Lazi könyvkiadó strana 17 z 31

Garp szerint a világ olyan, hogy emlékeznünk kell mindenre. írta Donald Whitcomb, Garp életrajzírója. De ki ez a Garp, akinek sorsa egy életrajzíró tollára kívánkozik? Ami azt illeti, nem egy hétköznapi figura. Már a fogantatása sem mindennapos történet: ápolónő anyja, Jenny sohasem kért a férfiakból, ám mivel gyermeket mégiscsak szeretett volna, ezért teherbe ejtette magát egy halálosan sebesült háborús katonával. Garp tehát így született, és anyja erős egyénisége egész további életét áthatja. Ebben az életben benne van minden, amitől egy életrajzi regény érdekes lehet: leharapott fülek és egyéb csonkítások, birkózás és könyvírás, regény a regényben, házasság és gyermekek, megcsalás és megcsalattatás, feminizmus és nemváltás, kéjvágy és erőszak, realizmus és abszurditás, drámaiság és humor, félelem és optimizmus, egyén és világ szüntelenül oda-visszaható, dinamikus kapcsolata. Nem véletlen, hogy a Kurt Vonnegut-tanítvány John Irving számára e komplex műve hozta meg az írói áttörést és a nemzetközi sikert. S talán az sem véletlen, hogy ez a hetvenes években posztmodernnek számító amerikai regény máig ható vonzerővel bír akárcsak a Robin Williams főszereplésével belőle készült kultikus film.

A romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja. Húga viszont gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik de vajon megtalálják-e? Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, és természetesen reményről és boldogságról mesél, miközben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest arról a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Az írónő jellegzetes, finom iróniával fűszerezett stílusa, kiválóan kidolgozott alakjai, a fordulatokban gazdag események és a sziporkázó párbeszédek garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek az Olvasónak.

Garp szerint a világ olyan, hogy emlékeznünk kell mindenre. írta Donald Whitcomb, Garp életrajzírója. De ki ez a Garp, akinek sorsa egy életrajzíró tollára kívánkozik? Ami azt illeti, nem egy hétköznapi figura. Már a fogantatása sem mindennapos történet: ápolónő anyja, Jenny sohasem kért a férfiakból, ám mivel gyermeket mégiscsak szeretett volna, ezért teherbe ejtette magát egy halálosan sebesült háborús katonával. Garp tehát így született, és anyja erős egyénisége egész további életét áthatja. Ebben az életben benne van minden, amitől egy életrajzi regény érdekes lehet: leharapott fülek és egyéb csonkítások, birkózás és könyvírás, regény a regényben, házasság és gyermekek, megcsalás és megcsalattatás, feminizmus és nemváltás, kéjvágy és erőszak, realizmus és abszurditás, drámaiság és humor, félelem és optimizmus, egyén és világ szüntelenül oda-visszaható, dinamikus kapcsolata. Nem véletlen, hogy a Kurt Vonnegut-tanítvány John Irving számára e komplex műve hozta meg az írói áttörést és a nemzetközi sikert. S talán az sem véletlen, hogy ez a hetvenes években posztmodernnek számító amerikai regény máig ható vonzerővel bír akárcsak a Robin Williams főszereplésével belőle készült kultikus film.

A méltán nagy sikerű Honfoglalás-trilógia után az Olvasó most kézbe veheti Benkő László tatárjárást taglaló nagyívű regényfolyamát. A szerző a világhódító Dzsingisz kán, valamint fiai és unokái nagyratörő terveit és azok megvalósítását egy olyan kortárs szemén keresztül mutatja be, aki személyes sorsának alakulásával meséli el a történetet. Az 1200-as esztendők elején járunk, amikor Dzsingisz, akinek Isten a hagyomány szerint feladatul szabta minden földek meghódítását, már megalapította birodalmát, és terjeszkedni készül. Egy fiúcska kerül a nagykán udvarába, aki tanulási vágyával és kiemelkedő képességeivel rögtön feltűnik Dzsingisz szürke eminenciásainak, akik a világhódító terveket előkészítendő, egyedülálló kémhálózatot szerveznek. A kis főhős átesik a kötelező katonai kiképzéseken, és legényke korától részt vesz a mongol hadsereg titkos akcióiban. Ő a klasszikus "telepített hírszerző" korabeli mintája, aki azt a feladatot kapja, hogy kalmárként települjön le II. András Magyarországán, mint a kémhálózat egyik láncszeme, akinek kapcsolatokat kell kialakítania a királyi udvar prominenseivel. Az európai küllemű, mongol szolgálatban álló kém pedig megkezdi több évtizedes működését... Ahogyan a szerzőtől megszoktuk, ezt a fontos korszakot is hiteles történelmi adatokra, leírásokra építve mutatja be úgy, hogy az Olvasó egy pillanatig sem unatkozhat. A részletesen taglalt magyar belviszonyokon kívül megmutatja a nagy világtörténelmi eseményeket, külön tekintettel azokra, amelyek hatást gyakoroltak a Magyar Királyságra

