Lazi könyvkiadó strana 20 z 27

A 9. század második feléről egyre többet tudunk, bár ez ma még nem jelenik meg a tankönyvekben. Bizánci császárok írásaiból, óorosz krónikákból, keresztény szerzetesek feljegyzéseiből áll össze a színes tabló. A regény idején a magyarság keresi a korosodó Álmos örökösét, a nemzetség legrátermettebb tagját. Árpád győztes csaták során bizonyítja, hogy ő a nagyfejedelem méltó utóda, végül Álmos fejedelemtársaként irányítja a szövetséget. Megismerhetjük a kor titokzatos alakját, Kurszánt is, aki egy névtelen ágyas gyermekéből, nagyúrrá, majd gyulává emelkedik. Az ő vezetésével indul 882-ben, egy kisebb sereg a Kárpát-medencébe, a frank hűbér ellen harcoló Szvatopluk, morva fejedelem megsegítésére. Bonyolult, véres, kegyetlen kort ismerhetünk meg Urbánszki Lászó regényéből. A besenyő törzseket a magyarok felé szorítják az úz nomádok, a kereszténnyé vált Bulgária egyre erősebb, terjeszkedik a Kijevi Rusz. Mindenkinek útjában van az erős, magyar szövetség, égető szükségességé válik elhagyni Etelközt. Hosszas szervezés után elkezdődik a magyar nép áttelepülése a Kárpát-medencébe, a régi-új hazába. Legelőször a Dnyeper keleti partján élő nemzetségek állatait és a védtelen asszonyokat, gyerekeket kell átvinni az óriásfolyam gázlóin. Az átkeléseket azonban szinte lehetetlenné teszik a hatalmas nyájak látványától nekivaduló besenyők támadásai. Árpád fejedelemnek újra meg újra meg kell mutatnia, milyen hadvezér... és a Kárpátokig még hátra van négy óriásfolyó.

?Az ember egészen boldog sohasem lehet.? "Mit csinálnak Magyar honban? Esznek, isznak, hadakoznak, Szörnyűség! - No nem kell félni, Csak szavakkal kardlapoznak." "Fölmerül a külfaj árja, A meleg vért általjárja És a nemzet áll fagyottan Tompa, zsibbadt fájdalomban." "Karod között megolvadt bánatom." "A leány hű nem lehet - Férficsontból vétetett." "Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért." Vörösmarty Mihályt nem véletlenül nevezik a "nemzet ébresztőjé"-nek - nagy ívű pályája során meghatározó művekkel gazdagította a magyar irodalmat és neki köszönhetjük "második himnuszunkat", a Szózatot is. Életműve egyetemes bölcsességek tárháza.

Benedek Elek saját gyűjtésű meséiből és mondáiból válogat e kötet, melyek Székelyföldhöz kötődnek. Nevezetes helyek, régmúlt személyek és csodás lények történetei elevenednek meg a lapokon a jó és a rossz örök harcának tükrében. A nagy mesemondó egyedi előadásmódja hős királyfik, világszép királykisasszonyok, gonosz és jó tündérek, ördög szántotta vidékek, hatalmas várak és sziklák, titokzatos folyók és tavak, mesebeli üveghegyek és selyemrétek csodálatos világát vetíti elénk. A felejthetetlen történeteket Sárkics György hangulatos illusztrációi kísérik.

Hunyadi Mátyásról rengeteg legenda, anekdota, monda és mese született, talán nincs is olyan magyar felnőtt vagy gyermek, aki ne hallott volna a nevéről. Alakja az idők folyamán eggyé vált az igazságosság fogalmával, a vitéz és bölcs uralkodó mintaképe lett. Számtalan mesés történet létezik az álruhában népe között járó, jutalmazó és büntető, tréfát kedvelő királyról, nemcsak a néphagyományban, hanem neves íróink munkái között is - e kötet ezekből mutat be jó néhányat. Csala Károly grafikusművész mesteri rajzai szervesen egészítik ki a meséket, velük valósággal elevenné varázsolódnak az egyes történetek és a benne szereplő alakok.

