Kulcslyuk Kiadó strana 4 z 18

"Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?" - teszi fel a kérdést Birtalan Balázs. Érdemes elgondolkodni rajta, ugyanis sorskönyvünk megírásával hatéves korunkig nagyjából elkészülünk (még ha a kamaszkor kezdetéig ezt-azt alakítunk is rajta). A sorskönyv nem más, mint egy korai döntéseken alapuló tudattalan életterv. E korai döntések nem rosszak - sőt, a lehető legjobbak, amelyeket a mágikusan gondolkodó kisgyerek az adott szituációban, a maga eszközeivel képes meghozni, hogy értelmezze, elviselje és kezelje azokat a hatásokat, amelyek érik őt A probléma abból adódik, hogy amíg a felnövő gyerek, majd felnőtt helyzete folyamatosan változik, addig a sorskönyvben meghozott döntései változatlanok maradnak. (Illetve az is gyakori, hogy kényszeresen az ellenkezőjét teszi annak, ami a sorskönyvében áll - ám az ilyen élet ugyanúgy sorskönyv vezérelt, csak éppen fordított előjellel.) Ha pedig az életünket sorskönyv vezérelten éljük, az olyan, mintha egy hatéves gyereket engednénk a volán mögé, hogy kedvére randalírozzon a csúcsforgalomban, miközben mi a hátsó ülésen ülünk, biztonsági öv nélkül. Az autonómia azt jelenti, hogy kilépünk a sorskönyvből, és felnőtt helyzeteinkről tudatosan mérlegelt felnőtt döntéseket hozunk. Ez nem könnyű, mert a sorskönyv ereje megrendítően nagy - de nem is lehetetlen, ha csakugyan elszánjuk rá magunkat. A 2016-ban elhunyt Birtalan Balázs nemcsak elkötelezett segítő szakember volt, hanem tehetséges író és költő is. Szívügyének tartotta a pszichológiai ismeretterjesztést, amit átlagon felüli íráskészségének és kitűnő humorának köszönhetően valóban közérthetően és páratlanul szórakoztatóan művelt. Egyik kedvenc témája a sorskönyvelmélet volt - bár mindig hangsúlyozta, hogy ez is csak egy pszichológiai modell a sok közül, úgy vélte, magyarázó ereje nagyobb, mint más modelleké, és általa az ember elég sok viselkedésformája érthetővé válik. Ha pedig valamit képesek vagyunk megérteni és megfogalmazni, akkor esélyünk nyílhat arra is, hogy változtassunk rajta. A sorskönyv ugyanis nem kikerülhetetlen végzet: tudatos erőfeszítéssel ki is lehet lépni belőle, amennyiben jelenlegi formájában szenvedést okoz és kudarcokat tartogat. Ebben a kötetben Birtalan Balázs sorskönyvelméletről szóló írásait adjuk közre, hogy szellemi hagyatéka sokak számára jelenthessen kapaszkodót az önismereti úton a jövőben is.

Tudtad, hogy egy kert virágzik a hasadban? A pocakod tele van apró lényekkel, amelyek imádnak enni! Tarts velünk egy kalandos utazásra a bélrendszered folyóján keresztül! Látogassuk meg a mikroszkopikus élőlények kertjét, a mikrobiomot, amely az egész testedre hatással van. Akár hiszed, akár nem, az egészségedet, sőt még a gondolataidat és az érzéseidet is befolyásolja! Felkészültél? Ha kinyitod ezt a könyvet, lenyűgöző világ tárul fel előtted. Ráadásul azt is megtudhatod, hogyan gondoskodhatsz a mikrobáidról, hogy ők is vigyázzanak rád, és segítségükkel egészségesebb és boldogabb legyél. Ez a rendkívül szép kivitelezésű, fantáziadús ismeretterjesztő könyv napjaink egyik legizgalmasabb tudományos témájába vezeti be a 7-11 éves korosztályt. Segít megérteni, hogy mikrobiomunk milyen alapvető hatást gyakorol testi és érzelmi egészségünkre; valamint azt is megmutatja, hogy egészségtudatos táplálkozással miként javíthatjuk a közérzetünket és előzhetjük meg számos betegség kialakulását.

