Lazi könyvkiadó strana 23 z 31

"Az első gondolat a lélek szava." "Ezentúl nem szabad magyarnak lenni? Nincs múlt, történelem, faj, irodalom, művészet, ország, semmi magyarul tovább, csak szolgaság és nemzetközi színtelenség?" "Naiv vagyok... Azt még feltételezni sem mertem volna, hogy bárki is akadjon a magyar parlamentben, aki idegen érdekek és szempontok csatlósaképpen magának az országnak és nemzetnek katasztrófájára spekuláljon..." "-Én nem is hiszem, hogy elítéljenek! Miért? Soha senkinek rosszat nem tettem, mindenkin csak segíteni igyekeztem. Magyar engem el nem ítél otthon! -A magyarok nem. Bizonyosan nem!" "Uram, Jóisten! Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a virág!"

Miről is szól Nyíró József újólag megjelent regénye? Az első fele arról, hogy a házasulandó korba ért Bojzás Küs Dani egyszer csak - apja biztatására - felfedezi magában a férfiút, és elhatározza, hogy megnősül. Ez első pillantásra nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak, második pillantásra pedig kiderül, hogy nem is az. Hát belevág. Az udvarlásnak minden időkben zegzugosak az útjai (erről csalfa szeretők és bohém cimborák gondoskodnak), de kevesen rekednek benne. Így hát főhősünk is oltár elé jut, ami azt jelenti számára, hogy egy gonddal kevesebb, de százzal több... Folyik önfeledten a móka, kacagás, lakodalmi dínomdánom olyan iramban, hogy a kedves Olvasó bele is szédül, s végül rossz érzései támadnak... Mintha sejtené, hogy ennek meglesz még a böjtje. Meglett. Erről szól a regény második fele. Meg arról a nyomasztó kérdésről, hogy a mi derék Bojzás Küs Danink, aki derekasan helytáll a nősülés "frontján", képes lesz-e ugyanerre, ha az ellenfél az idegen államhatalom, és végső soron maga a történelem?...

"Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal." "A te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?" "Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek." "Jeruzsálem! Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik te hozzád küldettek." "Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépeknek tetszenek, belől pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakván." "Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett."

Maderspach Viktor Erdély szülöttje volt, valamikor hatalmas birtokok ura, hiszen a Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páreng-havasok jó része is a Maderspach-birtokhoz tartozott. Ebben az elhagyatott vadon világban nőtt fel, itt szívta magába a természet iránti szeretetet, és itt tanulta meg, mit jelent a szabadság, mit jelent imádni a szülőföldet. Az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, a háborúban merész és rendkívüli megbízatásokat hajtott végre. Amikor 1916 augusztusának legvégén Románia megtámadta Erdélyt, Maderspach Viktor - aki éppen odahaza volt szabadságon - kieszközölte, hogy ne kelljen visszatérnie az ezredéhez, s mint a terepet kiválóan ismerő felderítő, önkéntes katonákból szervezett vadászkülönítményével részt vett a betolakodók ellen vívott harcokba. Az igazi gerilla harcmodort követő, mindenre elszánt csapatával végrehajtott sikeres akciói nagyban hozzásegítették a hadvezetést ahhoz, hogy gyorsan és csúfosan visszaszorítsák Erdélyből a hódítókat, majd Bukarest elfoglalása után a demoralizált ellenséget a Fekete-tengerig üldözzék. Maderspach Viktor könyve ennek az időszaknak a személyes történelmét beszéli el. Az olvasmányos írás értékes forrásanyaga az I. világháború történeti kutatásainak. A műből a háború "természetrajzát" a hivatalos történetírásnál jóval plasztikusabban, őszintébben ismerhetjük meg, nemcsak azokra a mozzanatokra tér ki, amelyek a borzalmakat példázzák, hanem megmutatja a világháború mindennapjainak élményeit, lehetséges pozitívumait is. Nem utolsó sorban pedig a könyv felmutatja egy kiváló képességekkel rendelkező rendkívüli ember sziklakemény jellemét, izzó hazaszeretetét, és roppant eredeti személyiségét.

