Lazi könyvkiadó strana 25 z 27

Eric Marshall fényes jövő előtt álló fiatal férfi, egy vagyonos család sarja, aki - azért, hogy szívességet tegyen egy barátjának - helyettes tanári állást vállal a Prince Edward-sziget egy kisvárosában, Lindseyben. Nem számít túl sok izgalomra, arra meg különösen nem, hogy az élete éppen ezen a helyen változik meg gyökeresen. Pedig pontosan ez történik vele, amikor az egyik sétája során egy titokzatos, régi gyümölcsöskertre bukkan, ahonnan elbűvölő hegedűszó hallatszik. Ezen a varázslatos helyen ismerkedik meg egy tragikus sorsú, szép és különleges lánnyal, Kilmenyvel, s ez a találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek során rég eltemetett titkok látnak napvilágot, s amelyek alaposan megbolygatják a békés kisváros nyugalmát.

Valóban egy szent vezette a Vatikánt Karol Wojtyla, a legendás II. János Pál pápa személyében? Valóban csodák kísérték a karizmatikus férfi pápaságát? Szentté avatása bizonyítékként szolgálhat arra, amiről Andreas Englisch, a német Vatikán-szakértő, két évtizeden át a saját szemével győződhetett meg: bizonyos jelek arra utalnak, hogy a lengyel pápa környezetében természetfeletti események - például spontán gyógyulások - következtek be. Ebben a könyvében Englisch hosszú évek kutatásának eredményeit gyűjtötte össze, érzékeltetve annak a Karol Wojtylának lelki erejét és szabadságát, akit se a vatikáni bürokrácia, se az egykori keleti blokk vezetői nem voltak képesek térdre kényszeríteni. II. János Pál pápa nem tekintett szentként saját magára. Az emberek közelségét keresve üzente a világnak: Ne féljetek!

A kristálytiszta kék ég alatt elterülő Balaton a nap sugarát millió apró fénycsillámra bontja szét nappal, éjjel pedig az óriási aranykorongként tündöklő telihold széles aranyhidat von a tóra, amely a szív kincséhez vezet el. Ezt a varázslatos tájat az emberi képzelet óriások, tündérek, boszorkányok, varázslók, lidércek és ördögök lakhelyének festi le, ahol csodálatos, mitikus történetek teremnek. A furcsa formájú kövek, sziklák, dombok és hegyek, az egykori lápi világ, az ősmocsár, a gyógyvíz megannyi ihletadó, különleges meseforrás. A történelmi események szintén otthagyták a nyomukat a tájon. Regék, elbeszélések őrzik az ősi hitvilág és a keresztény hit harcát, a vészterhes török időket, Kinizsi Pál esetét a malomkővel, a betyárvilágot, a '48-as huszárok hőstetteit vagy a reformkor kulturális hatásait. Lipták Gábor válogatása a Balaton vidékének mondáiból, meséiből és a tóhoz fűződő érdekes történetekből merít azzal a céllal, hogy "honismeretre, műemlékeink megbecsülésére, az ország szép tájainak megkedvelésére, a jó értelemben vett hazaszeretetre" buzdítson.

Nagy Lajos, hogy igazának érvényt szerezzen, és megbosszulja öccse, András herceg meggyilkolását, hadjáratot vezetett Nápoly ellen. De hiába volt sikeres harcaiban, hiába menekült el Johanna Nápolyból, amint a magyar király távozott az országból, a helyiek szinte nyomban fellázadtak a hátrahagyott kormányzó ellen. Johanna eközben ismét legnagyobb pártfogójánál, a franciaországi Avignonban székelő pápánál keresett segítséget. A szentatya, Nápoly hűbérura természetesen nem hagyhatta veszni birtokát, s ismét kezdetét vette a parttalan és csupán az időhúzást szolgáló diplomáciai huzavona a magyar korona, Nápoly és Avignon között. A pápa ismét az eddig bevált módszerrel élt: politikai ígérgetések és manipulációk követték egymást, és csupán látszatintézkedésekre került sor. Lajos király, akit lekötöttek országa belső ügyei, egy második, reményei szerint végső nápolyi hadjáratot tervezett. Lovagként elképzelhetetlennek tartotta, hogy az igazság ne győzedelmeskedjen. Ám miközben a legtöbb gondját lovagkirályhoz méltó módon és eszközökkel próbálta megoldani, Nápoly és Avignon teljesen másféle módszerekkel élt... A magyar uralkodónak tehát ismét hadat kellett vezetnie Nápolyba. Ám kétségtelen sikerei sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra megvethesse a lábát Itáliában, és megszerezze Nápoly trónját. Közben sereggel támogatta rokonát, a pogány litvánokkal hadakozó lengyel királyt, s felajánlotta a pápának, hogy a számára kedvező, Nápolyt érintő kúriai döntés érdekében oroszlánrészt vállal a litvánok megtérítésében. Ám Avignonban még ez sem bizonyult elegendőnek...

