Lazi könyvkiadó strana 2 z 31

Mátyás különbékét köt a szultánnal és folytatja a Frigyes császár elleni háborúskodást. A Német-római Birodalom trónjának megszerzése érdekében egyre nagyobb mértéket öltenek a hadi kiadások, és hiába a vitathatatlan katonai sikerek, a király politikáját ellenzők száma folyamatosan gyarapodik. A feleségével való viszonya is mind jobban elmérgesedik a trónutódlás kérdése miatt. Mátyás arra törekszik, hogy az Edelpeck Borbálától született törvénytelen fiát, János herceget örökösének ismertesse el a pápa által. Hatalmas birtokokat juttat a fiúnak és a milánói uralkodóházból választ jövendőbeli feleséget számára. Mindez elkeseredett ellenállást vált ki Beatrix királyné részéről, aki egyre ádázabb gyűlölettel fordul János ellen. Pártok alakulnak és rendeződnek át a király, a királyné és a herceg körül. Az udvarban sosem látott méreteket ölt a besúgás, a kémkedés, és az események megállíthatatlanul sodródnak a király és az ország számára is egyaránt gyászos végkifejlet felé...

Mátyás figyelmét elsősorban a sziléziai háború köti le, de a III. Frigyes német-római császárral való konfliktust sem hanyagolhatja el. Nem hagyhatja figyelmen kívül továbbá azt sem, hogy míg az országot északról Kázmér lengyel uralkodó fenyegeti - miközben a cseh trónon Kázmér fiát, Ulászlót erősíti meg a császár -, addig a déli határra II. Mehmed szultán jelent folyamatos veszélyt. Mostanra azonban Mátyásnak már rendelkezésére áll az ütőképes zsoldossereg, ami valósággal legyőzhetetlenné teszi őt. Időközben a királynak törvénytelen fia születik, aki a Corvin János nevet kapja. Mátyás politikai érdekből Nápoly felé nyit, és megérkezik az új királyné, Aragóniai Beatrix. Az uralkodónak azonban idővel szembesülnie kell azzal, hogy Beatrix, aki házasságuk első éveiben tökéletes társának bizonyul, képtelen trónörököst szülni, ezért Mátyás úgy dönt, hogy Jánosra fogja hagyni a trónt. Ezen a ponton indul el a palotán belüli intrika, torzsalkodás és helyezkedés, amelyek következményei erősen meghatározzák majd Mátyás uralkodásának utolsó éveit.

Benkő László Mátyás királyról szóló tetralógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus bemutatására. A szerző olvasmányos, regényes formában, de a történettudomány által feltárt adatokra építve ábrázolja a kor szinte összes magyarországi vonatkozású politikai szereplőjének tetteit, a korabeli politikát meghatározó tényezőket és mozgatórugókat. A kötet nemcsak Mátyás életét mutatja be születésétől a trónra kerüléséig, hanem apja, Hunyadi János legnagyobb győzelmeit, valamint magyarországi és külhoni ellenségeinek szerepét is. A fiktív szereplőket is felvonultató történetből megismerhetjük Mátyás művelt fiatalemberré, lovaggá érésének mozzanatait. Megtudhatjuk, kik tanították és nevelték, s trónra lépéséig miként alakult a kül- és belpolitika, mely tényezők befolyásolták a Magyar Királyság sorsát - s mindemellett a felserdülő ifjú első szerelmi élményeiről is képet kapunk.