"Néhányan tudni szeretnék, hogy miért választottam a Ferenc nevet. Számomra Assisi Szent Ferenc a szegénység és a béke embere, aki szereti és védelmezi a teremtett világot." Assisi Szent Ferenc nevének felvételével Ferenc pápa magasra tette a mércét saját pápasága számára. A rendalapító szent öröksége lélegzetelállító hagyatéka az isteni szeretetnek és az együttérzésre, örömre és békére való emberi képességnek. Megválasztása óta a pápa nap mint nap tesz azért, hogy méltó legyen a választott nevére. Mind személyes tulajdonságaiban, mind szavaival és tetteivel, továbbá ezek hatásával továbbviszi a szent örökségét, ápolja a ferences hagyományt, ugyanakkor a modern világ minden történésére reflektálni igyekszik. Mindemellett képes egyszerre megvalósítani az egyszerű, szerény életmódot és azt az életvitelt, amely egy globális vezető sajátja, akinek népszerűsége és befolyása egyaránt világméretű. Ferenc pápa mély lelkisége, és az a képessége, amellyel kifejti Isten mélységes szeretetét az emberiség iránt, sokakat ihletett már meg. Alicia von Stamwitz kitűnő munkával oly módon rendszerezte a pápa üzeneteit, hogy a kötet reményeink szerint nemcsak az imádságra és az elmélkedésre vágyó olvasók, hanem a nem hívők szívéhez is utat talál. A gyűjtemény, melyet Assisi Szent Ferenc, a pápa példaképe ihletett, segíthet a mai ember számára az Evangélium újrafelfedezésében.

Charlotte Brontë leghíresebb regénye, a Jane Eyre rengeteget elárul szerzőjéről: életrajzi elemekből építi fel Jane gyermekkorának keserves éveit, és lelke legmélyéből veszi hősnőjének törhetetlen, makacs jellemét is. A regény romantikus cselekménye és érzelmessége révén már első megjelenésekor nagy sikert aratott. Címszereplője, Jane egy koldusszegény árvalány, aki a lowoodi nevelőintézetben nő fel rideg, szigorú szabályok és embertelen körülmények között. Évek múltán aztán egy titokzatos kastélyban, Thornfield Hallban vállal munkát: a ház morózus urának Mr. Rochesternek rakoncátlan gyámleánya mellett lesz nevelőnő. A korábbi évek viszontagságai után először úgy tűnik, hogy Jane végre nyugalomra és elfogadásra lel e falak között, sőt talán szerelemre is... de egy felfedezésre váró titok árnyékot vet minderre... A kastélyban időnként hátborzongató kacaj hasít bele az éjjeli csendbe, a folyosókon mintha ismeretlen léptek visszhangoznának, és egy alkalommal Mr. Rochester ágyát felgyújtja egy idegen kéz... A titkok lassú kibontása, a pompás stílus, a remek párbeszédek és az árnyalt, finom jellemábrázolás méltán biztosítják a regény előkelő helyét a világirodalom klasszikusai között és az olvasói szívekben egyaránt.