A gyerekünk okos, jó képességű, ezt világosan látjuk, és a környezetünk is visszaigazolja. De akkor hogyan lehetséges, hogy annyit küszködik a mindennapi élet feladataival? Miért felejt el és veszít el rendszeresen dolgokat? Miért nem képes tíz másodpercnél tovább nyugton ülni? Miért nem tud rendet tartani a szobájában és a holmijai között? Miért kezeli olyan rosszul a váratlan helyzeteket? Miért borul ki annyira, vagy válik agresszívvé, ha valami nem úgy történik, ahogy szeretné? Miért képtelen valamit türelmesen kivárni, vagy egy folyamatot következetesen végig vinni? Miért nem tudja tartani magát a tervekhez és a szabályokhoz? Az esetek elsöprő többségében nem azért, mert fütyül a kéréseinkre, és direkt bosszantani akar minket. Hanem azért, mert az általunk kívánt dolgok megvalósításához szükséges készségei még nem elég fejlettek. (Ezért nem segít ilyenkor a kérlelés, az alkudozás, a fenyegetés és a büntetés sem - hiszen, ha valamire még nem képes, akkor mindegy, milyen nyomást gyakorlunk rá, nem tudja megcsinálni.) A legtöbb szétszórt, de okos gyerek nélkülöz bizonyos gondolkodási szokásokat, amelyeket végrehajtó funkcióknak nevezünk, vagy lemaradásban van azok fejlődése terén. Ezek azok az alapvető kognitív készségek, amelyek a feladatok végrehajtásához (és az iskolai, otthoni és kortárscsoport elvárta követelményekkel való megbirkózáshoz) szükségesek: szervezés, tervezés, feladatkezdés és feladatnál maradás, impulzuskontroll, érzelemszabályozás, alkalmazkodóképesség és reziliencia. Szerencsére van mit tenni. Ez a könyv bemutatja, hogyan segíthetünk gyermekünk végrehajtó funkcióinak fejlesztésében, hogy jobban boldoguljon azokkal a helyzetekkel és feladatokkal, amelyekkel küszködik. Így sok nehézségtől és szenvedéstől kímélhetjük meg őt az elkövetkező években. Ha már óvodás vagy általános iskolás korban elkezdünk dolgozni a problémákon, mire középiskolába kerül, jobb önuralommal, döntéshozatali és problémamegoldó készséggel lesz felvértezve, mint amiről most álmodni mernénk. Rövid tesztek segítségével alkothatunk képet gyermekünk erősségeiről és gyengeségeiről, ami segít a beavatkozások lehetséges célpontjainak azonosításában. Ezután különböző testre szabható megközelítési módok közül választhatunk, és mindig rendelkezésre áll egy B terv is, amennyiben az A terv nem teljesen sikeres. A könyvben szereplő módszerek némi időt és következetességet igényelnek, de több tízezer szülő visszajelzései alapján kiválóan működnek, egyiket sem nehéz elsajátítani, sőt néhányat még szórakoztatónak is találhatunk. A szerzők neuropszichológusok, a tanulási és figyelemzavarok nemzetközi elismertségű kutatói és szakértői.

Popper Péter „India-könyve” az életmű egyik legszínesebb, legolvasmányosabb darabja, melyben a szerző arról vall, mit tanított neki a Kelet, hogyan változtatta meg a nyugati pszichológiára és filozófiára épülő gondolkodását. A személyes élményekkel és szórakoztató anekdotákkal teli kötet három indiai utazás történetén keresztül avat be mindabba, amit a neves pszichológus e nagy spirituális hagyománnyal bíró, ám gyorsan változó kultúrában megtanult, megtapasztalt. „Talán ez India legfontosabb tanítása az én számomra: ne sirasd, ami nem jött el hozzád, vagy amihez te nem érkeztél el idejében. Ebből tudhatod, hogy nem volt megírva sorsdöntő találkozásotok az Élet Könyvében - vagy a karmádban, ahogy tetszik. Nem vagyok Ázsia-rajongó. Nem hiszem, hogy a Távol-Keleten boldogabbak, egészségesebbek, harmonikusabbak az emberek, közelebb élnek a teremtés műhelyéhez, mint bárhol a világon. Nem hiszem, hogy aki a saját hazájában - ahova talán nem véletlenül született - nem találja meg a szellemi útját, idegen kultúrában megtalálja. Terentius híve vagyok, aki kétezer évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy csak égboltot vált, nem lelket, aki áthajózik a tengeren. Nem akarom, hogy megtérj a hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő Patandzsalihoz. Én csak mesélni akarok Indiáról, szélsőséges szubjektivitással mindarról, ami ott közel jött hozzám.”

