Lazi könyvkiadó strana 26 z 27

„Emma Woodhouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, derűs természetű; már huszonegyedik évében járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte.” E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austen-hősnők közé méltán felsorakozó Emma regénye; s az említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is végigjáratja az írónő a csalódások, kisebb-nagyobb bánatok, tanulságok iskoláját. Az események középpontjában három ifjú pár félreértéseken és viszályokon át győzedelmeskedő szerelme áll. A színtér, a környezet itt is ugyanaz, mint a többi Austen-regényben: vidéki angol úriházak, amelyek úgy élik a maguk derűsnek és kiegyensúlyozottnak látszó életét, mintha az országnak semmi köze sem volna a Csatorna túlsó oldalán dúló napóleoni háborúkhoz. De a szereplők újszerű érzékenységén, társadalmi komédiájuk apró mozzanatain mégis érezni, hogy a világ épp változófélben van körülöttük.

Az évszázados múltra visszatekintő, tradícióira és eredményeire büszke Welton Akadémia konzervatív világába egy napon új irodalomtanár érkezik, aki vibráló személyiségével, egyedi oktatási módszereivel, lelkesedésével, humorával és a diákok iránti teljes elkötelezettségével egyetlen pillanat alatt felkavarja maga körül az állóvizet. Az uniformizáltságra törekvő, teljesítménycentrikus oktatással szembeforduló tanár gondolatai fogékony lélekre találnak diákjainál. John Keating gyorsan rádöbbenti őket az élet rövidségére, a költészet szeretetére, és arra is, miképpen találhatják meg önmagukat, hogyan szabadíthatják fel saját gondolataikat, és hogyan küzdhetnek az álmaikért. Lapról lapra tépeti szét velük a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet, tudjanak önállóan gondolkodni, legyen véleményük. A felismerés egyeseknek életre szóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz, a hagyománytisztelő iskolában pedig felüti fejét a lázadás szelleme. A fiúk egy részét megragadja a költészet bűvös hatalmának felidézése, felélesztik az iskola falai között működő Holt Költők Társaságának hagyományait, és megpróbálnak kitörni a köréjük állított korlátok közül.

1526 augusztusát írják a kalendáriumok. Dél felől hatalmas sereg tart Magyarhon felé. Olyan ellenség, akinek az eljövetelét sokan rettegve félik hosszú évek óta: I. Szulejmán oszmán-török hadserege. Ez a sereg a magyarok végzetét hordozza; vér, halál és rabszolgaság ígéretét. A hely neve, ahol II. Lajos magyar király meg akarja állítani a végveszélyt: Mohács... A túlélő magyar és szövetséges vitézek együtt mentik az életüket és bosszúra készülnek; gyászuk és haragjuk tüzeli őket. A szultán csapataival a nyomukban vereségek és győzelmek kísérik őket. Szulejmán Buda felé veszi útját, lenyűgözi a város szépsége és kincsei, egyelőre csak a kifosztását tervezi... A törökök útját mészárlás, felperzselt falvak, holttestek szegélyezik. Az életben maradt férfiak, nők, gyerekek és öregek csatlakoznak a hátráló csapatokhoz. A menekülők létszáma nőttön-nő, több tízezres áradattá duzzad. Az oszmán sereg kegyetlen csatákban csap össze a mind sikeresebbé váló menekülőkkel, a szégyenletes kudarcok miatt végleg le akarnak számolni a gyaurokkal. A harcok viharában egy hősies nemesúr, Dobozi Mihály és hitvese, Farmos Ilona próbálja túlélni a túlélhetetlent. Szerelmük és bátorságuk sok viszontagságot kiáll, de hátravan a végső próbatétel, mert a döntő összecsapást egyik fél sem akarja elkerülni.A csatahely neve: Marót...

