Lazi könyvkiadó strana 28 z 31

A népszerű romantikus regényíró, az angol Jane Austen életművéből készült válogatás az érzelmi fonákságok, a humor és a mélységes emberismeret esszenciája. A szerző eddig ismeretlen oldaláról mutatkozik meg: ugyanis az abszurd humor korai nyomait épp úgy megtaláljuk a gyűjteményben, mint az emberi gyarlóság megannyi leleplező megállapítását. A könyv a 18. századi angol társadalom görbetükre, itt-ott andalító érzelmi kitérőkkel.

1957. Indiana Jones, a kalandortermészetű régészprofesszor újabb felfedezőútra indul, ezúttal a Yucatán-félszigeten kutat, de egy amerikai álruhát viselő szovjet kommandó elrabolja, és a hírhedt nevadai 51-es körzetbe hurcolja, ahol kényszerítik, hogy segítsen megtalálni a raktárban egy különleges leletet tartalmazó ládát.. Indynek végül sikerül elmenekülnie, de amikor újra tanítani kezd a Marshall Egyetemen, a dékán kénytelen hosszú szabadságra küldeni, mert az FBI gyanakodni kezd rá. A professzor el akar utazni az országból, de az ifjú Mutt üzenetet hoz neki régi barátjától, a híres kristálykoponyák megszállott kutatójától. Mutt és Indy Peruban köt ki, meg kell találniuk a fiú elrabolt anyját is, de nem feledkezhetnek meg a kristálykoponyák rejtélyéről, és az elveszett aranyvárosról sem. Ám ez a két dolog a szovjet Szpecnaz ügynökeit is nagyon érdekli, és az Irina Spalko által vezetett csapat megint keresztezi Jones terveit...

A regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya, választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra # Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem vétetlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepülő újgazdagok élik egymás mellett fényűző életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást, az elit társaság életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt. A drámai végkifejlethez hagyományos újszerűség, elszegényedés és vagyonosodás, érzelmi és észérvek ellentéte vezet el, amelyet a Prédikátorok könyve így fogalmaz meg: "A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában."

A biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből - amikor minden elvész - egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett. Egykori leányokról suttog a csend János Hubert körül is, aki ifjúi szerelmét áldozza föl az atyjának való megfelelés oltárán. A sors azután Zsófia képében hoz számára új vonzalmat, nem tudván, hogy eközben fia életét állítja át egy olyan pályára, amelynek óhatatlanul pusztulás a vége. Gyöngéd érzelmek hálója szövi át meg át az Ulwingok ősi házát, s e kusza szövedék - amelyen addig valamennyi családtag aláhull -, tartja életben Ulwing Annát, aki mindent és mindenkit elveszít, ám egy reményvesztett pillanatban, élete alkonyán, a legnagyobb ajándékot kapja, amelyben szerető asszonynak része lehet. Tormay Cécile regénye elnyerte az Akadémia irodalmi díját, számos nyelvre lefordították, később itthon mégis tiltották, méltatlanul hallgatták el, s veszett feledésbe. Megjelentetésével az irodalmi élet régi adósságát törlesztjük.

Gyöngy-világ című sorozatunk ötödik kötetének átdolgozott változata a Karácsony. Az ünnepi elôkészületeknek különös varázsa van minden családban. Ilyenkor mindenki ajándékokat készít és rejteget. A családtagok valamennyien tudják, kinek mi készül, de az érintett elôtt természetes a titoktartás. Még az utolsó pillanatban is meglepetések születnek, és sok-sok apró ötlet teszi hangulatossá és feledhetetlenné az ünnepet. Könyvecskénk ehhez kíván segítséget nyújtani. Bohókás ötletek és komoly ajándékok is találhatók benne. Egyszerű, de mutatós ajándékokat, karácsonyfa- és ablakdíszeket készíthetünk kisebb gyermekeink segítségével, türelemtôl és kitartástól függôen pedig megpróbálkozhatunk a nehezebb figurák – télapó, krampusz, angyalka, karácsonyi szalvétagyűrű stb. – elkészítésével is. Reméljük, hogy ez a könyv is sok ötletet ad ahhoz, hogy szeretteiknek, ismerôseiknek szép ajándékokat készítsenek.

A József Attila verseiből, tanulmányaiból és leveleiből válogatott gondolatok megerősítik a kötet olvasójában azt a meggyőződést, hogy a 20. századi magyar irodalomban hazáról, magyarságról, emberiségről, szerelemről, fájdalomról, kiszolgáltatottságról kevesebben írtak ilyen felkavaró nyitottsággal és érvényes időszerűséggel.

