Lazi Kiadó strana 6 z 8

1989, Székelyföld, Románia. A diktatúra legsötétebb éve. Almási Levente székely vadőr sosem akart hős lenni. Ő csak élni akart tisztességesen, ember módjára. De nem hagyták. Mikoröccsét egy Nicolae Ceausescu által megsebzett medve megöli, bosszút esküszik. Ha a vezér legközelebb az ő területére jön medvére vadászni, lelövi! Ám a merénylet balul sikerül, és Leventének menekülnie kell. Most már őrá vadásznak. Először a Kárpátok rengetegében, majdegy másik, nem kevésbé veszedelmes vadonban, Bukarestben. Minden erejére, bátorságára, na meg a székely furfangra is szüksége van, hogy túlélje az ellene indított hajtóvadászatot. Jó és rossz emberek keresztezik útját. És medvék, melyeket annyira tisztel és szeret. Még Bukarestben is rátalál egy kedves rab medvére. Van-e szabadulás reménytelen helyzetéből? Van-e még visszaút az imádott Székelyföldre, szeretett erdei és medvéi közé? Van-e fikarcnyi esélye a kisembernek a hatalom fogaskerekei között? Sikerülhet-e mégis bosszút állnia? Leventeészrevétlenül részesévé válik a történelemnek, szürke, ám nem jelentéktelen szereplőjévé, bár erről senkinek sem mesél. Mertő tényleg nem akart hős lenni...

1466 telén Mátyás király nagy gondban van. Üres a kincstár, már az udvartartás költségeire sem telik. Pénz kellene, de honnan? Minden oldalról háború fenyeget, egyszer az osztrák, máskor a cseh vagy éppen a moldvai sereg támad az országra. A török a Délvidéket dúlja, a pápa egyre inkább sürgeti, hogy ígérete szerint indítson hadjáratot volt apósa, az eretnek huszitákat pártoló cseh uralkodó ellen. De miből? A körmöci kamaraispánnak az utolsó percben támad egy ravasz ötlete, mivel tölthetnék meg a királyság üres kasszáját. Meg kell változtatni az adókról szóló törvényeket, új adókat kivetni, ehhez csupán az országgyűlés jóváhagyása szükséges, ami akár erőszakkal is megszerezhető. Csakhogy ki szeretne többet fizetni? Az adóemelés ellen lázadoznak a nagyurak és a közrendűek országszerte. A legnagyobb az elégedetlenség Erdélyben, ahol már az új királyt is kiszemelték. Ebben a háborgó világban a Boszorkánykör leányai ismét az események középpontjában találják magukat. Nem is sejtik, milyen veszélyek leselkednek rájuk, amíg a saját bőrükön nem érzik, mennyire útban vannak valakiknek. Már otthonuk, a tokaji vár falai sem nyújthatnak elegendő védelmet számukra. Sorsuk a forrongó Erdélybe vezeti őket, ahol újabb viszontagságokkal találják szemben magukat. Politikai cselszövések és hatalmi harcok közepette egymástól távol, külön-külön kell boldogulniuk. Ám az intrika, ármány és zsarolás árnyékában nemcsak a lázadás, de a szerelem lángjai is fellobbannak...

Jane Austen után csupán hat teljes regény maradt és néhány töredék, ám e viszonylag kis életmű páratlan és időtálló sorokkal gazdagította az irodalmat. Legismertebb és sok kritikus szerint legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet című regény. Mint Austen többi művét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá. A regény szűk társadalmi körben mozog, de pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. A jómódú Mr. Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van. Jane, a legidősebb szép és kedves, bele is szeret Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak hogy kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű húgával, de barátját is lebeszéli a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul ítéli meg Darcyt, s amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa gőgösségét és kikosarazza. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi lesznek, mire természetesen a másik pár boldogságának sincs többé akadálya.

