Jaffa Kiadó strana 25 z 63

Modern világunkban mindannyian a boldogságot kergetjük: fényesebb karrierért, jobb kocsiért, kellemesebb életkörülményekért, külföldi nyaralásért robotolunk - de vajon boldognak is érezzük magunkat, ha vágyaink teljesülnek? Igazat mondanak-e irigyelt ismerőseink családi fotói, ahol még a kutya is tökéletesnek látszik, vagy mindez csupán a látszat? Szendi Gábor szerint az élvezetközpontú, anyagias boldogságeszmény elszakadt attól az evolúció során kialakult és mindannyiunkban meglévő, bonyolult és gazdag élménytől, amely az akadályokkal való megküzdés eredménye, a boldogság igazi kulcsa. A boldogság ugyanis nem tétlen pihenés, hanem folytonos úton lét: áldozatos munka, kétség és remény, elismertség és mellőzöttség, siker és kudarc váltakozása. Az Értelmes szenvedés: a boldogság az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja be, hogy a boldogságot a saját küldetésünk felismerése, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatásáért vállalt felelősség és a minket éltető közösséghez való hazatalálás jelenti. Szendi részletesen bemutatja a boldogság evolúcióját és pszichológiáját, de gyakorlati útmutatást is nyújt olvasójának. Ugyanis soha nem késő! A boldogság egy képesség, amely mindannyiunkban ott szunnyad - vegyük kezünkbe a sorsunkat, és tanuljunk meg élni vele! SZENDI GÁBOR író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjesztője, szabadgondolkodó. Azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük körül magunkat, testünk és agyunk még mindig egy vadászó-gyűjtögető törzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, először meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

Étkezz egészségesen! Izmosodj! Légy gyönyörű! Milyen egyszerűnek tűnik… Akkor miért olyan nehéz? Diétákkal, edzéstervekkel és önbizalom-problémákkal küzdő nők milliói tanúsíthatják, hogy nincs az a fitneszprogram, ami mindenkinél egyformán beválna. Sohee Lee edző maga is megharcolt a saját démonaival, és legyőzte őket, ezért úgy döntött, más nőkön fog segíteni. Most veled is megosztja a kiegyensúlyozott táplálkozással és a valóban eredményes edzéssel kapcsolatos tapasztalatait. Az Egyél, izmosodj, szépülj! praktikái és stratégiái segítségével képes leszel a hosszú távú változásra. Sohee útmutatásai alapján felismerheted, mi hátráltat, miből nyerhetsz motivációt, és azt is, mit tehetsz a fejlődésedért. Sohee bebizonyítja, hogy az étkezés nem önsanyargatás, és nem az életmódodnak kell az étrendedhez igazodnia, hanem épp fordítva; nőként is emelhetsz nehéz súlyokat, anélkül hogy férfias izomtömeget szednél magadra; az elért eredmények folyamatosan fenntarthatók, sőt túl is szárnyalhatók.

Egy fotóalbum, egy emlékkönyv és egy biedermeier komód - ennyi jut Lilinek a családi hagyatékból. Az örökség mégis meglepetéssel szolgál: amikor a lány felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki, a századfordulós emlékkönyvben találkozott vele. De hogy került egy északnémet kastély képe 1914-ben egy miskolci polgárlány emlékkönyvébe? Lili nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor jut közelebb, amikor a munkahelyéről egy távoli, keleti-tengeri szigetre küldik. Ott akad rá a vörös téglás udvarházra, és váratlan segítőtársra lel a romos épület új gazdájában. Amikor kinyitják a kastély padlásán talált, első világháborús katonaládát, izgalmas utazásra indulnak a múltba. A régi levelek, rajzok és fotók két fiatal megható és fájdalmas történetét mesélik el, akik száz évvel korábban szerettek egymásba. Az első világháború miatt azonban búcsút kellett mondaniuk egymásnak. Vajon találkoztak-e még valaha? Lili egyre mélyebbre merül a régmúlt emlékeibe, és közben nemcsak az üknagymamája, hanem a saját élete sorsfordító kérdéseire is választ kell találnia. Meddig élhet úgy, hogy nem vesz tudomást azokról a körülményekről, amelyek megbetegítik? Választhat-e másik utat?