Nők, akik arra születtek, hogy szépek legyenek, hogy csodálják, ünnepeljék, imádják őket. Nők, akik merész hazugságokba bonyolódnak annak érdekében, hogy szeretőjüktől kicsikarják szerelme csalhatatlan bizonyítékát. Nők, akik tudományos szakszerűséggel tanulmányozzák a kiválasztott férfit, mielőtt szorosabbra fűznék vele kapcsolatukat, minden szokását, minden tulajdonságát meg akarják ismerni, hogy elkerüljék a csalódást. Nők, akik fondorlatos ügyességgel hálózzák be kiszemelt áldozatukat, aki mit sem sejt arról, hogy csapdába esett. Nők, akik már nem is emlékeznek rá, hogyan kezdődött a mára megszokássá kopott viszony, a szerelem vagy csupán az újdonság izgalma hajtotta őket egykor. Nők, akiket vonz a bűn, akik emésztő vágyat éreznek, hogy megismerjék az ismeretlent, megtapasztalják azt, amiről éjszakánként ábrándozni szoktak. A kötet Guy de Maupassant női témájú novelláiból válogat egy csokorra valót. Az író a női nem avatott ismerőjeként úgy véli, legyen akár egyszerű parasztlány, talpraesett polgárasszony vagy nemes úrhölgy, a vérbeli nő lelkének három rétege van: az egyik a mindig lobogó asszonyi nyugtalanság, a másik a jóhiszeműséggel kendőzött ravaszság, a harmadik a kedves gonoszság, a finom csalafintaság. Mindez pedig a világirodalom egyik leglebilincselőbb, legszórakoztatóbb elbeszélőjétől, klasszikus tökéletességgel felépített, kristálytiszta stílusban.

Mit tegyen, aki szereti a könyveket, de éppen, mert érdeklődik irántuk, felméri, hogy minden könyvet nem lehet elolvasni, mivel az irodalom, akár a világ, végtelen? S hová forduljon az, aki megrögzött könyvmoly létére rémülten fedezi fel, hogy semmir e sem emlékszik azonkívül, hogy olvasta ezt vagy azt a művet? És hogyan győzzük le a könyvundort vizsgára készülve, a sok ezer oldalas, megemészthetetlen kötelező olvasmány-listák láttán? Pierre Bayard, aki maga is nagy felejtő és buzgó nem-olvasó, m egnyugtató válaszokat és okos tanácsokat ad ezekre a kínos dilemmákra, amelyekkel minden könyvbarátnak szembe kell néznie. Valóságos olvasási stratégiákat dolgoz ki a gyakori és különösen kényes helyzetekre, amelyeket minden könyvről társalgó jól ism er, hiszen csak az kerülheti el őket, aki egyáltalán nem szokott olvasni és nincs mit elfelejtenie, vagy aki nem szeret könyvekről beszélgetni. Az olvasás és az aktív nem-olvasás örömteli felfedezéséhez és együttes gyakorlásához olyan felismeréseken át vezet az út, amelyeket Bayard szívesen megoszt minden érdeklődővel.

Indiana Jones, a régészet tudományának doktora - aki a civil életben egyetemi oktató, egyébként pedig szenvedélyes ereklyevadász és kalandor - különleges és titkos megbízást kap az amerikai kormánytól: meg kell találnia a Frigyládát, a legendás bibliai tárgyat, amelyről történészek úgy gondolják, hogy a bibliai Tízparancsolat kőtábláinak maradványait rejti. Váratlan konkurenciája is akad a kutatásban a nácik személyében, akik Adolf Hitler lázálmait kergetve keresik a szent ereklyét, amelynek feltételezett csodás erejét fegyverként használhatják majd ellenségeikkel szemben... Doktor Jones dolga, hogy lehetőleg Hitler és a nácik által felbérelt archeológus - Indy régi ellenlábasa - Belloq előtt találja meg a Frigyláda rejtekhelyét. Indy egykori professzorának lányával, Marionnal, akihez valaha gyengéd szálak fűzték, elindul Kairóba, ahol régi barátja, Szallah segítségével egyre közelebb kerül a világ legszentebb tárgyához. Képes-e megelőzni a nácikat? Le tudja-e győzni a kísértést, hogy saját szemével lássa Isten erejét?

Indiana Jones a hírhedt régész-kalandor éppen Sanghajban zsebelné be a jutalmat egy ősi császár hamvaiért, de megbízója, a Lao Cse nevű gengszter és bártulajdonos át akarja verni. Indy azonban nem hagyja magát, bár végül menekülnie kell Willie Scott, egy gyönyörű, de hisztérikus bárénekesnő társaságában. Kis testőre, Picur is csatlakozik hozzájuk, ám repülőútjuk kellemetlen meglepetéseket tartogat, ki kell ugraniuk a gépből, s végül Indiában kötnek ki. Egy szegény kis indiai falu sámánja ráveszi a régészt, hogy szerezze vissza az oltárukról ellopott, varázserejű, szent köveket, mert azok nélkül elpusztulnak. Indy és csapata elhatározzák, hogy segítenek, de nem is sejtik, milyen hatalmak állnak a háttérben. Hamarosan eljutnak a pankoti palotába, amely alatt a Végzet Templomá-ban a thugok szektája emberáldozatokat mutat be. Vajon képes-e Indy, Willie és Picur ellenállni a gonosznak, és vissza tudja-e szerezni a professzor a Szankara-köveket?

