Lazi könyvkiadó strana 19 z 27

A romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja. Húga viszont gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon megtalálják-e? Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, és természetesen reményről és boldogságról mesél, miközben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest arról a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Az írónő jellegzetes, finom iróniával fűszerezett stílusa, kiválóan kidolgozott alakjai, a fordulatokban gazdag események és a sziporkázó párbeszédek garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek az Olvasónak.

Charlotte Brontë leghíresebb regénye, a Jane Eyre rengeteget elárul szerzőjéről: életrajzi elemekből építi fel Jane gyermekkorának keserves éveit, és lelke legmélyéből veszi hősnőjének törhetetlen, makacs jellemét is. A regény romantikus cselekménye és érzelmessége révén már első megjelenésekor nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit nagynénje nevel. Kapcsolatukat számos konfliktus tarkítja, így Jane idővel egy nevelőintézetbe kerül Lowoodba. Az állandó koplalás és hideg, valamint az intézet rideg, szigorú szabályai nem könnyítik meg az érzékeny, szeretetre éhes kislány helyzetét. Kis idő elteltével azonban barátokra tesz szert, ez erőt ad neki a benti élethez és a tanuláshoz is, olyannyira, hogy hamarosan osztályelső, majd évek múltán tanítónő lesz. Ezt az állását feladja, mikor nevelőnőnek szegődik Mr. Rochesterhez, annak kislánya mellé. Itt nyugalomra és elfogadásra lel, sőt szerelemre is... de egy felfedezésre váró titok árnyékot vet minderre... Az árnyalt, finom jellemábrázolás, a pompás stílus és szerkesztés méltán biztosítja a regény előkelő helyét a világirodalom klasszikusai között és az Olvasók szívében egyaránt.

"Némelyek szeretnék megkérdezni, hogy vajon lesz-e még magyar világ, de nem merik, pedig milyen szomjasak utána! A vágy és az elképzelt álom őrzi csak őket, a titokban reménykedés. A nagy közösségből kiszakítva, a hegyek közé zárva, a rettegések árnyékában valami kis hírt szeretnének hallani, valami jót, biztatót, ha nem is igaz..." A kisebbségbe szakadt létsors megannyi árnyalatát mutatja be ez a válogatáskötet, mely erdélyi születésű vagy erdélyivé lett írók elbeszéléseit tartalmazza. Megszólalnak a kövek Makkai Sándor novellájában, Magva szakad a búsulásnak Kacsó Sándor írásában, olvashatunk Erdélyi táncról Tamási Áron tolmácsolásában vagy Kiss Menyhért jóvoltából megismerhetjük a Csíksomlyói legendát. Összesen huszonöt történetet tartalmaz e kötet, melyek mindegyikének hátterét Erdély, a "tündéri vidék" adja, ahol zöldben mosolyog az erdő, és a hószakállas, magas hegyeknél az ég a földdel ölelkezik. Ez a táj örök, ahogyan az igazság is az, akár a fa, amelyet Benedek Elek hasonlatával élve hiába vágják, nyesik, égetik "gyökere megmarad a szíveknek mélyében, mivelhogy Isten plántálta oda."