Dr. Avarffy Elek orvos volt, nemzetgyűlési képviselő, emellett szenvedélyes vadász, akinek sok és ékes tollal megírt írása jelent meg könyv alakban és különböző folyóiratokban, többek között a "Vadászlap"-ban is. Naplói tanúsága szerint több mint negyven éven keresztül "hazánk húsz vármegyéjében, százhuszonhat falu, város erdei, mezei, tavi határában" vadászott, ezalatt hatalmas ismeretanyaggal gazdagodott, sok tapasztalatot szerzett. E könyvében érdekes vadászkalandoknak, egykori vadászoknak, hű vadászebeknek állít felejthetetlen emléket, olvasmányosan idézi fel őzek, szarvasok, foglyok, túzokok, récék, vaddisznók, rókák és nyulak elejtésének izgalmas történetét. A szerzőt vadászútjai során nem hagyta hidegen a táj szépsége sem, erről tanúskodnak lírai természetleírásai. Az írásokat 43 fotó egészíti ki.

Amikor Nyirő József 1924-ben, az ismeretlenségből előlépve, leteszi a Jézusfaragó ember c. novelláskötetét a magyar olvasóközönség asztalára, nem sejtheti, hogy olyan kötetet tett le e sokat látott „asztalra”, amelyet majdan többen a nyirői életmű csúcsának tartanak... Szokatlan dolog ez, mintha az operaénekes már az első fellépésén kiénekelné a magas C-t. Szokatlan és kényes, mert igaz ugyan, hogy lenyűgözi a közönséget, de egyúttal magasra is teszi a mércét. Hogy az éppen csak megszületett erdélyi magyar irodalom részéről erőteljes felütés volt ez a könyv, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan neves kritikusok méltatják lelkesen és elismerően, mint Németh László vagy Jancsó Béla. A tekintetben is mérföldkő e mű, hogy nyitánya egy olyan sorozatnak, amely rövid időn belül a két világháború közötti magyar irodalom egyik kedvenc témájává avatja a Trianonnal idegen impérium alatt rekedt Székelyföldet és székelységet. „A székelyek emelt elmével járnak. Nem barom mellett baktató parasztok ők, hanem Isten jobbjának árnyékai, kiknek értelme röptében táplálkozik, mint a fecske” - olvashatjuk mindjárt az első oldalon. És valóban, Nyirő székelyei e novellákban nem hétköznapi emberek, hanem mitikus hősök mitikus időben és térben. De a görögök óta tudjuk, hogy a mítoszok hőseinek élete távolról sem fenékig tejfel... Viszont lebilincselő olvasmány. A javából.

A Lazi Könyvkiadó a rendíthetetlen hazafi, frontharcos, a Kárpátok nagy vadásza, Maderspach Viktor életművének újabb darabjával, a "Páreng-Retyezát-Vadászataim a Déli-Kárpátokban" című munkájával örvendezteti meg mindazon olvasóit, akiket érdekelnek ennek a rendkívüli embernek az írásai. Könyve a vadászati irodalom egyik gyöngyszeme, amely nem csak a vadászok és természetbarátok számára, hanem mindenkinek maradandó élményt nyújt. Maderspach Viktor, a medvevadászatok hőse apróbb vadakra is szívesen vadászott. Családja erdélyi birtokai, Nagy-Magyarország, de talán Európa legpompásabb és legérdekesebb hegyvadonjai a Kárpátokban terültek el, így már gyermekkorában hatalmába kerítette a vadászat szenvedélye. Írásaiban igen olvasmányosan és szenvedélyesen idézi fel egy-egy nyuszt, zerge, szarvas, farkas és nem utolsósorban medve elejtésének kalandját. Elbeszéléseiből kitűnik, hogy rendíthetetlen vadászszenvedélyét mindig össze tudta egyeztetni a természet és az állatok szeretetével, védelmével. Izgalmas, olvasmányos történetei következetes és követendő vadászetikát sugallnak. Nem véletlen, hogy ezen kötetéhez jó barátja, Kittenberger Kálmán írt előszót. A vadászatokat megörökítő írások az eredeti fotók kíséretében jelennek meg.

