Lazi könyvkiadó strana 3 z 27

Maderspach Viktor, mint vadász és vadászati szakíró, s Trianon idején, mint szabadságharcos vált ismertté. Mindent tud, amit egy igazi medvevadásznak tudnia kell: ismeri e nagyvad táplálkozási, szaporodási szokásait, a többi vadhoz és az emberhez fűződő viszonyát, az évszakok változásával összefüggő viselkedését, lakhelyválasztási szempontjait, így sok téves nézetet oszlat el az olvasókban. A szerző mindenkor igyekezett a vadőre vagy erdésze által tudomására hozott medvének a nyomába eredni, legyen az akár sebesült állat. Ilyenkor természetesen nem a vadászat a fő cél, hanem a medve közvetlen közelről való megfigyelése, nyomainak tanulmányozása. Két medveles között szívesen vadászott más, a Kárpátokban honos állatokra: zergére, őzre, apróvadra. Maderspach Viktor nemcsak a vadak nagy barátja, hanem a Kárpátok tájainak csodálója és élvezetes tájleírója is, történetei, vadászkalandjai, olvasmányosságuk mellett következetes és követendő vadászetikát sugallnak.

1957. Indiana Jones, a kalandortermészetű régészprofesszor újabb felfedezőútra indul, ezúttal a Yucatán-félszigeten kutat, de egy amerikai álruhát viselő szovjet kommandó elrabolja, és a hírhedt nevadai 51-es körzetbe hurcolja, ahol kényszerítik, hogy segítsen megtalálni a raktárban egy különleges leletet tartalmazó ládát.. Indynek végül sikerül elmenekülnie, de amikor újra tanítani kezd a Marshall Egyetemen, a dékán kénytelen hosszú szabadságra küldeni, mert az FBI gyanakodni kezd rá. A professzor el akar utazni az országból, de az ifjú Mutt üzenetet hoz neki régi barátjától, a híres kristálykoponyák megszállott kutatójától. Mutt és Indy Peruban köt ki, meg kell találniuk a fiú elrabolt anyját is, de nem feledkezhetnek meg a kristálykoponyák rejtélyéről, és az elveszett aranyvárosról sem. Ám ez a két dolog a szovjet Szpecnaz ügynökeit is nagyon érdekli, és az Irina Spalko által vezetett csapat megint keresztezi Jones terveit...

Indiana Jones a hírhedt régész-kalandor éppen Sanghajban zsebelné be a jutalmat egy ősi császár hamvaiért, de megbízója, a Lao Cse nevű gengszter és bártulajdonos át akarja verni. Indy azonban nem hagyja magát, bár végül menekülnie kell Willie Scott, egy gyönyörű, de hisztérikus bárénekesnő társaságában. Kis testőre, Picur is csatlakozik hozzájuk, ám repülőútjuk kellemetlen meglepetéseket tartogat, ki kell ugraniuk a gépből, s végül Indiában kötnek ki. Egy szegény kis indiai falu sámánja ráveszi a régészt, hogy szerezze vissza az oltárukról ellopott, varázserejű szent köveket, mert azok nélkül elpusztulnak. Indy és csapata elhatározzák, hogy segítenek, de nem is sejtik, milyen hatalmak állnak a háttérben. Hamarosan eljutnak a pankoti palotába, amely alatt a Végzet Templomában a thugok szektája emberáldozatokat mutat be. Vajon képes-e Indy, Willie és Picur ellenállni a gonosznak, és vissza tudja-e szerezni a professzor a Szankara-köveket? Az ifjúság számára átdolgozott, könnyen olvasható, a film cselekményét szorosan követő kiadás színes képeket is tartalmaz a filmből.

Indiana Jones ezúttal részben személyes okokból hagyja ott tanári szobáját és csatolja fel ostorát. Hírt kap arról, hogy édesapját - akinek árnyékából számos kaland, eredmény és tudományos elismerés után sem volt még képes kilépni - elrabolták. Kiderül, hogy idősebb Jones professzor a nácik fogságában van. A németek tudják, hogy Jones titkos naplója segíthet nekik közelebb kerülni a hőn áhított ereklye, a Szent Grál lelőhelyéhez, amely a legenda szerint az örök élet kulcsa. Indy apja jegyzeteit felhasználva nekivág a kalandos útnak: először Velencébe, onnan Berlinbe, majd tovább a Közel-Keletre, a Szentföldre. A fenyegető veszéllyel nem egyedül kell szembenéznie, hiszen Velencében találkozik Dr. Elsa Schneiderrel, aki elkíséri további útjaira. Indy közben kénytelen behatolni az oroszlán barlangjába - a nácik főhadiszállására - is, hogy kiszabadítsa apját. A két Jones ettől kezdve egyszerre lesz üldözött és üldöző, miközben életveszélyes kalandok tucatjain verekszik át magukat. Vajon meg tudják-e kaparintani a németek előtt a kelyhet, miközben sarkukban lohol az egész Harmadik Birodalom? Az ifjúság számára átdolgozott, könnyen olvasható, a film cselekményét szorosan követő kiadás színes képeket is tartalmaz a filmből.

A biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből - amikor minden elvész - egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett. Egykori leányokról suttog a csend János Hubert körül is, aki ifjúi szerelmét áldozza föl az atyjának való megfelelés oltárán. A sors azután Zsófia képében hoz számára új vonzalmat, nem tudván, hogy eközben fia életét állítja át egy olyan pályára, amelynek óhatatlanul pusztulás a vége. Gyöngéd érzelmek hálója szövi át meg át az Ulwingok ősi házát, s e kusza szövedék - amelyen addig valamennyi családtag aláhull -, tartja életben Ulwing Annát, aki mindent és mindenkit elveszít, ám egy reményvesztett pillanatban, élete alkonyán, a legnagyobb ajándékot kapja, amelyben szerető asszonynak része lehet. Tormay Cécile regénye elnyerte az Akadémia irodalmi díját, számos nyelvre lefordították, később itthon mégis tiltották, méltatlanul hallgatták el, s veszett feledésbe. Megjelentetésével az irodalmi élet régi adósságát törlesztjük.

Arany nem a könnyed bölcsességek, gyorsan villanó aforizmák megfogalmazója volt. Nehezen kihordott gyermekei a gondolatok, szinte mindegyik hosszasabb vajúdás után látta meg a napvilágot. A szerkesztők illőnek tartották szövegkörnyezetük idézését is, vagyis a szülési fájdalmak folyamatával együtt adják a magzatot.

Az életműsorozat legújabb kötete: a Tojáshéjdarabkák és a Sárgaréz patkók címmel megjelentetett összeállítások folytatása. Az előbbi a göllei elbeszélések, míg az utóbbi a kamaszélmények és a rokonságot megörökítő önéletrajzi írások gyűjteménye. Az ú jabb válogatás az író házasságkötését követő négy évtized vallomásait, emlékezéseit és tűnődéseit teszi hozzáférhetővé a közönség számára. A tematikus egyezések miatt fontos a ciklusokba rendezett szövegek egymásutánisága, ezért e kötetünket is az el ejétől érdemes folyamatosan olvasni. A Fekete család ajkai hétköznapjait megelevenítő elbeszélések éppen úgy összeilleszthetők, mint a már Budapesten élő famíliával történtek krónikái. Ezek között - az első autótól a cigarettázáson át az óvóhelyig - magánügyek és közérdekű beszámolók egyaránt találhatók. Mindemellett a környezetükben élő érdekes alakokat is megörökítette a szemlélődő Fekete István. Gazdatiszti pályakezdésének számadó juhásza, az ajkai gyerekek és az összetartozást megtestesítő j áték mackó megannyi bizonyság arra, hogy az irodalom halhatatlanná tesz. A szerzői figyelem révén ezek megőrződnek, ahogyan az író világháború alatti mindennapjait és szemléletmódját is dokumentálja az Esti Újságban közölt tárcáiból időrend szerint ö sszeállított ciklus. Végezetül az egymás mellé sorolt horgászbeszámolók hatásosan szemléltetik, hogy ez az elfoglaltság több mint pusztán halfogás, míg a Szigligetet emlegető írások alapján nem csupán kikapcsolódni járt a Balatonhoz Fekete István. Ez úttal is többnyire a folyóiratközléseket rendeztük ismét sajtó alá, köztük néhány olyan szöveget is, amely most került először kötetbe. S olyan írás is található az újabb önéletrajzi válogatásban, amely itt lát először nyomdafestéket.

A József Attila verseiből, tanulmányaiból és leveleiből válogatott gondolatok megerősítik a kötet olvasójában azt a meggyőződést, hogy a 20. századi magyar irodalomban hazáról, magyarságról, emberiségről, szerelemről, fájdalomról, kiszolgáltatottságról kevesebben írtak ilyen felkavaró nyitottsággal és érvényes időszerűséggel.

Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is "emlékekre emlékezem". A mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg. A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll a jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. A kötetben harminchét elbeszélés található.

A népszerű romantikus regényíró, az angol Jane Austen életművéből készült válogatás az érzelmi fonákságok, a humor és a mélységes emberismeret esszenciája. A szerző eddig ismeretlen oldaláról mutatkozik meg: ugyanis az abszurd humor korai nyomait épp úgy megtaláljuk a gyűjteményben, mint az emberi gyarlóság megannyi leleplező megállapítását. A könyv a 18. századi angol társadalom görbetükre, itt-ott andalító érzelmi kitérőkkel.

