Lazi Kiadó strana 5 z 8

Tormay Cécile büszke volt magyarságára, és szívén viselte a magyar nép sorsát. Korának nemcsak irodalmi, de politikai szempontból is meghatározó alakja volt. E válogatáskötet huszonnégy olyan elbeszélését tartalmazza, amelyek a történelem, elsősorban a magyar történelem eseményeihez kapcsolódnak. A címadó kisregény Petneházy Dávid kuruc ezredesnek állít emléket, aki részt vett a Buda visszafoglalásáért vívott 1686-os küzdelemben. Hősiessége, hazaszeretete legendás. Ellenpéldaként ott van a Tépett atilla című elbeszélés kevésbé jellemes alakja: az a katona, aki elárulta hazáját az 1848-49-es harcok idején. Tormay saját korát sem tartja éppen a hősök korának, a Megállt az órában megfogalmazza elvágyódását dédanyái idejébe. Ebben az írásában "A régi ház hangulatai élednek föl újra, s ősök és régi álomismerősök fogják meg az ember kezét" - fogalmaz Hankiss János. A társadalmon, a nemzeti sorson belül persze ott van az egyén, az egyéni sors is: a fiatalság utáni vágy az Álmokban, az öregség megbélyegezettsége A boszorkányban, a viszonzatlan érzelmek az Apródszerelemben. Mint minden írásában, ezekben is nagy hangsúlyt kap a nőiség, a nők szerepe. Petneházy hősiessége mögött ott van egy asszony ígérete, hogy csak akkor lesz az övé, "ha magyar lobogó leng Budán". Ez adja a legfőbb erőt a férfinak, hogy oroszlánként küzdjön. István királyunk mellett is ott van társa, Gizella, aki A sorsfolyón, a Dunán érkezik, és akivel együtt teszik le Magyarország politikai alapjait. Tormay több írásában is hangsúlyt fektet a magyar társadalom felelősségére: minden helyzetben és minden időben a haza az első és a legfontosabb. A legtöbb írása áthallásos és ma is időszerű. Az Aeterna Hungariában a kuruc és a labanc magyar nem tud megférni egymás mellett, vérbefagyva hagyják hát egymást a külföldi zsoldosok örömére, hisz ha megértené egymást a kétféle magyar, sose bírnának el velük... A könyv érdekessége, hogy több itt található írás, köztük a címadó Petneházy is, kötetben eddig nem került kiadásra.

"Áldott legyen az Isten, aki oly csodálatosan tudja éle­tünkben váltogatni az örömök és könnyek sorát, hogy ezáltal a lelkünket ismeretlen utakon a tökéletesség el­érésére vezeti." "Istent a könyvekben keressük, de az imában találunk rá: napjainkban sokan azért nem hisznek többé, mert nem imádkoznak." "Minél több szeretetet adsz, annál többet kapsz. A sze­retet mindent elfelejt, mindent megbocsát, és fenntartás nélkül ad mindent." Francesco Forgione, azaz Pietrelcinai Szent Pio atya stigmatizált szent volt, Krisztus sebeit viselte a testén. Emellett még számos további csodálatos jelenség is fűződik a személyéhez. Többek között azt tartották róla, hogy tud egyszerre két helyen is jelen lenni, rendelkezik a lélekbelátás képességével és a gyógyítás adományának is birtokában van. Élete szüntelen szenvedés és szolgálat volt, halála után pedig II. János Pál pápa avatta szentté, úgy jellemezve őt, mint aki arra hivatott, hogy "egészen különleges módon legyen a megváltás művének munkatársa". Egyénisége mindenkire hatással volt, aki csak ismerte, s fennmaradt szavai úgyszintén inspirálóan hatnak ma is. Ezekből válogat kötetünk oly módon, hogy az év minden napjára jusson egy-egy elgondolkodtató idézet, nemcsak a hívőknek, de mindazok számára is, akik rohanó világunkban egy kis megállásra, elmélkedésre vagy éppen lelki megerősítésre vágynak.