Benkő László Mátyás királyról szóló trilógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus és részrehajlás nélküli bemutatására. A szerző olvasmányos, regényes formában, de a történettudomány által feltárt adatokra építve ábrázolja a kor szinte összes magyarországi vonatkozású politikai szereplőjének tetteit, a korabeli politikát meghatározó egyéb tényezőket és mozgatórugókat. Az intrika, a rosszindulat, a vagyon utáni hajsza ugyancsak fontos szerepet játszik a műben. Az első kötet nemcsak Mátyás életét mutatja be születésétől a trónra kerüléséig, hanem apja, Hunyadi János legnagyobb győzelmeit, valamint magyarországi és külhoni ellenségeinek szerepét is. A fiktív szereplőket is felvonultató történetből megismerhetjük Mátyás művelt fiatalemberré, lovaggá érésének mozzanatait. Megtudhatjuk, kik tanították és nevelték, s trónra lépéséig miként alakult Mátyás szeme előtt a politika, mely tényezők befolyásolták a Magyar Királyság sorsát - s emellett a felserdülő ifjú első szerelmi élményeiről is eleven képet kapunk.

A Bibliában számtalan, a mindennapi életünkkel kapcsolatos jó tanácsot, mindannyiunk számára megfontolandó útmutatást találunk. Kötetünkben az Ószövetség négy bölcsességi könyvéből (Példabeszédek, Prédikátor, Bölcsesség, Sirák fia) válogattunk tanulságos mondásokat, amelyek rámutatnak a balga és a bölcs ember jellemzőire. Miben különbözik a balga és a bölcs, hogyan viszonyul a többi emberhez, miképpen viselkedik megszokott és váratlan helyzetekben? A visszatérő legfőbb témák a bölcsesség dicsérete, óvás a balgaságtól, az igaz út megtalálása, ám ezek mellett sok egyéb kérdéskört is érintenek a kötetben található bölcsességmondások: élet és halál, mulandóság, férfi és asszony viszonya, barátok, boldog élet, valódi gazdagság, a szívünk és a beszédünk, viselkedésünk összhangja. Ószövetségi elődeink nyomába szegődve válasszuk mi is a bölcsességet, járjunk az okos és igaz ember útján! "Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet." "Intő szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik." "Az igazságos ember eljut az életre, a gonosz követése a halálba vezet." "A bölcs tanítása az élet forrása a halál hálójának elkerülésére."

A regény hőse az a bizonyos "jobb lator", aki Jézus mellett halt meg a Golgotán. Ki is ez a galileai Kaleb, hogyan jutott a keresztfára, mit látott maga körül az országban, és hogyan élte le az életét Jézus kortársaként? Ezekre a kérdésekre maga Kaleb ad választ, miközben elmeséli színes, kalandos életét. Kaleb egy pimasz és erotikusan túlfűtött, életvidám csavargó, aki nagy lelkesedéssel igyekszik becsapni a hiszékeny embereket, miközben útja többször is keresztezi a Megváltóét. Eleinte azt gondolja, hogy Jézus is csak olyan szélhámos, mint ő - legfeljebb kevésbé jó az üzleti érzéke -, ezért elhatározza, hogy felajánlja neki a segítségét, és csatlakozik hozzá. Mikor ráébred, milyen hatalommal bír, már inkább elkerülné, ám a sors ismét mellé tereli, amikor kiválasztják a két lator egyikének, akit Jézussal együtt megfeszítenek. Miért éppen rá esik a választás? Talán mert valamilyen szempontból különleges, "mint a tök a dinnyeföldön"? Campanile alkotása a jól ismert történetet szokatlan, humoros szemszögből mutatja be, s nemcsak íróként, filmrendezőként is jegyzi a töretlen életörömöt megtestesítő lator keserédes történetét.

