Lazi könyvkiadó strana 11 z 31

Christine Eisley a hétéves Zach és az ötéves Haley édesanyja egyedül neveli gyermekeit. Volt férje csekély gyerektartást fizet, ha megteszi egyáltalán. Pincérnőként dolgozik, ám családi helyzete miatt gyakran késik a munkából, így az állása veszélyben van. Egy napon megmenti egy idős nő életét a Wilson áruházban, és ettől kezdve indul változásnak az élete. A Wilson áruház tulajdonosa meg szeretné köszönni a tettét, ám sehol sem találja Christine-t, ezért megkéri az unokáját, Jasont, hogy keresse meg a nőt, aki időközben tényleg elveszítette az állását. Jason eleinte nem túl lelkes a feladattól, ám idővel ez megváltozik... Donna VanLiere regénye bizonyság arra, hogy a szeretet olyan ajándék, amelyet mindig visszakapunk; a remény soha el nem apadó kincs; a hit pedig csoda, amely minden egyes nappal újjászületik.

Régi idők karácsonyai elevenednek meg e válogatáskötet lapjain, amely a gazdag magyar novellakincs időközben már klasszikussá ért soraival villantja fel az ünnep fényét.

Két évezred szentjei közül is kiemelkedő egyéniség Hippói Szent Ágoston. Vallomások című műve 397 és 400 között keletkezett. Megírásakor a szerző (latin nevén Aurelius Augustinus) életútjának felén járt. Vallomásainak tizenhárom könyve nemcsak az ókeresztény, hanem a világirodalom legnagyobb művei közé tartozik. Egy tévelygő megtérésének, sorsfordulatának története ez. Ágoston manicheistából és újplatonistából lett Krisztus követője, rétorként hagyta, hogy Isten megszólítsa őt, s végül észak-afrikai püspökként a nyugati kereszténység első számú egyházatyája lett. Nála az alanyiság konfesszionális elmélyítése, a gyermek- és kamaszkor felelevenítésétől az anyja elsiratásáig, mindig létünk alapjához, teremtőjéhez vezet – legbelül az örök fényt, a kegyelem forrását fedezhetjük fel. Stílusának egyik sajátossága állandó érzelmi hullámzása, amely különös ritmust ad latin és magyarrá lett prózájának: egyszerű, hétköznapi szavakkal tér vissza-vissza múltjába, gyerekkorától élete derekáig, majd újra meg újra olyan zsoltáros-imádságos hangba lendül át – szinte észrevétlenül –, mely páratlanul költőivé teszi vallomásait. „Ha csalatkozom is, vagyok”, mondta, s ezzel, az önmagunkról való bizonyosság hangsúlyozásával modernebb volt, mint bárki más akkoriban. Véletlen-e hát, hogy a 20. században a legnagyobbak újra elővették a műveit Wittgensteintől kezdve Arendton és Jasperson keresztül Lyotard-ig és Derridáig?

A XI. század közepén forog a magyar történelem kereke. I. István király megteremtette a keresztény államot, és lerakta az új államalakulat alapjait. Halála után unokaöccse, a római keresztényként nevelt Orseolo Péter kapta a koronát, ám István – tudva, hogy egy nép vallását megváltoztatni, letéríteni őt szokásainak évezredes útjáról gigászi és roppantul veszélyes feladat –, belpolitikai lavinát indított el döntésével. Újra fellángoltak a belső forrongások, amit a krónikaírók felszínes értékítélettel egyszerűen pogánylázadásként jegyeztek fel. Kik irányították a belső lázadásokat, és mit akartak elérni? Valóban istentelen lett volna a magyarság széles rétege? A fordulatos regény felöleli a korabeli eseményeket, összefüggéseket keres az egymással ellentétben álló érdekek között. Eközben László életének alakulását is nyomon követhetjük gyermekkorától, krakkói és bihari éveitől kezdve. Együtt vágtathatunk I. András király és öccse, Béla herceg vitézeivel a belső rend helyreállításáért a nyugati seregek ellen. Tanúja lehetünk András és Béla konfliktusának és utóbbi trónra kerülésének. Majd hirtelen a gyermek Salamon király udvarában találjuk magunkat, ahol színre lépnek I. Béla király fiai, Géza, Lambert és László hercegek. Mellettük lehetünk a kerlési ütközetben, és megismerhetjük a fiatal, de máris nagyszerű és kiváló tehetségű lovagot, a majdani László királyt. Az ő szemével látjuk a forrongó világ véres eseményeit, és megkíséreljük az eligazodást az udvari intrikákban és a politikai torzsalkodásokban. A lendületes történet egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, s ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Életének első szakaszát tárja az Olvasó elé a regényfolyam nyitó kötete.