"A világ megváltoztatható? Igen! Van megoldás!" Valóban paradigmaváltás küszöbén, egy új világszemlélet kezdetén vagyunk? Mi lenne, ha a világ tényleg megváltozna? Képzeljenek el egy olyan világot, ahol a jótett már nem is olyan nagy dolog. Ahol bárki odaadhatja a drága irhakabátját egy csavargónak, egy másik meg a kocsiját egy rászorulónak. Ahol az erőszak és a gyilkosság annyira megritkul, hogy a rendőröknek alig akad dolguk. Ahol egyetlen kisfiú ötlete az egész világot megváltoztathatja... Egy kaliforniai iskolában nem mindennapi feladatot kapnak a gyerekek új tanáruktól. Váltsák meg a világot, vagy legalábbis álljanak elő valamivel, ami jobbá tehetné azt. A diákok többsége értelmetlennek találja a feladatot, a tizenegy éves Trevor azonban nagyon is komolyan veszi, és példátlan eltökéltséggel nekilát, hogy megvalósítsa, amit eltervezett... Elgondolása pofonegyszerű: tégy jót három emberrel, és ahelyett hogy viszonzást várnál tőlük, kérd meg őket, adják tovább másik három valakinek. A kis Trevor szerint, ha mindenki átveszi az "add tovább" elvet, akkor előbb-utóbb a Föld minden emberéhez el kell, hogy jusson a segítségnyújtás. Miközben a regényből megtudhatjuk, hogyan működik a kisfiú ötlete a saját életében és környezetében, az író kiválóan rávilágít arra, hogy manapság mennyire inkább a saját önző érdekeinkkel vagyunk elfoglalva, pedig mindnyájunkban ott van a jóság, a segítségnyújtás lehetősége. A regényből film is készült nagyszerű színészekkel, "A jövő kezdete" címmel. A könyv és a film hatására pedig "add tovább" mozgalmak" indultak a világ nagyvárosaiban.

Georges Duroy leszerelt őrmester mindössze néhány frankkal a zsebében érkezik Párizsba. Egykori bajtársa szerez számára állást egy helyi lapnál. Ifjú hősünknek nincs különösebb tapasztalata a tollforgatás terén, ezért eleinte barátjának felesége, Madeleine segít rajta. Ám nem ő az egyetlen nő, akinek a rendkívül ambíciózus és nem kevésbé vonzó Georges igénybe veszi a segítségét. A férfi hamar felismeri ugyanis, hogy az érvényesülés legegyszerűbb útja Párizsban a női szalonokon - esetenként hálószobákon - keresztül vezet. Ezzel egy nem mindennapi karriertörténet veszi kezdetét, melyet a szerző csípős iróniával és érzéki megjelenítő erővel mutat be. Sokan úgy tartják, ez Maupassant legteljesebb regénye, melyben leginkább megmutatkozik páratlan társadalom- és lélekábrázoló képessége, éles szatírája. A regényt többször is megfilmesítették már világszerte. A legújabb filmváltozat az Alkonyat-sagával ismertté vált Robert Pattinson főszereplésével készült, és egyes jeleneteit Budapesten forgatták.

Mi, kommunisták, különleges anyagból vagyunk gyúrva.Tartsuk magasra a vörös zászlót, ha 99%-unk belepusztul is.Szedjük fel a régi, kapitalista vasúti síneket, s rakjunk helyettük újakat, amelyek megfelelnek az új kor szellemének!Isten nélkül és imádság nélkül, de műtrágyával és traktorral!Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség!Teljesítsük négy év alatt az ötéves tervet!Akkor győznek a forradalmak, ha vértől vöröslenek a folyók; érdemes is vért ontani, ha tökéletes emberi társadalom a jutalma.A kötetben az elképzelt kommunizmus és a megélt szocializmus szlogenjeit, szállóigéit gyűjtöttük csokorba, amelyek mára már szinte nevetségesnek hatnak (ám aki átélte, az legfeljebb csak kínjában mosolygott). Tartalmaz a kötet jellegzetes mozgalmi dalokat, rendszerhű költeményt és a kommunizmus vezetőiről szóló ömlengéseket, de a szocialista szatíra és rendszerkritika korai megjelenéseit is, a korszak filmjeiben, vicceiben.