Magyarország egyre nehezebb időket él, külső és belső ellenség veszélyezteti a trónt. Dzsingisz fiainak hadai országokat kebeleznek be, népeket hajtanak igába. Aki nem hódol meg, az elpusztul, de ha beadja a derekát, a mongol kánok segédhadaként és szolganépeként maga is a soron következő hódításokat segíti. Berény, a magyar király környezetében megtelepült mongol kém fáradhatatlanul teszi dolgát, akként, ahogyan Dzsingisz nagykán jurtadzsiai kiképezték, és mindenről tájékoztatja összekötőit, ám egy végzetes felismerés meghasonlásra készteti... A mongolok pedig egyre terjeszkednek, láncreakcióként taszítva a még meg nem hódolt népeket nyugatnak, köztük a kunokat, akiket II. András király fia, IV. Béla jóváhagyásával befogadnak Magyarországon. Jöttükkel azonban megbolydul a belső rend, amit a korona belföldi és külhoni ellenfelei gátlástalanul kihasználnak. Miközben a Magyar Királyságot az intrikusok gyengíteni próbálják, s egymásnak ugrasztják a kunt és a magyart. Dzsingisz nagykán unokája, Batu megteszi az előkészületeket Magyarország bekebelezésére. Van-e különbség a kánok által eddig leigázott országok és a magyarok között? Miként vélekedik erről Batu, és kap-e támogatást a magyar király? Kik a kerékkötői a védekezésnek, kik állnak a király pártján, és kik dolgoznak ellene? Vajon képes-e a mongol zsoldban álló Berény kilétét továbbra is titkolni? Az ország mongol lerohanása immár elkerülhetetlen.

Az érem másik oldala: a házvezetőnő, Mrs. Fairfax elmeséli, mi történt valójában Thornfield Hallban... Charlotte Brontë Jane Eyre című regényének lelkes olvasói minden bizonnyal jól emlékeznek a porig égett épületre, a halálba ugró tébolyult nőre, és az őt megmenteni igyekvő, közben súlyosan megsebesülő Mr. Rochesterre - de fel tudják-e vajon idézni az idős házvezetőnő alakját? Az angol írónő, Jane Stubbs Mrs. Fairfaxet teszi meg narrátornak - az ő szemszögéből élhetjük át újra a sötét titkokkal teli regényt. Biztos, hogy minden úgy történt, ahogy a fiatal és a világ dolgaiban járatlan Jane leírta? Nem lehet, hogy az orránál fogva vezették - és nem csak azt titkolták el előle, hogy a ház urának már van felesége? Továbbá: biztosan annyira elvadult és bomlott elméjű az emeletre zárt első feleség, Bertha, mint a Brontë-szöveg alapján hisszük? És ha igen, vajon mi juttatta őt ebbe az állapotba? Mr. Rochester valóban ártatlan áldozat - vagy csak a naiv és fülig szerelmes nevelőnő hiszi annak? És tényleg úgy gyulladt ki az épület, ahogyan a lódító kocsmáros a meggazdagodva visszatérő Jane-nek elmesélte? E könyvből választ kaphatunk mindezen kérdésekre, egyben kiderül, hogy a házvezetőnő mégsem olyan együgyű és jelentéktelen, ahogyan a Jane Eyre alapján tűnt, és az emeletre zárt asszony rejtélyes gondozójával, Grace Poole-lal szövetkezve sokkal nagyobb szerepet játszott a kibontakozó eseményekben, mint ahogyan azt elsőre gondoltuk.

Muhipuszta, 1241. IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek. A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt? Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövid, de rettenetes mongol megszállás alatt? Mekkora volt a pusztulás valójában, és milyen intézkedéseket vezetett be Batu kán? Mindenre választ kap az Olvasó, ha a regényfolyam utolsó kötetében elkíséri a főhőst a Sajó-menti ütközetbe, és követi IV. Béla király és családjának sorsát Bécsen keresztül a Tengermellékig, majd tovább, át a következő évtizedeken. Tanúi lehetünk a mongolok váratlan kivonulásának és Béla király új politikájának, amellyel erősebbé kívánja tenni Magyarországot. Mit szól mindehhez Kelet és Nyugat? Értik-e a királyt, elismerik-e, hogy valójában bástyája voltunk a keresztény Nyugatnak? A befejező kötet átvezeti az Olvasót egy másik Magyarországba, Béla király uralkodásának utolsó, csaknem harminc évét követhetjük nyomon, azt az időszakot, amely a királyi család belviszályaitól terhes.

