Lazi könyvkiadó strana 4 z 31

A tizenéves Jane Victoria Stuart édesanyjával és rideg, szigorú nagymamájával Torontóban él, egy nagy, előkelő, ám komor ház falai között. Az édesapjáról csak annyit tud, hogy már nincs az élők sorában. Egy napon azonban értesül róla, hogy az édesapja nagyon is él, méghozzá a Prince Edward-szigeten, mi több, találkozni szeretne vele. Vonakodva fogadja el a meghívását, de aztán egy boldog, felszabadult és eseménydús nyarat tölt vele a festői szépségű szigeten. Nemcsak új élményekkel, de rengeteg hasznos ismerettel is gazdagodik, felelősséget, önállóságot tanul, és sok új barátot, kedves ismerőst is szerez. Miután az is a tudomására jut, hogy a szülei kapcsolata elsősorban a nagymamája miatt ment tönkre, majd szakadt meg teljesen, megpróbálja kibékíteni őket, és újra egyesíteni a családot. De vajon nincs már túl késő ehhez? Lucy Maud Montgomery ebben a könyvében is a hétköznapok regényességét és az egyszerű dolgok szépségét méltatja, miközben arra mutat rá, hogy a valódi értékek mértékegysége a vagyon és a pénz nem lehet soha.

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe” – mutatkozik be Bátky János, Szerb Antal A Pendragon legenda című regényének főszereplője, és egyben az író alteregója. Mégis, mi ez a „minden”, amivel Bátky János foglalkozik? Középkori angol rovarevőkkel vagy ókori olasz cséplőgépekkel? Majdnem. Szép nőkkel, természetesen. Azután meg ott vannak a rózsakeresztesek – az előbbinél ugyan kevésbé rejtelmes témakör, viszont majdnem olyan izgalmas. Különösen, ha a múlt megelevenedik, és vele talán a halottak is…, de „kezdjük a kezdetén”, ahogy illik. Dr. Bátky egy szép napon meghívást kap Gwynedd earljétől, Owen Pendragontól, aki maga is élénken érdeklődik a rózsakeresztesek iránt. Várkastélyában saját laboratóriuma van, melyben különös kísérleteket folytat, impozáns könyvtára pedig maga a paradicsom a miszticizmus kutatójának. Békés olvasgatásról azonban szó sem lehet. „A szálakat szövik a párkák.” Egy legenda életre kel, egy próféta színre lép, apokaliptikus lovas vágtat a zúgó kelta erdőben, és ha még mindez nem volna elég, egy elfajult vagyonosodási harc miatt orgyilkosok veszélyeztetik az earlt és örököseit… A Pendragon legenda Szerb Antal talán legnépszerűbb műve, és nem véletlenül. Ő maga filológiai detektívregénynek nevezte, de valójában nehezen behatárolható műfajú, hiszen egy páratlan stílusú intellektuális kaland misztikummal, filozófiával, szerelemmel, nyomozással, csillogó humorral. Egyszerre nyújt könnyed kikapcsolódást, ajándékoz meg mély gondolatokkal, miközben feltárja a 17. századi angol misztikusok világát: az alkímiától kezdve a fekete mágiáig. Kihagyhatatlan remekmű.

Amint az Árpád nagyfejedelem vezette törzsszövetség birtokba vette a Kárpát-medencét, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban a velük nyugatról határos Keleti Frank Birodalom ellenséges magatartása miatt. A nyugati kereszténység kezdettől fogva kártékony, pogány nemzetet látott a magyarságban; kisebb hányada dicső hőstettnek vélte volna, ha a magyarokat kereszténnyé tehetik, mások azonban a teljes kiirtásukban látták az egyedüli megoldást. A frank király, Gyermek Lajos, hallgatva a főpapságra, beleegyezett abba, hogy 907 nyarán óriási hadsereg induljon a magyarok földjére, hogy egyszer s mindenkorra eltöröljék őket a föld színéről. Árpád nagyfejedelemnek egyetlen választása maradt: ha minden erőt egységbe forrasztva felveszi a harcot a jelentős túlerőben lévő ellenséggel. Benkő László regényéből megtudhatjuk, hogyan készült fel már évekkel a támadás előtt, az első nyugtalanító hírektől kezdve a törzsszövetség a nagy csatára; hogyan állította maga mellé a nagyfejedelem az itt lakó avarokat, szlávokat és más népeket; miként képezték ki és szervezték őket ütőképes hadakba, s teremtették meg ennek anyagi hátterét. A pozsonyi csata című történelmi kalandregény plasztikusan tárja az Olvasó elé a korabeli történéseket, bemutatva azt a különleges taktikával megvívott, hősies csatát – eleink első honvédő háborúját –, amelynek következtében a XI. század első harmadáig nem merészelt nyugati sereg a magyarok földjére támadni.