A nagy uralkodó egyetlen, törvénytelen fiával sokáig mostohán bánt a történelmi emlékezet. Mivel Beatrix királynétól nem született örököse, Mátyás őt jelölte a trónra. Igyekezett törvényes utódjának elismertetni, de hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Apja halála után Corvin János hercegre kemény idők vártak. Örökségéből az egyházi és a világi nagyurak - akik nem fogadták el Mátyás döntéseit, és kizárólag a saját érdekeiket tartották szem előtt - ilyen-olyan címeken részt követeltek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák trónra lépését. Ugyanakkor Mátyás özvegye, Beatrix is ellene dolgozott, hiszen mindenképpen királyné akart maradni, ha már királynő nem lehetett. Ilyen körülmények között a hercegnek villámgyorsan fel kellett nőnie, hogy érdekeit eredményesen képviselhesse. Zömmel politikai ellenfelei és ellenségei tollából maradtak az utókorra azok az írásos anyagok, amelyek azt sugallják, hogy Corvin János felkészültség, műveltség, politikai érzék és tettrekészség tekintetében meg sem közelítette apját. Részben ennek alapján ítéltetett meg, hamis képet festve személyiségéről, hiszen későbbi tevékenysége és a török ellen folytatott eredményes délvidéki harcai ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Politikai cselszövés, ármánykodás, intrika és besúgás kísérte Corvin János rövidre szabott életét, nem kímélve magánszféráját sem. Vajon hogyan alakult volna az ifjú élete, ha azok a főurak, akik apja előtt felesküdtek a hűségére, nem pártolnak el tőle? Mennyiben változott volna a történelmünk, ha az uralkodásra több szempontból is alkalmatlan Jagelló Ulászló - vagy ahogy azóta is emlegetjük: Dobzse László - helyett Hunyadi Mátyás fia kerül az ország trónjára? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző háromkötetes alkotása, amely plasztikusan és izgalmasan mutatja be a korabeli bel- és külpolitikai viszonyokat és történéseket.

A címben szereplő fejedelmi ékszer, nem más, mint korának legdrágább nyakéke, egy páratlan kincs, amely tulajdonképpen soha nem is volt a királyné tulajdona. Hogy kerül mégis összefüggésbe a nevével? Egy világraszóló szélhámosság révén, ami önmagában is egy izgalmas történet, de csak még izgalmasabb lesz, amikor az író tágabb kontextusba helyezi: a francia forradalom előszelét megsejtetve benne. A nagy forradalom előtti évtizedekben két párizsi ékszerész, Charles August Boehmer és Paul Bassenge évek hosszú és csendes munkájával összevásárolták Európa legszebb gyémántjait, majd elkészítették az akkori világ legdrágább ékszerét. Eredetileg Madame Du Barrynak szánták, vagyis XV. Lajos királlyal akarták kifizettetni. Miután azonban XV. Lajos hirtelen meghalt, új vevő után kellett nézni. Idővel arra jutottak, hogy „csak egy valaki van a világon, akit nyilván a sors is arra szemelt ki, hogy ennek a kincsnek birtokába jusson: ez Marie Antoinette, Franciaország ifjú királynéja”. Csakhogy a számításba egy kis hiba csúszik: a királyné nem óhajtja az ékszert… Noha Szerb Antalnak ez a műve bevallottan nem regény, és nem is történelmi tanulmány, az író páratlan irodalmi stílusa, – melynek egyaránt része közvetlen előadásmódja és imponálóan széles műveltségének elegáns megcsillogtatása – nemcsak elgondolkodtató, de rendkívül szellemes és élvezetes olvasmánnyá teszi első sorától az utolsóig.

Julia Barrett, az Austen-regények folytatója, az Önteltség és önámítás és A harmadik nővér szerzője irodalmi kinccsel rukkolt elő. E regény Jane Austen utolsó, befejezetlen műve és annak Barrett általi kiegészítése, melynek az író maga eredetileg A fivérek, családja pedig a Sanditon címet adta. A történet új Austen-hősnőt kelt életre – aki méltó helyet foglalhat el Elizabeth, Emma és Anne mellett –, megismerkedhetünk Charlotte Heywooddal. A történet Sanditonban, egy fejlődés-nek induló tengerparti településen játszódik. A fiatal leány vidékről érkezik, s szembe találja magát a pezsgő városi élet kifinomultságával és közönyösségével. Az ártatlan, de éles elméjű Charlotte-ot minden igyekezete ellenére mégis rabul ejtik a bámulatos Parker família különcségei, az álmodozók és semmittevők előkelő családja; a békétlen Denham testvérek; a betegeskedő, ám rendkívül tevékeny Parker nővérek, és a mindent kényszeresen megfigyelő Emmeline Turner. Charlotte hamar felismeri, mi is a feladata. Azonban még e bájos ifjú hölgy legnagyobb erőfeszítései sem tűnnek elegendőnek ahhoz, hogy megmentsék a fürdőhelyet...