Jane Austen irodalmi hagyatékában jó néhány, a későbbi zsenialitást megcsillantó gyöngyszem maradt. E mulatságos, rövid írások is híven tükrözik, hogy írójuk élénken érdeklődött a regény műfaja iránt: kifigurázta a cselekményt, a szokványos jellemeket, a stílust és a nyelvezetet. A szereplők könnyedek, jókedvűek, szemtelenek és odaadóan rajonganak tulajdon személyükért. A címadó Catharine, avagy a lugas Jane Austen íróvá érésének meghatározó mérföldköve, és igényes kísérlet a komoly nagyregény megírására. A Frederic és Elfrida igazából a hagyományos regényműfaj és a bonyolult illemszabályok „gyorstalpaló” tanfolyama. A Jack és Alice egy iszákos, az Evelyn egy falánk hősnőt mutat be, a Henry és Eliza pedig a feje tetejére állítja a megszokott regényhős történetét. A szépséges Cassandra a szentimentális regény paródiája, míg az Amelia Webster című levélregény huncut karikatúrája a leánytestvérek közötti versengésnek. Austen ezeken a történeteken, és még további rövid, gyakran befejezetlen műveken keresztül mutatja be, miként vélekedik a nevetségességről az életben és a regényekben – s mindezt rendkívül szórakoztatóan teszi.

Alex és az őt korábban rettegésben tartó osztálytársa, Dinu szoros barátságot kötöttek, amióta együtt eltöltöttek egy napot az ókori Londiniumban. És bár mindketten megfogadták, hogy soha többé nem mennek bele még egy hasonló kalandba - nem is tehetnék, hisz az első időutazás értelmi szerzője, a hóbortos csilliárdos Solomon Daisy rács mögé került -, az események sodrásában mégis egy időkapu túloldalán találják magukat. Ezúttal 1600 évet ugranak vissza, az ókori Athénban kell megtalálniuk a nyugati filozófia atyját, Szókratészt. Caroline Lawrence könyvsorozata, Az időutazó naplója könnyed stílusban kalauzolja el az olvasót a régmúlt helyszíneire. Alex és Dinu ezúttal athéni hírességek egész panoptikumával találkozik, és mindössze huszonnégy óra alatt felforgatja az időutazás szigorúan lefektetett szabályait, Athén hétköznapjaival egyetemben. De megismerkednek-e Szókratésszal, hogy beszámolhassanak róla a jelenben? Sikerül-e megelőzniük, hogy kitudódjon a kilétük? Ismerik-e eléggé az ókori görögök szokásait, és be tudnak-e illeszkedni? Legfőképp pedig: mi van akkor, ha semmibe veszik a három alapszabályt? Minden kiderül a lélegzetelállítóan magával ragadó regény lapjain.

A baloldali gondolkodás jórészt olyan emberek játszadozása a tűzzel, akik még sem tudják, hogy a tűz forró. A háború egyik legborzasztóbb kísérőjelensége, hogy a hadipropaganda, az üvöltés, a hazugságtömeg és a gyűlölködés mind-mind olyan emberektől származik, akik nem harcolnak. A pénzimádat a vallás rangjára emelkedett. Sőt, talán ez maradt az egyetlen, igazi vallás – amit az ember átélhet. Ha betartod a kis szabályokat, megszegheted a nagyokat. Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb másoknál.

A történet a Kr. előtti első század Alexandriájába röpíti az Olvasót. A fáraók Egyiptomában Nagy Sándor halála óta a Ptolemaiosz dinasztia uralkodik. Róma ellenállhatatlanul tör Egyiptom felé, a birodalom azonban kemény diót jelent a hódítóknak. Maga Julius Caesar is belátja, okosabb velük barátságra törekedni és bölcs diplomáciával lassan Rómához kötni az ősi birodalmat. Talán könnyebb dolguk lett volna, ha nincs Kleopátra, aki jelentősen különbözött elődeitől. Ha Róma azt hitte, egy nővel könnyebb dolga lesz, hát súlyosan tévedett. Kevés olyan nő ismeretes e korból, aki ennyire értett a diplomáciai fondorlatokhoz, vagy ilyen eréllyel tudott volna egy világhatalommal szemben fellépni, mint Kleopátra. A regényből megtudhatjuk, milyen is volt Kleopátra gyermeklányként, és miben különbözött nővéreitől, fivérétől. Hogyan alakult ki sajátos személyisége, műveltsége és céltudatos gondolkodása, melyre nagy szüksége volt a politikai játszmákban, amelyekkel – akár női praktikák felvonultatása árán is – meg kellett birkóznia. A kötetből kiviláglik, hogy Kleopátra nem csupán egy vonzó nő volt, hanem erőskezű uralkodó, hadvezér és kiváló diplomata is. Rómának nem véletlenül gyűlt meg vele a baja…

