Lazi könyvkiadó strana 27 z 27

"Ferenc pápa 2015-ben meghirdette az Irgalmasság szent évét, és én akkor arra gondoltam, hogy csináljunk magunknak játékosan-komolyan egy iskolát: az Irgalmasság Iskoláját. Az irgalmasságnak van tizennégy cselekedete: hét testi és hét lelki cselekedete. Abban az évben tizennégy egymást követő vasárnapi mise prédikációjában egy-egy cselekedetről elmélkedtem. Azóta több év eltelt, és úgy gondoltam, hogy érdemes volna ezeket az elmélkedéseket írásban is megjelentetni, hiszen az Irgalmasság "nem megy ki a divatból", mindig szükség van rá.Az Irgalmasság Iskolájában Jézus Krisztus a tanár, tőle lehet is, kell is tanulni, őt kell követni, hiszen Ő nemcsak beszél a szeretetről, hanem gyakorolta és most is gyakorolja. Ezt az iskolát járni, hiszem, hogy nagyon kedves Jézus Krisztus előtt. Arra buzdítlak, hogy kétszeres erővel kapcsolódjunk be ebbe a lelki képzésbe. Egészen biztos, hogy életük végén mindazoknak, akik tudatosan és kitartóan végezték az irgalmasság cselekedeteit, maga a Megváltónk fogja egy nagy öleléssel átadni az örök életre szóló meghívást jelentő diplomát. Szeretettel kérek mindenkit, gyertek, vegyük komolyan Krisztus tanítását, és lépjünk rá a cselekvő irgalom útjára. Imádságos bizalommal várunk Téged is. Lépj a cselekvő irgalom útjára, mert a hit cselekedetek nélkül halott! Tudnod kell, hogy nemcsak a hit, hanem az egész Irgalmasság Iskolája sem ér semmit, ha te naponta legalább egy kis irgalmasságot nem ültetsz át a gyakorlatba!" Csaba testvér

A Nadler Herbert naplóbejegyzéseit publikáló sorozat legújabb részében az 1942-es és 1943-as évek vadászatai kerülnek bemutatásra. A háborús 1942-es évben még a természet nyugalma is felbolydult, hiszen a rendellenesen hosszú, kegyetlen tél után megkésve érkezett csak meg a tavasz, és az állatok viselkedése is mutatott változásokat. Ebben az esztendőben - noha változatos helyszíneken űzte a vadat - a vadászszerencse jobbára elkerülte a szerzőt, aki gyakran hiába "cserkelt, lopakodott, tervezett, számítgatott, leskelődött, várt és reménykedett". A következő évben azonban már jóval több akadt az eredményes, élvezetes és tanulságos vadászkirándulásokból, amelyek során még egy medve is sikeresen puskavégre került a kárpáti vadonban. Ha a (vadász)szerencse forgandó is, a becsület állandó: Nadler Herbert úgy tekint a vadászmesterségre, mint ami gyakran "főképpen szellemi elfoglaltság, érdekes feladatok keresése és megoldása", de soha nem lehet egyenlő a céltalan pusztítással.

Murray McBride, az egykori kiváló baseballjátékos százéves korára szinte mindenkit túlélt, akit valaha is szeretett. Már éppen véget akar vetni az életének, amikor egy véletlennek köszönhetően találkozik Jason Cashmannel, a halálos betegségben szenvedő tízesztendős fiúval, aki gyökeresen felforgatja a még hátralévő napjaikat. Ők ketten együtt versenyt futnak az idővel, amikor minden maradék erejüket összeszedve igyekeznek valóra váltani a fiú öt kívánságát. Közös kalandjaik során Murray visszaemlékezik, milyen érzés volt fiatalnak lenni, és talán az élet értelmének megtalálásáról is tanul valami újat, Jason pedig a lehetőségért küzd, hogy valamilyen csoda folytán ő is megöregedhessen. Útjuk során azonban szörnyű tragédia éri őket, amely mindent megváltoztat: az utána érkező váratlan ajándéknak köszönhetően teljesülhet ugyanis Jason utolsó kívánsága. Fájdalmasan gyönyörű regény az élet értelméről, az igazi szeretetről és a valódi csodákról.

Egy idilli kanadai kisvárosban, Avonlea-ben élő idős testvérpár tagjai, Matthew és Marilla Cuthbert arra a döntésre jutnak, hogy az otthonukba fogadnak egy gyermeket az árvaházból, aki segítségükre lesz majd a ház körüli munkákban. Csakhogy egy tévedés folytán a várt fiú helyett egy Anne nevű vézna, vörös hajú, szeplős kislány várja Matthew-t az állomáson, aki hirtelen nem is tudja, hogy mit kezdjen a helyzettel, így hát hazaviszi magával a kis jövevényt a Zöldmanzárdos házba. Noha a testvérek először vissza akarják küldeni Anne-t az árvaházba, ám hamar azon kapják magukat, hogy ez az élénk képzelőerővel megáldott, tiszta szívű, bőbeszédű, hányatott sorsú kislány teljesen meglágyította a szívüket, és rövid időn belül nélkülözhetetlenné is teszi magát nemcsak számukra, de a kisváros közösségének tagjai számára is. Anne Shirley magával ragadó egyénisége és sorsának története milliók szívét ejtette rabul, és számtalan alkotást, köztük több filmet is megihletett.