Az Árpád-ház uralkodásának utolsó évtizedeiben megerősödő főúri családok az első magyar uralkodódinasztia kihalása (1301) után, kihasználva a királyjelöltek közötti trónharcot, még nagyobb hatalomra tettek szert. Nem véletlenül nevezzük ezt az időszakot a kiskirályok korának. Az egyik legnagyobb hatalmú oligarcha, Csák Máté, mint azt a régi iratokból és krónikákból tudjuk, az ország egyik leggátlástalanabb és leggonoszabb embere volt, aki évtizedeken át sikerrel szállt szembe magyar és külországbeli királyokkal, az egyházzal és saját népével is. Az általa uralt területeken királyként viselkedett, adókat szedett, pénzt veretett, sőt önálló külpolitikát is folytatott, háborúba keveredve például Luxemburgi János cseh királlyal is. Nem ismert könyörületet, és gátlástalanul gyarapította birtokait. Még az egyház és a pápa, valamint az egyre több főúri család által támogatott, mind nagyobb hatalommal rendelkező első Anjou-királyunk, Károly Róbert sem tudta legyőzni a felvidéki oligarchát. Regényünk bemutatja a nagyhatalmú főurak és Károly Róbert közötti küzdelmet. De ugyanilyen lényeges az a cselekményszál is, amely azoknak a bosszújáról szól, akiket esztendőkkel korábban a kegyetlen trencséni nagyúr megalázott, kifosztott és földönfutóvá tett. Mert mindig voltak és vannak, akik nem felejtenek, s a bosszú beteljesítésére sokáig képesek várni...

Maderspach Viktor mindent tud, amit egy igazi medvevadásznak tudnia kell: ismeri e nagyvad táplálkozási, szaporodási szokásait, a többi vadhoz és az emberhez fűződő viszonyát. Élvezetes vadászkalandjai, olvasmányosságuk mellett következetes és követendő vadászetikát is sugallnak.

Maderspach Viktor mindent tud, amit egy igazi medvevadásznak tudnia kell: ismeri e nagyvad táplálkozási, szaporodási szokásait, a többi vadhoz és az emberhez fűződő viszonyát. Élvezetes vadászkalandjai, olvasmányosságuk mellett következetes és követendő vadászetikát is sugallnak.

Minden ember a boldogságra törekszik. Ebben az ókortól kezdve napjainkig megegyeznek a filozófusok, teológusok és pszichológusok éppúgy, mint nagy íróink. Anselm Grün könyve az egészséges élet spirituális gyakorlatáról és a boldogság művészetéről szól. A világirodalom egyik leghíresebb szövegében, a hegyi beszédben leírt nyolc boldogságon keresztül mutatja meg az utat, amely egy értelmes és boldog élethez vezet. A szerző - a münsterschwarzachi apátság szerzetese, lelki tanácsadó és kurzusvezető, akinek könyveit több millióan olvassák világszerte - a boldogmondásokat mesterien és életközelien úgy fejti ki, mint a sikeres és egészséges élethez szükséges gyakorlat útját. A könyv iránymutatást jelent mindazoknak, akik szeretnének boldogok és megelégedettek lenni, és mindezt hajlandóak - önmagukon túlmutatva - nyitottan és őszintén keresni. Maga a szerző így fogalmaz: "a boldogság rejtélyes, mélyértelmű és jelentős." Fedezzük fel együtt Anselm Grünnel a boldogság egy olyan arcát, amelyet eddig még talán nem is ismertünk!

A méltatlanul elfeledett magyar vadász, Iglódy Gyula (1885-1966) Nagyszebenben született nagypolgári család gyermekeként. Apja, aki szenvedélyes vadász volt, már kisgyermekkorától kezdve elvitte vadászataira. Az így szerzett élmények eredményezték, hogy a természet, az állatok és a vadászat iránti szeretete haláláig elkísérte. Hivatásának először a katonai pályát választotta, ám az I. világháború alatt fogságba esett. Miután hazaszökött, elfogadta a Románia utazási iroda vadászati osztályának vezetését. Bérvadászatokat szervezett, vadászterületeket jelölt ki és adott bérbe, melyekhez nemcsak az iroda fővadas területe, a brosteni uradalmi birtok, hanem saját bérleményei is segítségére voltak. Igazgatása alatt a brosteni vadászterület vadászkörökben igencsak híressé vált. Intézte a terület ügyes-bajos dolgait, de mellette szenvedélyesen vadászott is. Sok időt töltött magasleseken és kunyhókban, hogy minél jobban megfigyelhesse az állatokat. Vadászemlékeiből állította össze e kötetet, mely eredetileg németül jelent meg, s az író barátja, gróf Pálffy Pál segítette a kiadását.