Szent II. János Pál pápát az elmúlt száz év legbefolyásosabb erkölcsi vezetőjeként tartják számon. Nem véletlenül. Több mint negyedszázados pápasága alatt átvezette a több mint egy milliárd hívőt számláló Katolikus Egyházat a harmadik évezredbe, és mindeközben világszerte folyamatosan felszólalt. A kötetben több száz markánsan jellemző idézetet találhatunk Szent II. János Pál pápától. A kiválasztott idézeteket homíliákból, enciklikákból, beszédeiből és könyveiből, valamint egyéb hivatalos és spontán megszólalásaiból gyűjtöttük össze. Ezekben a rövid idézetekben a pápa szenvedélyesen beszél a társadalmi igazságosság szükségességéről, a család fontosságáról, az imádság értékéről, a szenvedés értelméről, a békére vezető útról és az emberi egyenlőségről. A könyv végén pedig a világ vezetői és fontos személyiségei emlékeznek Szent II. János Pál pápára, felidézve rendkívüli és maradandó hatását, amelyet örökül hagyott a világra.

A biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből - amikor minden elvész - egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett. Egykori leányokról suttog a csend János Hubert körül is, aki ifjúi szerelmét áldozza föl az atyjának való megfelelés oltárán. A sors azután Zsófia képében hoz számára új vonzalmat, nem tudván, hogy eközben fia életét állítja át egy olyan pályára, amelynek óhatatlanul pusztulás a vége. Gyöngéd érzelmek hálója szövi át meg át az Ulwingok ősi házát, s e kusza szövedék -amelyen addig valamennyi családtag aláhull -, tartja életben Ulwing Annát, aki mindent és mindenkit elveszít, ám egy reményvesztett pillanatban, élete alkonyán, a legnagyobb ajándékot kapja, amelyben szerető asszonynak része lehet. Tormay Cécile regénye elnyerte az Akadémia irodalmi díját, számos nyelvre lefordították, később itthon mégis tiltották, méltatlanul hallgatták el, s veszett feledésbe. Megjelentetésével az irodalmi élet régi adósságát törlesztjük.

Menekülésem Erdélyből - Élményeim a nyugat-magyarországi szabadságharcból leírása Nemzeti hőseink egyike, Maderspach Viktor a trianoni tragédia után is hű marad szülőföldjéhez, és kényszerűen román állampolgárrá válva próbál élni birtokán. Nem hagyják. Világháborús szereplése, a Székely Hadosztályban véghezvitt tettei miatt ugyanis nagy vad a román titkosrendőrség számára. A sorozatos zaklatások és provokációk rövidesen cselekvésre kényszerítik: 1921 májusában a szó szoros értelmében kénytelen kitörni a családi fészekből, s birtokáról fegyveres harc után megszökve, a havasokon át az őt üldöző zászlóaljnyi katona elől Csonka-Magyarország felé veszi az irányt... Kalandos és hihetetlenül izgalmas eseményekben gazdag útjáról szól a Menekülésem Erdélyből című írása. Magyarországra érkezése után azonnal bekapcsolódik a fegyveres küzdelembe Nyugat-Magyarországért. Egykori különítményeseinek maradékával és új társakkal ismét harcba száll. 1921 augusztusában már ott van a Sopron környéki felszabadító harcokban, szeptemberben részese az osztrák csendőrséget megfutamító Rongyos Gárda győzelemének. Szeptember végéig a Nagymartoni V. Felkelő ,,hadsereg" parancsnoka, majd Sopronban az Ostenburg-zászlóalj tisztje... Élményeiről, tapasztalatairól szól Élményeim a nyugat magyarországi szabadságharcból című, korábban napilapban, sorozatban megjelent írása