A szerző az első világháború idején három évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagyként szerelt le, később, 1929-ben Horthy Miklós vitézzé avatta. Az És mégis élünk című regénye az 1920-as trianoni békeszerződés utáni forrongó időszakot dolgozza fel, amikor több határkorrekció is történt. Különösen heves ellenállást váltott ki a magyarok körében az, hogy Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni a háborúban ugyancsak a vesztes oldalon álló Ausztriához. Az országrész megmaradásáért fegyvert fogó emberekből, köztük katonaviselt férfiakból és fegyveres tapasztalatokkal nem rendelkező civilekből alakult meg a Rongyos Gárda, amelynek soraiban nemcsak magyarok, de németek, szerbek, horvátok, bosnyákok és albánok is harcoltak. Küzdelmük egyik fontos eredménye volt a soproni népszavazás, amelyen a város polgárai a Magyar Királysághoz tartozásuk mellett döntöttek. Ezt követően nyerte el a város a „Civitas fidelissima” (Leghűségesebb város) címet. A valós történelmi tényeken alapuló regény egy válságos, ugyanakkor rendkívül mozgalmas korszaknak állít emléket, miközben a honszeretet és a hazafiság tettre váltását méltatja.

Anne Shirley immár Mrs. dr. Blythe, a Prince Edward-szigeteki Glent St. Maryben él családjával. Képzelőerejének teremtő varázsa és egyéniségének soha nem szűnő bája továbbra is rabul ejti a szíveket. Noha Glen nem számít népes városnak, Avonlea-hez hasonlóan ezt a helyet is regényessé teszi a sok érdekes esemény, amik az itteniekkel vagy a környékbeliekkel esnek meg. Az egyszerű emberek életének tragikuma vagy éppen komikuma izgalmasabb bármely történelmi személy életútjánál. A hétköznapoknak varázsa van, a házaknak egyéniségük, a kerteknek titkaik, az álmok pedig igenis valóra válhatnak. Legyen a helyszín akár Avonlea, akár Glen, vagy a világ bármely szeglete, Lucy Maud Montgomery minden sora azt bizonyítja, hogy a képzelet birodalma nemcsak menedéket adhat, de szó szerint életet menthet.

Az Erdély-trilógia izgalmakban bővelkedő második része a nagy fejedelmet, Bethlen Gábort, Erdély talán legnagyobb formátumú uralkodóját állítja az események középpontjába, akinek köszönhetően "Tündérkert" gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben egyaránt aranykorát élhette. Felesége, Károlyi Zsuzsanna, a klasszikus fejedelemasszony első mintaképe, férjének bizalmasa, segítőtársa, gyakran helyettese is volt. Szigorú erkölcsösségét, vallásosságát, gyenge egészségét a regényben a káprázatos szépségű, szenvedélyes és életerős Báthory Anna ellensúlyozza, aki az előző, meggyilkolt fejedelem húga, és aki meghódítja Bethlen szívét - súlyos dilemma elé állítva ezzel a megfontoltságáról híres férfit. Bethlen hatalomra jutásának kezdeti időszakáról olvasva szembesülhetünk vele, milyen döntéseket kellett meghoznia a fejedelemnek mind erkölcsi, mind politikai szempontból egy olyan korban és közegben, ahol a forrongó intrikák és gyilkos indulatok nem ismertek semmilyen határt.

Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja. De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek? Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt? Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a foga között járta győzelmi táncát a csata után? Vajon miféle érdekek mozgatták akkoriban az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellett megismerhetjük a politikacsináló nagyurak, a korabeli udvari intrikák világát, valamint ugyancsak megjelenik Mátyás király híres Fekete Serege is, amelynek egyik vezére éppen Kinizsi lesz. Kinizsi különleges korszakban élt. Soha nem vesztett csatát. Részt vállalt a nándorfehérvári győzelemben, a felvidéki harcokban, ott volt Kenyérmezőnél, s a király testőrségének kiemelt és megbecsült kapitányaként jelen volt azokban az esztendőkben is, amelyekben az országnagyok Mátyás ellen árulást követtek el, és összeesküvéseket szerveztek. Kinizsi Pál élete igazi vérbő kalandregény, élete folytonos harcból állt, miközben állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg... Hogy mikor és milyen esemény során? Megtudhatjuk ebből a fordulatos és lebilincselő történelmi kalandregényből.

A nyilas-uralom idején játszódó történetben - amelyből Fábri Zoltán rendezésében nagyszerű film is készült - egy négyfős baráti társaság szokásához híven összegyűlik egy kis esti borozgatásra, eszmecserére. Aznap a társaság ötfősre bővül, és az apró-cseprő napi ügyek megbeszélése mellett egy komoly filozofikus kérdés is terítékre kerül: ha maguk dönthetnének arról, hogy haláluk után egy gazdag, ám kegyetlen és zsarnoki uralkodó vagy egy megalázott, megnyomorított, de tiszta lelkiismeretű rabszolga testében születhetnének újra, vajon melyik mellett tennék le a voksukat? A kérdés még hazatérésük után is foglalkoztatja őket, és sorsuk úgy alakul, hogy hamarosan valóban választaniuk kell a tiszta lelkiismeret és a szabadság között, méghozzá úgy, hogy az előbbi a halált, utóbbi pedig a megalázottságot jelenti. Vajon tiszta szívvel meghalni, vagy - a mások iránt már korábban vállalt felelősség miatt - megtörten tovább élni a nehezebb vállalás? Vajon mi hasonló helyzetben hogyan cselekednénk? Hiszen "mindannyian oda vagyunk kötözve más emberek életéhez, és nem dönthetünk szívünk szerint!" "Amikor feltörte az ötödik pecsétet, az oltár alatt azoknak a lelkét láttam, akiket az Isten szaváért és tanúságtételükért öltek meg." Jel 6.9