A sikeres Kamaszharc után új könyvvel jelentkezik Balatoni József, alias Jocó bácsi, a tetkós töritanár, aki tisztában van vele, hogy ismertsége és népszerűsége dacára nem mindentudó. Néha bizony gyűrött a pólója, krétaporos a nadrágja, olykor fáradt és nyűgös, hiszen ő is csak „emberből van”. Mégis rendületlenül igyekszik elérni, hogy minél több gyerek szeressen iskolába járni, szeressen tanulni. Kell ennél több? Jocó bácsi ízig-vérig pedagógus, akinek három alaptézise az őszinteség, az egyenrangúság és a bizalom. Aki meg van győződve róla, hogy legjobb tanítómesterei maguk a gyerekek. És ők a tükör is, amelyben legtisztábban, legpontosabban láthatja magát. Ebben a sokszínű könyvében is, ahol a wmn.hu oldalon és a Felelős Szülők Iskolájában megjelent szakmai cikkeit és könnyed, szórakoztató írásait gyűjtötte egybe, kilép a komfortzónából. Azt vallja, a gyerekekhez vezető út a játék. Akkor az iskolában nem tanulni kell? De igen, csak másképp. Erre a legmegfelelőbb módszernek az élmény alapú oktatást tartja, mert ott nem kész ismereteket kapnak a gyerekek, ott felfedezéseket lehet tenni, határokat feszegetni, játszva tanulni és tanulva játszani. A cél: élvezetessé, változatossá tenni a tanulást, szabadságot adva olyan képességeket kifejleszteni, úgy nevelni, hogy értelmes, nyitott, életrevaló gyerekek kerüljenek ki az iskolából. Jocó bácsi még egy nagyon fontos dolgot tud: azt, hogy a kamaszoknak törődésre, őszinteségre van szükségük, arra, hogy valaki meghallgassa őket, figyeljen rájuk. Visszajelzéseket várnak a munkájukról, a tetteikről, a személyiségükről. Jocó bácsi igyekszik a legjobb képességei szerint mindezt megadni nekik – mert szereti őket. A Tanulj szabadon, taníts szabadon! olyan könyv, amelyben pedagógus, szülő és gyerek élményeket és módszereket talál ahhoz, hogy a kíváncsiságát és a nyitottságát megőrizve tudjon, szeressen tanulni és tanítani, kérdezni és felfedezni… akár fejen állva is!

A Csallóköz a régiek szerint Aranykert volt - a dunai aranymosók és a tündérek birodalma. Ám ezen a mesebeli vidéken, az Osztrák-Magyar Monarchia nyugat-magyarországi csücskében a XIX. század végén már cseppet sem mesés az élet. Amikor a korán árvaságra jutott, komáromi tímárlány, Jány Vilma és hites ura, a leszerelt őrmester, Hautzinger Sándor fűszerüzlete, kisvendéglője tönkremegy, s mindenüket elárverezik, a nincstelenné lett család a budapesti rokonok segítségével, akik állást-lakást szereznek, a fővárosba költözik. Bár Sándor kishivatalnoki fizetéséből, és abból a pénzből, amit Vilma varrással keres, nem sokra futja, a szülők nagy erőfeszítések árán kitaníttatják mindhárom gyereket. Az idősebb fiú, Guszti, a Ludovikán végez, a fiatalabbik, Sanyi, középiskolai tanári diplomát szerez, és a lány, Ili is elvégzi a tanítóképzőt. Családot alapítanak, és élnének-élhetnének boldogan, de mint oly sokszor, közbeszól a történelem. Gazdasági válságok, forradalmak, háborúk döntik romba életüket és világukat. Nem is egyszer. A férfiak megjárják két világháború frontjait és poklát, a nőknek az örök asszonyi sors jut: várnak-várnak rendületlenül, otthont-családot megtartva. És amikor a férfiak egy-egy világégés után hazatérnek, folytatják vagy újrakezdik az életüket. De soha nem adják fel. Jásdi István könyvéből egy népes család négy generációjának szerteágazó és lebilincselő története bontakozik ki, amelynek ideje és tere a magyar XIX. és XX. század. Családtagjainak visszaemlékezéseiből, saját gyerek- és ifjúkori élményeiből, hivatalos dokumentumokból, naplóbejegyzésekből, bírósági jegyzőkönyvekből építi fel epizódról epizódra rendhagyó családregényét, részletgazdag, árnyalt korrajzot festve. A Hautzingerek, Jányk, Jásdik sorsában sokan saját felmenőik, nagyszüleik, szüleik sorsát ismerhetik fel, hiszen ahogy telnek-múlnak az évszázadok, egy család története egyre inkább azonos magának az országnak a történelmével. Így válik ez a különleges-különös könyv "tucatregénnyé", azoknak a regényévé, akik a vesztes háborúkból is győztesen kerülnek ki.