Sörből is lehet néha túl sokat inni. De eleget soha!" A sör talán a legkülönlegesebb ital a földön - hideg, mégis felmelegíti a szívünket, keserű, mégis megédesíti az életünket, folyékony, mégis kenyérként táplálja a testünket, habja van, mint az óceánnak, mégis mi nyeljük el őt. Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó! A sörnek is megvan a maga szakrális matematikája: két sör példának okáért nem létezik. Vagy megállunk egynél, vagy jön a harmadik is. - Melyik a jobb, az Alzheimer vagy a Parkinson? - Az Alzheimer, mert jobb elfelejteni fizetni, mint kilötykölni a sört. A sör élvezetet jelent számunkra, a könyvekkel csak a bosszúság van."

„Az összes kép jelkép – éspedig kettős értelemben: egyrészt mert a legősibb alapokból sugároznak ki, és ezáltal nyernek jelentést; másrészt mert önmagukon túlmutatva a lét jelentésére – értelmére – utalnak vissza. Hogyan fedezhetnénk föl ezeket a képeket, hogy aztán újból – vagy talán most először – fölfedezzük bennük önmagunkat? Történhet ez a természet és környezet képeinek vagy éppen a teljesen hétköznapi szimbólumoknak a szemlélése által, ahogyan azt ez a könyv bemutatja." Basilius Doppelfeld könyvében öt fejezetre bontva tárgyalja a keresztény szimbólumok témakörét: a természet és anyag, ember, idő, állatok és számok vonatkozásában. Úgy véli, hogy a szimbólumértelmezés elengedhetetlen feltétele a liturgia megértéséhez és ünnepléséhez egyaránt.

Ittbent a szobában nyugalmas meleg. Ott kint hóhullás van: csöndes, álmodó, - hull, hull szép-fehéren a hórengeteg. Ma lusta a lelkem: a tűzparipa, ma bent tart a kályha, és nekem zenél, akár egy cicomás, régi muzsika. A vén kályha tiize ma oly kelle mes. - Kintvigyorgó arccal táncol a halál, s a halál, a halál oly rettenetes. Bámulom a kertet, erdőt, fát, mezőt: mindenütt komorló, fehér temető, hol nemrég dal, szépség: izmos élet nőtt.

A 10. század derekán járunk, a magyar törzsszövetség már csak nevében viseli e megnevezést. Élesen elkülönül a keleti és a nyugati országrész. Nyugaton Taksony fejedelem uralkodik, a keleti részeket Bulcsú főhorka uralja. Kettejük közül az utóbbi bír nagyobb hatalommal, és külhonban is őt tekintik a magyarok tényleges vezetőjének. Tartanak is tőle - annak ellenére, hogy a görögkeleti rítus szerint megkeresztelkedett -, mert a külországi magyar portyák változatlanul tovább folynak. A 954. esztendőben különösen erős magyar sereg indul I. Ottó német király ellen, és nagy diadallal, tömérdek zsákmánnyal érkezik haza. Aztán következik a gyászos emlékű 955, és vele Regensburg, Lech-mező, Augsburg. Csupa baljósan csengő, ismert hely- és földrajzi név... De miként is folyt le az augsburgi csat? Vajon valóban akkora vereséget mértek a németek a magyar hadakra, hogy csupán hét gyászmagyar térhetett haza? Agyonüthette-e a német uralkodót kürtjével a legendás Lehel vezér? Megbénult-e a magyarság az augsburgi vereség után, vagy ennél jóval árnyaltabb a kép? Mit tartogattak népünknek a következő esztendők? Minderre, és még számos, e kort érintő történelmi kérdésre választ ad a Viharlovasok sorozat zárókötete.

"Olvashatod Platónt és Arisztotelészt, Szent Ágostont és Tamást, Descartes-ot és Spinozát, Kantot és Schopenhauert, a világ lényegét és az élet értelmét mégis inkább érezteti veled egy harmatcsepp a virágon és egy könnycsepp a szemben." (Részlet a könyvből)

A Gyöngy-világ negyedik kötetében új technikával ismerkedhetnek meg. Ez a gyöngyszövés. Különleges ékszereket, képeket lehet készíteni vele. A megszövött mintával díszíthetünk ruhát, táskát, díszdobozt.