Celia Anderson egy fogadót vezet Eastonban, özvegyként így próbálja meg eltartani magát és kislányát, Emmát. Mivel a kicsiny bányászvárosban nem túl élénk a forgalom, érthető, hogy Celia karácsonyi kívánságlistáján néhány új bérlő szerepel a legelső helyen. Az 1880-as években járunk, amikor is egy házasságkötés sokkal egyszerűbben megoldaná egy gyermekét egyedül nevelő hölgy anyagi gondjait, mint a panzióvezetés, de Celia erről a lehetőségről hallani sem akar. Legalábbis mindaddig, amíg egy vándor asztalos az édesapja utáni kutatása során Eastonba érkezik, és úgy dönt, átmenetileg nála bérel szobát. A férfi felbukkanása olyan események láncolatát indítja el a kisvárosban, amelyeknek köszönhetően Celia átgondolja a helyzetét, és arra jut, mégis kész ismét oltár elé állni – bizonyos feltételekkel: jövendőbelije olyan férfi legyen, akivel kölcsönösen szeretik egymást, és aki sajátjaként fogadja el a kislányát – továbbá rózsát ad neki karácsonyra. Egyik feltételnek sem könnyű megfelelni, ám az utolsó teljesítéséhez valóságos csodára lenne szükség, hiszen Wyomingban kemény a tél, és lehetetlen itt ilyenkor rózsára lelni. De a karácsony végül is a csodák ideje...

A Megalázottak és megszomorítottak Dosztojevszkij első hosszabb lélegzetű regénye, de már itt feltűnik az írót a későbbiekben is oly mélyen foglalkoztató bűn fogalma - mint az emberi lélek örök tragédiája. A lírai ihletésű történetet egy író, Ivan Petrovics beszéli el, aki odaadással próbálja egyengetni szerelme, Natalja sorsát, boldogságát, azok után is, hogy kiderül, a lány már mást szeret. Natalja választottja egy herceg, Aljosa, akiért a lány elhagyja a családját, és akinek apja, a sötét múltú Valkovszkij herceg, koholt vádak alapján perli a lány apját. A fiatal herceg házassággal hitegeti Natalját, de az idő egyre csak telik, és az ígéretből nem lesz semmi, közben a herceg apja egy másik frigyet igyekszik tető alá hozni a fia számára egy grófnő mostohalányával... Vajon hová fut ki ez a történet, és hány szív törik össze közben? Dosztojevszkij bámulatos érzékenységgel mutatja meg hősei minden lelki rezdülését és ezzel együtt egyéni történetüket, valamint a társadalmat, amelyben a megalázottak és megszomorítottak élnek.

Történetek a vadon vadjairól, a mondák és keringők folyójáról, a Dunáról, halakról-horgászatról és egy zarándoklatról Assisibe. A természettől elszakadt ember kísérli meg, hogy visszataláljon oda, amit manapság inkább kihasznál, mint megbecsül. Murányi Sándor Olivér írónak kiváló vezetője akad egy Kanadát megjárt, füvek, fák, állatok titkait tudó vadőr személyében, akinek segítségével megtanulja tisztelni, érteni és szeretni a természetet. A regénnyel szemben ez sűrű szövésű rövidpróza, mely a létezésből kimetszett perceket, órákat, tehát az időt alakítja történésekké. Ez a kötet egymásra utaló történetekben tárja elénk ember és természet olyan viszonyát, mely társi kapcsolatra épül. A történetek egyszerűek és különlegesek, a ma hétköznapjainak és ritka ünnepeinek eseményeit elbeszélve.

A húszas évei végén járó Valancy örömtelen és egyhangú életet él, amit javarészt a rokonságának ,,köszönhet". Egy drámai levél hatására azonban átgondolja a mindennapjait, és végül drasztikus változtatásra szánja el magát. Elhatározza, hogy ezentúl kiáll magáért, és csakis a saját lelki jóllétét helyezi előtérbe. Kizárólag olyasmit mond és tesz majd, amihez kedve van. Mindezek egyenes következményeként hamarosan maga mögött hagyja sivár otthonát és az elképedt családot, hogy a saját útját kezdje el járni, aminek aztán messze ható következményei lesznek. A rengeteg érzelemmel és humorral átszőtt történet amellett, hogy igazi csemege a Montgomery-rajongóknak, arra is figyelmeztet, hogy nem érdemes lemondani az álmainkról, legyen az egy kék kastély vagy bármi más.