Üdvözöljük a digitális bennszülöttek világában, ahol az önbecsülés a kapott lájkok számától függ, ahol „ártatlan” csemetéink szexfotókat és -videókat küldözgetnek egymásnak, és ahol a házibulikon nem csak a piába kóstolnak bele. Ebben az új korszakban a személyes találkozásokat felváltották az online randik, amelyeken a tinédzserek minden gátlást levetkőznek, miközben nem akarják vagy nem tudják felmérni szavaik és tetteik cseppet sem virtuális következményeit. A mai tizenévesek az első olyan generáció, amelyik online küzdi végig a különben sem problémamentes kamaszkort. Az internet, a közösségi média és az ingyenes pornó drámai változásokat okozott a fiatalok kommunikációjában és a szexualitásról való gondolkodásukban. Mi, szülők, akik számára a digitális világ többnyire feltérképezetlen vidék, csak kapkodjuk a fejünket: mit tehetünk, hogy gyermekünk fizikai és lelki sérülések nélkül élje túl ezt a rázós időszakot? A Szex és lájk és közösségi média című hiánypótló kötet olvasmányosan, az életből vett példákkal és rengeteg empátiával mutatja be, mi zajlik kamasz gyerekünk szobájában és lelkében. Honnan tudhatjuk, hogy valóban boldog? Miképp beszéljünk vele a szexről és a párkapcsolatokról? Hogyan taníthatjuk meg hatékonyan védekezni az új, számunkra is ismeretlen kihívásokkal szemben? A kötet nemcsak a szülőknek, de a tizenéveseknek is hasznos tanácsokkal szolgál: hogyan tehető biztonságosabbá a randizás, a fesztiválozás vagy a külföldi utazás?