Ha valaha előfordult már velünk, hogy a félelemtől vagy az idegességtől összeszorult a gyomrunk; hogy a stressz hatására hasmenés tört ránk, nem bírtunk enni, vagy éppen a szokásosnál jóval többet ettünk; hogy egy égbekiáltó igazságtalanság láttán szabályosan émelyegni kezdtünk, akkor személyes tapasztalatunk is van arról, hogy az agyunk és az emésztőrendszerünk szoros kapcsolatban áll egymással, és a kettő között élénk kommunikáció zajlik. Ezt a kapcsolatot nyelvünk is hűen tükrözi – gondoljunk csak az olyan beszédes metaforákra, mint például, hogy „nem tudja megemészteni”, „gyomorforgatóan viselkedik”, „be van tojva” stb. Már az ókori tudósok is tisztában voltak vele (Hippokratésztől Paracelsusig), hogy amennyiben a bélrendszerben felborul a kívánatos egyensúly, annak az egész szervezet, így többek között a psziché egészségromlása lehet a következménye – ám erről a tényről a nyugati orvoslás hosszú időn át hajlamos volt megfeledkezni. Az utóbbi évek döbbenetes kutatásainak köszönhetően azonban a bél-agy kapcsolat ismét a figyelem középpontjába került, s már azt is tudjuk, hogy a bélrendszer a benne élő mikrobákkal szoros kölcsönhatásban képes befolyásolni alapvető érzelmeinket, viselkedésünket, sőt, számos döntésünket is – és távolról sem csak azokat, amelyek az ételekkel függenek össze. Mint ahogy az átélt érzelmeink is közvetlenül hatnak emésztőrendszerünk állapotára és egészségére. Dr. Emeran Mayer, a UCLA Orvosi, Élettani és Pszichiátriai Tanszékének professzora, a bél-agy kommunikáció világhírű kutatója ebben a könyvében laikusok számára is izgalmasan és érthetően mutatja be ezt a fejlődő tudományterületet, beavatva abba, hogy -miként javíthatjuk közérzetünket, enyhítve a hangulatingadozásokat, a szorongást, a depressziót és a fáradtságot -hogyan gyógyíthatjuk az emésztőrendszert és erősíthetjük meg immunrendszerünket a megfelelő étrenddel -tehetünk-e valamit azért, hogy megelőzzük az olyan neurológiai betegségek kialakulását, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór -hogyan egyensúlyozhatjuk ki a mikrobiomot fermentált ételek és probiotikumok fogyasztásával, böjtöléssel, illetve a cukor és a feldolgozott ételek mellőzésével -miként segíthetjük elő a fogyást az egészséges emésztés és a maximális tápanyagfelszívódás támogatásával -hogyan előzhetjük meg és gyógyíthatjuk az olyan emésztőrendszeri rendellenességeket, mint a különböző ételérzékenységek és allergiák, a szivárgó bél szindróma, az irritábilis bél szindróma (IBS), illetve miként kezelhetjük az olyan emésztési kellemetlenségeket, mint a gyomorégés és a puffadás. Ezekről és még számos más érdekességről esik szó ebben a paradigmaváltó kötetben, melynek elolvasása után garantáltan másként tekintünk majd testünkre és pszichénkre, mint eddig.

"Hasonlóan a Sors és sérülés című kötetemhez, ez a gyűjtemény is több tanulmányból áll. Némelyik a korábbiaknál messzebbre tekint, mert az évek múlásával egyre több terület kezdett érdekelni. Most is több írás foglalkozik a személyiség alakulását befolyásoló korai hatásokkal, a szülők és más fontos felnőttek áldást vagy átkot hozó működésével. De ma már nem hiszem, hogy minden adottságunk megmagyarázható lenne életrajzunkból. Egyre jobban meggyőz az a tapasztalatom, hogy rengeteg dolgot hozunk magunkkal; hogy van alkatunk; hogy vannak sokgenerációs örökségeink, melyeknek legtöbbször nem vagyunk tudatában; hogy nemünk ugyanúgy megszabja ezerféle lelki adottságunkat, ahogy kulturális örökségeink is behatárolnak. Emellett egyre inkább foglalkoztatnak mai társadalmi kérdések, átfogó dilemmák az emberiség működésmódjáról vagy a tudománytalannak minősített tudás mibenlétéről. Ilyen irányokba is elkóboroltak gondolataim az elmúlt évek során, amint nemcsak terápiás tapasztalataim és késői tanulási élményeim, hanem olvasmányaim is egyre erősebben csillantottak fel számtalan ide tartozó tényt."