A lélek sebeit gyógyító füveskönyvében Gárdonyi Géza fiai és tanítványai figyelmébe ajánlja bölcs, intő és őrködő gondolatait, amelyek reményei szerint az ifjak javát szolgálja. A magasztosabb témák - mint például a lélek, hit, felebaráti szeretet vagy életcél - mellett kitér a hétköznapok dolgaira is: többek között az udvariasság, a pénz, a kenyér vagy a dohányzás kérdéskörére. "A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag." "Minden, amit szépnek látok, növeli lelkem világosságát. Erősebb, jobb, istenibb vagyok tőle. Minden, amit gyűlölök és mégis foglalkozom vele, csökkenti lelkem erejét és világosságát. A gyűlölet felhőként vonul át az emberi lelken, s nagysága és vastagsága arányában fedi el a napot." "Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik mindennap megmossák a lelküket is?" "A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elébed vetülő sugara. Az óra a tied, csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle, ha napfényes, virágos békességgel teljes: a világ minden üzlete nem ér fel a szívnek egy boldog órájával."

„A ?Klastrom titká”-ban új oldaláról ismerhetjük meg Jane Austent. Halála után kiadott regényében az (ön)ironikus Austen mutatkozik meg nagy kifejezőerővel és roppant szórakoztató formában.Mint minden regényében, az írónő itt is egy fiatal lány, Catherine Morland útját ábrázolja, akit kezdettől fogva „antihősnőként” mutat be. A sokgyerekes, szegény papi családban felnőtt Catherine semmi különleges tulajdonsággal nem dicsekedhet, sem nem bájos, sem nem tehetséges vagy szépreményű, ám nagy csodálója a kor „gótikus” rémregényeinek. Életére is úgy tekint, mintha regényhősnő volna, és önnön jövőjét olvasná a fordulatos regények lapjain. A jövő azonban nem tartogat számára sem szerencsés kimenetelű hintóbalesetet, amely során a semmiből felbukkanó hős megmenti majdani szíve hölgyét, sem fényes báli részvételeket, sem örökké tartó barátságokat. A lányka bathi utazása balesetmentesen zajlik, élete első bálján kis híján elvész a tömegben, anélkül, hogy bárki lovagféle fölfigyelne rá, igaznak tűnő barátságáról pedig csak egyedül ő nem sejti, hogy üres, pénzhajhász és naivitását kihasználó kapcsolat csupán.A Northanger Klastrombeli látogatása ugyan megcsillantja előtte a dermesztő kalandok lehetőségét: szellemjárta padlásszobákat, holttestnek ható viaszfigurákat, föld alatti cellákba zárt, elgyötört feleségeket, titkos csapóajtókat, ám a regényes fordulatok és a romantikus titkok itt is elmaradnak.Catherine jutalma mindössze némi élettapasztalat, mert ahogyan illúzióit vesztve kezdi megérteni a való életet, lassan kigyógyul romantikus csacskaságaiból, és igazi Austen-hősnővé válik: önismeretet szerez. Még egy tisztes kérő is felbukkan, akinek az oldalán aztán Catherine új fejezetet nyithat egy immár kevésbé ábrándos-ijesztő történetben: a saját hétköznapi életében.

A címben szereplo fejedelmi ékszer, nem más, mint korának legdrágább nyakéke, egy páratlan kincs, amely tulajdonképpen soha nem is volt a királyné tulajdona.  Hogy kerül mégis összefüggésbe a nevével? Egy világraszóló szélhámosság révén, ami önmagában is egy izgalmas történet, de csak még izgalmasabb lesz, amikor az író tágabb kontextusba helyezi: a francia forradalom eloszelét megsejtetve benne.   A nagy forradalom elotti évtizedekben két párizsi ékszerész, Charles August Boehmer és Paul Bassenge évek hosszú és csendes munkájával összevásárolták Európa legszebb gyémántjait, majd elkészítették az akkori világ legdrágább ékszerét. Eredetileg Madame Du Barrynak szánták, vagyis XV. Lajos királlyal akarták kifizettetni. Miután azonban XV. Lajos hirtelen meghalt, új vevő után kellett nézni. Idővel arra jutottak, hogy „csak egy valaki van a világon, akit nyilván a sors is arra szemelt ki, hogy ennek a kincsnek birtokába jusson: ez Marie Antoinette, Franciaország ifjú királynéja”. Csakhogy a számításba egy kis hiba csúszik: a királyné nem óhajtja az ékszert…  Noha Szerb Antalnak ez a muve bevallottan nem regény, és nem is történelmi tanulmány, az író páratlan irodalmi stílusa, – melynek egyaránt része közvetlen eloadásmódja és imponálóan széles muveltségének elegáns megcsillogtatása – nemcsak elgondolkodtató, de rendkívül szellemes és élvezetes olvasmánnyá teszi első sorától az utolsóig.