Urbánszki László IV. Béla uralkodásának második, a tatárjárás utáni küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regényében. II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg 1241-ben kizsarolta a mongolok elől menekülő királyunktól három határszéli megyénket, 1242 tavaszán pedig kihasználva a kivérzett ország gyengeségét, lerohanta Pozsony vármegyét. IV. Béla ekkor még Dalmáciában tartózkodott, a megye nem számíthatott külső segítségre. A reménytelen helyzetben lévő Hont-Pázmány Ehellős megyésispán, a hatalmát és övéit féltő nagyúr minden lehetőséget kénytelen kihasználni védekezés közben. Nemtelen, sőt aljas dolgokat is el kell követnie, sok szenvedést bocsátva arra a népre, amelyet meg akar óvni, hogy reménye legyen a győzelemre. Hajnalig imádkozva bánja bűneit, melyeket újra meg újra elkövet, hogy népét megvédje. A regény másik helyszíne Bene falu élet-halál harca. A mongol kivonulást követő hónapokban a falu veteránjai boldogulásukat keresve a Felvidékre mennek, ahol újra harcba kényszerülnek. Ezúttal láncpáncélos, majdnem sebezhetetlen óriásokkal kell viaskodniuk, bár ők csak élni akarnak. Látszólag védtelen embereket is harcba kényszerít szeretteik halála, és újra bebizonyosodik, hogy a "veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hősi eseményeit is felülmúlják".

Anne és Gilbert kis álomotthonukat hátrahagyva Glen St. Mary egy tágas házába költöznek, Zugolyba, ahol hajnaltól napestig gyermekeik kacagásától hangos a kert és a közeli völgy. Anne odaadó családanya, akire gyermekei minden körülmények között számíthatnak. A gyerekek - három fiú és három lány - egytől-egyig örökölték Anne páratlanul gazdag képzelőtehetségét és azt, hogy mágnesként vonzzák a bajt, így aztán az unalom ismeretlen fogalom Zugolyban. Anne boldog úrnője e kis birodalomnak, csupán az elkerülhetetlen változás gondolata aggasztja, az, hogy "hamarosan - ó, miért is oly sebesen? - Zugoly aprónépe maga mögött hagyja a gyermekkort." Szerencsére azonban "most még az övéi, hogy megtöltsék az életét csodával és örömmel, hogy szeresse, dicsérje és megfeddje őket... egy icipicit". Az ő kezében futnak össze Zugoly életének szálai, hogy "belőle szője tovább a szépség ezerszínű szőnyegét".

Anne és Gilbert romantikus avonlea-i esküvőjük után Glen St. Mary közelében telepednek le, hogy megkezdjék közös életüket. Ebben a bájos tengerparti városkában praktizál dr. David Blythe, akitől Gilbert átveszi a körzetét. Kicsi, ám otthonos, fákkal körülvett, patakkal határolt "álomházuk" csak kevés szomszéddal büszkélkedhet, de az ifjú házasok élete csöppet sem unalmas, egymást érik a boldog és szomorú események az életükben. Sok új kedves ismeretséget kötnek, és szívbéli jó barátokat is szereznek. Köztük van a világítótorony őre, az öreg Jim kapitány, aki valamikor tengerész volt, és soha ki nem fogy az érdekes történetekből; a lehengerlő egyéniségű Miss Cornelia, akinek nagy szíve, de csípős nyelve van, amit előszeretettel köszörül a férfiakon; és a gyönyörű, "aranyhajú" Leslie, akinek életét tragikus események sora árnyékolja be. Anne férjes asszonyként sem hazudtolja meg gyermekkori önmagát, különleges személyiségének varázsa az életéről szóló regénysorozat ötödik részét is ugyanúgy áthatja, mint az elsőt.

Frederic Morton számos könyvet írt, utóbbiak közül kétségkívül A Rothschildok a legismertebb, amely a legendás gazdagsággal és befolyással bíró bankárcsalád századokon átívelő, lebilincselően izgalmas históriáját mutatja be. Ez a nem mindennapi történet a 18. században vette kezdetét a frankfurti gettó egy aprócska boltjával, ahol Mayer Amschel Rothschild ritka érmék, ékszerek és antik áruk értékesítése során befolyásos gyűjtőkkel ismerkedett meg, így az áruforgalmazás mellett komoly kapcsolati hálót is kiépített, majd idővel bankárként kezdett el tevékenykedni. Öt fia közül az ifjabbik Mayer Amschel Rothschild apja üzletét vitte tovább Frankfurtban, míg Salomon Bécsben, Nathan Londonban, Kalmann (Carl) Nápolyban, Jakob (James) pedig Párizsban folytatta a megkezdett munkát. A Rothschildok keze mindenhová elért; királyoknak és császároknak is hiteleztek, akik aztán komplett hadjáratokat finanszíroztak a tőlük kapott kölcsönökből, majd busás kamatokat fizettek. Az évszázadokon keresztül mindmáig fennmaradó és egyre gyarapodó család nevéhez számtalan legenda kapcsolódik, miközben az idők folyamán a Rothschild név fogalommá lett: a mesés vagyon, a pazar luxus és a korlátlan hatalom szinonimája is egyben.