"És ez a legfurcsább: a semmi, hogy lehet többé sohse lenni, - ez a legérthetetlenebb: végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak, hogy voltam és hogy nem leszek." Szabó Lőrinc: Csak az imént Ebben a könyvben Popper Péter Szabó Lőrincéhez hasonló borzongó csodálkozással igyekszik farkaszemet nézni a nagy, félelmetes titokkal: a halállal. Igen, titokról van szó, hiszen míg a meghalás folyamatáról fiziológiai és pszichológiai értelemben is tudunk egy keveset, magáról a halálról semmit. A halálról csak hiteink, reményeink, feltételezéseink, elméleti konstrukciónk vannak, bizonyosságunk nincs. Ez a kötet sem adhat - nem ezért érdemes kézbe venni. Hanem azért, mert a halál kikerülhetetlenül eljön mindannyiunkért, és minél jobban igyekszünk elnyomni, elhárítani ezt a titokban mindig ott kísértő gondolatot, annál nagyobb lehet bennünk a feszültség és a félelem. Ezek pedig azt is megnehezítik, hogy a maga teljességében éljük meg az életünket, amíg még tart. Popper Péter fel mer tenni magának számos izgalmas kérdést, melyek időről időre bennünk is felmerülhetnek. Jó lenne-e örökké élni? Vagy talán az élet értéke éppen abból fakad, hogy mulandó? Lehet-e már valaki életében halott? Joga van-e az embernek megölni magát? Valóban a semmi, a nemlét marad csak, vagy valamilyen formában a halál után is folytatódhat az élet? Lehetséges-e, hogy van lélekvándorlás, s ha van, az új lény azonos-e a régivel: én fogok újra megszületni, vagy nem én? Megvédhet-e a vallás (vagy bármi más) a halálfélelemtől? Megbékülhetünk-e végül az elmúlással?

Ha valaha előfordult már velünk, hogy a félelemtől vagy az idegességtől összeszorult a gyomrunk; hogy a stressz hatására hasmenés tört ránk, nem bírtunk enni, vagy éppen a szokásosnál jóval többet ettünk; hogy egy égbekiáltó igazságtalanság láttán szabályosan émelyegni kezdtünk, akkor személyes tapasztalatunk is van arról, hogy az agyunk és az emésztőrendszerünk szoros kapcsolatban áll egymással, és a kettő között élénk kommunikáció zajlik. Ezt a kapcsolatot nyelvünk is hűen tükrözi – gondoljunk csak az olyan beszédes metaforákra, mint például, hogy „nem tudja megemészteni”, „gyomorforgatóan viselkedik”, „be van tojva” stb. Már az ókori tudósok is tisztában voltak vele (Hippokratésztől Paracelsusig), hogy amennyiben a bélrendszerben felborul a kívánatos egyensúly, annak az egész szervezet, így többek között a psziché egészségromlása lehet a következménye – ám erről a tényről a nyugati orvoslás hosszú időn át hajlamos volt megfeledkezni.   Az utóbbi évek döbbenetes kutatásainak köszönhetően azonban a bél-agy kapcsolat ismét a figyelem középpontjába került, s már azt is tudjuk, hogy a bélrendszer a benne élő mikrobákkal szoros kölcsönhatásban képes befolyásolni alapvető érzelmeinket, viselkedésünket, sőt, számos döntésünket is – és távolról sem csak azokat, amelyek az ételekkel függenek össze. Mint ahogy az átélt érzelmeink is közvetlenül hatnak emésztőrendszerünk állapotára és egészségére.  Dr. Emeran Mayer, a UCLA Orvosi, Élettani és Pszichiátriai Tanszékének professzora, a bél-agy kommunikáció világhírű kutatója ebben a könyvében laikusok számára is izgalmasan és érthetően mutatja be ezt a fejlődő tudományterületet, beavatva abba, hogy   -       miként javíthatjuk közérzetünket, enyhítve a hangulatingadozásokat, a szorongást, a depressziót és a fáradtságot  -       hogyan gyógyíthatjuk az emésztőrendszert és erősíthetjük meg immunrendszerünket a megfelelő étrenddel -       tehetünk-e valamit azért, hogy megelőzzük az olyan neurológiai betegségek kialakulását, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór -       hogyan egyensúlyozhatjuk ki a mikrobiomot fermentált ételek és probiotikumok fogyasztásával, böjtöléssel, illetve a cukor és a feldolgozott ételek mellőzésével -       miként segíthetjük elő a fogyást az egészséges emésztés és a maximális tápanyagfelszívódás támogatásával -       hogyan előzhetjük meg és gyógyíthatjuk az olyan emésztőrendszeri rendellenességeket, mint a különböző ételérzékenységek és allergiák, a szivárgó bél szindróma, az irritábilis bél szindróma (IBS), illetve miként kezelhetjük az olyan emésztési kellemetlenségeket, mint a gyomorégés és a puffadás.  Ezekről és még számos más érdekességről esik szó ebben a paradigmaváltó kötetben, melynek elolvasása után garantáltan másként tekintünk majd testünkre és pszichénkre, mint eddig. 