Árpád népe sok harc és viszontagság után megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit tévesen a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

Szabó Dezső főműve, "Az elsodort falu" megírása után rögtön elkezdte írni a folytatást. A "Megered az eső" az 1918/19. évi magyarországi forradalmakat - pontosabban e forradalmak elsikkasztását - ábrázolta. A regény hősei a tabáni Hadnagy utcai házacska lakói, a lecsúszott Kovács család tagjai tulajdonképpen az író saját családjának jellemző alakjai. Ezek az egy gyökerű, időnként egy tűzhely körül összegyűlő, mégis megannyi életpályát megtestesítő sorsok, illetve a hozzájuk közel állók figurái alkotják azt a panoptikumot, amelyben Szabó Dezső az 1918 őszi és az 1919 tavaszi forradalmakat a maguk teljességében és eltorzult mivoltában jeleníti meg. A mű bemutatja, hogy a világháborúból vesztesen kikerülő, fenekestül fölfordult ország, s kivált a főváros népe miként éli meg a "feje fölött történő" forradalmat, pontosabban a forradalom kisajátítását. Az író hihetetlen beleérző képességgel éli át és láttatja az elgyötört és elbutított, megvadított és pillanatokra mégis ki-kijózanodó tömeget; az elkeseredést kihasználó, hataloméhes új elit formálódását. Vagyis azt mutatja meg, hogy az eltűnő régi uralkodó osztály után nem egy nemzeti megújulással jelentkező, hivatására érdemes politikusréteg formálódik, hanem a nemzeti forradalom elmaradása okán ennek épp egy groteszk karikatúrája jön létre. A regényt ugyanaz a nyelvi gazdagság, kifejezőerő és utánozhatatlan stílus jellemzi, amely az író korábbi műveiben is lenyűgözte olvasóit.

„A kórus ropog az embertestek súlya alatt. A legények feszesen állanak ragyogó fehér harisnyában, vikszolt csizmában, díszesen hímzett lájbiban, és kicsattanó orcájukon süt a nap. Suttogás morajlik a templom boltívei alatt, és szemek röpködnek minden felé. (…) A vendég papnék közt két kicsinyét kézen fogva vezetve jön az új papné. Törékeny, fiatal asszony. - Be szép a lelkem! - motyogják a vénasszonyok. - Tényleg szép! - kíséri mohó férfiszemmel a főbíró is." Így kezdődött Botár Béla tiszteletes bevonulása új szolgálati helyére. És ha a kórus ropog is az emberek súlya alatt, vajon a templom és papja, a falu és népe lélekben elég erősek-e ahhoz, hogy ellenálljanak a mostoha idők, az új és idegen államhatalom vesztüket akaró erőszakos nyomásának? S ha ők igen, a szép tiszteletesné igen-e a kevésbé erőszakos, de annál veszedelmesebb kísértésnek? Nyirő József a harmincas évek mozgalmas, megpróbáltatásokban nem, de egyebekben igencsak szűkölködő székely világát tárja elénk e regény lapjain, s ad nem mindig megnyugtató választ fenti kérdéseinkre. Azt mindenesetre le kell szögeznünk, hogy a történet nem kitalált, mindennemű hasonlóság a valósággal (esetenként napjaink valóságával is) nem a véletlen műve…