Benkő László Mátyás királyról írt ssorozatának befejező, negyedik kötete

Louisa May Alcott gyermekkorának emlékeiből merített, amikor megírta egyik legnépszerűbb regényét a négy March lányról, akik egy New-England-i kisvárosban élnek a polgárháború idején. Édesapjuk tábori lelkészként teljesít szolgálatot a fronton, miközben az ő "kisasszonyai" odahaza, édesanyjuk mellett veszik ki részüket a munkából. Meg, a legidősebb lány, a divat kedvelője, igazi hölgy szeretne lenni. A kissé fiús Jo leginkább olvasni szeret, az érzékeny és félénk Beth a muzsikához, a bájos kis Amy pedig a festészethez vonzódik. Miközben az apró dolgokban megbúvó boldogság fellelése, szeretet és szerelem hatja át mindennapjaikat, személyiségük folyamatosan érik. Otthoni kalandjaik, igyekezetük, amellyel a család jövedelmét próbálják növelni, barátságuk a szomszéd Laurence családdal és későbbi szerelmeik ma is lebilincselik üdeségükkel és fordulatos történetükkel az olvasót. Alcott regénye egy olyan világba visz el, ahol az ártatlanság, a báj, a tisztaság, a hűség és az önzetlenség olyan természetes, akár a szomjat oltó, hűs víz. Mindazoknak, akik mai, felgyorsult, elgépiesedett világunkban erre szomjaznak, valódi felüdülést fog jelenteni a könyv.

Amikor az utolsó visszatapsolás is megtörtént, és a lehulló függönyök eltakarják a nézők elől Puccini híres Pillangókisasszonyának magányos alakját, van-e bárki is a közönségből, aki ne gondolkozna el azon, mi lehetett a valós története annak a csodálatos nagaszakii gésának, aki ezt a híres operajátékot inspirálta? Ki volt valójában Pillangókisasszony? Ez az, ami emberek sokaságát foglalkoztatja világszerte, miután újra és újra megnézik a magával ragadó operát. Talán most végre feltárul az igazság ebben a könyvben, melyből megtudhatjuk, hogyan vált Csocso-szan Marujama legelragadóbb és legelegánsabb gésájává, és hogyan akadt meg rajta a szeme az amerikai tisztnek, Benjamin Pinkertonnak. Vajon valóban házasok voltak? És mi történt Csocso-szannal, miután Pinkerton elhagyta őt és visszatért Amerikába? Mi lett közös fiuk, Ken Pinkerton sorsa? Kimura Rei regényéhez Puccini operája adta az alapötletet, ezt továbbgondolva született meg ez a mélyen megindító történet, szerelemről, hűségről és az anyai szív szeretetének világot átfogó erejéről.

Jane Austen halála után majd' háromezer levelét semmisítették meg, így azokkal együtt odavesztek Jane életének titkai is. De vajon mi merült feledésbe? Emma Grant Austen-kutató mindig a szabályok szerint élt: házas, jó tanári állása van és tervezi az "előírt" két gyereket is. Ideális élete darabokra hullik, amikor férjét rajtakapja egy másik nővel. Austen-sugallta romantikus elképzeléseiről kiderül, hogy ostoba álmok. Emma elárulva és egyedül érzi magát. Amikor plagizálással vádolják, az állását is elveszíti, és Angliába utazik egy kétségbeesett küldetésre az eltűnt Jane Austen levelek után, azt remélve, hogy így helyreállíthatja megtépázott hírnevét. Egy remeteként élő özvegyasszony azt ígéri Emmának, hogy megmutatja neki a leveleket, ha megígéri, hogy megtartja Jane titkait, és végrehajt egy sor feladatot. A feladatok teljesítése közben Emma bejárja Jane Austen Angliáját, új szemmel néz az írónő és a saját életére, és összehozza a sors egy régi baráttal is... Miközben Emma felfedezi a legendás író legbelsőbb gondolatait és küzdelmeit, lassan ráeszmél, hogy Jane-nek mi oka volt a titkolózásra, és azt is megtapasztalja, mi a valódi lojalitás. Kacagtató, szívszorító és sziporkázó olvasmány.

