Kulcslyuk Kiadó strana 4 z 15

John M. Gottman a világ egyik legismertebb pszichológusa és a párkapcsolatok területének vezető szakértője az Egyesült Államokban. Több évtizede végez utánkövetéses kutatásokat párok százainak bevonásával, aminek köszönhetően ma már elegendő 15 percig figyelnie egy pár kommunikációját, és 91%-os pontossággal meg tudja mondani, hogy kapcsolatuk tartós és elégedett lesz-e, vagy pedig elválnak egymástól. Ez a magas találati arány nem Gottman intuícióján alapszik, hanem azon a roppant mennyiségű adaton, amelyet a szakember

A Mit üzen a lelked? bizonyos mértékig folytatása és elmélyítése Dr. Buda László nagy sikerű Mit üzen a tested? című művének, ám a szerző vizsgálódásának fókuszát most a testi jelzésekről a lelki életre helyezi át. Ez a könyv elsősorban az önmagunkhoz való viszonyról szól. Egyrészt arról, hogy miért és miként távolodunk el saját magunktól, hogyan válunk önkritikussá, utáljuk meg magunkat, hogyan szabotáljuk, betegítjük és pusztítjuk saját lényünket és hogyan próbáljuk mindezt elrejteni saját tudatunk elől. Másrészt pedig arról, hogy miképp találhatunk vissza az önmagunkkal kapcsolatos igazi együttérzéshez, az egészséges önelfogadáshoz és önszeretethez. Ez utóbbiak ugyanis olyan készségek, amelyek rendkívül jelentős befolyással bírnak nemcsak az egészségi állapotunkra, de az életben való boldogulásunk minden területére, az általános közérzetünktől kezdve az érzelmi kapcsolatainkon át a szakmai utunk alakulásáig. A szerző a tőle megszokott arányérzékkel és finom humorral ötvözi a legkorszerűbb pszichológiai és spirituális megközelítéseket a terápiás esettörténetekkel, hétköznapi tapasztalatokkal és hasznos gyakorlatokkal. Bepillantást enged az egyéni praxisába, a szomatodráma gyakorlatába és helyenként saját életébe is. Gondolkodó emberként a legfőbb feladatomnak tartom, hogy minél átfogóbban megértsem a test és a lélek kapcsolatát. Orvosként és pszichoterapeutaként, hogy ezt tudást a pácienseim gyógyulása érdekében a leghatékonyabban használjam. Oktatóként, hogy mindezt egy működő, elsajátítható módszerbe sűrítsem (ez lett a szomatodráma), és továbbadjam. Íróként és előadóként pedig, hogy minden lehetséges módon meséljek arról, amit az elmúlt évek során megtapasztaltam és megértettem.

A gyönyörű illusztrációkkal ellátott mesekönyv játékos formában vezeti be a gyerekeket a jóga világába. Az esti rituálé részeként elvégzett egyszerű, mesébe ágyazott gyakorlatsor megnyugtat, ellazít, és segít mély, pihentető álomba merülni. Gyakorlásával megalapozhatjuk gyermekünkben a jóga szeretetét, és egy olyan eszközt adhatunk a kezébe, amely egész életében hasznára lesz a belső egyensúly megteremtésében és helyre állításában. A kötetet Jon Kabat-Zinn, a mindfulness módszerének világhírű kidolgozója és dr. Kádár Annamária, a népszerű Mesepszichológia könyvek szerzője is jó szívvel ajánlja.

Érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekei - Hogyan gyógyíthatjuk meg az elérhetetlen, elutasító vagy én-központú szülők okozta lelki sebeinket?