Az Egyesült Államok New Hampshire államában egy hideg, téli éjszakán huszonnégy holttestet találnak egy autópálya építkezésén a behavazott homokban. Szabályos halmot alkotnak, arcuk egy irányba néz. Mindegyiküket szíven lőtték, ellenállásnak azonban semmi nyoma. Mi állhat e kegyetlen mészárlás hátterében? Egy szekta áldozatbemutatása? Tömeges öngyilkosság? Óriási leszámolás? Ami a legmegdöbbentőbb: az áldozatokat nem keresi senki. Sehol egy nyugtalan férj, egy fájdalomtól őrjöngő anya, sehol egyetlen munkatárs, senki nem hívja fel a rendőrséget. A helyi rendőrfőnöknek fogalma sincs, milyen nyomon induljon el. Ugyanaznap este Frank Franklin, a 29 éves irodalomtanár éppen elfoglalni készül új állását azon az egyetemen, amely az áldozatokat rejtő építkezés tőszomszédságában fekszik. Hamarosan valami nyugtalanítani kezdi... Rádöbben, hogy egy rettenetes cselszövés részévé vált. A fiatal francia regényíró, Romain Sardou alaposan megkeveri a több szálon futó, izgalmas történetet, az utolsó oldalakig fokozza a feszültséget, és csak a könyv legvégén áll össze a teljes kép.

Sík Sándor, az egykori piarista szerzetes, rendtartományfőnök, költő és irodalomtudós méltatlanul feledésre ítéltetett a 20. század második felében. Szellemi örökségét döntő részben a piarista iskolák, műhelyek gondozták. Költészetében kereste az új utakat, a hívő ember megnyilatkozási formáit, ugyanakkor őrizte a magyar keresztény lírai hagyományt is. E gazdag, sokszínű életmű újrafelfedezésére vállalkozik a kötet, melyben a karácsonyi ünnep gondolatköréhez tartozó költemények és az istenes versek kerültek egy-egy csokorba. Jézus születésének ünnepe a keresztény egyház kiemelkedő eseménye, Sík Sándor poézisának is fontos ihletője. Elfogódva vall a karácsony csodájáról, és megejtő szépséggel festi meg Mária alakját, aki csókkal hajol a jászolka fölébe. Istenes verseiben a költő sorai a hit misztériumát fejezik ki, a megfoghatatlan és láthatatlan, csak a lelkünk által érzett Istent, akit azonban folyamatosan keresünk, sokszor egy életen át, mert maga a Teremtő kódolta lelkünkbe ezt a csillapíthatatlan vágyat.

Különös karácsony Baricz Lajos Lazi Könyvkiadó Könyv > Irodalom > Elbeszélés, novella, kisregény, Könyv > Irodalom > Vers, eposz 1 870 Ft (Eredeti ár: 2 200 Ft) Megtakarítás: 15 % Szállítás: 1 munkanap "Vannak pillanatok, amikor az érzések és a gondolatok magukkal ragadnak és szállnak velem, mint a szirti sas az ismeretlen magasság felé. És vannak pillanatok, amelyekben a kimondhatatlan érzés és gondolat szavakká szelídül. Amint a hang tükörképe a betű, a belső átélés és képzelet töredékes megjelenítése egy-egy vers vagy elbeszélés, szóljon az bármiről, jelen esetben a megtestesülés nagy titkáról - a karácsonyról. Különös, rendkívüli volt az az éj, amikor Jézus Krisztus a Szentlélek erejéből Máriától világunkba jött. Épp ilyen különös számunkra is minden egyes karácsony megidézése, belső átélése. Szeretném, ha e könyv sok ember lelkében segítene a nagy titok megközelítésében és megtapasztalásában." A kötet Baricz Lajos, erdélyi plébános karácsonyi elbeszéléseit, verseit tartalmazza. A papköltő költeményeivel, elbeszéléseivel, publicisztikai írásaival éppúgy szolgálja az Urat, mint papi hivatásának gyakorlásával: a kettő szerves egységet alkot.

A hét minden napjához speciális energiák, teremtő őserők kapcsolódnak. A hétfői naphoz a Nap-erő, a keddhez a Hold-erő, és így tovább. Az ember az adott napon érvényesülő rezgésekben él. E könyvben oly módon vannak összegyűjtve a bölcs gondolatok, hogy olvasásukkal képesek legyünk az adott nap rezgéseire ráhangolódni, szellemi jógagyakorlatokat végezni.