Az 1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon. Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás… Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait. A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig.

László király uralkodását határozott kül- és belpolitika jellemzi. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást. Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni. Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest. Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít? László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti. Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó – akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén – megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait. A sors csupán negyvenkilenc harcos esztendőt adott László királynak, akit e két szó: a kard és a glória jellemezhet legjobban, erre utal az életéről szóló regénytrilógia befejező részének címválasztása is.

Ebben a könyvben én a rosszal nem csatázok, csak olyan gondolatokat próbálok megfogalmazni, melyek engem a fényre vittek, örömmel, békével töltöttek el. Testvéri szeretettel ajánlom legkedvesebb gondolataimat, melyekről hiszem, hogy nemcsak igazak, de gyógyítva erőt, jövőt is adnak a kedves olvasóknak. "Mindazok, akik habzó szájjal minden ellen lázadnak, a félelem, a bizonytalanság, a káosz ügyvivői. Természetes, hogy az előttünk tornyosuló gondokat nem szabad lekicsinyelni, de hinnünk kell, hogy azokat türelmes párbeszéddel, nyugodt érveléssel, és kemény, kitartó munkával képesek vagyunk megoldani." "Bármi is történik körülöttem, őrizzem az áldott békét! Az emberek rosszasága, gyűlölete nem jogosít fel arra, hogy a szívembe, lelkembe a nyugtalanság, a békétlenség, a gyűlölet szellemét engedjem!"

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe” – mutatkozik be Bátky János, Szerb Antal A Pendragon legenda című regényének főszereplője, és egyben az író alteregója. Mégis, mi ez a „minden”, amivel Bátky János foglalkozik? Középkori angol rovarevőkkel vagy ókori olasz cséplőgépekkel? Majdnem. Szép nőkkel, természetesen. Azután meg ott vannak a rózsakeresztesek – az előbbinél ugyan kevésbé rejtelmes témakör, viszont majdnem olyan izgalmas. Különösen, ha a múlt megelevenedik, és vele talán a halottak is…, de „kezdjük a kezdetén”, ahogy illik. Dr. Bátky egy szép napon meghívást kap Gwynedd earljétől, Owen Pendragontól, aki maga is élénken érdeklődik a rózsakeresztesek iránt. Várkastélyában saját laboratóriuma van, melyben különös kísérleteket folytat, impozáns könyvtára pedig maga a paradicsom a miszticizmus kutatójának. Békés olvasgatásról azonban szó sem lehet. „A szálakat szövik a párkák.” Egy legenda életre kel, egy próféta színre lép, apokaliptikus lovas vágtat a zúgó kelta erdőben, és ha még mindez nem volna elég, egy elfajult vagyonosodási harc miatt orgyilkosok veszélyeztetik az earlt és örököseit… A Pendragon legenda Szerb Antal talán legnépszerűbb műve, és nem véletlenül. Ő maga filológiai detektívregénynek nevezte, de valójában nehezen behatárolható műfajú, hiszen egy páratlan stílusú intellektuális kaland misztikummal, filozófiával, szerelemmel, nyomozással, csillogó humorral. Egyszerre nyújt könnyed kikapcsolódást, ajándékoz meg mély gondolatokkal, miközben feltárja a 17. századi angol misztikusok világát: az alkímiától kezdve a fekete mágiáig. Kihagyhatatlan remekmű.