Svejk egyike azoknak az irodalmi alakoknak, akik a szó szoros értelmében önálló életre keltek: akinél csaknem lényegtelen, hogy ki is volt szülőatyja, azaz a róla szóló világhírű regény szerzője. Egy 2019-es európai felmérés szerint ezer megkérdezettből több mint 700 ismeri a derék katona alakját, de alig 500-an tudják megnevezni a könyv íróját. Így aztán olvasóink se csodálkozzanak, hogy Svejk füveskönyve lett kötetünk címe, de azért ne feledjék: valójában a cseh író, Jaroslav Hasek örökéletű sorainak legjobbjait gyűjtöttük össze tíz fejezetben, külön gondolva a magyar olvasóközönségre is.

Bathsheba Everdene, miután megörököl egy gazdaságot, úgy dönt, hogy maga irányítja azt. A viktoriánus korban ez meroben szokatlan, nem csoda, hogy Bathshebára sokan felfigyelnek, köztük három olyan férfi is, akiket szinte megigéz a lány elragadó szépsége és eros egyénisége. Az elso közülük a gyakorlatias és szilárd jellemu Gabriel Oak gazda, aki miután elvesztette minden vagyonát, birkapásztornak szegodik Bathseba földjére. A második a szomszéd birtok tulajdonosa, a vagyonos és méltóságteljes William Boldwood. A harmadik pedig egy muvelt, lovagias és fess katona, Francis Troy ormester, aki nagy nocsábász hírében áll. Bathshebának nincs szüksége férjre, anyagi és lelki szempontból is független, azonban mindhárom férfi megérinti valamilyen módon a szívét. A végso döntéshez drámai és sodró események láncolata vezet, melyek mögé Hardy az egykorvolt vidéki élet vonzó képét rajzolja meg, amire azonban már rávetül az iparosodás kíméletlen árnya.A gazdag érzelemvilágú és sokoldalú hosöket felvonultató regényt már több alkalommal is megfilmesítették, legutóbb Carey Mulligan alakította Bathshebát.

Petőfi Sándorról a versei és az életéről tanultak alapján szinte mindenkinek van egy elképzelése. De milyen lehetett az igazi Petőfi? Milyen körülmények formálhatták ellentmondásokkal teli, sajátos jellemét, amelyre az idők folyamán oly sok jelzőt aggattak kortársai és az utánuk jövők? Mik azok a jól dokumentált életesemények között megbújó apró történések, amelyek sorsát alakították? Minderre választ kaphatunk ebből az izgalmas regényből, amely amellett, hogy hitelesen mutatja be Petőfi életének nemegyszer hajmeresztő fordulatait, igyekszik a hús-vér embert is megláttatni a legendássá vált alak mögött. Petőfit az idők folyamán mondták már lánglelkű poétának, az istenek magyar kedvencének, a nép apostolának, de ábrándos golyhónak, félbolondnak, betyárnak és még sok egyébnek is nevezték. Egy biztos: hidegen senkit sem hagyott. Rejtélyes eltűnése pedig csak még tovább mélyítette a személye körül kialakult kultuszt. Tény, hogy Petőfi a legnagyobb magyar költő, az ő verseit fordították le a legtöbb nyelvre, itthon és világszerte is ő a legismertebb. Ez egyrészt a néplélek tökéletes ismeretének tudható be, amelyet költészetté tudott varázsolni, másrészt az 1848-as forradalomban betöltött vezető szerepe miatt. Lehet, hogy az igazi Petőfi, mint ember, különc viselkedése és szenvedélyessége miatt sokak nemtetszését váltotta ki, lehet, hogy bizonyos viselt dolgai visszatetszést kelthettek, kétségtelen azonban, hogy már életében is rendkívüli népszerűségnek örvendett, ami a mai napig tart. Ember nincsen hiba nélkül, s mi őt minden hibája ellenére is szeretjük.

A jó nevű, ám szegény családba született Fanny Price-t anyja a Mansfield Parkban lakó gazdag rokonaihoz küldi. A mansfieldi kastély Sir Thomas Bertram otthona, itt él feleségével és négy gyermekével. A család befogadja ugyan a lányt, de sohasem kezeli egyenrangúként. Fanny életében mély törést jelent a szülői házból való kiszakadás, és helyzetét - különösen a kezdeti időkben - nem túlzottan könnyíti meg a két elkényeztetett Bertram lány sem. De a fiúk közül az egyikben, Edmundban hamarosan megértő társra talál, s barátságuk idővel szerelemmé érik. Az évek során nemcsak Fanny járja ki az érzelmek iskoláját, hanem négy fiatal rokona és a sorsukban oly jelentős szerepet játszó szép Crawford testvérpár is, akik megnyerő modorukkal és külsejükkel alaposan felforgatják a család mindennapjait, és összezilálják a konzervatív értékrendet. A művet, melynek fő- és mellékszereplői egyaránt emlékezetes, árnyaltan megrajzolt figurák, a jellegzetes austeni irónia teszi még élvezetesebb olvasmánnyá.