Lazi könyvkiadó strana 29 z 31

Az ausztrál író immár bestsellerré vált regénye Oskar Schindler, egykori német gyárosnak állít emléket. Schindler született üzletember és szerencsejátékos. Idejekorán belép a náci pártba, s egyetlen célja: élvezni az életet, a pénzt és a szép nőket. A második világháború elején a gyors meggazdagodás reményében költözik Krakkóba, és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat, és nem győz elege t tenni a Hitler hadseregétől beözönlő megrendeléseknek. Mivel kitűnő viszonyban van a náci vezetéssel, vállalkozásához minden támogatást megkap, gyárába a zsidó gettóból toborozhat olcsó munkaerőt. A regény egy ellentmondásos hős története, aki bebi zonyítja, hogy egyetlen ember is képes lehet arra, hogy a körülmények ellenére megváltoztassa a dolgok menetét, és azok drámája, akik az ő segítségével élik túl az emberi történelem egyik legsötétebb fejezetét.

A kötet a magyar líra Erdély-tárgyú költészetének legjavát, illetve legjellegzetesebb alkotásait vonultatja fel. Freskót ad arról, hogy miképp örökítette meg Erdélyország sorsát, szellemét és lelkét magyar költőgenerációk sora, és hogyan visszhangzik a későbbi, a Trianon utáni és a diktatúra alatti Erdély fájdalma versirodalmunkban.

A kötetben a megjelenésük alapján - vagyis a keletkezésük kronológiájával azonos sorrendbe - olvashatók az életmű 1950 előtt publikált, harmadik személyű, tehát bizonyosan elbeszélésként értelmezhető kisprózák. Némelyikük most lapozható fel először könyvben, de még ennél is fontosabb, hogy ezek az elbeszélések így együtt még sohasem jelentek meg. Egybeolvasásuk hatásosan érzékelteti, hogy kortársai miféle szerzőnek (is) láthatták azt a Fekete Istvánt, akit akkoriban még senkinek sem jutott eszébe ifjúsági írónak nevezni.

Korának maradiságát mind radikálisabban meghaladó korszakos költőnk az élet, a sors, a politika, a pénz, a szerelem, az irodalom, a magyarság, a hit problémáit bölcseleti nyugtalansággal fogalmazta meg szépprózájában és publicisztikájában, melynek es zenciáját tartalmazza a kötet.

A regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek a petefészke túlélte az atomerőművek által okozott sugárszennyezést. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fred ének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegség ben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ...

Évezredek óta minden kultúrában hordanak az emberek gyöngyöt. Gyerekek és felnőttek láncokat, karkötőket, állatmintákat fűznek színek és formák csoportosításával. Napjainkban egyre több szó esik a szabadidő értelmes, hasznos eltöltéséről. Ehhez szeretnék segítséget adni. A gyöngyfűzési minták gazdag tárházából egy morzsányit nyújtok át azoknak a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak, akik szívesen alkotnak. Ezek a csodálatos ékszerek kicsiknek és nagyoknak egyaránt örömet szereznek akár ajándékként, akár díszként."

"Emma Woodhouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, derűs természetű; már huszonegyedik évében járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte." E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austen-hősnők közé méltán felsorakozó Emma regénye; s az említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is végigjáratja az írónő a csalódások, kisebb-nagyobb bánatok, tanulságok iskoláját. Az események középpontjában három ifjú pár félreértéseken és viszályokon át győzedelmeskedő szerelme áll. A színtér, a környezet itt is ugyanaz, mint a többi Austen-regényben: vidéki angol úriházak, amelyek úgy élik a maguk derűsnek és kiegyensúlyozottnak látszó életét, mintha az országnak semmi köze sem volna a Csatorna túlsó oldalán dúló napóleoni háborúkhoz. De a szereplők újszerű érzékenységén, társadalmi komédiájuk apró mozzanatain mégis érezni, hogy a világ épp változófélben van...

A fagyöngy a karácsony jelképe, a szeretet szimbolikus növénye, mely alatt a családtagok, elfeledkezve egy hosszú, küzdelmes esztendő gondjairól, megenyhülve az ünnep meghitt hangulatában, megcsókolják egymást. Csodálatos, mély értelmű szertartás ez, azt hirdeti, hogy a szeretet él és virul akkor is, amikor semmi egyebünk nem maradt már, és hirdeti azt is, hogy a szeretet áldozatot követel, lemondást; virág, melyet önnön vérével táplál a szív, mint tölgy a fagyöngyöt. Fagyöngy legyen ünneped éke , Olvasó, fogadd e kis könyvben a magyar írók ajándékát, hogy szívedben is kihajtson a szeretet, mint téli erdők fáin a fagyöngy.