Az auschwitz-birkenaui táborkomplexum egy különleges részlegéről szól ez a visszaemlékezés, a cseh családi táborról, azon belül is a gyermekek barakkjáról. Ebbe a táborba a terezíni gettóból érkeztek foglyok, akik a többi rabhoz képest látszólag kiváltságosnak számítottak, mivel a németek nem tartottak közöttük szelekciókat, a gyerekeknek pedig még "iskolát" is létesítettek. Ez azonban csupán egy kirakatintézmény volt, ráadásul hat hónap után egy következő terezíni csoport vette át az előzőek helyét, akiket egytől-egyig halálra ítéltek. A második csoporttal érkező, a gyerekek felügyeletére kijelölt felnőtteknek abban a tudatban kellett megszervezniük és a körülményekhez képest tartalmassá tenniük a mindennapokat, hogy látták elődeik sorsát, és tudták, rájuk is ez a sors vár. Mégis minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a gyerekeket távol tartsák a tábor borzalmaitól, és napjaikat ne a félelem vagy az apátia, hanem az értelmes tevékenységek határozzák meg, mint a tanulás, a játék vagy a különböző kreatív foglalatosságok. Otto B. Kraus későbbi feleségével, Ditával együtt a gyermekblokkban kapott feladatot. Míg Dita - titokban - a könyvekért, addig Ota a gyerekek egy csoportjáért felelt. Bár a könyvében szereplők többségét nem a valós nevükön szerepelteti, saját tapasztalatai, amiből az írása kétségtelenül táplálkozik, hitelessé és igazán megrendítővé teszik a művét.

"Tartsátok észben: a düh nem ér semmit, és a pillanatnyi hév sem; inkább folyamatos türelemre van szükség, vagyis állhatatosságra, kitartásra és erőfeszítésre." "A hit és az ima a mi fegyverünk, a mi támaszunk." "Isten nem hagy el senkit. Aki bűntől megtisztított lélekkel és jól végzett imával fordul hozzá, elnyeri, amire szüksége van." "Ne feledd, hogy egy angyal a társad, az őrződ és a barátod. Ha Jézus és Mária kedvében akarsz járni, engedelmeskedj őrangyalod sugallatainak." "Hívjátok segítségül a Segítő Szűz Máriát, és higgyetek benne, hogy amit az orvosok nem tudnak megtenni, arra Ő képes lesz." A könyv 365 történetet gyűjt össze a szalézi rend karizmatikus alapítójáról, akit XI. Piusz pápa avatott szentté 1934-ben. Az év minden napjára jut tehát egy-egy elbeszélés, amelyek különböző témákat érintenek - mint például türelem, hit, isteni gondviselés, őrangyalok vagy csodás gyógyulások -, és amelyek mindegyikéhez tartozik egy-egy bevezető gondolat is, magától Don Boscótól idézve. Az egyes inspiráló fejezetek elolvasása után garantáltan jól indul majd a nap!

I. (Nagy) Lajos magyar király Szent László sírjánál esküt tett arra, hogy az elődei által vérrel és fegyverrel szerzett területeket - amelyekre Velence és mások rátették a kezüket - bármi áron visszaszerzi. Ám a győztes velencei hadjáratot követő békeszerződést a dózse folytonosan kijátszotta, ráadásul ismételten megjelent a politika színterén Johanna nápolyi királynő is, aki szintén számos módon igyekezett gátolni Lajos itáliai hatalmi törekvéseit. Lajos királynak a német-római császár folyvást ingadozó politikájával és a török balkáni előretörésével is számolnia kellett, aminek megállításához a pápák vajmi kevés segítséget adtak. Ennek ellenére a Murád oszmán-török szultán és Lajos közt lezajlott első összecsapás a magyarok diadalával végződött, és ez a Vidini bánság létrehozását eredményezte. S miközben Lajos királyt egyre jobban sürgette az utódlás kérdése, újabb kihívásként nagybátyja, Kázmér király halálát követően át kellett vennie a lengyel trónt is. Vajon milyen újabb feladatokat ró ez a kötelezettség a magyar uralkodóra? Merre halad közben a politika, és meg tud-e felelni a király az új kihívásoknak? Ezekre és még sok más kérdésre is választ ad a Nagy Lajos király életét feldolgozó regénysorozat utolsó előtti kötete.