Sam úgy érzi, torkig van a londoni életével. Barátjával való kapcsolata nem olyan, amilyennek lennie kellene, állatorvosi recepciósként végzett munkája sem teszi boldoggá. Azon kapja magát, hogy egy egyszerűbb és csendesebb életre vágyik, vidéken, állatokkal és gyerekekkel. Csakhogy a barátja éppen vele ellentétesen gondolkodik: ő szereti a londoni életet, az állatokért és a gyerekekért viszont nem különösebben rajong. Samnek tehát döntenie kell: a barátját választja-e vagy az álmait követi. Hogy nyugodtan át tudja gondolni a dolgokat, elhatározza, hogy a nagymamájához utazik vidékre. Azonban az élet Hope Greenben távolról sem nevezhető csendesnek vagy békésnek... Erről többek között Joe, a nyers modorú, zsémbes állatorvos (aki szinte csak az állatokkal barátságos), és David, a vidám kutyasétáltató gondoskodik... na meg a sok állat. És egy váratlan felfedezés: Sam kisbabát vár...

Rákosi Mátyás életrajzi regényével a szerző a magyar történelem talán legsötétebb fejezetét írta meg. Szégyenfoltja lett az országnak, lejáratója az amúgy sem igazán hiteles kommunista mozgalomnak. Ő volt a "magyar Sztálin", aki aztán életét tizenöt éves száműzetés után Magyarországtól több ezer kilométerre fejezte be. Tanulságos, hogyan lett a szorgalmas és okos, kétségtelenül jobb sorsra érdemes fiatalemberből, aki eleinte hitt a szabadságban és az emberiség fejlődésében, olyan hatalmi tényező, aki éppen ezt a fejlődést gátolta minden erővel. Ő, aki egykor rokonszenves tehetségével tűnt fel, hogyan lett elnyomó eszmék rabja, majd azok katonája? Aki azt hitte, előbb ő szenved a népéért, amelyet majd felemel, ha erre nyílik lehetősége, ám amikor eljött ennek az ideje, rémületes terrort vezetett be saját népe ellen. Politikai túlhatalom, elcsalt választások, az ellenfelek bedarálása, egész társadalmi osztályok felszámolása, likvidálása, majd egykori elvtársai fizikai megsemmisítése, kínzókamrák, besúgóhálózat, fegyveres erőszak, koncepciós perek - és mindez a "felszabadító" szovjet hatalom tevékeny segítségével zajlott annyi éven át. A könyv olvasója minderről pontos leírásokat kap, és arról is, hogyan reagált az ország népe a borzalmas időkben. De megismerjük a diktátor magánéletét, emberi (?) kapcsolatait, két vagy több arcát. A sok nyelven beszélő és író, a közvetlen érintkezésben elragadó ember bármikor félelmetes, pusztító vadállattá tudott változni, hogy aztán ismét visszatérjen megnyerő modorához. A kötet eloszlat sok félreértést vele kapcsolatban, a szerző idéz beszédeiből és leveleiből, legfőképpen pedig végre megvilágítja életének utolsó, szovjet száműzetésben eltöltött szakaszát. Akinek egykor mindene megvolt, az élete végén nyomorgott - felfoghatjuk ezt egyfajta társadalmi igazságszolgáltatásnak is.

1937-et írunk. Egy nyolcéves kislány, Lucy pónit szeretne karácsonyra, de ennyi erővel toronyórát is kérhetne lánccal, hisz édesapja halála után édesanyja és nagymamája neveli, és a családnak a puszta megélhetés is gondot jelent. Ám Lucy nem adja fel a reményt. Miközben keményen dolgozik, hogy édesanyja segítségére legyen a családi panzióban, szüntelenül álma megvalósulásáért imádkozik. Egy napon, karácsony közeledtével, egy gazdag pár száll meg náluk. Ahogy telik az idő, Lucy egyre több dolgot tud meg róluk, és ezáltal családját és saját magát is egyre jobban megismeri. Mindezek hatására rájön, hogy bármennyire is szeretné a pónit, amire még annál is jobban vágyik, az az, hogy édesanyja újból mosolyogni tudjon... De ki tudja? Talán a kislány mindkét kívánsága valóra válhat: hiszen a gyermeki hit oly erős, és a karácsony egyébként is a csodák ideje...