Miért mindig a hasonló férfiak/nők vonzanak (pedig már sokszor megjártam ezzel a típussal)?Miért nem tudom biztonságban érezni magam egy párkapcsolatban?Miért szorongok mindig, hogy nem szeretnek eléggé, megcsalnak, elhagynak?Miért menekülök az intimitás vagy az elköteleződés elől?Miért érzek kényszert, hogy több vasat is tartsak a tűzben?Miért vetem alá magam a partnerem akaratának, ha ez dühít és keserűvé tesz?Miért vagyok vele sokszor olyan elutasító, undok vagy zsarnokoskodó, miközben tényleg szeretem?Miért van az, hogy az eszemmel sokszor tudom, mit kellene tennem, de képtelen vagyok meglépni? Miért megyek bele mindig ugyanazokba a konfliktusokba, amikor már sokszor megtapasztaltam, hogy sehova sem vezetnek? A fenti kérdések némelyike talán már bennünk is megfogalmazódott a saját párkapcsolati működésünkre vonatkozóan. Érzéseink és cselekedeteink néha ugyanolyan rejtélyt jelenthetnek számunkra, mint egy másik ember belső világa és reakciói. Hiszen sokszor akkor is ugyanazokat a mintázatokat ismételjük a párkapcsolatainkban, amikor azok fájdalmasak, és már sejtjük, hogy valószínűleg ismét kudarchoz vezetnek. Logikus volna, hogy változtassunk, valami belső kényszer mégis mindig ugyanarra az útra terel minket. Mi lehet ennek az oka? A kérdést másképp érdemes feltenni: a működésmódunknak és a visszatérő problémáinknak ugyanis nem okuk van, hanem történetük. Ha segíteni akarunk magunkon, először is ezt a történetet kell megértenünk. Gyerekként kiszolgáltatottak vagyunk, és még jóval kevesebbet tudunk a világról, mint a felnőttek, de valahogy értelmeznünk kell a minket érő élményeket, és megbirkóznunk azokkal. Kicsiként tesszük ezt úgy, ahogy képesek vagyunk rá. A baj az, hogy a későbbiekben is automatikusan azokhoz a stratégiákhoz nyúlunk, amelyek hajdan sikeresnek bizonyultak. Ám ami adott körülmények között, gyerekként még segített nekünk, az más körülmények között, felnőttként már nem biztos, hogy hasznos lesz. Sőt, a múltunk így képes rátelepedni a jelen életünkre, és irányít minket anélkül, hogy észrevennénk. Amíg mindezt nem fedjük fel, és nem nyúlunk tudatosan más megoldásokhoz, addig működésünket egy olyan automatizmus vezérli, amely folyton ugyanazokat a csalódást és fájdalmat okozó élményeket ismételteti meg velünk. E könyvben párválasztásunk és párkapcsolati működésünk rejtett mozgatórugóival ismerkedhetünk meg, melyek segítenek megérteni, mit miért érzünk, gondolunk és teszünk. A klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta szerző elsősorban sémaelméleti megközelítésben, valamint a rendszerszemlélet és számos egyéb irányzat felé kitekintve segít ránézni arra, hogy múltbeli élményeink miként érhetők tetten vonzalmainkban, párkapcsolati játszmáinkban és konfliktusainkban, döntéseinkben és megoldásainkban. Hogy az összefüggésrendszer még világosabb legyen, a könyvben három férfi és három nő párkapcsolati történetén keresztül tanulmányozhatjuk a sémakémia működését.

Popper Péter „India-könyve” az életmű egyik legszínesebb, legolvasmányosabb darabja, melyben a szerző arról vall, mit tanított neki a Kelet, hogyan változtatta meg a nyugati pszichológiára és filozófiára épülő gondolkodását. A személyes élményekkel és szórakoztató anekdotákkal teli kötet három indiai utazás történetén keresztül avat be mindabba, amit a neves pszichológus e nagy spirituális hagyománnyal bíró, ám gyorsan változó kultúrában megtanult, megtapasztalt.„Talán ez India legfontosabb tanítása az én számomra: ne sirasd, ami nem jött el hozzád, vagy amihez te nem érkeztél el idejében. Ebből tudhatod, hogy nem volt megírva sorsdöntő találkozásotok az Élet Könyvében – vagy a karmádban, ahogy tetszik. Nem vagyok Ázsia-rajongó. Nem hiszem, hogy a Távol-Keleten boldogabbak, egészségesebbek, harmonikusabbak az emberek, közelebb élnek a teremtés műhelyéhez, mint bárhol a világon.Nem hiszem, hogy aki a saját hazájában – ahova talán nem véletlenül született – nem találja meg a szellemi útját, idegen kultúrában megtalálja. Terentius híve vagyok, aki kétezer évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy csak égboltot vált, nem lelket, aki áthajózik a tengeren. Nem akarom, hogy megtérj a hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő Patandzsalihoz. Én csak mesélni akarok Indiáról, szélsőséges szubjektivitással mindarról, ami ott közel jött hozzám.”