A Tündérkert Móricz Zsigmond 1922-ben megjelent regénye. A mű az Erdély-trilógia első kötete, és a 17. századi Erdély politikai és társadalmi világát eleveníti meg. Az író kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény "a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére". A Tündérkertben két 17. századi erdélyi fejedelem, Báthory Gábor és Bethlen Gábor élete kerül bemutatásra. Báthory Gábor a fiatal fejedelem, aki élvezi az életet, és mértéktartást nem ismerő életstílusával eléri, hogy még a saját emberei is ellene forduljanak. Vele ellentétben Bethlen Gábor igazi mintaalak a regényben, aki mindig jól átgondolja a cselekedeteit, és igyekszik mindenben segíteni a népnek. Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-kemény vívódások, árulások regénye a Tündérkert, a 20. század kiemelkedő jelentőségű magyar nagyregényének első része.

N. Nozdroviczky Lajos (1862-1943) életét már gyermekkorától kezdve meghatározta a természet és a vadászat szeretete. Diana, a vadászat istennője már akkor "betakarta varázsfátyolával, hogy azután soha többé ne meneküljön ihletétől". Tízéves volt, amikor az első őzbakját lőtte. Felnőttként a közigazgatásban dolgozott, ám minden szabadidejét a természetben töltötte. Nemcsak vadászott, hanem tudományos megfigyeléseket is folytatott. Elsősorban az erdei szalonka életmódját tanulmányozta, olyan alapossággal, hogy nála többet talán máig sem tud senki erről a madárról. Tapasztalatait könyv formájában is közreadta Az erdei szalonka élete és vadászata címmel, emellett rendszeresen publikált a korabeli vadászlapokban és vadászatairól naplót is vezetett. Vadászemlékeim című kötetének történeteihez volt miből merítenie, hiszen Nagy-Magyarország harminchét vármegyéjében vadászott - és nem csak szalonkára. Könyvében többek között medve, farkas, vaddisznó, szarvas, nyúl, fajd és őz elejtéséről is megemlékezik.

Gretchen két gyermekével egy társasházba költözik, hogy közelebb lehessen édesanyjához, Miriamhez. Új szomszédjuk egy magának való, titokzatos fiatal nő, Melissa. Egy nap a háztulajdonos Melissát keresi, és Gretchen ajtaján kopogtat, hogy útbaigazítást kérjen. Melissa édesanyja ugyanis meghalt, és Melissának ki kellene ürítenie a lakását. Gretchen átmegy Melissához, és felajánlja neki a segítségét, az anya lakása azonban elszomorító állapotban van. Az óriási rendetlenségből kevés dolgot lehet megmenteni, kivéve néhány fényképet, meg egy levelet, ami befejezetlen ugyan, de hihetetlen családi titkot sejtet. Melissa Gretchennel együtt kezd nyomozásba, és ez a két teljesen eltérő jellemű nő közös erővel végül eléri, hogy a karácsony meghittségében végre esély nyíljon a jóvátételre, a megbocsátásra és a reményre.

Vannak karácsonytalan karácsonyok, amikor ezüstkönnyes a karácsonyfa, és vannak olyan karácsonyok, amikor boldog, karácsonyhangulatos a lélek, és a fa sötétzöldje az ősi, igéző illatfelhőben mozdulatlanul várja, hogy az égi békesség a szívekbe költözzön. Akárhogy is, nekünk angyalok kellenek, "s almavirágszínű hópelyhek tündéri csillogásban". Legnagyobb ünnepünk tiszta és soha ki nem alvó fényét sokféleképpen tükrözik vissza az emberi sorsok, ahogyan e válogatáskötet elbeszélései is, amelyek mindegyike magyar alkotók tollából született. Többek között Déry Tibor, Domonkos László, Füst Milán, Gál Vilmos, Sütő András, Szilasi László és Szirmay Károly írásaival ünnepelhetjük a "szívet táró, csillagos időt". A kortárs és klasszikus írók friss vagy épp nosztalgikus sorai nemcsak karácsonyi hangulatba ringatnak, de a szívünket is melegséggel töltik el. Olvasás közben "mintha egy kis időre elengednék e meghajszolt világ rettenetes gyeplőit", és mintha kigyúlnának újra régi csillagaink, amelyeket úgy megcsodáltunk valamikor...