"Minden fejben dől el!" - szokták mondani. Talán egyetértünk ezzel, de az is lehet, hogy némi ingerültséget kelt bennünk ez a mondat, annyiszor hallhattuk az elmúlt évek során olyan értelmezésben, hogy elegendő "pozitívan gondolkodni", s önmagában ettől majd jól mennek a dolgok. Az élet minden bizonnyal nem ennyire egyszerű, s ha ezt már magunk is megtapasztaltuk néhány alkalommal, akkor fenntartásokkal fogadhatjuk a hasonló kijelentéseket. Ugyanakkor ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a mentális beállítódásunk valóban jelentős hatást gyakorol a teljesítményünkre, a közérzetünkre, az egészségi állapotunkra, sőt, még az emberi kapcsolatainkra is. Például az élsportban bizonyos szint felett tényleg majdnem minden fejben dől el, erős mezőnyben a győzelem vagy vereség már jórészt a mentális állapoton és felkészültségen múlik. A gyógyítás világában is evidenciának számít, hogy amit elvárunk egy adott szertől vagy eljárástól, az nagymértékben befolyásolja a hatást. Alaposan dokumentált esetek bizonyítják, milyen lenyűgöző öngyógyító erők ébredhetnek a szervezetben a bizakodó gondolatok, a felépülésbe vetett hit, a pozitív elvárások nyomán. De gyakran a kapcsolataink sorsa is azon áll vagy bukik, hogy elég nagy súlyt helyezünk-e mindarra, ami a mi kezünkben (vagyis a fejünkben) van: az értékeinkre, az elveinkre, a meggyőződéseinkre, a józan mérlegelésre, a stratégiaalkotásra. Annak, aki csakis a folyton változó érzései alapján dönt, nagyon nehéz lesz a kapcsolatait jól működtetni, s azokban kitartani. Ha tehát nem is minden, de számos dolog bizonyosan fejben dől el. Éppen ezért igen hasznos megtanulnunk, miként formálhatjuk a gondolatainkat, a mentális beállítódásunkat úgy, hogy ezek minél inkább segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket az életünkben.

Szülő és gyermek találkozása - sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk az utat a másikhoz? A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai? Miként alakul a nem várt, nem tervezett gyerekek sorsa? Hogyan jelennek meg a kapcsolatban a szülő saját gyermekkori tapasztalatai, traumái? Miféle sérüléseket okozhat az elmérgesedő, csúnya válás, a szülőtárs szidalmazása, a gyerekek tőle való elidegenítése? Milyen terheket jelent az úgynevezett szülősítés, amikor a gyermek felnőtt szerepbe kerül, ő hallgatja meg szülei problémáit, ő ad tanácsokat, ő hoz döntéseket, ő visel gondot anyjára vagy apjára? A Nyitott Akadémia sorozat egyik legkedveltebb, de már hosszú évek óta nem kapható kötete átszerkesztve és két további szerző vadonatúj írásaival kibővítve jelenik meg újra.

A bohém vándorcigány lét és a hedonista kulinária számomra kéz a kézben járnak. Tekeregve a nagyvilágban, erdőn-mezőn, tengerparton és nagyvárosokban, barátok bérelt apartmanjában és sokcsillagos szállodák ipari konyháiban főzve is abban hiszek, hogy egy aprócska kempinggáztól egy kis elektromos sütőn át egyetlen vágódeszkáig és egy közepesen éles késig bármi alkalmas arra, hogy sokfogásos terülj-terülj asztalkámat rittyentsen, akinek kedve szottyan. Legújabb szakácskönyvemben olyan lakomák receptjeit osztom meg, amelyek elképesztő sebességgel készülnek el - bárhol, bármikor. Jó étvágyat és jó utat kívánok a mediterrán térség, a balkán, a Közel- és Távol-Kelet mesés ízeivel - ahogy az Kristóf konyhájában lenni szokott: csakis vegán módra, de sosem csak vegánoknak. "Egy sparhelt, egy minisütő, kétszer két kéz és több mint nyolc zseniális fogás - ez fogadott engem és húgomat Kristóf tel-avivi lakáséttermében. Ő és párja, Nimrod tökéletes példái annak, hogy minimalista körülmények között is fantasztikus ételeket készíthetünk. Sikerült egy húsimádóval megszerettetni a vegán ételkultúrát. Toda raba!" Krausz Gábor séf