Az indiai származású Selvarajan Yesudian e híres művében a tökéletes egészség megszerzésének és megőrzésének módszereit ismerteti, bizonyítva a hatha jóga testet-lelket egyaránt gyógyító erejét. Húszéves korában „belső indíttatásra” hosszabb európai útra indult, melynek elsődleges céljaként a keleti kultúra és a nyugati életmód összekapcsolását jelölte meg. Ebben volt segítségére Haich Erzsébet, akivel sikerült úgy összeállítaniuk a gyakorlatokat, hogy „megfeleljenek azoknak a nyugatiaknak, akik céltalan és túlzott elfoglaltságuk mellett hajlandók egy kevés időt egészségüknek is szentelni”. Könyvükben megmagyarázzák a hatha jóga lényegét, illetve rámutatnak azokra a pontokra, melyekben eltér a többi jógától. Leszögezik, hogy „aki a hatha jóga szabályait megtartja, az sohasem lesz beteg és késő öregségéig vasegészségnek örvend”. A rendszeres hatha jógázók legyőzik félelmeiket, uralkodni tudnak testük felett, ezenkívül elsajátítják az egyik legfontosabbat: a helyes légzést. A légzőgyakorlatok és ászánák (testtartások) fotókkal illusztrált, pontos leírása mellett ismerteti a kötet az egyes gyakorlatok végrehajtási módját és jótékony élettani, illetve gyógyító hatását. A huszonegy hétre bontott és táblázatos formában közreadott gyakorlatsorokat mindenki aszerint gyakorolhatja, hogy milyen eredményt akar vele elérni. Az európai ember élettempójához, szemléletéhez igazított jógakönyv minden, a természetes életmód iránt fogékony olvasónak ajánlott.

1047-ben járunk, I. András király a trónjáról letaszított Orseolo Péter után átvette az ország vezetését. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a züllés és bomlás állapotába került államot stabilizálja, a belső rendet megszilárdítsa, és a törvényességet visszaállítsa. András szakít az elődje által az országra erőltetett német törvényekkel, és újból I. Istvánét helyezi érvénybe. Ám a legnagyobb belső problémát az jelenti számára, hogy a nép jelentős része az ősi törvények és szokások, valamint az ősi vallás visszaállítását követeli. A király tudja, hogy a belső ellenzék legfőbb vezére Vata, de jó diplomáciai érzékkel inkább tanácsadóként maga mellé állítja, miközben a többiekkel kegyetlenül leszámol. Ám a Szent Római Birodalom császára, III. Henrik továbbra sem mond le arról, hogy Magyarországot vazallusként államához csatolja. Adjon-e engedményt András király a németeknek, s ha igen, mennyit? Vagy jobban teszi, ha háborúra? András az öccsét, a kiváló hadvezért, Bélát visszahívja Krakkóból, hogy ő irányítsa a magyar hadsereget. De meddig tud két ilyen nagy formátumú személyiség érdemben együttműködni? Az eddigi kötetekben megismert szereplők személyes sorsa is folytatódik. Találkozhatunk Vata vezérrel, Rásdival és családtagjaival, s egy különleges asszonnyal, aki a magyar seregben nyomolvasóként és felderítőként teszi a dolgát. Örkény, Béla herceg szolga-barátja sem maradhat ki a felsorolásból, akinek személyes sorsa majd folytatódik a Szent László-trilógiában. E kötettel válik teljessé a magyar államalapítást és a lázadások korát felidéző Vér és kereszt-trilógia, valamint a Káosz és rend első két kötete után a csaknem nyolc évtizedet felölelő történelmi regénysorozat.