Walter Hartright tehetséges festő lehetne, de szerény rajztanárként kénytelen tengetni életét. Rég megszokta, hogy érzelmeit a kabátjával együtt az előtérben hagyja, mikor előkelő családok kisasszonykáit tanítja a rajzolás alapjaira. A magára erőltetett fegyelem azonban csődöt mond, amikor elszegődik a cumberlandi Limmeridge House-ba két úrihölgy mellé. Az egyik, a szókimondó, tűzrőlpattant Marian akár az életét is adná imádott húgáért, a szép, gyöngéd, szelíd, merengő Lauráért, aki művészi hajlamait az akvarellfestészetben szeretné kamatoztatni. Megtörténik hát a baleset, kölcsönös szerelem szövődik Walter, és a rangban-vagyonban felette álló szép kisasszony között. Ám Laura jegyben jár. Választottja, Sir Percival Glyde látszólag maga a nagyúri kifinomultság és figyelem, a lány mégis megérez valamit abból, hogy e frigyből csak rossz származhat. Mivel azonban ekkoriban egy nőnek nemigen lehet önálló akarata, férjhez megy a baronethez. Ezzel aztán elszabadul a pokol. A szó szoros értelmében, mert az újdonsült férjnek ördögi segítője is akad, Fosca gróf, aki olasz titkos társaságok tagja. A két minden hájjal megkent gazember Laura örökségére pályázik, ehhez azonban el kell tenni őt láb alól. Vagy mégsem? Hátha egy hasonmás is megteszi helyette, a titokzatos fehér ruhás nő... Walter elszánt harcot folytat a két hétpróbás gazember ellen, hogy visszaadja szerelme személyazonosságát... A regény megjelenésekor elsöprő sikert aratott. Collinsnak, Dickens közeli barátjának a kisujjában van az írás mestersége, finoman megrajzolt hangulatai, természetleírásai tele vannak színekkel, fényekkel és árnyakkal, impresszionista vibrálással. A mesterien megszerkesztett történet letehetetlenül izgalmas, lidérces álmok, kákával benőtt, sötét tavak fokozzák rossz előérzetünket.

"Az esztendő minden hónapjának, sőt minden hetének megvan a maga jelentősége vadászati szempontból az olyan vadász számára, aki hazánk földrajzi, éghajlati és állattani viszonyait és a vadászható állatok természetrajzát s életmódját ismeri, és aki vadászni szeret; nem is szólva arról, hogy a vad óvása, gondozása, figyelemmel kísérése és megismerése céljából sohasem lehetünk kinn eleget vadászterületeinken. Hála a sors kegyének, kivehettem a részemet a vadászat örömeiből, eddig egész életemen át, bőségesen. Minden kínálkozó és elérhető alkalmat keresve és kihasználva, hazánknak csaknem minden részét bejárva, évről évre, újév napjától szilveszter estéjéig, télen, nyáron, tavasszal, ősszel, mindig vadásztam, és áldom érte a gondviselést, hogy megtehettem. Semmiről se beszélgetek oly szívesen, mint vadászai dolgokról! Akiről tudom, hogy kellő érdeklődéssel hallgatja, annak szívesen mesélek egyet-mást vadászmúltam emlékeiből, s ezért az elbeszéléseim megírása is nagy örömöt szerzett nekem. S ha ebből az örömből, a vadászat, a természet és az állatvilág iránti nagy szeretetemből valami az Olvasóra is ráragad, érdemes volt megírnom e könyvet." (a Szerző)

Titokzatos, szép özvegy öltözik az elhagyatott wildfelli udvarházba fiával és mogorva komornájával, és igyekszik tartani a távolságot mindenkitől. Csakhogy a vidéki kisnemesség nem arról híres, hogy új szomszédjait békén hagyja, ezért aztán szinte ráerőszakolják magukat Mrs. Grahamre, s hamarosan a fő beszédtéma az ő korábbi élete lesz, melyről vajmi keveset tudnak a fecsegő hölgyek. Gilbert Markham, egy módos gazdálkodó fia, aki mindeddig egy helyi lányka, Elizának udvarolt, érzékenyen reagál Helen intellektusára, s egyre inkább vonzódik a titokzatos hölgyhöz. Nemsokára -talán Eliza bosszújaként- rosszindulatú pletykák kezdenek el terjengeni Helenről és gyakori látogatójáról, Mr. Lawrence-ről. Markham meggyanúsítja a nőt, hogy Lawrence-et szereti. Helen válaszképpen odaadja neki lánykora óta vezetett naplóját, melynek végéből előbb pár lapot sietve kitép... A regény bizonyos értelemben Anne Brontë válasza nővérei regényeire, szerelemről és házasságról, megcsalásról és megcsalatásról, fájdalomról és megbocsátásról, mely bátor szókimondásával megkérdőjelezte a kor erkölcseit és jogrendszerét, s ezzel az egyik első feminista műnek minősül. Mit számít a vagyon, ha nincs szerelem? Mit számít a szerelem, ha nincs mód alaposan megismerni a házasság előtt azt, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál a romantikus lelkületű hősnő?