A török időket megelevenítő regénytrilógiájában Jankovich Ferenc több mint száz év eseményeit dolgozta fel: az 1550-es évek végétől 1664-ig. A történelmi hitelességre törekvő, izgalmas, romantikus fordulatokban bővelkedő regényekben nemcsak a kor kiemelkedő hadvezéreinek, legendás ,,törökverőinek" harcai elevenednek meg, hanem megismerheti az olvasó a végvári katonák, a falvakban nyomorgó, töröknek, német zsoldosnak, haramiáknak kiszolgáltatott egyszerű nép életét is. A korszak mindmegannyi jellegzetessége helyet kap a történetekben: a végvári vitézek hétköznapjai, hadiportyák, cselvetések izgalmas megjelenítése, az akkori kémek, a pribékek ,,munkálkodása", a hadi kótyavetyék, a vásárok leírása, de a végvárakban élő főúri családok élete sem marad ki a cselekményből. A szerelmi történeteket - főúri családok és szegény emberek magánéletét egyaránt - élénk színekkel festi a szerző. A regényeknek igazi korabeli levegője van, az író a jellemző adatok és tények, a szokások, a tárgyi világ hitelt adó gazdagságát vonultatja fel.

A török időket megelevenítő regénytrilógiájában Jankovich Ferenc több mint száz év eseményeit dolgozta fel: az 1550-es évek végétől 1664-ig. A történelmi hitelességre törekvő, izgalmas, romantikus fordulatokban bővelkedő regényekben nemcsak a kor kiemelkedő hadvezéreinek, legendás ,,törökverőinek" harcai elevenednek meg, hanem megismerheti az olvasó a végvári katonák, a falvakban nyomorgó, töröknek, német zsoldosnak, haramiáknak kiszolgáltatott egyszerű nép életét is. A korszak mindmegannyi jellegzetessége helyet kap a történetekben: a végvári vitézek hétköznapjai, hadiportyák, cselvetések izgalmas megjelenítése, az akkori kémek, a pribékek ,,munkálkodása", a hadi kótyavetyék, a vásárok leírása, de a végvárakban élő főúri családok élete sem marad ki a cselekményből. A szerelmi történeteket - főúri családok és szegény emberek magánéletét egyaránt - élénk színekkel festi a szerző. A regényeknek igazi korabeli levegője van, az író a jellemző adatok és tények, a szokások, a tárgyi világ hitelt adó gazdagságát vonultatja fel.

Zsindely Ferenc neve elsősorban, mint politikus ismert a második világháború előtti évtizedből. Azonban, akik ismerik Kittenberger Kálmán Afrika-vadász közel harminc évig szerkesztett vadászlapját, a Nimródot, azok tudják, hogy a neves főszerkesztő sok kiváló vadászírót fedezett fel. Nemcsak Fekete István írásai jelentek meg először a színvonalas vadászlapban, hanem Zsindely Ferencé is. Nem publikált sokat, mert politikai elfoglaltsága erre kevés időt adott. Első könyve 1932-ben jelent meg, Isten szabad ege alatt címmel. A kötet alcíme: Elbeszélések vadról, vadászatról, vadászemberekről. A 29 elbeszélést tartalmazó vaskos kötetet öccse, Zsindely Endre fotói díszítik. 1938-ban megjelenik a második, egyben utolsó kötete, Dunárul fúj a szél címmel. A kötet színvonalát szintén testvéröccse képei emelik. 1947-ben egyik írásánál az a megjegyzés olvasható, hogy részlet a szerző kiadatlan, új könyvéből, de a kézirat elkallódott. Utolsó írása a vadászlapban 1948 márciusában jelent meg, mert magát a lapot is megszüntették ebben az évben. Politikai pályafutása az 1944. március 19-i Magyarország német megszállásával véget ért. Még néhány évig Pesten élhetett feleségével, Tüdős Klárával, aztán 1951-ben őket is utolérte a kitelepítés. Haláláig Balatonlellén házmesterként éltek, sokszor nélkülözve. A mostani kötet egy olyan válogatás, ahol az írások zöme könyvben még nem jelent meg, és a kötet végén a szerző vadászati bibliográfiája is megtalálható.