A tájnak baljóslatú és veszendő hangulata volt, és veszendő volt az a kis figura is, az utas, aki botjára támaszkodva ment át a tájon, feje fölött a hold világa. Ki ez a veszendő utas, és vajon merre van ez a titokzatos holdvilágos táj? E kérdésekre sokféle válasza van ennek a különleges, mélyen rétegzett regénynek, mely egyfelől mély szimbólumokat rejtő bölcsészettudományi kincsesbánya, másfelől a könnyed lektűr jegyeit magán viselő, finom humorú, komplex alkotás. Szerb Antal e műve első megjelenésekor már elismert írónak számított. Noha esszéi és irodalomtörténeti munkái is időtállóak, nevét mégis elsősorban regényei miatt ismeri a szélesebb közönség: ezek közül is talán az Utas és holdvilágot övezi a legnagyobb kultusz. Több nyelvre lefordították, emellett készült már belőle színdarab, film és rádiójáték is. Főszereplője, Mihály olaszországi nászútjukon magára hagyja feleségét, mert a velencei sikátorok kínzó vágyat, ellenállhatatlan nosztalgiát ébresztenek benne elveszett kamaszkora iránt. Ifjúságának legszebb, de szépségében borzongató, misztikával és tragédiával átitatott periódusához próbál meg visszakapcsolódni, melyet a regényben jelképessé vált Ulpius-házban töltött, és amit már lezártnak hitt. Útját immár egyedül folytatja emlékek, intuíciók nyomán, véletlenek sodrásában, és közben nem csupán az olasz táj tárul fel előtte, hanem önmaga keresésében saját sorsának tragikumára is végérvényesen rádöbben.

Horthy István, a kormányzó fia saját erejéből és eredményesen végezte el a középiskolát és az egyetemet magyar földön, és soha nem használta ki azt, hogy az apja a Magyar Királyság első embere. Istvánt nem érdekelte a politika, műszaki ember volt, autó- és motorversenyző, aki elment Amerikába is, hogy egyszerű munkásként dolgozzon a Ford autógyárban. Amatőr repülőből lassan profivá képezte ki magát. A legnagyobb magyar gépgyár embereként, ha üzletet akart kötni Indiában, akkor felült egyszemélyes sportgépére, és elrepült Bombaybe. Amikor végre rátalált élete párjára, akkor is egy kis repülőgéppel mentek nászútra, körberepülve a Földközi-tengert. István maga volt a pontosság, az alaposság mintaképe, mindig betartotta a szavát, és végig becsületes maradt. Akkor is, amikor apja megtette őt a saját helyettesének, és fontos állami feladatokat kapott. Aztán kiküldték a frontra, ahol vadászpilótaként szállt szembe a szovjet repülőkkel... Ez hibának bizonyult, mert egy napon végzetes baleset érte: gépe lezuhant és ő is odaveszett. Halálának körülményei sokak számára még ma sem egyértelműek, egymást érik a különféle összeesküvés-elméletek. A szerző érdekfeszítően vetíti elénk annak az embernek az életútját, aki egykor Magyarország második közjogi méltósága, legfontosabb embere volt, aki szembeszállt volna a német és magyar nácikkal is, és ezért - ha életben marad - örökre megváltoztathatta volna hazánk történelmét.

Emily Albright számtalan katasztrofális randevú után úgy dönt, leszámol a szerelemmel. Inkább a karosszékbe kuporodik a Büszkeség és balítélettel, és idejét Mr. Darcyval, Jane Austen fess, tiszteletreméltó és szenvedélyes regényhősével tölti. Ilyenformán tehát, amikor barátnője egy vad bulira hívja Mexikóba, a Margarita koktélok és férfiak világába, Emily inkább Angliába utazik, hogy részt vegyen egy Jane Austen-rajongóknak szervezett kiránduláson, ahol reményei szerint elmerülhet a romantika és Jane Austen világában. Azonban semmi nem úgy alakul, ahogyan Emily képzelte, az utazás váratlan fordulatokat hoz az életébe. S bár nem mással találkozik, mint álmai férfijával, Mr. Darcyval, ám megismeri a nyers modorú, de két lábbal a földön járó újságírót, Spike Hargreavest is. Vajon minden nő álomférfija, Mr. Darcy be tudná tölteni egy mai nő vágyait? A múlt romantikus világa tényleg nemesebb a modern valóságnál? Vajon a kellemetlen természetű oknyomozó újságíró valóban az, akinek látszik? Emily végül nem a nyüzsgő New Yorkban, hanem az öreg kontinensen kapja meg azokat a válaszokat, amelyek miatt kénytelen megváltoztatni addigi nézeteit a férfiakkal kapcsolatban.