Mihail Bulgakov A mester és Margarita című regénye a 20. századi világirodalom egyik legjelentősebb és legnépszerűbb alkotása. Mély filozófiai tartalmakat hordozó és esztétikai értékeket képviselő mű, amelynek művészi titkát szerte a világon irodalomtudósok sokasága igyekezett és igyekszik megfejteni. Kultikus mű, amelyet a világ minden jelentős nyelvén élvezettel olvas mindenki - kortól, nemtől, műveltségi szinttől, érdeklődési körtől függetlenül. Kedvét lelheti az olvasó a regény legkülönfélébb rétegeiben: szemlélheti keserű mosollyal a társadalmi viszonyok és az emberi magatartásformák szatirikus ábrázolását; jókat mulathat az afféle fantasztikus jeleneteken, mint a fekete kandúr önálló utazása a villamoson; képzeletben részt vehet boszorkányszombaton; elérzékenyülhet a mester és Margarita igaz szerelmének históriáján; szokatlan szemszögből, a sátán elbeszéléséből ismerkedhet meg Jézus keresztre feszítésének evangéliumi történetével. Vannak, akik a regény fordulatos cselekményvezetéséért lelkesednek, vannak, akiket lenyűgöz ellenpontozásra és motívumokra épülő szerkesztésmódja, vannak, akik megcsodálják a mítoszregény műfajában hozott újításait. Bulgakov regénye egész tárházát kínálja az újabb és újabb meglepetéseknek, de hatásának titka, úgy tetszik, megfejthetetlen marad. A mester és Margarita közel hatvan éve jelent meg először magyarul. Azóta változott a magyar nyelv is, változtak a műfordítás elvei és szokásai is. A jelen kiadásban Bulgakov regényét Goretity József új magyar fordításában adja közre a Lazi Könyvkiadó. A friss magyar szöveg megalkotásában a nyelvi korszerűsítésen, a stílusváltáson és a korábbitól eltérő fordítói koncepció kialakításán túl fontos szerepet játszottak az elmúlt évtizedek irodalomtudományi kutatásainak azon eredményei is, amelyek lehetővé teszik a Bulgakov-mű mélyebb és árnyaltabb megértését. A fordító munkájához olyan orosz szövegkiadást használt, amely figyelembe veszi a filológiai és textológiai vizsgálódások legfrissebb hozadékait is.

1526 augusztusa. A török hadak már úton vannak Magyarország felé, de a király és a főurak még mindig csak tanácskoznak. Nincs igazi sereg, és pénz sincs a háborúra. Haláltáncát járja az ország. A hívó szóra azonban elindulnak a sereg gyülekezőhelye felé mindazok, akiknek még jelentenek valamit a haza és becsület szavak. Legtöbbjük még sosem látott törököt. Különböző országrészekből kelnek útra, van köztük földműves, iparos, kiugrott pap, van, aki régi, ádáz háborúk nyomasztó emlékét cipeli öreg lelkében, más éppen csak kinőtt a gyermekkorból. Ki gazdagabb, ki szegényebb családból való, néhányan titkokat rejtegetnek, és olyan is akad, aki csak véletlenül csöppen közéjük. Külön-külön indulnak el, aztán közösen folytatják útjukat Mohács és talán a saját végzetük felé. Csupán egyetlen igazi katona akad köztük, ő veszi őket szárnyai alá, tanítja és vezeti botcsinálta vitézeit. Hosszú az út Mohács mezejéig, és nem veszélytelenebb, mint egy igazi csatamező. Az útitársakból a közösen átélt hol mulatságos, hol drámai események hatására bajtársak lesznek. Ám sietniük kell, az idő vészesen fogy. Hamarosan felkel az újhold.