A mesékben a hős számos nehéz próbatételen keresztül jut el a céljáig. Gyermekünknek felnövekedése során ugyancsak meg kell küzdenie a külső és belső sárkányokkal, vagyis a külvilág kihívásai mellett saját félelmeivel, szorongásaival, kishitűségével, ellentmondásos érzéseivel, indulataival, vágyaival is - de a próbák alatt érik, fejlődik, válik egyre gazdagabbá a személyisége. Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása nem azt jelenti, hogy "kipárnázzuk" a világot gyermekünk körül, és mindent megteszünk, hogy elkerülje a negatív érzelmeket, hanem hogy segítünk ezeknek a megértésében, megélésében és a nehéz helyzetekkel való sikeres megküzdésben. Szülőként, pedagógusként nem járhatjuk végig helyette az útját, de hamuban sült pogácsaként rengeteg erőforrást tehetünk a tarisznyájába. Szerzőtársammal, Kerekes Valériával egy olyan, a gyakorlatban jól használható könyvet szeretnénk az olvasóink - szülők, nagyszülők, pedagógusok - kezébe adni, amely megmutatja, hogy a saját és családtörténetünk megalkotása hogyan járul hozzá az önbecsülésünk növeléséhez, és hogy a rítusok, szokások kialakítása által miként lehet a külső-belső világunkban rendet teremteni. A kommunikációs és érzelmi tipológia, valamint a hozzá tartozó "használati útmutató" segít jobban megérteni gyermekünket, és rávilágít arra, hogy ugyanazt a küzdelmet többféleképpen is meg lehet vívni. Konkrét foglalkozásvázlatokat is összeállítottunk a népmesék érzelmi fókuszból kiinduló feldolgozásához és a Lilla és Tündérbogyó című kötetben megjelent érzelmi intelligencia fejlesztő mesék játékos megközelítéséhez. A közel kétszáz módszertani és játékötlet a szülő-gyermek és a szülő-pedagógus kapcsolat mélyítését is segíti. Kívánjuk, hogy ezek a mesék és játékok keljenek életre a családokban, óvodákban és iskolákban! A mesében a fiú addig nem indul szerencsét próbálni, amíg áldást nem kap a tervére. Hadd kedveskedjünk hát ezzel a régi erdélyi áldással minden szülőnek és pedagógusnak, aki a gyermek kísérőjéül szegődik ezen a kalandos, veszedelmekkel, kihívásokkal, ugyanakkor nagyon sok örömmel teli úton. "Legyen előtted mindig út, fújjon hátad mögül a szél, melegen süsse arcodat a nap, az eső puhán essen földjeidre, s míg újra találkozunk, hordozzon tenyerén az Isten."

Tizenhét éves koromban a barátom anyja megkérdezte, hogy mi akarok lenni. Világcsavargó, válaszoltam. Hobó, a régi, Jack London-i értelemben. Később megnéztem A pármai kolostorból készült nagyszerű filmet, Gérard Philipe főszereplésével, mely úgy kezdődik, hogy robog egy hintó a sziklás észak-itáliai tájon, és a sziklák közül egyszer csak leugrik egy útonálló. Az utasok a pisztolyukhoz kapnak: "Ki vagy?" (Én legalábbis így emlékeztem évtizedekig.) Mire ő meghajol, köpenye lobog a szélben, nagy karimás kalapját leveszi, grandezzával meglóbálja, és azt mondja: "Ferrante Palla, szabad ember". Attól kezdve azt gondoltam: ez akarok lenni! Szabad ember! Közben eltelt több mint ötven év, és azóta is próbálok, igyekszem az lenni. Remélem, hogy az is vagyok. De legalábbis úton vagyok a szabademberség felé. Mindig el akarják venni a külső szabadságunkat, ez legkésőbb az iskolába lépéssel megkezdődik, de sokszor már az óvoda is fenyeget - ami viszont mindig megmaradhat, ha kimunkáltuk magunkban, az a belső szabadság. Már a magzati korban kezdődik ennek megalapozása az örömteli biztonság megadásával - ami ilyenkor még az anya örömteli biztonságérzetét jelenti. És aztán: tudok-e a gyerekemnek továbbra is örülni, vagy szorongok, és ez a szorongás őt is görcsbe rántja? Netán "tanításoknak" esem áldozatul, és elhatározom, hogy ezt a kis lényt erre vagy arra fogom "terelni"? Tudok-e őszinte maradni? Akkor is, ha baj van? Ha éppen elválunk vagy valaki beteg a családban? Tudom-e hagyni, hogy ő felfedezze önmagát, a maga világát és a világot maga körül, vagy azt hiszem, hogy mindent nekem kell megszerveznem? Tényleg: mi az, amitől nekem kell megvédenem őt? Észreveszem-e, ha tőlem beteg a gyerek? Vajon agresszívvé kell-e őt nevelnem ebben az agresszív világban, hogy sikeres legyen? (Semmiképpen!) Hogy újra és újra jelen tudjak lenni a magam és a gyerekem életében, ehhez a mindig fenyegetett, de mindig újra kiküzdhető belső szabadság kell.