A 11. század zűrzavaros évtizedeibe röpít el bennünket Karczag György történelmi regénye, amikor az István király által megvakíttatott Vazul herceg leszármazottai vetélkedtek a magyar trónért. Sebő, az álmodozó balatoni halászlegény ezekben az árulásokkal és belharcokkal sújtott időkben veti le egyszerű nevét és ruháját, hogy új sorsot keresve Zákony nembeli Ivánként induljon el Béla király udvarába. Nem is sejti, hogy a nemesi nevet és ruhát reá testáló úrfi valójában halálra szánta, és csak a véletlennek köszönhető, hogy az igazi Zákony galád terve nem válik valóra. Sebő féltve őrzött titkára csupán egyetlenegy nagyúr jön rá, aki ettől fogva a szolgálatába kényszeríti. Az álnév és a kezdetben még túl szoros idegen gúnya lassan a sajátjává válik, és páncélként oltalmazza a nemesek ellenséges világában. Mire le tudja rázni magáról a bő évtizeddel korábban rákényszerített béklyót, már maga sem tudja, Sebő vagy Iván halt meg annak idején a Balaton parti nádasban... A fiatalon elhunyt Karczag György csupán három történelmi regényt írt, ám ezek a művei a műfaj igazi klasszikusai, amelyek évtizedek óta ejtik rabul a műfaj szerelmeseit, és jelentenek inspiráló példát a jelenkor szerzőinek. Az Árpád-triász kötetei közül elsőként Az idegen páncélbant veheti kezébe a Kedves Olvasó!

Ebben a könyvben én a rosszal nem csatázok, csak olyan gondolatokat próbálok megfogalmazni, melyek engem a fényre vittek, örömmel, békével töltöttek el! Ezért is választottam könyvem címéül: Az Örömök Útján! Kisebb testvéri szeretettel ajánlom legkedvesebb gondolataimat, melyekről hiszem, hogy nemcsak igazak, de gyógyítva erőt, jövőt is adnak a kedves olvasóknak! Szeretettel, Csaba testvér

A Mátyás király-tetralógia második kötetében megismerkedhetünk Mátyás trónra lépésének körülményeivel, valamint uralkodása első 15 évének legfontosabb eseményeivel. Az ifjú Mátyás, alighogy elfoglalja a trónt, rögtön világossá teszi, hogy sem régenst, sem kormányzót nem tűr maga felett, és egyedül akarja irányítani királyságát. Ezért rögtön meg kell küzdenie azokkal a főurakkal, akik azért segítették hatalomra, mert azt remélték, hogy a fiatal király befolyásolható lesz, s érdekeik szerint mozgathatják. Eközben az országot több irányból is - Frigyes német-római császár, Podjebrád György cseh és Kázmér lengyel király, valamint II. Mohamed szultán részéről - fegyveres támadás fenyegeti, ám Mátyás bebizonyítja, hogy méltó a Hunyadi névre. Briliáns, ám a korban szokatlan diplomáciával igazgatja királyságát, és felépít egy irigyelt erejű zsoldossereget. A hozzá legközelebb állók is lázadásokat szítanak ellene, amelyeket kivételes politikai előrelátással tör le, ám ahol kell, ott kíméletlen erőt mutat. Nyilvánvalóvá válik, hogy emberére talál benne az, aki a magyar koronára áhítozik, vagy - mint a szultán - a kereszténység végleges megsemmisítésére törekszik. A történelmi események bemutatása mellett a kötetben tág teret kap Mátyás magánélete és humanista felfogása, s a korábban megismert szereplők mellett megjelenik a színen a király legnagyobb szerelme, valamint a tőle született törvénytelen gyermek is...

Victoria Connelly Jane Austen által ihletett trilógiájának harmadik regénye Sarah és Mia Castle története. A két testvér között nagyon szoros a kapcsolat, annak ellenére, hogy a kilenc év korkülönbség és nagyon más személyiségük akár el is választhatná őket egymástól. Alec Burrows viszont, akit devoni nyaralásuk alatt ismernek meg, próbára teszi a közöttük levő szoros köteléket. Alecről sajnos csak idővel derül ki, hogy vajon Jane Austen főhősei közül inkább Willoughbyra hasonlít-e, aki veszélyes, és jobb lenne, ha távol tartanák magukat tőle, vagy Mr. Darcy, akinek szerelmét és odaadását elnyerni minden nő álma. Mindenesetre Jane Austen és regényeinek szenvedélyes szeretete közös a nővérekben, így mindketten szeretnének hinni abban, hogy Mr. Darcy örök, és előbb vagy utóbb, de hozzájuk is elérkezik a megfelelő férfi.