Rossz a tartásod? Gyakran sajog-nyilall a hátad, a derekad, a vállad? Merevnek és nehézkesnek érzed magad? Gyakran megsérülsz? Kyle Stull, a hengerezés elismert szakértője segít, hogy megszabadulj a fájdalmaktól, visszanyerd a mozgékonyságodat, és könnyed természetességgel mozogj, akár gyerekkorodban. A hengerezés kézikönyve a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva, lépésről lépésre mutatja be a szivacshengerezési technikákat. Megtudhatod, hogyan használd biztonságosan és hatékonyan, valamint azt is, hogy a különböző típusú hengerek mire valók. Megismertet a különböző testrészeid hengerezési módjaival, és megtanít arra, miként ötvözd a hengerezést más módszerekkel, hogy az eredményeid tovább javuljanak. Ezenkívül a helyes légzési és nyújtási technikákat is elsajátíthatod. Hajlékonyabbá válhatsz, és a regenerációd is jelentősen felgyorsul! A könyvből szerzett ismeretek alapján összeállíthatod a saját, személyre szabott programod, amely megoldást jelent a problémáidra! A hengerezés kézikönyve azoknak szól, akik mozgás segítségével szeretnének javítani az életminőségükön. Olyan – mindenki számára járható – utat mutat, amely a rehabilitációtól a csúcsteljesítményig vezet. Eddz, pihenj és gurulj a sikerért! Kyle Stull hivatásos masszázsterapeuta, erő- és állóképességi, illetve korrekciósgyakorlat-specialista. Kyle az egészségtudomány területén szerzett doktori címet, a rehabilitáció témakörében MSc diplomával, a sportmenedzsmentében pedig BSc diplomával rendelkezik. Csak pár évet kell visszamenni az időben, hogy Te legyél a legfurcsább sportoló az edzőteremben, mert az edzésed elején és végén hengerezel. Ma már szinte minden profi edzőteremben megtalálható ez az eszköz, sőt sokan otthonra is beszerzik a regenerációt elősegítő SMR-hengert. Itt a lehetőség, hogy megtanuld a hengerezés fortélyait, ez a könyv ebben nagy segítségedre lesz.- Lakatos Péter, StrongFirst Master oktató, Carlson Gracie Jiu Jitsu – fekete öv

Vonalas irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött boldog pillanatokat: ,,Mindennap írnom kellene ebbe a füzetbe, rögzítenem a mosolyodat, a szádat, szavaid, az ölelésedet." Egy saját maguk által saját maguknak alkotott, külön és különös világot zár be a naplók lapjaiba, amelynek ők ketten az egyedüli lakói. Ebben a világban önfeledt játékokat lehet játszani, kitalált nyelven lehet beszélni, és a másik nélkül elképzelhetetlen a létezés. Két, az életben és az alkotásban egyformán szenvedélyes ember szerelmének a története bontakozik ki az olvasó előtt, és ez a szerelem az idő múltával nemhogy lanyhulna, de egyre szenvedélyesebbé válik, valóságos morfium lesz számukra. Az ötvenes évek gyötrelmes valósága, az állástalanság, a pénztelenség, a kilátástalanság, a szüntelen megaláztatások és csalódások elől egymás karjába, ölelésébe menekülnek, az este, az éjszaka hozza el számukra az enyhülést, a feloldozást és feloldódást. A Naplókban nem az író, hanem a nő, a feleség, a szerető vall legrejtettebb magánéletükről, már-már szemérmetlenül őszinte és megrendítő kitárulkozással.

Nem tudom megmondani, honnan jött és jön az a hatalmas hajtóerő, ami tulajdonképpen egész fiatal korom óta arra ösztönöz, hogy segítsek másokat felszabadítani, vagy ráébreszteni arra, hogyan könnyíthetnek az életükön. Ezt nyilván saját életemben kellett először megélnem, szükségem is volt rá… Mindehhez kaptam még egy jó adag »gondoskodásszükségletet« is, úgyhogy talán joggal neveztem el magam »mamagésának«. Évtizedek óta leginkább a szabad akarat és a sors egymáshoz való viszonya és ezek megélése foglalkoztat. Végletesen habzsoltam mindazt, amit nőként megélhettem… Így hát megéltem önmagam felszabadítását is! Eleinte ösztönösen, később tudatosan és igen intenzíven tettem azért, hogy IGEN-t mondhassak saját nemiségemre, és kiteljesedjek nőiségemben. Az élettapasztalat mellé azután jöttek a különféle spirituális beállítottságú olvasmányok, és ehhez jöttek még a pszichológiai tanulmányaim is. Ebben a könyvben, amelyben egy mesenovellám és három előadásom szerepel, ezeket az elemeket úgy olvasztottam egységbe, mint fondüben a sajtokat.