A pszichológus-pedagógus szerzőpáros könyve kettő az egyben: szülőknek szóló, gyakorlatias szemléletű pszichológiai útmutató és óvodás-kisiskolás gyerekeknek szánt kreatív segítő mesegyűjtemény. Deliága Éva évtizedes pszichológusi praxisa tapasztalatai alapján állította össze azt a módszercsokrot, amelyet már több száz család tesztelt és igazolt vissza. A dackorszakon is túlnyúló, óvodás- és kisiskoláskorban megnyilvánuló akaratosság szelíd feloldására szolgáló eszköztár kialakításánál figyelembe vette, hogy az eltérő személyiségű szülőknél és gyermekeiknél szituációtól függően más-más megoldás működhet. Lovász Hajnalka finom humorral átszőtt, kalandos meséin keresztül pedig szimbolikus módon válik átadhatóvá az akaratosság, az ellenszegülés, a konfrontatív egymásnak feszülés békés feloldásának több módja. Lehetséges mintát kapunk néhány jellegzetes probléma kezelésére, amellyel sok szülő szembesül a mindennapok során. A pedagógus szerző nagy beleérzéssel és gyöngédséggel segíti a helyzetek empatikus megoldásában az olvasó felnőttet - és a mesék kis hallgatóját

Mit tehetnénk korunk digitális forradalmában, a gyors generációváltással és értékkrízissel jellemezhető korban annak érdekében, hogy gyermekeink egészséges, boldog felnőttekké válhassanak? Milyen hozzáférési utak és kapcsolati lehetőségek maradtak még nekünk, szülőknek és nevelőknek, hogy életre szóló értékeket és boldogító képességeket segítsünk kibontakozni? Ebben a könyvben a "mit tehetnénk?" kérdésére a "hogyan tegyük?" szemszögéből, gyakorlatközpontúan, a pozitív pszichológia értékvilágára alapozottan válaszolunk. Testi-lelki-kapcsolati egyensúly, etikus-humánus viselkedés, kulturált kommunikáció, pozitív viszonyulás és életszeretet elérése alkotja gyermekeink pszichofitnessének célkitűzéseit. Fontos a testi edzettség, de a mentális erőkkel való kiegyenlítésre, lelki edzettségre is szükség van. A szülők és pedagógusok számára felkínált gyakorlatcsoportok gyermekeink fejlődési, fejlettségi szintjéhez, korosztályonkénti szükségleteihez igazodnak. Részint mozgásos, részint mentális irányvétellel hatolnak be a változásokat szervező belső folyamatok világába, tanuláslélektani törvényeket követve. Ezekkel a gyakorlatokkal "beültethetjük" és megerősíthetjük az egészséget erősítő és az életet boldogító képességeket. A gyakorlatok együttlétet kívánnak, szülő és gyermek, pedagógus és növendék együttes élményhelyzetben végezhetik őket. Mindazt, amit a gyermek tőlünk, általunk ilyen módon is megtanul, továbbviheti, mint kapott kincset. A kérdés hozzád, kedves szülő: odaadod-e életed drága idejét a legdrágábbnak, gyermekednek? Pedagógustársam: vajon szeretnél-e több örömöt kapni a nevelőmunkádból? Ebben bízva született meg ez a könyv. Fogadd nyitottan, használd bizalommal, és értékeld saját tapasztalataid tükrében!