A XIX. században, amikor szinte divattá vált a hasonmás-téma, a fiatal Dosztojevszkij fantáziáját is megragadja, és Chamissóhoz, Hoffmannhoz, Gogolhoz hasonlóan ő is megalkotja a maga kettévált életű, megkettőződött tudatú hősét, a tragikus és egyben humoros sorsú Goljadkin urat. A szerencsétlen, balsikerekkel és megaláztatásokkal terhes életű kishivatalnok harca a "másikkal", a sikerekben gazdag, pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel rendelkező fiatalabb önmagával, törvényszerűen kudarcba, tragédiába torkollik. Az író a drámát szinte teljesen belülről ábrázolja, realizmusa úgy villog, hogy irónia és belső megjelenítés szövődik teljesen egymásba. Az emberi lélek küzdelme legnagyobb ellenfelével - önmagával: ez a tárgya Goljadkin címzetes tanácsnok úr történetének. A lélektani ihletésű epika remeklése csak látszólag fantasztikus történet - valójában, mint az igazi lángelmének minden alkotása, mindnyájunk mindennapi története.

Az izgalmas történelmi kalandregény az 1241-42-es tatárjárás korába repíti vissza az olvasót, mely az ismert események bemutatása mellett igyekszik feltárni azokat az okokat is, amelyek a tragikus végkifejlethez, a Magyar Királyság - szerencsére csak átmeneti - pusztulásához vezettek. Névtelen és ismert hősök próbálják, akár saját életük árán is, megállítani a "fekete áradatot", a mongol inváziót, megmenteni - sajnos nem mindig sikerrel - a kisebb-nagyobb közösségeket. Közéjük tartozik a regény főhőse, a harcok során szegény falusi gyerekből királyi vitézzé emelkedő Nána, valamint legfőbb segítője, a mordvin származású Moksa, akinek népét a tatárok szolgasorba kényszerítették. Egy efféle vészhelyzetben természetesen összefogásra lenne szükség. De vajon mindenki a hazáját, a népét és az uralkodót védelmezi, vagy vannak, akik együttműködnek a megszállókkal? Akik kihasználva honfitársaik szorult helyzetét, saját vagyonukat és hatalmukat akarják növelni? Mindezekre a kérdésekre éppúgy választ kapunk a regényből, mint arra, hogy van-e köze a címben szereplő ritka madár megjelenésének a szörnyű eseményekhez... "Vannak jók, és vannak rosszak, de a legtöbben csak sodródnak az árral vagy a tömeggel - és sokszor csupán a véletlenen múlik, ki melyik oldalra kerül.Az azonban bizonyos, hogy a sötét erőket csak összetartással, barátsággal és szeretettel lehet legyőzni."

A regénysorozat második részében az egykori bájos és cserfes, vörös (barátai szerint gesztenyebarna) hajú kislány, Anne (e-vel a végén), immár tizenhat éves ifjú hölgy, aki tanítónőként helyezkedik el Avonlea iskolájában, ahol - még nem is olyan régen - maga is a padokat koptatta. Miközben kis tanítványait terelgeti a tudás útján, a Faluszépítők Társaságának oszlopos tagjaként Avonlea megszépítésén is fáradhatatlanul munkálkodik. Mindeközben új barátokat is szerez, akik között valódi rokonlelkekre lel a gazdag képzelőerővel megáldott kisfiú, Paul Irving és az elbűvölő Miss Lavendar személyében. Mivel Anne szeretetre méltó egyénisége mellett szerencsére megőrizte azt a szokását is, hogy bármikor képes új kalamajkába keveredni, így bonyodalmakban ezúttal sem lesz hiány. Anne Shirley magával ragadó egyénisége és sorsának története milliók szívét ejtette rabul, és számtalan alkotást, köztük több filmet is megihletett.

„Ahhoz, hogy a lélek kiállja a kemény megpróbáltatásokat, türelemre van szüksége, erre az erényre, amely képessé tesz minket arra, hogy minden megpróbáltatást elviseljünk anélkül, hogy feladnánk.” „Uram, bocsásd meg, hogy túlságosan a saját erőmre hagyatkoztam. Segíts, hogy mindig Beléd vessem a bizalmamat, és engedd, hogy Te legyél az erősségem!” „Tudd, hogy minél kedvesebb egy lélek Istennek, annál több megpróbáltatáson kell keresztülmennie. Ezért hát bátorság, és csak előre, mindig tovább!” „Semmitől sem kell félnie annak a léleknek, aki bízik az ő Urában, és minden reményét belé veti.” A mű 150 elmélkedést gyűjt össze, amelyek az emberi élet legalapvetőbb kérdéseire próbálnak választ adni. A bölcs gondolatok mindegyikét egy vonatkozó igehely és egy záróima foglalja keretbe. Pio atya reményt adó szavai és megfontolandó tanácsai segítenek szembenézni a nehézségekkel, türelmet, erőt és bátorságot meríthetünk belőlünk. Ha az ő példáját követjük, nem lesz helye a kételyeknek – a tökéletesedés útján fogunk járni.

Polcz Alaine a Hospice Alapítvány létrehozója, író és pszichológus volt, aki a gyermekpszichológia és tanatológia területén is kiemelkedőt alkotott, és akit a halál és a gyász témaköre kiemelten foglalkoztatott. Ebben a könyvében a különböző történelmi korok és civilizációk halál- és gyászrítusának bemutatása mellett a mai modern ember tanácstalanságára is kitér, aki a régi hagyományok kiveszésével egy időben gyakorlatilag eszköztelenné vált, ezért keresi az utat, hogyan tudná elfogadni és feldolgozni a halál elkerülhetetlenségének és végérvényességének tényét, továbbá megadni a méltóságát és az emberségét a haldoklásnak, és tulajdonképpen magának a halálélménynek. A könyv ebben az útkeresésben és a halálhoz való viszonyuláshoz, a haldoklóval, a gyászolóval való kommunikációhoz, valamint a gyász folyamatához kíván hathatós segítséget, releváns kapaszkodót nyújtani.

Lassan eljár az idő I. Lajos, a nagy lovagkirály felett. A magyar és a lengyel trón együttesen túl nagy terhet jelent számára, s életét mindjobban megnehezítik korábbi sebesülései. Ismeretlen betegség is kínozza, amit egyes orvosok leprának vélnek. Lengyelországba az anyját küldi, hogy helyettesítse őt a krakkói trónon, de e lépése csak újabb bonyodalmakat okoz. Mivel fiúörököse nincs, kénytelen leányaira - Máriára és Hedvigre - hagynia országait. Az udvarában nevelkedett, közkedvelt Durazzói Károly herceg, aki a Velence elleni háborúban hadvezérként kiválóan megállja a helyét, megszerzi Nápoly trónját, s a még mindig ármánykodó Johannát eléri végzete. Lajos király azonban csak hónapokkal éli túl nagy ellenségét, és halálával az országban megindul a belső erjedés. Szinte semmi nem úgy alakul, ahogy testamentumában kikötötte. A kiskorú Máriát ugyan megkoronázzák, de ellenfelei szinte rögtön támadni kezdik a helyette régensként az államot irányító Erzsébet özvegy királynét. A magyarok nagy része nem kíván nőt látni a trónon, ezért az országba hívják Károlyt. Ez a lépés nem várt, borzalmas fejleményekkel jár. Gyilkos politikai merényletek követik egymást, s közben a Délvidéket lángba borítja a kívülről támogatott rebellió. A Nagy Lajos király élettörténetét részletesen bemutató ötrészes regénysorozat záró kötete továbbra sem nélkülözi a kül- és belpolitikai események, összefüggések feltárását, ám elsődleges célja, hogy bemutassa Mária királynő szerencsétlenül rövid, tragikus eseményekben bővelkedő életét.

Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt Budapesten érte az 1944. március 19-i német megszállás. Ekkor kezdődik a történelmi tényeken alapuló regény cselekménye, amely Sztehlo embermentő tevékenységét követi nyomon. Friedrich Born segítségével harminckét otthont hoztak létre a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt, ahol kétezer, többségében zsidó magyart mentettek meg, akik közül mintegy ezerötszázan még kiskorúak voltak. Sztehlo abban a tudatban szervezte és irányította a menekítést, hogy lelepleződés esetén nem csupán önmaga, hanem felesége és gyermekei életét is veszélyezteti. Igazi hős volt, akit semmi sem rettenthetett el attól, hogy egyedül Isten igéjét követve élje életét, ugyanakkor esendő ember, aki kérlelhetetlen makacssággal járta a saját útját. A regény létünk legnagyobb és legnehezebb kérdéseit veti fel. Ha nem is tud mindenre választ adni, abban határozottan állást foglal, hogy az egyetlen helyes út csakis az lehet, amelyen járva emberi mivoltunk megőrizhető.

Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja. De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek? Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt? Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a foga között járta győzelmi táncát a csata után? Vajon miféle érdekek mozgatták akkoriban az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellett megismerhetjük a politikacsináló nagyurak, a korabeli udvari intrikák világát, valamint ugyancsak megjelenik Mátyás király híres Fekete Serege is, amelynek egyik vezére éppen Kinizsi lesz. Kinizsi különleges korszakban élt. Soha nem vesztett csatát. Részt vállalt a nándorfehérvári győzelemben, a felvidéki harcokban, ott volt Kenyérmezőnél, s a király testőrségének kiemelt és megbecsült kapitányaként jelen volt azokban az esztendőkben is, amelyekben az országnagyok Mátyás ellen árulást követtek el, és összeesküvéseket szerveztek. Kinizsi Pál élete igazi vérbő kalandregény, élete folytonos harcból állt, miközben állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg... Hogy mikor és milyen esemény során? Megtudhatjuk ebből a fordulatos és lebilincselő történelmi kalandregényből.

Az Erdély-trilógia izgalmakban bővelkedő második része a nagy fejedelmet, Bethlen Gábort, Erdély talán legnagyobb formátumú uralkodóját állítja az események középpontjába, akinek köszönhetően "Tündérkert" gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben egyaránt aranykorát élhette. Felesége, Károlyi Zsuzsanna, a klasszikus fejedelemasszony első mintaképe, férjének bizalmasa, segítőtársa, gyakran helyettese is volt. Szigorú erkölcsösségét, vallásosságát, gyenge egészségét a regényben a káprázatos szépségű, szenvedélyes és életerős Báthory Anna ellensúlyozza, aki az előző, meggyilkolt fejedelem húga, és aki meghódítja Bethlen szívét - súlyos dilemma elé állítva ezzel a megfontoltságáról híres férfit. Bethlen hatalomra jutásának kezdeti időszakáról olvasva szembesülhetünk vele, milyen döntéseket kellett meghoznia a fejedelemnek mind erkölcsi, mind politikai szempontból egy olyan korban és közegben, ahol a forrongó intrikák és gyilkos indulatok nem ismertek semmilyen határt.

Anne Shirley immár Mrs. dr. Blythe, a Prince Edward-szigeteki Glent St. Maryben él családjával. Képzelőerejének teremtő varázsa és egyéniségének soha nem szűnő bája továbbra is rabul ejti a szíveket. Noha Glen nem számít népes városnak, Avonlea-hez hasonlóan ezt a helyet is regényessé teszi a sok érdekes esemény, amik az itteniekkel vagy a környékbeliekkel esnek meg. Az egyszerű emberek életének tragikuma vagy éppen komikuma izgalmasabb bármely történelmi személy életútjánál. A hétköznapoknak varázsa van, a házaknak egyéniségük, a kerteknek titkaik, az álmok pedig igenis valóra válhatnak. Legyen a helyszín akár Avonlea, akár Glen, vagy a világ bármely szeglete, Lucy Maud Montgomery minden sora azt bizonyítja, hogy a képzelet birodalma nemcsak menedéket adhat, de szó szerint életet menthet.

A szerző az első világháború idején három évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagyként szerelt le, később, 1929-ben Horthy Miklós vitézzé avatta. Az És mégis élünk című regénye az 1920-as trianoni békeszerződés utáni forrongó időszakot dolgozza fel, amikor több határkorrekció is történt. Különösen heves ellenállást váltott ki a magyarok körében az, hogy Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni a háborúban ugyancsak a vesztes oldalon álló Ausztriához. Az országrész megmaradásáért fegyvert fogó emberekből, köztük katonaviselt férfiakból és fegyveres tapasztalatokkal nem rendelkező civilekből alakult meg a Rongyos Gárda, amelynek soraiban nemcsak magyarok, de németek, szerbek, horvátok, bosnyákok és albánok is harcoltak. Küzdelmük egyik fontos eredménye volt a soproni népszavazás, amelyen a város polgárai a Magyar Királysághoz tartozásuk mellett döntöttek. Ezt követően nyerte el a város a „Civitas fidelissima” (Leghűségesebb város) címet. A valós történelmi tényeken alapuló regény egy válságos, ugyanakkor rendkívül mozgalmas korszaknak állít emléket, miközben a honszeretet és a hazafiság tettre váltását méltatja.

Egy idilli kanadai kisvárosban, Avonlea-ben élő idős testvérpár tagjai, Matthew és Marilla Cuthbert arra a döntésre jutnak, hogy az otthonukba fogadnak egy gyermeket az árvaházból, aki segítségükre lesz majd a ház körüli munkákban. Csakhogy egy tévedés folytán a várt fiú helyett egy Anne nevű vézna, vörös hajú, szeplős kislány várja Matthew-t az állomáson, aki hirtelen nem is tudja, hogy mit kezdjen a helyzettel, így hát hazaviszi magával a kis jövevényt a Zöldmanzárdos házba. Noha a testvérek először vissza akarják küldeni Anne-t az árvaházba, ám hamar azon kapják magukat, hogy ez az élénk képzelőerővel megáldott, tiszta szívű, bőbeszédű, hányatott sorsú kislány teljesen meglágyította a szívüket, és rövid időn belül nélkülözhetetlenné is teszi magát nemcsak számukra, de a kisváros közösségének tagjai számára is. Anne Shirley magával ragadó egyénisége és sorsának története milliók szívét ejtette rabul, és számtalan alkotást, köztük több filmet is megihletett.

"Ferenc pápa 2015-ben meghirdette az Irgalmasság szent évét, és én akkor arra gondoltam, hogy csináljunk magunknak játékosan-komolyan egy iskolát: az Irgalmasság Iskoláját. Az irgalmasságnak van tizennégy cselekedete: hét testi és hét lelki cselekedete. Abban az évben tizennégy egymást követő vasárnapi mise prédikációjában egy-egy cselekedetről elmélkedtem. Azóta több év eltelt, és úgy gondoltam, hogy érdemes volna ezeket az elmélkedéseket írásban is megjelentetni, hiszen az Irgalmasság "nem megy ki a divatból", mindig szükség van rá.Az Irgalmasság Iskolájában Jézus Krisztus a tanár, tőle lehet is, kell is tanulni, őt kell követni, hiszen Ő nemcsak beszél a szeretetről, hanem gyakorolta és most is gyakorolja. Ezt az iskolát járni, hiszem, hogy nagyon kedves Jézus Krisztus előtt. Arra buzdítlak, hogy kétszeres erővel kapcsolódjunk be ebbe a lelki képzésbe. Egészen biztos, hogy életük végén mindazoknak, akik tudatosan és kitartóan végezték az irgalmasság cselekedeteit, maga a Megváltónk fogja egy nagy öleléssel átadni az örök életre szóló meghívást jelentő diplomát. Szeretettel kérek mindenkit, gyertek, vegyük komolyan Krisztus tanítását, és lépjünk rá a cselekvő irgalom útjára. Imádságos bizalommal várunk Téged is. Lépj a cselekvő irgalom útjára, mert a hit cselekedetek nélkül halott! Tudnod kell, hogy nemcsak a hit, hanem az egész Irgalmasság Iskolája sem ér semmit, ha te naponta legalább egy kis irgalmasságot nem ültetsz át a gyakorlatba!" Csaba testvér