A történet az író számára örök helyszínül szolgáló, rohamosan iparosodó angol bányavidéken játszódik. Mr. Lindley az új bányászfalu, Aldecross tiszteletese. Az eldurvult, közönyös bányászlakosság nem valami szívélyesen fogadta, így aztán az évek során az előkelő tiszteletesből és feleségéből lassanként minden tartás kihalt, csak a gyerekeikbe próbálták elkeseredetten belenevelni az előkelőséget. A két legidősebb leány - Mary és Louisa - szerelemről és boldogságról álmodoznak. Azonban amikor Mary hozzámegy a nyomorék, fiatal tiszteleteshez, csupán érdekből, Louisa fellázad. Ettől kezdve élete megváltozik, de eltökélt szándéka, hogy csak az a férfi lesz az övé, akit igazán szeret...

A történet az író számára örök helyszínül szolgáló, rohamosan iparosodó angol bányavidéken játszódik. Mr. Lindley az új bányászfalu, Aldecross tiszteletese. Az eldurvult, közönyös bányászlakosság nem valami szívélyesen fogadta, így aztán az évek során az előkelő tiszteletesből és feleségéből lassanként minden tartás kihalt, csak a gyerekeikbe próbálták elkeseredetten belenevelni az előkelőséget. A két legidősebb leány - Mary és Louisa - szerelemről és boldogságról álmodoznak. Azonban amikor Mary hozzámegy a nyomorék, fiatal tiszteleteshez, csupán érdekből, Louisa fellázad. Ettől kezdve élete megváltozik, de eltökélt szándéka, hogy csak az a férfi lesz az övé, akit igazán szeret...

Örök férjnek nevezi Dosztojevszkij azt az embert, aki csupán férj, kizárólagosan férj, semmi egyéb, mint férj, s ezért nem is kerülheti el a házasságban az agancsokat. Az ilyen emberek arra születtek, hogy feleségük legyen, aki azután megcsalja őket, mert homlokuk arra a bizonyos díszre van teremtve. Az örök férj lehet egészen okos, tehetséges ember, de az mind nem lényeges, ő semmi egyéb, mint feleségének a férje, minden kényelmet megszerez az asszonynak, engedelmes rabszolgája, de felesége soha egy pillanatig sem szereti viszont, megcsalja minden lelkiismeret-furdalás nélkül, mert ez az örök férj sorsa... A történet hőse Truszockij, a megcsalt férj, mazochista kéjjel keresi felszarvazója társaságát, s pimaszul, erőszakosan tart igényt barátságára, hogy aztán hirtelen fordulattal, elemi gyűlölettel támadjon rá. Végül persze ismét elhatalmasodik rajta a nevetségesség átka...

Az Öreg utakon írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a visszaemlékezés áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert vadászíróként nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt.

Mi lenne a férfiakból, ha az asszony meg nem könyörülne rajtuk egy-egy hazugsággal. Rekeszizom-fájdító szellemes mondásokat, nevettető történeteket találhat e műben az olvasó. Remek kikapcsolódás - bárhol, bármikor.

Márai Sándor ausztriai és németországi lapokban kiadott szépirodalmi és publicisztikai írásai

Charlotte Brontë itt közreadott két kisregénye, a Julia és a Caroline Vernon cselekménye egy képzeletbeli királyságban - a korabeli Angliára erősen emlékeztető Angriában - játszódik. A Julia címszereplője a korabeli divatos társasági hölgyek típusát testesíti meg, aki egyúttal ideálja is annak a bájosan naiv gyermeknek, Caroline Vernonnak, aki ebben az előkelő környezetben tűnik fel először, majd a másik kisregény központi figurájává lép elő. A teatralitástól és melodramatikus hajlamaitól szabadulni képtelen operaénekesnő-édesanya és Northangerland gróf szerelmének törvénytelen gyümölcse ekkor már bakfissá serdült. A még ártatlan gyermekként megismert szereplő hamarosan a női csábítás teljes fegyvertárával felszerelkezve éli meg élete első nagy szerelmét.

Ez az aforizmakönyv nem helyettesíti az elolvasandó mikszáthi életművét, és a legbölcsebb Mikszáth mondás sem tehet sikeressé egy tehetségtelen politikust. Ez már majdnem aforizma, s a végén megint elkezdem Jókait utánozni. Nem, nem, maradjon mindenk i a kaptafánál. Mikszáth írja a bölcsességeit, Jókai a regényeit, a szerkesztő az utószavait. Az olvasó pedig olvassa Mikszáthot és élvezze a tehetség és az írói bölcsesség végeláthatatlan derűjét és szépségét. (Praznovszky Mihály)