A századelőn játszódó történet főhőse Elza, egy pesti középosztálybeli család eladósorban lévő leánya, aki a társadalmi elvárások ellen flörtökkel és merész olvasmányokkal lázadozik. Szertelen életében tolonganak az udvarlók és a kérők, őt azonban titkon hosszú évek óta az első szerelem tartja érzelmi fogságban. A regény feszültségét ennek a meghatározó érzelemnek a továbbélése biztosítja. A szerelmi házasság ideája - mint az emberi lélek romlatlansága - roppan össze a társadalmi konvenciók súlya alatt. Elza érdekházasságba kényszerül, megmentve ezzel a család és saját, kikezdett jó hírét. Az ara "hozománya" mindössze a remény, hogy megnyugvásra és boldogságra talál majd az őt rajongásig szerető férje oldalán, feledtetve ifjonti lángolását. Törvényszerűséget törvényszerűség ír fölül a regényben: hisz ahogy az első szerelmeknek nem házasság a sorsuk, úgy a kényszerházasságoké sem a töretlen hűség. A kisregény és a hozzá kapcsolt három novella a romlatlanság alaptételének és az életszerűség ellentételének ütköztetéséből a szerelem sokszínű szintézisét tárja az olvasó elé.

A regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek a petefészke túlélte az atomerőművek által okozott sugárszennyezést. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fred ének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegség ben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ...

Évezredek óta minden kultúrában hordanak az emberek gyöngyöt. Gyerekek és felnőttek láncokat, karkötőket, állatmintákat fűznek színek és formák csoportosításával. Napjainkban egyre több szó esik a szabadidő értelmes, hasznos eltöltéséről. Ehhez szeretnék segítséget adni. A gyöngyfűzési minták gazdag tárházából egy morzsányit nyújtok át azoknak a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak, akik szívesen alkotnak. Ezek a csodálatos ékszerek kicsiknek és nagyoknak egyaránt örömet szereznek akár ajándékként, akár díszként."

Évezredek óta minden kultúrában hordanak az emberek gyöngyöt. Gyerekek és felnőttek láncokat, karkötőket, állatmintákat fűznek színek és formák csoportosításával. Napjainkban egyre több szó esik a szabadidő értelmes, hasznos eltöltéséről. Ehhez szeretnék segítséget adni. A gyöngyfűzési minták gazdag tárházából egy morzsányit nyújtok át azoknak a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak, akik szívesen alkotnak. Ezek a csodálatos ékszerek kicsiknek és nagyoknak egyaránt örömet szereznek akár ajándékként, akár díszként."

Kosztolányi gondolatainak első önálló gyűjteménye és tematikus válogatása a teljes életműből készült. E kiragadott gondolatok talán sokakat újraolvasásra csábítanak majd, és új olvasókat is szereznek műveinek.

A dunántúli Fekete Istvánt családi szálak kötötték Erdélyhez: édesapja egyik testvére a szilágysági Zsibón lett patikus. Szenvedélyesen vadászott, és e kedvtelésében ragaszkodó társra talált előbb ajkai gazdatiszt, majd fővárosi hivatalnok unokaöccsében. Fekete István 1925 és 1944 között legalább tíz alkalommal utazott Erdélybe. Mindenekelőtt vadászni járt Szamosudvarhely mellé, nagybátyja szarkaréti bérelt birtokára, szinte úgy, mintha a sajátja lenne. A budapesti középosztály ünnepelt alakjaként a negyvenes évek elején már-már főúri vadásznak érezhette magát Erdélyben, aki (ha szerencséje van) medvét, farkast és akár még hiúzt is lőhet, de kapitális agancsú szarvasokat és őzeket majdnem biztosan. Vagyis a rokonlátogatás, a pihenés és a nyugodt alkotás elsősorban ürügyek voltak, amelyekkel e néha hetekig tartó kirándulásokat otthon megindokolta. Utazásai során a vadregényes Erdély rajongójává vált. Szabadságát eltölteni, vagyis pihenni indult oda, ám nemcsak a vadásznaplóiban, de a szemléletmódjában is kitörölhetetlen nyomokat hagytak e látogatások. A korábban sohasem politizáló fiatalembert ugyanis mélyen megérintette mindaz, amit Erdélyben tapasztalt. Szabadságfelfogása fokozatosan átalakult, ahogyan egyre inkább a kisebbségi sorsban élők felé fordult a figyelme. Reményeik beteljesedését látta a határmódosításokban, különösen Észak-Erdély visszacsatolásában, ami a rokonsága révén egészen közelről érintette. Kisprózáinak újabb kötetét ezúttal is az első megjelenések alapján rendeztük sajtó alá. A tartalmat érintő néhány változtatás a szerzői javításokkal fennmaradt csekély számú lapkivágat alapján történt. Az írásokban erdélyi vadászatok, ünnep- és hétköznapok emlékei elevenednek meg, köztük olyanok is, amelyek több mint hat évtized múltán most látnak újra napvilágot.