„A tájnak baljóslatú és veszendő hangulata volt, és veszendő volt az a kis figura is, az utas, aki botjára támaszkodva ment át a tájon, feje fölött a hold világa.” Ki ez a veszendő utas, és vajon merre van ez a titokzatos holdvilágos táj? E kérdésekre sokféle válasza van ennek a különleges, mélyen rétegzett regénynek, mely egyfelől mély szimbólumokat rejtő bölcsészettudományi kincsesbánya, másfelől a könnyed lektűr jegyeit magán viselő, finom humorú, komplex alkotás. Szerb Antal e műve első megjelenésekor már elismert írónak számított. Noha esszéi és irodalomtörténeti munkái is időtállóak, nevét mégis elsősorban regényei miatt ismeri a szélesebb közönség: ezek közül is talán az Utas és holdvilágot övezi a legnagyobb kultusz. Több nyelvre lefordították, emellett készült már belőle színdarab, film és rádiójáték is. Főszereplője, Mihály olaszországi nászútjukon magára hagyja feleségét, mert a velencei sikátorok kínzó vágyat, ellenállhatatlan nosztalgiát ébresztenek benne elveszett kamaszkora iránt. Ifjúságának legszebb, de szépségében borzongató, misztikával és tragédiával átitatott periódusához próbál meg visszakapcsolódni, melyet a regényben jelképessé vált Ulpius-házban töltött, és amit már lezártnak hitt. Útját immár egyedül folytatja emlékek, intuíciók nyomán, „véletlenek” sodrásában, és közben nem csupán az olasz táj tárul fel előtte, hanem önmaga keresésében saját sorsának tragikumára is végérvényesen rádöbben.

Csodálatos ünnep lehet e könyv mindazok számára, akik valaha is elmerengtek azon, hogy „csak még egy-két órát” eltölthetnének Jane Austen bájos figuráinak, Bennetéknek, Darcyéknak vagy a De Bourghoknak a társaságában. Most a Büszkeség és balítélet sziporkázó folytatásában mindannyiukkal találkozhatunk, de néhány új arc is megjelenik közöttük. Hatalmas Pemberley házuk idilli nyugalmában látjuk viszont Georgiana Darcyt, aki immár ifjú sógornője, Elizabeth Bennet Darcy mellett ismerkedik a világgal. Tizenhét évesen épp csak átlépi a felnőttkor küszöbét. A lelke legmélyéig romantikus lányban korábbi szerencsétlen afférja Wickham hadnaggyal mély nyomokat hagyott, és megfogadta, hogy soha többé nem adja férfinak a szívét. Fogadalmának azonban kemény próbákat kell kiállnia, amikor a háborúból visszatért gáláns Heywood kapitány elkezdi elhalmozni figyelmességeivel. Közel sem jelent hasonló fenyegetést James Leigh-Cooper, a tehetséges ifjú építész, ugyanis az alakoskodni képtelen, egyenes fiatalembernek valahogy minden találkozásukkor sikerül felbosszantania a lányt. Mindeközben a Bennet család körül keveredő botrány azzal fenyeget, hogy mindörökre tönkreteszi a család jó hírét. Sikerül-e tisztára mosni a Bennet nevet, és megleli-e végül Georgiana az igaz szerelmet? Minden kiderül ebből a mesterien szövődő történetből, amely méltó módon állít emléket az egyik legkedveltebb angol regényírónak.

A Totenfrau-trilógia harmadik részében Blum rádöbben, hogy parttalan bosszúvágya még az anyai érzéseit is háttérbe szorította, ezért most szeretné végleg maga mögött hagyni a vértől sötétlő múltat, hogy lányaival új életet kezdhessen. Ehhez persze menekülnie kell, sőt új személyazonosságra is szüksége van, hiszen nemzetközi körözés van érvényben ellene sorozatgyilkosság miatt. Az újrakezdéshez szükséges dokumentumok megszerzésének azonban nagy ára van: egy újabb gyilkosságot kell elkövetnie… ráadásul ezúttal egy olyan személy ellen, akit még kedvel is. Vajon Blumnak megadatik-e az újrakezdés esélye, vagy végleg elmerül az alvilágban? Mindez kiderül a több országban is méltán nagy népszerűségre szert tett regénytrilógiából, amelynek filmadaptációja 2022-ben debütál a Netflixen.

Kedves Olvasó, e zimankós téli estén nincs is jobb, mint az otthon melegében puha pléd alá burkolózni, és egy csésze forralt bor vagy a forró, fűszeres tea gőzébe feledkezve elmerülni a december, az advent és a karácsony hangulatában. Ehhez nyújt segítséget a kötet, mely számos szerző aforizmáit és bölcs gondolatait tartalmazza az advent, a karácsony, a szenteste, az ajándékozás és a szeretet témaköreiből, de nem nélkülöz némi szkepticizmust és humort sem. A kötet – mely egyedülálló ünnepi utazásra hívja az olvasót térben és időben –, társ lehet a karácsonyi hangulat megidézésében – a szeretet ünnepének fénykörébe von.