"Dr. Horolovszky Tamás harmincegy éves jogtanácsos egy szerelmi szakítás után beköltözik élete első önálló lakásába. Kezébe kerül egy kopott kis doboz, rajta felirat: Emlékek. A dobozban a gimnáziumi ellenőrző könyvek mellett egy megsárgult füzetet talál – kamaszkori naplóját. Felüti, elkezdi olvasni, és nem győz csodálkozni. Ezt valóban ő írta? Nem, nem ő írta. Hanem a tizenhét éves, jófiúságot megelégelő, szülők ellen lázadó, világmegváltó terveket dédelgető, őszinte szerelemre és fergeteges szexre vágyó Hori. Akinek ő már a nevét is kitörölte az emlékezetéből… Ám a szembesülés kamaszkori énjével kérdések sorát indítja el benne. Másnap reggel beteget jelent, és párbeszédbe kezd egykori önmagával. Vajon mit tenne máshogy, mint akkor? És most mit kellene másképpen tennie, hogy ne egy önmagával és az életével elégedetlen, kiégett felnőtt találkozzon a hajdani fiatalemberrel? Hogy saját magára ismerjen. Dr. Horolovszky Tamás emlékezik, és újra él szerelmet, csalódást, barátságot… Melyik az igazi élete? Melyik az igazi énje? BALATONI JÓZSEF, azaz Jocó bácsi, a televíziós vetélkedőből és a média különböző felületeiről jól ismert tetkós töritanár. Szakmai celebként már sokan találkoztak vele országszerte – írói pályáján azonban most indul el. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap mint nap megtapasztalt élethelyzeteket, azok tanulságait és olykor meglepő „megoldóképleteit” dolgozza fel."

A Különben magyar költő vagyok című kötetben Radnóti Miklósnak a kortársaival való levelezését találja az olvasó. Hogy kik voltak a kortársai? Barátok, családtagok, költőtársak, szerkesztők, kritikusok, szerelmek. Az összegyűjtött levelek által 1926-tól követhetjük nyomon Radnóti Miklós életét, az erdélyi családtagokkal zajló kamaszlevelezés felhőtlen viccelődésétől egészen az utolsó munkaszolgálatra induló búcsújáig. Előttünk bontakozik ki a másfél évtizedes művészi pálya: az egyre szűkebb irodalmi térben mozgó magyar költőé. Tanúi lehetünk bírósági ügyének, bepillantást nyerünk egyetemi tanulmányaiba, beszámolókat kapunk a nyaralásokról, tudósításokat a munkaszolgálatokról. Helyet kaptak az érzelmi zavarokban született levelek: a Radnótit Reichenbergből szerelmével üldöző Tini üzenetei éppúgy, mint a Beck Judittal megélt valós szenvedély vallomásai. És mindenekelőtt a saját verseiért, saját költészetéért tollat ragadó és levelet író költő szólal meg a könyvben. Hol szelíden, hol önérzetesen, hol hivatalosan, hol érzelmesen, nem egyszer titokban. Radnóti Miklós levelezésének jelentős része 1945 tavaszán megsemmisült. Ami a hagyatékban fennmaradt, és amit össze lehetett gyűjteni, itt olvashatja az érdeklődő. Radnóti sorait mindezidáig általában csak címzettjük olvasta, amiket pedig neki írtak, azt csak ő maga. Most azonban az olvasó is új szemszögből láthat rá a költő életére. A kötetben közölt levelek jelentős része most először lát napvilágot.