Az újszülött élete nem tiszta lappal indul. Mire a kisbabát a születése után először megöleljük, magzatként már számos olyan élményt szerzett, melyek tapasztalattá sűrűsödve döntően befolyásolják sorsa további alakulását. Neurobiológiai kutatások eredményei is igazolják, hogy az emberi működést az egész életre kihatóan formálja az anyaméhben töltött időszak: egészségi állapotunk, magatartásunk, reakcióink gyökereit a magzatot érő hatások "programozzák". A születés során a magzat emberré válik, ez életünk első nagy normatív krízise. Ahogy ezt a magzat átéli, az olyan mintázattá válik, amelyet később más helyzetekben is alkalmazni fog. A születés során elszenvedett traumáknak ezért jelentős hatásuk van a személyiség és az életút alakulására, alapvető zavarokat okozhatnak a fejlődésben, az életvezetésben, a kapcsolatokban. Az anyaméhben, valamint a születés során megtapasztalt kellemetlen vagy fájdalmas élmények egyaránt feldolgozást igényelnek, hogy a magzati programozás hatásait felülírva másféle, az életet jobban szolgáló megoldásokra legyünk képesek. Ezen az úton minden nappal ránk köszönthet az újjászületés szabadsága. Orosz Katalin: Klinikai szakpszichológus, terapeuta. A transzperszonális pszichológia irányzatának egyik legnevesebb hazai képviselője. Mivel terápiás munkája során számos alkalommal tapasztalta meg a születés és a magzati kor traumatikus eseményeinek érzelmi akadályozó hatását, kialakította saját módszertanát a születési élmény pszichoterápiás feldolgozására. A szakmai vezetésével létrehozott Perinatus Alapítvány a magzati lét, a várandósság és a szülés-születés pszichológiai hatásait kutatja, és a témában önismereti csoportokat szervez. Dr. S. Nagy Zita, PhD: Általános neuropszichológus, egyetemi adjunktus. Az ELTE Pszichológiai Intézetében kutatja és tanítja a perinatális időszak személyiségfejlődést meghatározó jellegzetességeit. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben végzett neuropszichológiai terápiás munkája során tíz éve kíséri agykárosodást szenvedett emberek "újjászületésének" folyamatát. A Perinatus Alapítványnál felnőtt egyéni terápiákat tart, önismereti csoportokat vezet, és asszisztensként segíti a Születni-Újjászületni pszichoterápiás csoport munkáját.

A gyereknevelésben ugyanúgy vannak korszakok és divatok, mint a kultúra minden más területén. Volt idő, amikor a szülők túlzásba vitték a fegyelmezést, és a merev hozzáállással kikényszerített engedelmesség sok nemkívánatos következményhez vezetett. Ezzel szemben ma sok szülő még a fegyelmezés gondolatát is elutasítja, mert attól félnek, hogy ezzel eltaposnák gyerekük akaratát, és nem adnának teret egyénisége kibontakozásához. Nem akarják kitenni őt sok rossz élménynek, amit nekik maguknak kellett hajdan átélniük, és persze nem tehetetlen talpnyalóvá, hanem erős akaratú felnőtté szeretnék nevelni, akitől távol áll a kritikátlan tekintélytisztelet. Mások attól tartanak, hogy a fegyelmezés elidegenítené tőlük a gyereküket. Ám ha egy gyereknek nagyobb szabadságot adunk, mint amivel bánni képes, akkor könnyen olyan helyzetekbe kerül, amelyekben nem boldogul. Mivel nem érzi magát biztonságban, szorongó, frusztrált és zavarodott lesz, folyamatosan ellenszegül, és kihívó viselkedéssel igyekszik a szülőből válaszreakciót kicsikarni, vagy olyan dolgokról kezd rendelkezni, amelyekről a felnőttnek kellene döntenie. Ma a gyerekek egyébként is nehéz helyzetben vannak: túl sok inger éri őket, és túl sok a bizonytalanság az életükben. Éppen ezért mára a zavarodottság és a megnövekedett szorongás vált "normálissá", és ezek fényében nincs mit csodálkozni azon, hogy otthon és az iskolában is mind gyakrabban találkozhatunk problémás viselkedéssel. Ám fontos, hogy megértsük: ilyenkor nem egyszerűen "rossz magaviseletet", hanem a biztonságérzetet hozó egyensúly meglelésére tett kísérleteket láthatunk. Bármilyen sokra is becsüljük a szabadságot, a korlátok és határok elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy gyerek mentális egészségben nőhessen fel, és képes legyen megfelelően tájékozódni. Mindaddig, amíg ezeket tudatosan a gyerek változó igényeihez igazítjuk, nem kell attól félnünk, hogy elnyomjuk őt, vagy megromlik a kapcsolatunk. Éppen ellenkezőleg: a korának és aktuális helyzetének megfelelő, rugalmas határok a gondoskodás és biztonság érzetét nyújtják, így a szülő és gyerek közötti kötődést is erősítik. Kim John Payne az egyik legismertebb ma is élő gyermekpszichológus, akinek Egyszerűbb gyermekkor című műve világszerte és Magyarországon is óriási sikert aratott. Új könyvében a melegszívű fegyelmezés filozófiájával és gyakorlatával ismertet meg, melyek segítségével a kényes nevelési helyzetekben is jól reagálhatunk, hatékonyan kezelve az ellenszegülő, provokatív, követelőző és más módon problematikus megnyilvánulásokat. "Melegszívű fegyelmezés, irányítás, ide fut ki ez a könyv, rengeteg gyakorlati tanáccsal, és láthatod: így tudsz magadnak, gyerekednek és mindnyájunknak egy jobb világot építeni." Dr. Vekerdy Tamás