"A gyerekünk okos, jó képességű, ezt világosan látjuk, és a környezetünk is visszaigazolja. De akkor hogyan lehetséges, hogy annyit küszködik a mindennapi élet feladataival? Miért felejt el és veszít el rendszeresen dolgokat? Miért nem képes tíz másodpercnél tovább nyugton ülni? Miért nem tud rendet tartani a szobájában és a holmijai között? Miért kezeli olyan rosszul a váratlan helyzeteket? Miért borul ki annyira, vagy válik agresszívvé, ha valami nem úgy történik, ahogy szeretné? Miért képtelen valamit türelmesen kivárni, vagy egy folyamatot következetesen végig vinni? Miért nem tudja tartani magát a tervekhez és a szabályokhoz? Az esetek elsöprő többségében nem azért, mert fütyül a kéréseinkre, és direkt bosszantani akar minket. Hanem azért, mert az általunk kívánt dolgok megvalósításához szükséges készségei még nem elég fejlettek. (Ezért nem segít ilyenkor a kérlelés, az alkudozás, a fenyegetés és a büntetés sem – hiszen, ha valamire még nem képes, akkor mindegy, milyen nyomást gyakorlunk rá, nem tudja megcsinálni.) A legtöbb szétszórt, de okos gyerek nélkülöz bizonyos gondolkodási szokásokat, amelyeket végrehajtó funkcióknak nevezünk, vagy lemaradásban van azok fejlődése terén. Ezek azok az alapvető kognitív készségek, amelyek a feladatok végrehajtásához (és az iskolai, otthoni és kortárscsoport elvárta követelményekkel való megbirkózáshoz) szükségesek: szervezés, tervezés, feladatkezdés és feladatnál maradás, impulzuskontroll, érzelemszabályozás, alkalmazkodóképesség és reziliencia. Szerencsére van mit tenni. Ez a könyv bemutatja, hogyan segíthetünk gyermekünk végrehajtó funkcióinak fejlesztésében, hogy jobban boldoguljon azokkal a helyzetekkel és feladatokkal, amelyekkel küszködik. Így sok nehézségtől és szenvedéstől kímélhetjük meg őt az elkövetkező években. Ha már óvodás vagy általános iskolás korban elkezdünk dolgozni a problémákon, mire középiskolába kerül, jobb önuralommal, döntéshozatali és problémamegoldó készséggel lesz felvértezve, mint amiről most álmodni mernénk. Rövid tesztek segítségével alkothatunk képet gyermekünk erősségeiről és gyengeségeiről, ami segít a beavatkozások lehetséges célpontjainak azonosításában. Ezután különböző testre szabható megközelítési módok közül választhatunk, és mindig rendelkezésre áll egy B terv is, amennyiben az A terv nem teljesen sikeres. A könyvben szereplő módszerek némi időt és következetességet igényelnek, de több tízezer szülő visszajelzései alapján kiválóan működnek, egyiket sem nehéz elsajátítani, sőt néhányat még szórakoztatónak is találhatunk. A szerzők neuropszichológusok, a tanulási és figyelemzavarok nemzetközi elismertségű kutatói és szakértői."

Ez a könyv várja igényes olvasóit!Azokat, akik megjárták már az élet mélységeit, de nyitottak maradtak minden igazán emberire.Akik keresik a kapaszkodókat, de nemcsak maguk mellett, hanem maguk felett is.Akiknek fontos a tapasztalat, amit már megszereztek, de érteni is akarják, mi történt velük, hogy aztán egyre szabadabban élhessenek.Akik nemcsak hinni akarnak Istenben, hanem bízni is benne.Akikben van késztetés Isten felé, de az élménynél, találkozásnál többre vágynak.Akik a felnőtt ember érett hitére törekednek, amit talán sosem érünk el, de ami felé irányulhatunk tökéletlenül is.Akik önmagukat többnek tartják a vágyaiknál, hiányaiknál, szükségleteiknél, álmaiknál és sebeiknél, miközben másokra sem csak a boldogságuk vagy a céljaik eszközeként tekintenek.A kötet igyekszik a lélektani ismereteket és a spirituális megfontolásokat egységben látni és bemutatni, főképp azoknak, akiknek fontos a pszichológiai tudás, miközben a hitük alapján kívánják alakítani az életüket.A Természetes spiritualitás – Pál Ferenc egyik legjobb könyve – először 2011-ben jelent meg, de az utóbbi néhány évben már nem volt kapható. Sokak kívánságát meghallgatva tesszük új kiadásban elérhetővé mindazok számára, akik már régóta hiába keresték ezt a hiánypótló kötetet.

