ablaküvegen átfúródó napsugarak táncot jártak a szobában, minden sarokba jutott belõlük. Az ágynemûk a korábbinál is fehérebben vakítottak. Egy darabka mennyország dicsfénnyel és felhõkkel. Valóságos eufória lett úrrá rajtam. ? Élek, élek, élek! ? kiáltottam. ? Micsoda boldogság!? A visszakapott élet Rados Virág második regénye, a nagy sikerû Bipoláris folytatása, amely szintén igaz történet alapján íródott.

Minden nõ ábrándozott már arról, milyen lenne légikisasszonyként dolgozni. Minden férfi ábrándozott már arról, milyen lenne légikisasszonyt szeretni. Hiszen a stewardessek mind gyönyörû lányok, magasak, vékonyak, mosolygósak, bájosak, és nem utolsó sorban belevalók. Amikor a repülõtéren elegáns egyenruhájukban, maguk mögött húzva könnyû gurulós bõröndjüket, emelt fõvel átvágnak a várakozó utasok hadán, olyan impozáns látványt nyújtanak, hogy mindenfelõl irigykedõ pillantások kísérik õket. Ez a varázslatos világ szippantja be a négy kezdõ légiutas-kísérõt, akik már az elsõ nap örök barátságot fogadnak egymásnak. Õk lesznek az elválaszthatatlan négyes: a Szende, a Szórakozott, a Dög és a Meleg, vagyis Anna, Szonja, Dia és Dani. Kalandjaik minket is tízezer méter magasra repítenek, ahol a hétköznapi utasokon túl szexéhes pilóták, ármánykodó kolléganõk, hatalmaskodó politikusok, megvadult focirajongók, fékezhetetlen iskolások, elkényeztetett széplányok és könnyû hódításhoz szokott üzletemberek teszik próbára a személyzet türelmét.

Myron Bolitart ezúttal egyik ügyfele, a korábbi teniszcsillag, Suzze T keresi fel, hogy a segítségét kérje. Suzze gyereket vár, ám egy rosszindulatú komment a Facebook-oldalán megkérdõjelezi az apa kilétét, és a nõ attól fél, nemcsak férjét, Lexet, a híres zenészt veszítheti el, de egész élete romba dõlhet. Myron a tõle megszokott elánnal veti magát a nyomozásba, ám hamarosan nem várt akadályokba ütközik. Kiderül, hogy az ügy szálai egy olyan múltbéli eseményhez nyúlnak vissza, amely nemcsak Suzze, hanem Myron életére is hatással lehet? Harlan Coben napjaink egyik legnépszerûbb krimiírója. Regényeit a mûfaj gyöngyszemeiként tartják számon, eddig negyven különbözõ nyelvre fordították le, és közel 50 millió példányt adtak el belõlük világszerte.

A "Drogma" nem csak a szenvedélyről és a szenvedésről szól, hanem magáról a függésről. A "Narkósról", aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ- vagy akár Csernus-függő is... Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A "Drogma" hét nap története. Dr. Csernus Imre hét napjáé, amelyeken különös sorsok bontakoznak ki az olvasók előtt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fűz megjegyzéseket - hol őszinte szeretettel, hol metsző cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A "Drogma" ma már kultuszkönyv. Nyolc évvel ezelőtt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerző ezúttal tükröt tart önmaga elé, és a szöveghez fűzött kommentárjaiban kegyetlen őszintességgel néz szembe egykori önmagával.

Vajon mit kell tennünk, ha az igazi Gonosszal találjuk magunkat szemközt? Harcoljunk ellene vagy meneküljünk? Vajon alkalmas-e a terápia arra, hogy megszüntesse, elpusztítsa a sötét, gyilkos erőket? Feldmar András négy előadása során időről időre előkerülnek ezek a nyugtalanító kérdések. Ám Feldmár pszichoterápiával kapcsolatos gondolatait és az olykor szórakoztató, máskor megrázó terápiás történetet olvasva úgy érezhetjük: ha nincs is menekvés a Gonosz elől, a szerzővel való együttgondolkodás felszabadítóan hat. "Vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk, amikor a Gonosszal küzdünk. Mert két eshetőség van. Egyrészt belehalhatunk, ha a Gonosz megöl minket - akkor mindegy, akkor nincs probléma. De ha megmenekülök, és még élek, akkor bele kell tudnom nézni a tükörbe. Mert amikor belenézek a tükörbe, és meglátom az arcomat, emlékezni fogok rá, hogyan viselkedtem, amikor a Gonosszal küzdöttem. Tehát úgy kell küzdeni a gonosszal, hogy ha túlélem ezt a küzdelmet, akkor tisztelni tudjam azt az arcot, amely rám néz a tükörből."

?Fehér alapon vörös betûk. Sokáig úgy éreztem, hogy a kíváncsiságom vezérel, ma már tudom, hogy az csupán eszköz volt. A fehér számomra a tisztaság, a belsõ béke jelképe. A tisztaságot és a belsõ békét azonban csak harccal és fájdalommal lehet elérni: ezt szimbolizálják a vörös betûk. Ez a könyv a lángolásról, a szenvedélyrõl, a hitrõl és a belsõ békérõl szól. Korábbi változata ? amelyet 8 évvel ezelõtt írtam ? az életrõl vallott gondolataim durva megfogalmazása volt. Ez a bõvített és átdolgozott új Drogma egy önkritikus, öniróniával teli könyv, sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni. Mindannyian függõk vagyunk, mégpedig a félelmeinktõl. Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik mindezt már megfogalmazták maguknak?? A DROGMA nem csak a szenvedélyrõl és a szenvedésrõl szól, hanem magáról a függésrõl. A ?Narkósról?, aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ-, vagy akár Csernus-függõ is? Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A DROGMA hét nap története. DR. CSERNUS IMRE hét napjáé, amelyeken különös sorsok bontakoznak ki az olvasók elõtt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fûz megjegyzéseket ? hol õszinte szeretettel, hol metszõ cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A DROGMA ma már kultuszkönyv. Nyolc évvel ezelõtt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerzõ ezúttal tükröt tart önmaga elé, és a szöveghez fûzött kommentárjaiban kegyetlen õszinteséggel néz szembe egykori önmagával.