Egy szokványosnak ígérkező szombat délután, egy facebookra hanyagul kiposztolt régi családi fotó, és a felbukkanó emlékek hatására váratlanul kinyílik a teljes album. Előbújnak belőle az évtizedek óta némán ott lapuló családtagok, és mesélni kezdenek, ahogy azelőtt soha. Felszínre törnek a féltve őrzött titkok: az ávós nagybácsiról és a málenkij robotban odaveszett nagypapáról. Az idegenlégiót megjárt rokonról és a tizenhárom évesen zsidó gyerekeket mentő furfangos unokabátyról. Miért nem faggattam ki őket sokkal előbb? Szinte mindenki elment már, aki beszélhetne, nincs kitől kérdezni. Hiszen még a saját anyámról is alig tudok valamit! Milyen lehetett tizennégy évesen egyedül maradni a nagyvárosban? Kibe kapaszkodott, kinek panaszkodott? Miért sírt annyit, és miért akart annyiszor meghalni? Miért csak most akarom mindezt megtudni, amikor már csak tö-redéke fog eljutni hozzám mindannak, ami rám is tartozott volna, ami segíthetne sok mindent me-gérteni a saját életemből? Mindannyiunknak van egy fotóalbuma, amelyben megbújnak ők, akik minden kérdésre megad-hatnák a választ. Éltek ahogy tudtak, álmodtak és titkokat őriztek, szerettek és hazudtak, próbáltak boldogok lenni, ki így, ki úgy. Sorsukban, mint cseppben a tenger, ott a huszadik század történel-me, és én is, meg te is, akik magunkban hordozzuk őket. De vajon emlékszel-e rá, melyik fiók mélyére rejtetted?

Ilont és két testvérét egészen a magyar fővárosig menekíti Székelyföldről az édesapjuk. Talán az emlékek elől, hogy feledni tudják a borzalom éjszakáját, hogy végre elhallgattassák az ablakba újra és újra leszálló, halálhírt hozó kuvik hangját. Az ország gyásznapját követő hajnalon, a félrevert harangok zúgása közepette hagyják el az ezeréves "szülőhazát". De nemcsak ellehetetlenített életük roncsait viszik magukkal a szekéren, hanem egy súlyos családi titkot is a szívükben. Ilon mélyre, nagyon mélyre temeti a titkot és a múltat, évtizedekig nem beszél róla. Sem a lányának, sem az unokájának, Amandának. Akit egyébként nem is érdekel a család története, nem akar tudni a múltról, lázad a hagyományok ellen. Sikeres, jól kereső közgazdászként csak a jelenben, s csak a pillanatnak él. Aztán a városszéli villa mellett lakópark nő ki a földből, új emberek érkeznek, új ismeretségek kötődnek, új barátságok szövődnek, kizökkentve Amandát megszokott, uniformizált életéből. Egy napon rádöbben, milyen keveset tud Ilon mamáról, a családjáról és önmagáról is. Most már kész meghallgatni nagyanyja történetét. És akkor Ilon mama mesélni kezd. Feltámad a múlt, megelevenednek az emlékek, amelyeknek a nyomába eredve Amanda nemcsak a család békéjéhez nélkülözhetetlen igazságot, hanem a szerelmet és saját jövőjét is megtalálja.

Jakupcsek Gabriella a Megúszhatatlan után ismét közös gondolkodásra hívja az olvasót! Az ismert műsorvezető szokásához híven kérdez, egyre csak kérdez. Lehetünk fiatalok, idősebbek, gyerekes szülők, vagy gyerektelenek, élhetünk párkapcsolatban, vagy szingliként, ő számba veszi a lehetséges élethelyzeteket. Olyasfajta kérdésekre keresi a választ, hogyan neveljünk boldog gyereket, hogyan boldoguljunk a magánéletben, a munkahelyen, melyek a párkeresés és a párkapcsolat buktatói, vagy hogyan élhetünk túl egy válást. Azon gondolkodik, mik a lehetőségeink, ha boldogtalan kapcsolatban élünk, vagy épp egy szerelmi háromszögben jutunk szerephez. Honnan merítsünk erőt, hogy ki tudjunk szállni, és tovább tudjunk lépni. Emelt fővel. Hajlamosak vagyunk túl sokat foglalkozni másokkal, mások életével, vagy éppen véleményével, eltűrjük, hogy megmondják, mit gondoljunk, s közben megfeledkezünk arról, mivel tartozunk saját magunknak. Szeretjük a másik embert önmagunk tükrében nézni és látni, és sokszor felszínesen ítélkezünk. Pedig annyifélék vagyunk. És te hogy vagy? - kérdezi Jakupcsek Gabriella, megindítva egy lehetséges őszinte beszélgetést, elsősorban önmagunkkal.