Az indiai származású Selvarajan Yesudian e híres művében a tökéletes egészség megszerzésének és megőrzésének módszereit ismerteti, bizonyítva a hatha jóga testet-lelket egyaránt gyógyító erejét. Húszéves korában „belső indíttatásra” hosszabb európai útra indult, melynek elsődleges céljaként a keleti kultúra és a nyugati életmód összekapcsolását jelölte meg. Ebben volt segítségére Haich Erzsébet, akivel sikerült úgy összeállítaniuk a gyakorlatokat, hogy „megfeleljenek azoknak a nyugatiaknak, akik céltalan és túlzott elfoglaltságuk mellett hajlandók egy kevés időt egészségüknek is szentelni”. Könyvükben megmagyarázzák a hatha jóga lényegét, illetve rámutatnak azokra a pontokra, melyekben eltér a többi jógától. Leszögezik, hogy „aki a hatha jóga szabályait megtartja, az sohasem lesz beteg és késő öregségéig vasegészségnek örvend”. A rendszeres hatha jógázók legyőzik félelmeiket, uralkodni tudnak testük felett, ezenkívül elsajátítják az egyik legfontosabbat: a helyes légzést. A légzőgyakorlatok és ászánák (testtartások) fotókkal illusztrált, pontos leírása mellett ismerteti a kötet az egyes gyakorlatok végrehajtási módját és jótékony élettani, illetve gyógyító hatását. A huszonegy hétre bontott és táblázatos formában közreadott gyakorlatsorokat mindenki aszerint gyakorolhatja, hogy milyen eredményt akar vele elérni. Az európai ember élettempójához, szemléletéhez igazított jógakönyv minden, a természetes életmód iránt fogékony olvasónak ajánlott.

A regénysorozat második részében az egykori bájos és cserfes, vörös (barátai szerint gesztenyebarna) hajú kislány, Anne (e-vel a végén), immár tizenhat éves ifjú hölgy, aki tanítónőként helyezkedik el Avonlea iskolájában, ahol - még nem is olyan régen - maga is a padokat koptatta. Miközben kis tanítványait terelgeti a tudás útján, a Faluszépítők Társaságának oszlopos tagjaként Avonlea megszépítésén is fáradhatatlanul munkálkodik. Mindeközben új barátokat is szerez, akik között valódi rokonlelkekre lel a gazdag képzelőerővel megáldott kisfiú, Paul Irving és az elbűvölő Miss Lavendar személyében. Mivel Anne szeretetre méltó egyénisége mellett szerencsére megőrizte azt a szokását is, hogy bármikor képes új kalamajkába keveredni, így bonyodalmakban ezúttal sem lesz hiány. Anne Shirley magával ragadó egyénisége és sorsának története milliók szívét ejtette rabul, és számtalan alkotást, köztük több filmet is megihletett.

Lengyel Olga 1908-ban született Kolozsvárott. Műtőasszisztensként dolgozott abban a kórházban, amelyben férje, Lengyel Miklós igazgató volt. 1944-ben vele, két fiával és szüleivel együtt marhavagonba kényszerítették és a Auschwitz-Birkenauba deportálták őket. A családjából csak Olga élte túl a holokausztot. A lágerben Olgát a gyengélkedőn fogták munkára, ám eközben egy titkos francia földalatti csoportnak is dolgozott, és segített tönkretenni az egyik krematórium kemencéjét. Miután elmenekült egy halálmenetből, sikerült elérnie Párizst. Itt írta meg visszaemlékezéseit. Ez az egyik legkorábbi beszámoló a nácik barbárságáról, 1946-ban jelent meg először. Évekkel később ez az Auschwitz és Birkenau rémálmáról szóló megdöbbentő írás inspirálta William Styron díjnyertes Sophie választ című regényét. Olga később újra férjhez ment, és Havannába költözött választottjával, Gustav Aguirrével, ahonnan aztán elűzte Castro kommunista diktatúrája. Attól kezdve New York lett az otthona. Megalapította a II. Világháborús Emlékkönyvtárat és Művészeti Gyűjteményt, mely a New York-i Állami Egyetem tulajdonában áll. Olga küldetésének tekintette, hogy megismertesse a világgal az auschwitzi borzalmakat, abban a reményben, hogy soha többé ne kelljen átélnie senkinek ilyen szörnyűségeket. Lengyel Olga 2001-ben hunyt el New Yorkban.

Jane Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban. A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.