A külvilág talán sikeresnek lát, de belül sokszor bizonytalannak, elveszettnek, kicsinek érzed magad? Néha arra gondolsz: ha mások tudnák, valójában mi lakik benned, elképednének? Vágysz az intimitásra, egy jól működő párkapcsolatra, de nem tudod megvalósítani, és olykor azon is eltűnődsz, egyáltalán megéri-e a küzdelmet? Jó szülő akarsz lenni, de túlságosan gyakran „elveszíted a fejed”? Mindent kényszeresen kontrollálni próbálsz? Kétségbeesetten hajszolod az eredményeket, hogy ezek igazolják értékességedet? Állandóan homályos szorongást, hiányt és szomorúságot érzel? Függőségekbe menekülsz? Ha bármelyik kérdésre igennel válaszolsz, lehet, hogy fájdalmas gyermekkorod rejtett, ám ártalmas hatásaitól szenvedsz, és egy sebzett belső gyermek él benned, akinek segítségre, gyógyulásra van szüksége. A világhírű pszichológus nagy hatású könyvében megmutatja, hogyan gyógyíthatjuk meg ezt a belső gyermeket, megajándékozva magunkat azzal a minőségű szülői gondoskodással, amire annak idején szükségünk lett volna. Egy jól felépített, lépésről lépésre kísért folyamatban feltérképezhetjük és lezárhatjuk gyermekkorunk minden egyes fejlődési szakaszának nyitva maradt ügyeit. Megszabadulhatunk a romboló családi mintáktól, hogy immár szabadabban, sikeresebben és felelősségteljesebben élhessük felnőttéletünket. Gyógyult belső gyermekünk a továbbiakban az öröm és az életerő forrása lesz számunkra. Bradshaw klasszikus műve megjelenésekor valódi szenzáció volt, és közérthetőségének, érzelmi erejének, valamint gyakorlati használhatóságának köszönhetően ma is kevés hasonlóan jó könyvet lehet ajánlani azoknak, akik tájékozódni szeretnének a témában, és eredményesen gyógyítani sebzett belső gyermeküket. A kötet a megvilágító erejű magyarázatok mellett számos esettanulmánnyal, interaktív technikával, kérdőívvel és vezetett meditációval segíti a hatékony munkát. A Hazatérés önmagadhoz felfrissített fordításban jut el ismét a magyar olvasókhoz.

ADHD, autizmus spektrum zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, tik zavar… Szavak, melyeket gyakran frusztrált sóhajok és szemforgatások kísérnek, mert a külvilág sokszor csupán annyit lát, hogy az ilyen gyerekekkel MINDIG CSAK A BAJ VAN! Izegnek-mozognak, nem tudnak nyugton maradni, vagy éppen bosszantóan akadékoskodnak, totojáznak, elkésnek, elrontják, elfelejtik, eltévesztik, összekeverik, és egészen egyszerűen nem boldogulnak vele… Hogy mivel? Hát a hétköznapi feladatokkal, amelyek nekik gyakran igazi kihívást jelentenek. Közben azonban tele vannak jó szándékkal, és azok a dolgok, amelyek kívülről nézve olyan idegesítőnek és lehetetlennek tűnnek, belülről egészen máshogy festenek. Ha egyszer megnéznénk az ő szemükkel a világot, utána őket is másképpen látnánk. De hiszen megnézhetjük - ebben a könyvben! Egyik legtehetségesebb magyar gyerekkönyvírónk, a kétszeres Hubby-díjas Vibók Ildi a Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusának, Szegleti Gabriellának a segítségével bújt e különleges gyerekek bőrébe, hogy valódi empátiával és melegszívű humorral mutassa meg sajátos világukat. A szerzők meggyőződése szerint a neurodiverzitás, vagyis az idegrendszer működésének különböző, sokszínű volta nem átkot, hanem értéket jelent. Ám ahhoz, hogy ezt az értéket képesek legyünk megfelelően óvni és ápolni, értenünk kell, hogy mivel állunk szemben. E könyv elsődleges célja, hogy a megértést segítse, mind az érintett gyerekek, mind neurotipikus társaik, a szülők és a pedagógusok körében - mert a megértéssel együtt jár a nagyobb empátia és türelem is, hogy a gyerekeknek kevesebbet kelljen szenvedniük különbözőségük miatt, s erősségeik kibontakozhassanak. A kötet a kedves, szívmelengető meséken kívül számos olyan gyakorlati tanácsot és játékötletet is rejt, melyek igazi segítséget jelenthetnek a szülőknek és pedagógusoknak a mindennapokban.