Manapság már szinte minden, környezetünkben vagy otthonunkban megtalálható apróságból lehet mutatós és egyedi dísztárgyat készíteni. Ilyen hasznos és nagyon olcsó barkácsalapanyag a száraztészta is, amelyből rengeteg különböző formájút lehet vásárolni. Néha a meglévő ötletünkhöz kell megfelelő formájú tésztát keresni, néha pedig a tészta formája adja az ötletet egy figura elkészítéséhez. Lehetőségeink száma gyakorlatilag kifogyhatatlan. Ezt a technikát életkortól függetlenül tudjuk ajánlani bárkinek. A gyerekek nagy élvezettel készíthetik el a nekik tetsző modellt, illetve alkothatnak újat saját fantáziájuk szerint.

North Dormer, a XX. század elejei amerikai kisváros álmosan éli unalmas mindennapjait. Generációk, évek, évszakok váltják egymást teljes egyhangúságban és változatlanságban: köztiszteletben álló hölgyek terelgetik szépreményű leányaikat, polgárok és parasztok végzik hagyományos teendőiket. Különcködésnek semmi helye itt, s a kevés kilengő ifjú hölgy és úr történetét is mélyen maga alá temeti a kisváros pora. Ebben a közegben keresi saját útját a szépséges, fiatal Charity, akit a település nagybe csű polgára, Mr. Royall ügyvéd nevelt föl. North Dormert a lány és az ambíciózus ifjú építész, Lucien Harney riasztja föl évszázados révületéből. Charity és Lucien között egy pillanat alatt szerelem szövődik. A Hegyre vezető út menti házban adnak egy másnak találkát nap nap után, mígnem Lucien váratlanul elutazik. Charity magára marad egy szikrázó szerelem emlékével, megannyi ígéretével és reményével. Kétségbeesett helyzetében mindössze a kisváros fölé magasodó Hegy ígér rejtelmes és megmagyarázh atatlan vigaszt. A lány egy nap enged a Hegy hívó szavának,,,

A közelmúlt emlékei és a megírás idejének élményei egyaránt rányomták bélyegüket Fekete István 1946-ban keletkezett regényének hangulatára. A témaválasztást a csaknem 15 esztendős gazdatiszti múlt inspirálta, melynek keserű tapasztalatait a mezőgazdaságban 1945 óta történtek folyamatosan eszébe juttatták a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselőjének. Ráadásul az író a regény tervezése idején vakult meg egyik szemére, és ez a tragédia alapjaiban befolyásolta szemléletmódját. Ekkoriban írta egyik levelében, hogy "az ostrom és a következmények az én idegeimet is alaposan megreszelték, és derengést még az elveszett szememmel se látok, pedig azzal sok mindent meglátok, amit eddig nem láttam."

"Kedves Fiaim! Ezeket a jegyzeteket nektek írogattam. Míg kicsinyek voltatok, arra gondoltam, hogy vezető kezet nyújtok a jegyzetekben; most, hogy már megnőttetek, arra gondolok, hogy erősíteni fognak a jegyzetek az ítéletben, okosságban. Az én gyerm ekségem csak 11 éves korig volt vigyázat alatt, azon túl mindig meg kellett előbb égetnem az ujjamat, ha okulásra volt szükségem. A felnőtt ember is sokszor áll tétován, tanácstalanul az élet egyes kérdései előtt, hát még az ifjú? Ha a halál elragad közületek, ezekben a jegyzetekben megtaláljátok az én intő, őrködő, javatokra gondoló lelkemet."

A szerző e regényben a tragikus magyar sors nagyregényét írta meg. A mű a középkori Magyarországon, a tatárjárás korában játszódik. A IV. Béla idején élt Ung, fiatal magyar vitéz lelkében szerelmének tragikus elvesztése és a tatárpusztítás rémségei fölélesztik a kétségbeesés diktálta kötelességtudatot: mindent megpróbálni a hazáért. Megkísérli a magyar ősvallás nyomait fellelni, és a csüggedt magyar népet ahhoz visszavezetni. Kísérlete meghiúsul, belátja tévedését, szerzetes lesz, és megérti, hogy a szenvedéssel Istennek céljai vannak... A kötet az alábbi írásokat tartalmazza: -A csallóközi hattyú -A túlsó parton -A fehér barát

A kötet tematikus merítés a rejtői világból: a vicces beszólásoktól, párbeszédektől, kifacsart aforizmáktól a filozofikus gondolatokig, a fanyar humorú életszemlélet megnyilvánulásaitól a jellegzetes rejtői figurák és jelenetek leírásáig: a becsület és bűn, élet és halál, a légió és a kikötő, a nők és a szerelem témaköreit ölelve fel.