Lazi könyvkiadó

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij két műve kapott helyet a jelen kötetben. A Feljegyzések az odúból című kisregényt általában az életmű fordulópontjaként tartják számon: miután Dosztojevszkij visszatért a fegyencéletből és a száműzetésből, e művében jelentkezett először radikálisan új eszmeiséggel és művészi eljárással. Szembefordult a korabeli "haladó", racionalizmusra és haszonelvűségre építő elképzelésekkel, elbeszélői módszerében pedig ekkor mutatkozott meg először kiforrottan az ún. polifonikus eljárás. Az Egy nevetséges ember álma című elbeszélés a Dosztojevszkij-életmű kései időszakához tartozik. Alcíme: Fantasztikus elbeszélés, a mű tartalmának utópisztikus jellegére utal. Az elmegyógyintézetbe zárt kisember a világirodalom talán egyik legszebb, az összemberi szeretetről, boldogságról és harmóniáról szóló látomását fogalmazza meg benne, amelynek megvalósulása, illetve fennmaradása éppen az emberi természet alapvető ellentmondásossága miatt hiúsul meg. A két Dosztojevszkij-mű új magyar fordítása Goretity József irodalomtörténész és műfordító munkája, aki arra törekedett, hogy egyrészt érvényre juttassa az újabb irodalomtudományi eredmények alapján kialakítható értelmezési lehetőségeket - ezt jelzi például a kisregény megszokottól eltérő, új címe is -, másrészt olyan nyelvet hozzon létre, amely közelebb áll az eredeti szöveg stilisztikai megoldásaihoz. A kötetet kiegészítő jegyzetanyag a művek pontosabb és mélyebb megértését segíti.

Észak-Magyarország varázslatos vidékén valamikor tündérlányok éltek a tó mélyén, kincs rejtőzött a barlangban, aranyvenyige nőtt a domboldalon és bor folyt a kútból. Romantikus szépségű tájaihoz és gazdag történelmi emlékeihez sok mondai motívum kapcsolódik, városaihoz jelentős históriai események fűződnek. Ebben a kötetben többek között a Karcsa-tóról, Diósgyőr, Buják, Szanda és Hollókő váráról, a Baradla- és a Násznép-barlangról, Tokaj és Miskolc városáról, az egri pincerendszerről, a sárospataki diákéletről, a bábakői boszorkányperekről, a török időkről és a szabadságharcról is olvashatunk Lipták Gábor jóvoltából, akinek sok esetben ,,csupán vékony történeti fonálhoz, romlandó emlékhez kapcsolódó s nehezen megtalálható adatokból" kellett dolgoznia. A szerző e rendkívül olvasmányos, regés-mondás történetfüzérének megalkotásával mindenekelőtt arra törekedett, hogy ,,a táj sajátosságait, a benne élő nép jellemző vonásait idézze fel", és hogy olvasóival minél jobban megismertesse és megszerettesse Észak-Magyarország városait, várait és szépséges vidékeit.

Albert Einstein írásaiban, sokszor cédulákra írt feljegyzéseiben is termékeny, mély gondolkodású és tehetséges tollú szerző volt. Ez a gyűjtemény tematikusan rendezi a nagy tudós gondolatait, bölcs és szellemes megjegyzéseit. „Tudósként hiszem, hogy az értelem és a logikai elemzés szemszögéből nézve a természet tökéletes struktúra.” „Ha Isten teremtette a világot, akkor nagyon vigyázott, nehogy túl könnyen megérthessük.” „Azt nem tudom, mivel fogják vívni a harmadik világháborút, de azt tudom, hogy mivel fognak harcolni a negyedikben: kövekkel és botokkal.”

Szeretnéd tudni, melyik pápa viselte a legszebb kalapokat? Melyikük háborúzott? Melyikük hagyta jóvá a kávé fogyasztását a keresztények számára? Melyiküknek volt Hanno nevű házi elefántja? Vagy, hogy ki volt a legmakacsabb ellenpápa? Akkor jó helyen jársz. Akár a történelem szerelmeseként, akár az érdekességek rajongójaként, akár tanulás céljából vagy itt, biztos lehetsz benne, hogy ez a könyv nemcsak megbízhatóan informál majd minden egyes pápáról - Szent Pétertől Ferenc pápáig -, de közben kitűnően szórakoztat is. Az is teljesen biztos, hogy az olvasása közben nem fogsz elaludni, mint egy középkori prédikáción, mi több, végérvényesen megbizonyosodsz róla - ha eddig esetleg lettek volna kételyeid -, hogy a pápaság története minden, csak nem unalmas.

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS "Emma Woodhouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, derűs természetű; már huszonegyedik évében járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte." E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austen-hősnők közé méltán felsorakozó Emma története; s az említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is végigjáratja az írónő a csalódások, kisebb-nagyobb bánatok, tanulságok iskoláját. Emma, aki úgy gondolja, hogy ő maga soha nem fog férjhez menni, házasságszerzésre adja a fejét. Miután úgy érzi, abban, hogy a nevelőnője sikeresen talált férjet, neki is szerepe volt, egy újabb frigy nyélbeütésén kezd mesterkedni, de ezúttal az események nem az előzetes elképzelései szerint alakulnak... Számtalan félreértés és bonyodalom adódik, a szálak teljesen összekuszálódnak, és szívek törnek össze. Vajon Emma képes lesz rendbe hozni a dolgokat, és közben a saját szívére is vigyázni?

Benedek Elek, a nagy mesemondó történetein generációk nőttek fel, születésnapja mostanra a magyar népmese napja is lett. Elek apó a mesék földjét járva, a magyar népmesekincsből merítve egyedi, színes és ízes stílusban tolmácsolta a szebbnél szebb elbeszéléseket, amelyek közül harminchat kapott helyet ebben a kötetben. Ezekből megismerhetjük többek között a szélvész gyorsaságú királylány, a csillagszemű juhász, az aranyszőrű bárány, a pórul járt farkas, a rászedett ördög, a kis gömböc, vagy éppen Lúdas Matyi történetét. Szert-Szabó Dorottya varázslatos illusztrációi tovább gazdagítják a tréfákkal, tanulságokkal és titkokkal teli, öröklétű mesevilágot.

„Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb másoknál.” „A múlt halott, a jövő elképzelhetetlen.” „Ha betartod a kis szabályokat, megszegheted a nagyokat.” Orwell kérlelhetetlen igazságérzete, világlátása soha nem tűrte el a tapasztalt hazugságot. E füveskönyv azokból a gondolataiból idéz, melyek az őt leginkább foglalkoztató témákhoz kapcsolódnak: háború, diktatúra, aktuálpolitika, a pénz- illetve annak hiánya, az irodalmi alakok és jelenségek, vagy éppen az angol nyelv.

A szellemtudomány körvonalai a német filozófus és spiritualista, Rudolf Steiner legismertebb munkáinak egyike, amely az antropozófia alapjait fekteti le, az érzékelhető világon túli valóságot vizsgálja, és bemutatja az emberi szellem fejlődését a kozmoszban, az "igazi tudományon" keresztül, amely az elfogulatlan gondolkodással elérhető szellemi világ megismeréséről szól. Olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány létezőként elismer (amelynek a lényegét azonban nem ismeri), sok egyéb, fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető. A könyv célja, hogy megismertesse az olvasót azzal a szellemi világgal, amely nem az érzékekkel, hanem a gondolkodás magasabb formáival érhető el. A mű elmagyarázza az ember és a világ teremtését, a reinkarnációt, a karmát, a földi élet célját és a szellemi lények hierarchiáját. Ez az alapvető munka az antropozófia elméleti hátterét adja, és arra ösztönöz, hogy a tudomány és a szellemiség ne legyen ellentétes egymással.

,,A korlát óvja a gyereket; időt és teret enged számára ahhoz, hogy önállósodjék, öntudatos személyiséggé váljék. Ugyanakkor egyértelműen jelez egy határt, biztos keretet ad, de kihívás is a gyereknek, hogy nekifeszüljön vagy áthágjon rajta. Mert hiszen leghőbb vágya, hogy megtudja, mi lesz, ha nem tartja magát a megbeszélt szabályokhoz, szertartásokhoz és megállapodásokhoz." A szerző közvetlen, a humort sem nélkülöző hangon vesz sorra olyan témákat, mint például a kényeztetés és a bátorítás, a dac és a düh, a mobiltelefon és az internet, a vásárlás és a zsebpénz, a házifeladat és a korrepetálás, az időhúzás vagy a testvérversengés. Példáit ismerős hétköznapi helyzetekből meríti, tanácsai pedig minden szülőnek, pedagógusnak, nevelőnek, gyermekekkel foglalkozó személynek érdekesek és hasznosak lehetnek, akár azért is, hogy adott esetben ők maguk is kapaszkodóra, támaszra leljenek, vagy megerősítést kapjanak ,,Aki könyvet ír és nevelési tanácsokat osztogat szülőknek, annak jóindulattal és megbecsüléssel kell közelednie hozzájuk" - vallja a szerző. Méltán töretlen népszerűségű könyve tanácsadóul szegődik a szülők mellé, hogy könnyebben gyakorolhassák a nevelés nehéz mesterségét, és hogy egyértelmű és következetes magatartásukkal megfelelő támaszt és biztonságot nyújthassanak gyermekeiknek.

Edgar Allan Poe a klasszikus rémtörténetek, misztikus elbeszélések mestere egyben a modern krimi atyja is volt, mivel ő írta az első detektívtörténetet. A Morgue utcai kettős gyilkosság tekinthető az első olyan történetnek, amely a nyomozás és a logikus következtetések ábrázolására helyezi a hangsúlyt. Ebben egy rejtelmes kettős gyilkosságot a nyomozó hatóságok, a hivatásos detektívek sehogyan sem tudnak tisztázni: a gyilkosnak nyoma sincs. De egy nagyon okos, filozófiával foglalkozó férfi pusztán logikai úton leleplezi, mi is történt és hogyan történt. A detektívregény innen indul. Bűnökről azelőtt is írtak már a görögök óta, de a krimi lényege, a logikával győzedelmeskedő detektív itt kezdődik. C. Auguste Dupin karaktere - aki deduktív eljárásokkal oldja meg a bűntényt - lett a későbbi detektívfigurák (például Sherlock Holmes, Hercule Poirot vagy akár Columbo)alapja. Maga Sir Arthur Conan Doyle nyilatkozta: ,,Poe összes detektívtörténete egy gyökeret alkot, melyből egy új irodalom született... Hol voltak a detektívtörténetek, míg Poe nem lehelt beléjük életet?" A kötet Poe detektívtörténeteiből és egyéb bűnügyi elbeszéléseiből állt össze, melyek minden esetben túlmutatnak a konkrét bűneseten, és az emberi lét olykor rémisztő valóságáról is szólnak.

Sir Arthur Conan Doyle skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei és elbeszélései miatt ismert. Ezek első sorozatával szenzációs sikert aratott, valósággal egybeforrasztotta Conan Doyle és Sherlock Holmes nevét, pedig az író már pályájának eme szakaszában is igyekezett minél több műfajban kiemelkedőt alkotni, hisz a kalandos históriák mellett a történelem is vonzotta. Egy alkalommal ezt írta: ,,Erősen gondolkodom Holmes meggyilkolásán... Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni." Idővel így is tett - hogy a ,,fontosabb" dolgokra (történelmi regényeire) koncentrálhasson -, és a detektívet legfőbb ellenségével, a bűnözőzseni Moriarty professzorral együtt elveszejtette. A közönség reakciója azonban nagyon meglepte. A kétségbeesett olvasók elkeseredett leveleket írtak a The Strand Magazine-nak, ahol az írások addig megjelentek. A magazin szörnyű csapást szenvedett el, amikor tiltakozásul húszezer ember lemondta az előfizetését. A legenda szerint a londoniak annyira megrendültek Holmes halálhíre hallatán, hogy fekete karszalagot viseltek. Maga Doyle is számos tiltakozó levelet kapott, s e levéláradatnak köszönhetően egy frappáns megoldással visszahozta hősét. A kötet Holmes és legnagyobb ellensége Moriarty professzor élet-halál harcához kapcsolódó elbeszélések gyűjteménye.

Az antropozófiai irányzat létrejötte Rudolf Steiner nevéhez köthető, aki az Antropozófiai Társaság megalapítója is egyben. Egy olyan irányzatról van szó, amely egyrészt nagy hangsúlyt fektet az érzékfeletti tapasztalatokra, másrészt tudományos módszerekkel dolgozik. Ezt a kettősséget fejezi ki az antropozófia egy másik elnevezése is, a szellemtudomány. A könyv címében szereplő magasabb világ kifejezés az érzékfeletti világra utal. Az antropozófia alapvetése, hogy ez a világ - tehát a lélek- és szellemvilág - éppúgy valóságos, mint a szemmel látható és fizikailag tapintható világ, és minden emberben jelen vannak azok a képességek, amelyek fejlesztésével ismereteket szerezhet róla. ,,Könyvem tehát egyrészt azoknak tesz szolgálatot, akiknél megerősítésre és alátámasztásra szorul az, amit igazságérzetük mond az érzékfeletti világról, de másrészt azoknak sem nyújt kevesebbet, akik az érzékfeletti ismeretekhez vezető utat maguk is kutatják. A könyvben foglaltak igaz voltát úgy próbálhatjuk ki legjobban, ha saját magunkban váltjuk őket valóra." /Rudolf Steiner/

Az 1526-os mohácsi csatát megelőző két évtizedben történtek, az ország belső viszonyainak rendbetételére irányuló, de elvesztegetett lehetőségek szinte sorsszerűen vezettek e vereséghez. Történelemszemléletünkben gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a magyar nemesség megosztottságának következményeként eleve számolni kellett volna egy ekkora tragédia lehetőségével, és a törököket kétségkívül nagyban segítették az orvosolatlan belpolitikai problémák. Ugyanakkor sokkal kisebb hangsúlyt kapott az a nyilvánvaló tény, hogy a Magyar Királyság az akkori világ legerősebb és legjobban szervezett államának hatalmas hadseregével nézett farkasszemet. Az Oszmán Birodalom célja Bécs elfoglalása és a Német-római Birodalom befolyásának gyengítése volt, s ehhez birtokba kellett vennie a Nyugat első számú védőbástyáját. A szerző magyar, európai és oszmán nézőpontból (illetve az uralkodók, az országnagyok és a kisemberek szemszögéből) is bemutatja a csatavesztést megelőző eseményeket, kifejti mozgatórugóikat, a politikai és katonai elgondolásokat, valamint azok folytonos alakulását. Ugyancsak lényeges szerepet játszik a műben a rendkívül jól szervezett korabeli török titkosszolgálat tevékenységének ábrázolása, amelyben gyakran a nők is fontos feladatokat kaptak.

Régmúlt karácsonyok hangulata elevenedik meg e kötet lapjain, amikor még csengős betlehemesek járták az utcákat, a falu apró csillagszemei felragyogtak alkony idején, és ha esett, a hó úgy ereszkedett alá, mintha száz és ezer ezüstszövésű kendőt lobogtattak volna az angyalok. Minden évben eljön az a várva várt nap, amelynek éjszakáján minden imádságot külön angyal visz fel a csillagokig. Ilyenkor „nem kell a jó Istennek virrasztania, mert ezen az éjszakán az emberek is jók. Nem történik semmi baj, semmi rossz. Bizony, még a gyerek is eljöhet közibük.” Az ünnepvárás időtlen hangulatát klasszikus magyar íróink, köztük Fekete István, Illyés Gyula, Jankovics Marcell, Márai Sándor és Móricz Zsigmond írásai teremtik meg. Szavaik aranyszínű szálakkal vonják be a hajdani emlékképeket, és felerősítik az ünnep fényének örök ragyogását.

„Pio atya a huszadik század egyik legnagyszerűbb alakja volt, katolikus pap és csodatévő, aki Krisztus sebeit, a stigmákat hordozta magán. 2002-ben az egyház szentté avatta és a Pietrelcinai Szent Pio névvel ruházta fel. A magam részéről hiszem, hogy az ebben a könyvben szereplő minden történet és esemény igaz, különben nem jegyeztem volna le őket. Pio atya természetfeletti képességei számosak és mélyrehatóak, s amint majd láthatod, néhányat képtelenség beilleszteni bármely ismert kategóriába. Pio atya a csodatételeket sohasem tulajdonította saját magának, hanem azt állította, hogy minden dicsőség, dicséret és hálaadás Istent illeti, és mindezek csak az imák és Szűz Mária közbenjárása által valósulhatnak meg.” (Frank M. Rega)

Mátyás figyelmét elsősorban a sziléziai háború köti le, de a III. Frigyes német-római császárral való konfliktust sem hanyagolhatja el. Nem hagyhatja figyelmen kívül továbbá azt sem, hogy míg az országot északról Kázmér lengyel uralkodó fenyegeti - miközben a cseh trónon Kázmér fiát, Ulászlót erősíti meg a császár -, addig a déli határra II. Mehmed szultán jelent folyamatos veszélyt. Mostanra azonban Mátyásnak már rendelkezésére áll az ütőképes zsoldossereg, ami valósággal legyőzhetetlenné teszi őt. Időközben a királynak törvénytelen fia születik, aki a Corvin János nevet kapja. Mátyás politikai érdekből Nápoly felé nyit, és megérkezik az új királyné, Aragóniai Beatrix. Az uralkodónak azonban idővel szembesülnie kell azzal, hogy Beatrix, aki házasságuk első éveiben tökéletes társának bizonyul, képtelen trónörököst szülni, ezért Mátyás úgy dönt, hogy Jánosra fogja hagyni a trónt. Ezen a ponton indul el a palotán belüli intrika, torzsalkodás és helyezkedés, amelyek következményei erősen meghatározzák majd Mátyás uralkodásának utolsó éveit.