Ez a különleges mesekönyv nemcsak a gyerekek fantáziáját mozgatja meg, hanem a testüket is. Az interaktív történet a Stephens-Sarlós-program koncepciójára épül, és hasznos segítséget nyújt a 3-8 éves gyermekek szenzomotoros fejlődésében fontos szerepet betöltő gyakorlatok elvégzéséhez. Vulpi kalandos meséjével könnyebb bevonni a kicsiket a tornázásba, és élvezetesebb a gyakorlás. A mesébe ágyazott gyakorlatok hatékonyan hozzájárulnak a már nemkívánatos csecsemőkori reflexek gátlásához. A mese hőse, Vulpi, a rókakölyök felfedezi a varázslatos erdőt, miközben megtanulja a világhoz való alkalmazkodást, a kitartást és megérzi a benne rejlő erőt, képességeket. A rendszeres gyakorlásnak köszönhetően a gyermek, csakúgy, mint Vulpi, lassan észre fogja venni, hogy mennyi mindent képes elérni. Kövessük hát a bátor kis róka kalandjait! Hagyjuk, hogy gyerekeink ugrándozzanak, guruljanak, bukfencezzenek, ahogy Vulpi is teszi, és érjék el a saját csodáikat! A mozgásfejlesztő mesét Paksi Veronika gyönyörű illusztrációi és Stephens-Sarlós Erzsébet vidám, fülbemászó mondókái teszik még élvezetesebbé.

Elmúlt. Régen volt, hónapokkal, évekkel, évtizedekkel ezelőtt történt. Még csak az sem biztos, hogy velünk, lehet, hogy valamelyik felmenőnkkel. De mégsem múlt el, hiszen nem sikerült magunk mögött hagyni. Ott van a gondolatainkban, az érzelmeinkben, az automatikus reakcióinkban, a választásainkban, a kapcsolatainkban. Ott van az ismétlődő tévedéseinkben és kudarcainkban, az önkorlátozó hiedelmeinkben, a magunkat és másokat romboló cselekedeteinkben. Dehogy múlt el, hiszen velünk és bennünk él ma is. Itt van a jelenben, minden létező következményével - és elemi erővel formálja a jövőt. Ez a kötet a lezáratlan múltról szól. Azokról a hajdani (saját vagy transzgenerációs) sérelmekről, amelyeket még nem sikerült feldolgoznunk, ezért változatos formákban mutatják meg magukat a jelenben: például traumatünetként, sémaként vagy kötődési zavarként. Arról a múltról, amelyről talán még fel sem ismertük, hogy milyen módon áll a jelen keservei mögött, vagy éppen szinte teljesen átvilágítottuk, hatásain mégsem sikerült változtatnunk. Mit tehetünk azért, hogy veszteségeinket végre el tudjuk gyászolni, és sebeink begyógyuljanak? Hogy a múlt ne bénító és örökös ismétlésre kényszerítő erőként legyen része a jelenünknek, és ne akadályozza, hogy szabadon alakítsuk a jövőt? A kötet szerzői - nyolc kiváló elméleti és gyakorlati lélektani szakember - ezekre a kérdésekre a maguk szemszögéből és tapasztalatai alapján igyekeznek választ adni. A kötet szerzői: dr. Kádár Annamária, pszichoterapeuta, egyetemi docens Káplár Mátyás, tanácsadó szakpszichológus, egyetemi tanszékvezető, a Nemzetközi Szondi Társaság elnöke dr. Koltai Mária, pszichiáter, pszichoterapeuta, egyetemi oktató, a Magyar Családterápiás Egyesület kiképző terapeutája és volt elnöke dr. Lukács Liza, krízistanácsadó szakpszichológus, neuroterapeuta Pál Ferenc, római katolikus pap, mentálhigiénés szakember dr. Szabó-Bartha Anett, klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus Tóth Borbála, klinikai szakpszichológus, a genodráma módszerének megalkotója dr. Tóth Erzsébet Fanni, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója