Lazi könyvkiadó strana 18 z 31

Mikszáth Kálmán a magyar irodalom páratlan mesélőkedvű, utánozhatatlan bölcsességű és humorú írója. Kevésbé ismert ugyan a gyermekolvasók körében, ám válogatásunk bizonyságul szolgál arra, hogy írója éppúgy ismeri a gyerekek, mint a felnőttek nyelvét. A kötetben sokféle mesét, történetet talál a mesélő felnőtt, az olvasó gyerek: mesét a gőgös hókirályról, aki bár az erdő uralkodója lesz, de trónjáról hamar leolvasztja a napsugár, a Dr. Bubóhoz szakmailag fel nem érő Dr. Bagolyról, az erdőben eltévedt és a mackók barlangjába került kisfiúról, anekdotából kerekedő történetet Mátyás királyról. Ezeket az elbeszéléseket, meséket csillogó humor, derű, okosság szövi át, és hangjuk olyan friss és eleven, hogy a ma gyermekének is vidám perceket ígérnek, aki a legjobb átmenetet kaphatja bennük a gyermekmesék és a valódi irodalom között, egyúttal remek bevezetést is az egyik legnagyobb magyar író világába

,,Felismertem, hogy az ember citadellához hasonlatos. Ledönti a falait, hogy megszerezze a szabadságot, de az csak feldúlt, s a csillagoknak nyitott erődítmény marad. Akkor fölébred a szorongás... Citadella, az ember szívében foglak felépíteni." A Citadella, egy biblikus stílusban írt óriási parabola, mely feljegyzések, gondolatok formájában született. Alapkérdése, az Isten keresése, a megtalálás lehetetlenségének tragikus tudata. A cél: megkeresni az emberi élet értelmét a családban, az igazságban, az otthonban, a mesterségben, a szeretetben, a boldogságban, a testvériségben, a szabadságban, az emberi közösségben. A lényeg: veszendő létünk elcserélése valamire, aminek értelme van. A hímzőrámájuk felett vakoskodó asszonyok gyönyörű, Isten házát ékesítő hímzett terítőkre cserélik el magukat, a gyermekét ápoló anya egy édes mosolyra, a szegkovács meg a deszkát fűrészelő asztalos hajóra, az építész templomra, az uralkodó népe boldogságára. Mindenkinek megadatik a csere lehetősége: az élet elpusztulhat, de amit másokért alkottunk, az megmarad. Breviárium-szerűen, részletekben olvasva, e gondolatgyűjteményben rengeteg szépséget fogunk felfedezni, és eltörölhetetlen, megragadó költőiségű képekbe sűrítve vésődnek elménkbe a moralista író gondolatai életről, halálról, a dolgok értelméről.

Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás. Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait.

Gondoskodni a szegényekről és a szükséget szenvedőkről nemcsak az állam felelőssége, hanem mindenkié. A benned lévő fájdalom önmagában nézve nem ér semmit, de ha Krisztus szenvedéséhez csatolod, értékes ajándékká válik. A szeretet olyan gyümölcs, aminek mindig szezonja van. Úgy kell cselekedni, mintha minden rajtunk múlna. A többit pedig Istenre kell bízni. E könyv Teréz anya alakjának hiteles bemutatását tűzi ki céljául. Nem arról van szó, hogy eddig ne ismertük volna, hiszen gyakran megjelent a nyilvánosság előtt, de olvasni a napi gondolatait, s ezáltal abba a lelki állapotba kerülni, amely a föld szegényeinek legszegényebbjei között vitte őt előre missziójában, egészen mélyreható élmény. Teréz anya egy Szent, olyan, amilyenek mi is lenni szeretnénk, azaz példát mutat és vezet minket, hogyan érjük el az életszentséget a hétköznapokban, a szomszéddal való kapcsolatban, mielőtt még távoli földekre mennénk misszióba

A Nemeskéri-Kiss famíliában a vadászat tradíciója régi időkre nyúlik vissza. Sándor már tizennégy évesen megkapta első komoly puskáját. Később nemcsak szenvedélyes vadász, de kiváló katona, elismert hazafi és sikeres sportember is vált belőle, emellett komoly diplomáciai karriert is befutott. Több nyelven beszélt és irodalmi, szakirodalmi, fordítói munkái is igen színvonalasak. Könyvei mellett cikkei is jelentek meg, ezek közül legtöbb a Nimród Vadászújságban. Előfordult, hogy írásait saját fotókkal vagy rajzokkal is gazdagította. Mindezek mellett a Hubertus Országos Magyar Vadászati Védegyletnek az alapítója is volt. Egész életében kiemelt helyet foglalt el a vadászat, azon belül is a nagyvadak elejtése. Nálam a nagyvad képviseli a tokaji aszút. Nekem az az igazi ünnepem. Az tette reám a legmélyebb benyomásokat, az hagyta bennem a legszebb emlékeket. Ezen emlékek közül válogat a szerző Egyszer volt című könyvének megírásakor. Ekkor már közel negyvenévnyi tapasztalattal rendelkezik a vadászat terén. Megkapó őszinteségével, lebilincselően olvasmányos stílusával és nem utolsósorban fontos meglátásaival nemcsak szórakoztat, hanem értékes tudnivalókkal is szolgál. A könyv legnagyobbrészt a nagyvadak királyáról, a szarvasról szól, de többek közt medve-, róka-, vaddisznó-, siketfajd-, jávorszarvas- és fókavadászatról is olvashatunk benne, amennyiben megfogadjuk a szerző tanácsát, miszerint telepedjünk le a lobogó kandalló mellé, nyújtózzunk el jó karosszékünkben, gyújtsunk rá pipánkra, vessünk egy tekintetet a falakon függő sok-sok gyönyörű trófeára és kezdjük el: Egyszer volt...

Anne Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül. Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet - csak Anne Elliot nem. A "Meggyőző érvek" nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény.

Kr. u. a 940-es éveket írjuk. Egyre markánsabban érezhető a változás a Kárpát-medencében élő magyarság életében. Az Árpád fejedelem halálát követő, és a hatalom birtoklását célzó belső politikai torzsalkodások elmélyülnek, változások formálják át a törzsek életét, vészes politikai és gazdasági megosztottság veszélyezteti a rendet. Jelentős különbségek mutatkoznak a nyugati hadjáratok előnyeit leginkább élvező dunántúli, és a jóval kedvezőtlenebb körülmények között élő keleti törzsek, törzsmaradványok és nemzetségek között. A gazdagság és szegénység, a lehetőség vagy annak elmaradása antagonisztikus ellentéteket szül. Zolta halálát riválisa, a szintúgy Árpád-házi Fajsz megpróbálja a maga javára fordítani. Új szövetségek köttetnek, és színre lép a fiatal Taksony, korát meghazudtoló bölcsességgel és határozottsággal. Ennek ellenére mégis fellángol a belháború. Vajon képes lesz-e valaki megfékezni a vérgőzös testvérharcot? Mindeközben a magyarok főbírája, Bulcsú főhorka okos diplomáciával Bizánc felé törekszik, s immár megkeresztelkedve saját politikáját igyekszik érvényre juttatni. Fenyegető közelségbe kerül egy sorsfordító csata, amely végleg megváltoztatja majd a kárpát-medencei magyarság életét.

A regény középpontjában Mátyás király nápolyi felesége, Beatrix áll. Ki volt ő? Surányi Miklós műve egy lehetséges válasz a kérdésre - ami egy asszonyi mesterkedésekkel, udvari intrikákkal és hatalmi harcokkal megtűzdelt mozgalmas korregény is egyben. Aragóniai Beatrix rendkívüli egyéniség: intelligens, ambiciózus, szépsége teljében lévő szerelmes asszony, uralkodásra termett és mindenáron uralomra törő, odaadó feleség és kacér hódító, szerelmi kalandokat kereső nő egy személyben. Társuralkodó Mátyás mellett: a királyi gondok részese, az udvar életének irányítója. Fényt, pompát, élvezeteket és művészeteket kedvelő reneszánsz ember, a humanista udvari élet szervezője Mátyással együtt, hívására sorra jönnek a királyi udvarba az olasz építészek, tudósok, művészek és főurak, de befogadja, sőt kedveli a szép és fiatal léhűtőket is. Ám hiába a hatalom, a siker és az élvezetek: élete mégis tragikus, nincs gyermeke, nem tud trónörököst szülni Mátyásnak. A királlyal való kapcsolatát e magtalanság és Corvin Jánosra, a király törvénytelen gyermekére való féltékenység, az ellene indított eszeveszett harc árnyékolja be, ez teszi gyűlölködővé és néha gonosszá is, udvari cselszövések, intrikák kitervelőjévé és részesévé. Beatrix élettörténetén keresztül megismerheti az olvasó Mátyás udvarának pezsgő, színes életét, az udvari bálokat és fogadásokat, a humanista művészeket és tudósokat, szerelmi történetekről és gáláns kalandokról értesül, de bepillantást nyerhet a történelmi eseményekbe is.

Rideg Sándor regénye ma már klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz, tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tarozik, s közvetlen rokonságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival. Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle népmesei suttyólegény is mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett apróbb-nagyobb igazságtalanságokért. Bendegúzt az anyja szolgálni adja egy "világvégi" bakterházba, valahol Monor és Vecsés között. A fiú lassan ismeri ki az idegen világ csalárdságait, de természetes eszére támaszkodva öntudatlanul is fölébe kerekedik környezetének. Nincs benne szándékos rosszindulat, de gazdáit, különösen az úrhatnám ténsasszonyt olyan parádésan, szívet-lelket gyönyörködtetően teszi csúffá, hogy az olvasóban mélyről, lelket felszabadítóan tör fel az elementáris nevetés. A kultuszregényből kultuszfilm is készült, és a színház is felfedezte magának.

"A költőóriás Arany János fia, a Petőfi által csak Arany Lacinak hívott szerző mindössze tizennyolc éves, mikor nővérével együtt népmesekutató körútra indul Székelyföldre. A gyűjtés a magyar folklór kiváló alkotásait szedi csokorba: népmeséket állatokról, együgyű és furfangos emberekről, táltosokról és királyokról, egy olyan csodálatos világról, amely évszázadok, évezredek óta ott él népünk emlékezetében. E történetek nem hiányozhatnak egyetlen kisgyermek meseélményei közül ma sem. A könyv Arany gyűjtéséből ad közre egy tucatnyi mesét, melyeken már generációk nőttek fel. A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A kismalac és a farkasok vagy éppen Babszem Jankó: megannyi jó ismerőse felnőttnek, gyereknek. Ebben a kötetben ismét találkozik velük, de talál néhány olyan szép mesét is, amelyet mostanában sehol sem olvashatott. A népmesék olyanok, mint a kövek, melyeket az idő végtelen folyama egyre csak görget magával, miközben értékes kinccsé csiszolja azokat. Ez a kincs: közkincs; merítsünk belőle ezzel a kötettel is a gyermeki - és felnőtt - lélek gazdagítására. "

"Nem emlékszem olyan időkre, amikor nem vadásztam. Valószínűleg az anyatejjel szívtam magamba a vadászat iránti szenvedélyt, és ezek a gének is anyai ágon öröklődhettek, hiszen anyai nagyapám és az ő nagyapja is hordozta e szenvedély ódiumát. Vadásznaplóm könyvvé formálásának célja, hogy betekintést engedjen a hetvenes-kilencvenes évek vadászati viszonyaiba, a világom közepébe, Ivánbattyán környékére. Írásaimban reményeim szerint tetten érhető a természet egésze iránti feltétlen szeretetem és a vadak, vadászat iránti mérhetetlen rajongásom, de visszaköszön belőle hivatásom, a szakácsmesterség is. Noha a könyvben hullik vad is szép számmal, talán nem marasztalnak el érte. Mentségemül szolgáljon, az erdőt ugyan mindig nyitott szemmel és szívvel, vadászként, és nem mint turista jártam, s járom ma is, de úgy érzem, amíg a szív dobog, a vadász csak vadászszemmel tudja nézni, látni, láttatni a környezetét. Az egyes vadászatokat mindig különös élményként éltem meg. Ez adja a vadászat szépségét. Ha mindent racionálisan kiszámolva, a megtervezett módon kaphatnánk meg tőle, úgy elveszítené azt a varázsát, amit a számtalan véletlen fon össze felejthetetlen élménnyé, mert most már tudom, hogy majd később ebből kell gazdálkodni, és a még mindig bennünk lakozó, a lelkünket elhagyni nem bíró vadászt táplálni! Ma már többnyire a nappali faláról rám néző trófeáim között vadászok, de újra fiatalnak érzem magam, visszaidézve egy-egy trófea megszerzésének történéseit." (a Szerző)

"Nem emlékszem olyan időkre, amikor nem vadásztam. Valószínűleg az anyatejjel szívtam magamba a vadászat iránti szenvedélyt, és ezek a gének is anyai ágon öröklődhettek, hiszen anyai nagyapám és az ő nagyapja is hordozta e szenvedély ódiumát. Vadásznaplóm könyvvé formálásának célja, hogy betekintést engedjen a hetvenes-kilencvenes évek vadászati viszonyaiba, a világom közepébe, Ivánbattyán környékére. Írásaimban reményeim szerint tetten érhető a természet egésze iránti feltétlen szeretetem és a vadak, vadászat iránti mérhetetlen rajongásom, de visszaköszön belőle hivatásom, a szakácsmesterség is. Noha a könyvben hullik vad is szép számmal, talán nem marasztalnak el érte. Mentségemül szolgáljon, az erdőt ugyan mindig nyitott szemmel és szívvel, vadászként, és nem mint turista jártam, s járom ma is, de úgy érzem, amíg a szív dobog, a vadász csak vadászszemmel tudja nézni, látni, láttatni a környezetét. Az egyes vadászatokat mindig különös élményként éltem meg. Ez adja a vadászat szépségét. Ha mindent racionálisan kiszámolva, a megtervezett módon kaphatnánk meg tőle, úgy elveszítené azt a varázsát, amit a számtalan véletlen fon össze felejthetetlen élménnyé, mert most már tudom, hogy majd később ebből kell gazdálkodni, és a még mindig bennünk lakozó, a lelkünket elhagyni nem bíró vadászt táplálni! Ma már többnyire a nappali faláról rám néző trófeáim között vadászok, de újra fiatalnak érzem magam, visszaidézve egy-egy trófea megszerzésének történéseit." (a Szerző)

A vadászok álmai gyakran járnak a Kárpátokban, melynek őserdeiben még ma is kapitális őzbakok, medvék, vadkanok, farkasok és hiúzok csapái húzódnak. E könyv szerzője egész életében ott érezte magát igazán otthon. Medveczky György 1885-ben született Bobetiben, Bukovinában, ahol családjának évszázadok óta volt birtoka. Az iskola elvégzése után a 6. k. u. k. ulánusokhoz jelentkezett Galíciába. 1913-ban az apja felkérte a gazdaság átvételére, ám Medveczkyt éppen akkor Bécsbe, az akkori idők hírneves lovassági iskolájába vezényelték egy lovasoktató katonatiszt helyére. Különleges képessége, mellyel képes volt befolyásolni egy állat tudatát, lovasként valódi virtuózzá, vadászként nagyon sikeressé tette. Az első világháborúban a keleti fronton harcolt, majd 1919-ben leszerelt. A harcok zűrzavarában károkat szenvedett birtokát gyorsan helyreállította. Figyelemreméltó sikereket ért el a ló-, szarvasmarha- és sertéstenyésztésben. Nehéz munkája mellett azonban mindig talált időt a vadászatra. A Bobeti melletti saját vadászterületéhez 1924-ben további körülbelül 50 000 hektárt bérelt a Kárpátokban az Aranyos-Beszterce mellett. A legtöbb vadászélmény, melyeket a könyvben leír, itt történt meg. Amikor Bukovina 1940 júniusában a Németország és Szovjetunió közötti szerződés alapján orosz fennhatóság alá került, el kellett hagynia hazáját. 1941-ben visszatért, és ugyanúgy folytatta tevékenységét birtokán, mint az első világháború után tette. Az oroszok ismételt bevonulása előtt 1944 tavaszán aztán végleg elmenekült. Ausztriából 1949-ben Németországba költözött, ahol 1961 szeptemberében hunyt el. E műve által Medveczky György - akiről sok barátja és ismerőse mondta: igazi úr volt - tovább él.

Amélie Lazaroni egy konvencionális francia kisvárosban nőtt fel. Egyszerű, nagyravágyó álmoktól mentes fiatalkor után férjhez ment, gyermeket szült, majd éjt s nappalt nem ismerve a családanyai teendőknek és szeretteinek szentelte az életét. Harminchárom éves, amikor hármasban a közeli Nizzába költöznek egy szebb jövő reményében, ám a sors mást tartogat a család számára. Az egyik este két rendőr állít be hozzá, és közlik vele, hogy férje és kisfia életét veszítette egy autóbalesetben. Amélie összeroppan, s nyugtatókon élve tengeti mindennapjait. Aztán egy nap úgy dönt, megpróbálja folytatni az életét. Egy jóindulatú idős hölgy segítségével éttermet bérel Monacóban, lassan-lassan sínre kerül az élete, sőt hamarosan egy férfi is feltűnik a színen. Amikor pedig Amélie már azt hiszi, hogy újra teljes emberként élhet, mindennél nagyobb csalódással kell szembesülnie... Benkő László regénye megmutatja, miként lehet és kell akár a végzetes csapás után is a padlóról újra és újra felállni. A mediterrán háttér előtt játszódó komoly és mégis könnyed történet izgalmas és lebilincselő olvasmány minden korosztály számára.

Egyszer volt, hol nem volt... volt egyszer egy könyv. Ez a könyv egyszerre szól felnőtthöz és gyerekhez, egyszerre tündérmese és "nevelődési regény", eredetmítosz és filozófiai bölcselet, érzelmek iskolája és visszaemlékezés, próza és költészet. E könyv millióknak lett sűrűn idézett kedvenc olvasmánya, amit sokan szinte minden életkorban újra meg újra elővesznek. Ez a könyv - amelynek titkát cikkek, monográfiák és tanulmányok százai fürkészik, amelynek nem egy mondata ma már szállóige, és amelyről még az is tud valamit, aki történetesen sohasem olvasta - a legismertebb, legnépszerűbb és legtöbbet fordított műve a világirodalomnak. Ez a könyv: A kis herceg, mely most új fordításban kerül az olvasóközönség elé.

A francia pilóta-író gazdag életművének ismert és kevésbé ismert darabjaiból válogató gyűjtemény átfogó képet ad az olvasónak arról, miként vélekedett ez a tevékeny gondolkodó szeretetről és szerelemről, gyermeki lélekről és barátságról, múltról és jövőről, háborúról és békéről, életről és halálról, istenről és hitről, igazságról és szabadságról, önmagunk kiteljesítéséről - egyszóval mindarról, ami emberi létünk része. "Szeretsz, mert szeretsz. A szeretetnek nincs semmiféle észoka." "Az, aki mindenekfelett a szerelem várásába szerelmes, sohasem fogja megismerni a találkozást." "A közösség, amelyhez tartozom, nem egy párt, nem is egy szekta, hanem a hazám. " "Világossá lett előttem, hogy Istent minden kétséget kizáróan távollétéből lehet kiolvasni, amikor elrejtőzik." "Jól csak a szívével lát az ember. Szemmel nem láthatod a fontos dolgokat." A kötetben olvasható gondolatok: - Szeretet, barátság - Szerelem - Gyermekkor, gyermeki lélek, nevelés - Múlt, jelen, jövő - Háború és béke -Az élet dolgai - Halál - Isten, hit, imádság - Szertartások, szokások, ünnepek - Az élet értelme - Kultúra, civilizáció, műveltség - Adni és kapni - Közösség, testvériség, felelősség - Szabadság - Igazságok, eszmék, célok - Írás, alkotás - Nyelv, beszéd, ellentmondás - Az emberi természet - Önmagunk kiteljesítése