Ez a kötet abba a korba vezet vissza, amikor a magyar törzsek még a Fekete-tenger feletti tágas sztyeppevidéken szállásoltak, majd felkerekedtek, hogy a Kárpátok karéján belül elfoglalják a több száz évvel korábban élt hun uralkodó, Attila által hátrahagyott földet. Bepillantást nyerhetünk a törzsek életébe, szokásaiba és hiedelemvilágába, valamint a Kazár Kaganátustól történt elszakadás után kialakult politikai helyzetbe. Ekkoriban már komolyan számolni kellett a sztyeppei folyókon megjelent északi népekkel, akiket arrafelé varégoknak vagy ruszoknak neveztek. Hogyan is jellemezhető a magyar törzsek belső élete? Mik ezeknek a fontosabb ismérvei? Mi a céljuk Álmos és Árpád nagyfejedelemnek? Vajon menekülés előzte-e meg a honfoglalásnak nevezett lakóhelyváltást, vagy tudatos vezéri elgondolás eredménye volt? Választ kapunk ezek mellett arra is, hogy milyen események befolyásolták a béke és háború kérdését, és mekkora szerep jutott ebben a magyar törzsszövetségnek. A regény cselekménye érinti a 800-as évek utolsó évtizedének háborúit is, amelyeket a magyarok Bölcs Leó császárral szövetségben a bolgár Simeon kán ellen vívtak. Végül pedig bemutatja a magyarok 889–900-as észak-itáliai hadjáratát, azon belül pedig a Lombardia területén lévő Brenta folyónál lezajlott csatát, amely túlzás nélkül nevezhető hadtörténeti kuriózumnak. A kategória további termékei

A Meggyőző érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb, és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Jane Austen-regény amely szerelemről, állhatatosságról, hűségről, reményről és nem utolsósorban a második esély lehetőségéről szól.Anne Elliotot, a regény eszes, ugyanakkor megfontolt és szerény hősnőjét sikeresen lebeszélik arról, hogy hozzámenjen szíve választottjához, egy fiatal, vagyontalan, bizonytalan jövőjű tengerésztiszthez. A pártában maradt Anne idővel lassan bele is törődik, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják, ám nyolc év után a kikosarazott udvarló előkerül, mint sikeres, vagyonos tengerészkapitány, aki végleg le akar telepedni és családot alapítani. Leendő feleségével szemben pedig mindössze egyetlen követelményt támaszt: bárki lehet, csak Anne Elliot nem. Kaphat-e a sorstól újabb esélyt Anne, s ha valóban révbe érhet, vajon az egyszer már elutasított Wentworth kapitány oldalán találja meg a boldogságot vagy annak az elragadó idegennek a párjaként, akivel a legváratlanabb helyzetekben találkozik újra meg újra?

Az 1800-as évek Angliájában játszódó romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük tökéletesen ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, akinek tetteit a józan ítélőképesség és a megfontoltság irányítja, érzésein minden körülmények között uralkodni képes. Húgát ezzel szemben a túláradó érzelmek és a szenvedélyesség jellemzik. Nem ismeri a mértékletességet, akár örömről, akár bánatról van szó. Noha a két nővér jelleme nem is lehetne különbözőbb, őszinte, támogató szeretet fűzi össze őket, és miközben úgy tűnik, hogy boldogságkeresésük közben az események szálai végzetesen összekuszálódnak, tudják, hogy egymásra minden körülmények között számíthatnak. Jane Austen jellegzetes, finom iróniával fűszerezett írói stílusa, a kiválóan kidolgozott alakok, a fordulatokban gazdag cselekmény és a sziporkázó párbeszédek garanciái a tökéletes olvasói élménynek.

"A pszichológiai ismeretek széles körű terjedése ellenére nap mint nap azzal szembesülök a praxisomban, a social médiában vagy előadásaim kapcsán, hogy az emberek ismerete általában felszínesnek mondható a pszichológia elméleti és gyakorlati kérdéseiben. E könyv megírásával célom az volt, hogy tudományos igényességgel, de mégis gyakorlatias és jól érthető módon közelítsem meg azokat a témákat, amelyek a legtöbb ember számára relevánsak a hétköznapi életben. Olyan univerzális egzisztencialista témákkal is foglalkozom, mint a halál, a szenvedés értelme, a szabad akarat és a felelősség kérdése. A pszichikus jelenségeket holisztikus szemléletben értelmezem, így helyet kapnak genetikai, biológiai, idegélettani, pszichés, szociális, kulturális és spirituális magyarázó elvek a személyiségfejlődés és a pszichés betegségek kialakulása kapcsán. A könyv útmutatóul szolgálhat azoknak is, akik szenvednek és segítséget keresnek, hiszen támpontot kaphatnak arra vonatkozólag, hogy mi történik bennük, és hol érdemes keresni további segítséget." /Németh Bence/