Svédország, Göteborg, fenyőillatú skandináv tél. Az első állomása egy hosszú utazásnak, amely fél Európán át északról délre vezeti Szabó Magdát a vizek – folyók, tengerek – mentén. A Temze két oldalán az ezerszínű London, ahol hiába keresi kedvenc olvasmányai keménykalapos, esernyős figuráit, itt „senki és semmi nem angolos”. A felékszerezett Szajna, ez a csupa szenvedély folyó, éppúgy nem hasonlít semmi máshoz, mint a partján Párizs. Aztán Frankfurt következik a Majna és Rajna ölelésében, majd a Moszkva folyó és Janus-arcú városa, a Néva mellett pedig Észak Velencéje. A szeszélyesen kanyargó Tiberis mentén, a Forum Romanum kövei között már az egykori latin szakos egyetemista kószál, aki eljött, hogy meggyőződjön róla, valóban létezik mindaz a csoda, amit a könyvekből ismer. És a csodák nem érnek véget Rómában, mert ott van még Firenze, „a csupa híd, hal-meg vízszag” Velence, Nápoly… A Hullámok kergetésében, amely egyszerre napló és útirajz, esszé és riport, az emlékezetben rögzült pillanatfelvételek, mint egy varázslatos kaleidoszkópban, tájakat, embereket, történéseket, hangulatokat villantanak elénk. Csak olyan szertelen-korlátlan írói képzelet és tehetség kell hozzá, mint amilyen Szabó Magdáé, és két csonka oszlopból felépül a hajdani palota, éjjel megszólalnak a szobrok és a szökőkutak. És hívnak minket, olvasókat, induljunk mi is, fedezzük fel a közel s távol megannyi csodáját.

1966 nyarán Szabó Magda férjével, Szobotka Tibor íróval Görögországba utazott. Hat hétig járta Hellász napsütötte tájait, amelyeket tanulmányaiból, olvasmányaiból jól ismert, s képzeletében sokszor bebarangolt már. Mégis hány felfedezésre váró hely és megfejtésre váró titok! Athénban megmássza az Akropoliszt, körbejárja Mükéné romjait, majd Krétán köt ki vele a hajó - itt bebolyongja Minósz király hajdani palotáját és a knósszoszi labirintust, ahol a hős Thészeusz legyőzte a félelmetes szörnyet, Minótauroszt. Könyvében, amely egyszerre útirajz, napló és vallomás, nemcsak a múzeumok holt tárgyai kelnek életre, hanem a mindennapok Görögországa is megelevenedik nyüzsgő bazárjaival, zsúfolt kávéházaival, lerobbant szállodáival. Szabó Magda friss humorral idézi fel egy kispénzű magyar turista viszontagságait, akit ráadásul még a bosszúálló Apollón isten is kipécézett magának, kellemetlenségek sorát zúdítva rá, mert az olümpiai múzeumban playboynak titulálta szobrát. A Zeusz küszöbén, ahogy az írónő fogalmaz, "egy kezdő utazó boldog fuldoklása az élmények árjában", amely azonban nemcsak kezdő, de haladó utazóknak is melegen ajánlható! Mindenkinek, aki egy éles szemű megfigyelő és egy kivételesen tehetséges írónő sodró lendületű leírásából akarja megismerni ezt a sokszínű országot, s rejtélyekben gazdag múltját. A színarany Hellász engem is elkapott néhány éve, és azóta is fogva tart... Az olvasó izgalmas, színes útinaplót tart a kezében, amelyből még az is kiderül, bosszúálló isten-e Apollón. Mindenkinek ajánlom, aki imád utazni, és alig várja, hogy belezuhanhasson az illatos-színes görög mesevilágba Szabó Magda kalauzolásával.