Az ?elmúlt harminc év során kutatások sokasága igazolta az érzelemkifejező írás testi-lelki egészségre gyakorolt pozitív hatásait. Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy ha fájdalmas, nehéz, traumatikus élményeinket a megfelelő időben és módon leírjuk, akkor azok kevésbé fognak nyomasztani bennünket. Azok az emberek, akik az érzelemkifejező írást gyakorolják, boldogabbnak vallják magukat az írás után, mint előtte, többet nevetnek, a depresszió, a rágódás és az általános szorongás tünetei csökkennek, kapcsolataik minősége javulást mutat, és ritkábban kell orvoshoz fordulniuk. Az írás hatására még a krónikus betegségek is enyhülhetnek. Ahhoz, hogy a gyógyító hatást élvezhessük, nem kell „jól” írnunk, nem kell képzettnek vagy tehetségesnek lennünk ezen a téren – még csak meg sem kell másoknak mutatnunk, amit írtunk. Ezt csakis magunknak és magunkért tesszük, azzal a céllal, hogy megkönnyebbüljünk, és életünk nehéz időszakaiban testileg-lelkileg jobb állapotba kerüljünk. A kötet egyik szerzője, a világhírű James W. Pennebaker professzor a téma legismertebb szakértője – a nyolcvanas években végzett első kutatások is az ő nevéhez fűződnek. Szerzőtársával gyakorlatias megközelítéssel mutatják be, hogy a tudományos eredmények szerint mikor, mennyit és milyen módon érdemes írnunk ahhoz, hogy a jótékony hatásokat megtapasztalhassuk. A könyv tartalmaz egy négynapos és egy hathetes írásprogramot, valamint számos további technikát, amelyekkel szabadon kísérletezhetünk, amíg rá nem érzünk arra, hogy nekünk mi válik be a legjobban.

A tudatos jelenlét az elmúlt évek során szerte a világon, így hazánkban is óriási népszerűségre tett szert, hiszen amellett, hogy a pillanat mélyebb, jelentéstelibb, bölcsebb, elfogadóbb megélését teszi lehetővé, jelentősen javíthatja általános közérzetünket és egészségi állapotunkat. Bár a gyerekek életkori sajátosságaiknál fogva még sokkal inkább benne élnek az „itt és most”-ban, mint a felnőttek, a megnövekedett szorongás, agresszió és figyelemzavar korában a tudatos jelenlét egyszerű technikáinak gyakorlása számukra is rendkívül hasznos lehet. Olyan eszközt kaphatnak a kezükbe, amely segíti félelmeik, agresszív indulataik kontrollálását, figyelmük irányítását, és türelmesebb, együtt érzőbb cselekvést tesz lehetővé. Ráadásul, ha a tudatos jelenlétet megcélzó játékokat szülőként, nagyszülőként vagy pedagógusként együtt játsszuk a gyerekekkel, az ránk is pozitív hatást gyakorol majd. Sok felnőtt számol be arról, hogy ezek, az elsősorban gyerekek és kamaszok számára kifejlesztett gyakorlatok a közös játék öröme mellett őket magukat is olyan tapasztalatokhoz segítették, amilyenekhez korábban sohasem jutottak.