"Mit teszünk, mit tehetünk, ha a gyermek kopogtat a titkok kapuján?" Ha például egy hozzátartozója elvesztésével vagy esetleg a saját közelgő halálával kell szembesülnie? Ha bármilyen egyéb okból kérdés merül fel benne a halállal kapcsolatban? Egyáltalán, miért övezi titok a halált? Miért lett tabu belőle napjainkra? Polcz Alaine pszichológusként, tanatológusként és a Hospice Alapítvány létrehozójaként a téma avatott ismerőjének, elismert szaktekintélyének számít. Ebben a könyvében saját klinikai tapasztalatait osztja meg, esetleírásokat, interjúkat közöl, amelyeket azután kommentál, elemez. Mivel tudása mellett empátiája is megkérdőjelezhetetlen, könyve amellett, hogy hiánypótló mű, valódi segítséget képes nyújtani ebben a nehéz helyzetben. Mert kétségtelenül nehéz ez a helyzet. Mégis fontos és megkerülhetetlen az ezzel való foglalkozás. Ugyanakkor kevesen képesek szembenézni a halál kérdésével, márpedig enélkül a válaszadás sem lehetséges. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy megkönnyítse a válaszokat és ezzel tulajdonképpen az elfogadhatatlan elfogadását is

Dosztojevszkijt nem véletlenül tartják a lélektani regények mesterének, írásaiban gyakori, hogy a hangsúlyt elsősorban a hősök érzelmeire, belső vívódásaira, a lélek legmélyebb rétegeinek feltárására helyezi. Így tesz a Fehér éjszakák megírásakor is, amelynek főhősévé egy álmodozót választ, aki ábrándozásaiban egész regényeket él át. Magányosan és álmaiba merülve rója az éjszakai Szentpétervár utcáit akkor is, amikor találkozik egy különleges lánnyal. Vagy talán ez a találkozás is csak egy álom? A Szelíd teremtés már nem a beteljesületlen vágyakozás története, hanem egy olyan házasságé, amelyben egyik fél sem érti meg a másikat, és mindketten hallgatásba burkolóznak. A kimondatlanul maradt szavak feszültséghez, majd tragédiához vezetnek… A Proharcsin úr című írásában Dosztojevszkij kétféle világnézetet ütköztet egymással, miközben újfent a lélek rejtelmeit boncolgatja, és rámutat arra is, hogy végül „a halál lerántja a takarót minden titkunkról”. Ami ezt a három művet összekapcsolja, az Dosztojevszkij utánozhatatlan zsenialitása. Stílusa annyira egyedi és időtálló, művészete olyan katartikus hatású, hogy annak egész egyszerűen nincs párja a világirodalomban

Anselm Grün bencés szerzetes 365 lelki üzenete ahhoz nyújt ösztönzést nap mint nap, hogy átalakíthassuk az életünket. Egyszerűen akkor élünk, ha összhangban vagyunk önmagunkkal, a megélt pillanattal, és ha képesek vagyunk arra koncentrálni, ami valóban számít. A szerző azt tanácsolja, hogy reggeli szertartásaink részeként olvassuk el aznapi üzenetét, hogy az kísérőnk lehessen az előttünk álló napon. Az üzenetek segítségével könnyebben összpontosítunk életünk fontos kérdéseire a hétköznapok során is, általuk tudatosabban és egyszerűbben élhetünk, illetve könnyebben megtalálhatjuk majd az egyensúlyt a test és a lélek, a külvilág és benső világunk között. Grün szerzetes nem oktat ki, empatikusan fordul felénk a tanácsaival, mozgósítja a bennünk rejlő erőforrásokat és pozitív energiákat szabadít fel. Az üzenetek lenyűgöző keverékei az élet értelmét firtató kérdéseknek és a teljesen gyakorlatias tanácsoknak, melyeket áthat a szerző kifogyhatatlan spiritualitása, mély hite és emberszeretete. „Tehetünk egy hosszabb vándorlást a természetben és eközben elképzelhetjük: Kivándorlok a függőségeim és a magamról alkotott képek fogságából. Felszabadulok az eddig játszott szerepeimből.”