A jó nevű, ám szegény családba született Fanny Price-t anyja a Mansfield Parkban lakó gazdag rokonaihoz küldi. A mansfieldi kastély Sir Thomas Bertram otthona, itt él feleségével és négy gyermekével. A család befogadja ugyan a lányt, de sohasem kezeli egyenrangúként. Fanny életében mély törést jelent a szülői házból való kiszakadás, és helyzetét - különösen a kezdeti időkben - nem túlzottan könnyíti meg a két elkényeztetett Bertram lány sem. De a fiúk közül az egyikben, Edmundban hamarosan megértő társra talál, s barátságuk idővel szerelemmé érik. Az évek során nemcsak Fanny járja ki az érzelmek iskoláját, hanem négy fiatal rokona és a sorsukban oly jelentős szerepet játszó szép Crawford testvérpár is, akik megnyerő modorukkal és külsejükkel alaposan felforgatják a család mindenapjait, és összezilálják a konzervatív értékrendet. A művet, melynek fő- és mellékszereplői egyaránt emlékezetes, árnyaltan megrajzolt figurák, a jellegzetes austeni irónia teszi még élvezetesebb olvasmánnyá.

Maderspach Viktor (1875-1941) birtokos, vadász és író Erdélyben született. Bécsben járt egyetemre, ott szerzett mérnöki diplomát. Édesapja korai halála után átvette az otthoni fatelepek, fűrészüzemek és nagy kiterjedésű erdőterületek felügyeletét. Az 1900-as évek elején Észak-Amerikába ment dolgozni, tapasztalatokat gyűjteni. A kezdetektől részt vett a világháborúban, majd az 1916-os román betöréskor már nem csak a hazájáért, de az elfoglalt iszkronyi otthonáért is harcolt. Magyarország megcsonkításakor Erdélyben maradt. A román hatóság folyamatosan zaklatta, mindenáron be akarta börtönözni, ezért kalandos úton Magyarországra szökött. Itt telepedett le családjával, szülőföldjét és szeretett hegyeit soha többé nem láthatta. Útépítő mérnökként dolgozott itthon és Törökországban. Ebben az időszakban kezdett el rendszeresen írni. Először a Magyarságban tudósított Közel-keleti útjairól, majd a vadászírásait Kittenberger Kálmán lapja, a Nimród kezdte közölni. Páreng-Retyezát rengetegeiről, az erdélyi havasok világáról írta egyedi stílusú és hiteles beszámolóit. Már gyermekkorától járta az erdélyi hegyeket, havasokat. Megtanult síelni, így olyan helyeket járhatott be, ahol előtte ember még nem járt télen. A havas tájakon követhette a medvék, zergék, vaddisznók nyomát, megfigyelte a vadak viselkedését. Kittenberger Kálmán így jellemzi írásait: "Feltárul benne a havasok egész életvilága, ősbükkösök, komor fenyvesek, havasi virágok, zúgó pisztrángos patakok, lavinák, hógör-getegek. És a rengetegek állatvilága!" E kötetbe olyan vadászírásokat válogatott a szerkesztő, amelyek könyvben még soha nem jelentek meg.

Robert Louis Stevensonnak több klasszikust is köszönhetnek az irodalomkedvelők. A Kincses-sziget talán a legismertebb és egyben legnépszerűbb műve, amely számtalan további alkotást inspirált, és megkerülhetetlen etalonként gyakorlatilag megteremtette a kalózokról alkotott romantikus kép ma is érvényes alapjait. Az izgalmas fordulatokban gazdag regény egy fiatal fiú, Jim Hawkins hajmeresztő kalandjait meséli el, aki egy drámai körülmények között megtalált térkép nyomán egy kincseket rejtő sziget igézetében társaival együtt hajóra száll. A kincsről azonban a kalózok is tudomást szereznek, akik ráadásul titokban a hajó legénysége közé is beépülnek, és John Silver kalózkapitány vezetésével lázadásra készülnek. Hamarosan már nemcsak a kincskeresés, de a puszta életben maradás lesz a tét a Hispaniola utasai számára... "Ha matrózmesék és dalok, vihar, kaland, kalózhadak, ha kitett matrózok, hajók, szigetek, kincs a föld alatt" megragadják a lelket és a képzeletet, akkor hát rajta: tengerre - és olvasásra - fel!