Lazi Kiadó strana 7 z 7

Nadler Herbert életét már a korai évektől kezdve a természet szeretete határozta meg, és az idők során erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, vadászati és zoológiai téren is széles körben elismert szaktekintéllyé ért, akinek irodalmi munkássága is jelentős. Az általa jegyzett vadászkönyvek és szakcikkek több nyelven is megjelentek, vadásznaplóiban pedig számszerűleg is lejegyezte közel háromezer vadászattal töltött napjának eredményeit, sőt költségeit is. E kötetben az 1939 és 1941 közötti naplóbejegyzések kaptak helyet, amelyek korábban az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztályának gondozásában és a szakosztály elnökének, dr. Oroszi Sándornak szerkesztésében megjelent Erdészettörténeti Közlemények-sorozatban is megjelentek. E naplóbejegyzések által megörökített évek során volt olyan időszak is, amelyben a vadászat "nem is mulatság, csak unalom és kényszerű tűrés" volt, s olyan is akadt, amikor "tökéletes a rendezés, a hangulat, minden körülmény - még az időjárás is -, tehát tökéletes a siker is". Az is megtörtént ugyanakkor, hogy a szerző "vadászat szempontjából életéből egy esztendőt elvesztett", hogy aztán csak annál nagyobb elánnal vesse bele magát két kedvenc vadja, a szarvasbika és a szalonka, valamint persze az őzek, nyulak, fácánok és egyéb vadak űzésébe.

A királyok fémének és a fémek királyának nevezett arany mindig is a gazdagság jelképe és vágyakozás tárgya volt. Elválaszthatatlan az emberiség történelmétől: legalább akkora csodálat övezi, mint amennyi őrültséget és kegyetlenkedést váltott ki. Az arany iránti sóvárgás oly mélyen gyökerezik az emberi szellemben, hogy minden kultúra saját legendákat teremtett a sárga fémhez kapcsolódóan. Ki ne ismerné az Aranygyapjú vagy Eldorádó mítoszát? A fáraók és az inkák kincse, aranyláz, aranyművesség, az arany mint fizetőeszköz… Induljanak el velünk a konkvisztádorok, az alkimisták, a kalózok és a geológusok nyomában, hogy számos oldalról ismerjék meg ezt az egyedülálló fémet.

Maderspach Viktor mindent tud, amit egy igazi medvevadásznak tudnia kell: ismeri e nagyvad táplálkozási, szaporodási szokásait, a többi vadhoz és az emberhez fűződő viszonyát. Élvezetes vadászkalandjai, olvasmányosságuk mellett következetes és követendő vadászetikát is sugallnak.

Henryk Sienkiewicz a századforduló talán legnépszerűbb lengyel prózaírója. A számos nyelvre lefordított Quo vadis az ókori Róma legkiszámíthatatlanabb császára, az őrült Néró uralkodása idején játszódik. Sienkiewicz a realista írásművészet legjobb eszközeivel ábrázolja a hírhedt pojáca és udvartartása perverz szórakozásait, az oktalan és eszeveszett keresztény-üldözéseket, az Örök Város felgyújtását. Eközben nyomon követhetjük egy csodálatos szerelem kibontakozását is a regény lapjain: Vinicius a gazdag patrícius beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A férfi élete egy csapásra megváltozik, Lygia ugyanis keresztény vallású, és ez számtalan bonyodalomhoz vezet. Noha szeretik egymást, két különböző, sőt ellentétes világot képviselnek, ráadásul egy olyan korban, amelyben kereszténynek lenni halálos veszedelmet jelent. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot is, amelyben élnek. Róma Néró eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bujkálnak, cirkuszok porondján halnak mártírhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

A sorozat negyedik részében Anne Shirley-t Gilbert Blythe menyasszonyaként láthatjuk viszont. A házasságkötésig azonban még várniuk kell, amíg Gilbert befejezi orvosi tanulmányait. Ezalatt az idő alatt Anne sem tétlenkedik: Summerside-ba költözik, hogy elfoglalja az ottani iskola igazgatói székét. Csakhogy ez az állás egy helyi befolyásos család, a Pringle-klán szerint csakis egy Pringle-t illethet, és a család tagjai mindent meg is tesznek azért, hogy erről Anne-t is meggyőzzék. Anne dolgát nem könnyíti meg helyettese, a zsémbes Katherine sem, aki szintén nem látja szívesen őt az iskola élén. Katherine mogorvaságát és a Pringle-k mesterkedéseit szerencsére ellensúlyozza Anne számára a sok kellemes új ismeretség, a kis Elizabethtel kötött szoros barátsága, és az, hogy a Szélfútta Nyárfa-lakban valódi otthonra lel. Anne azonban azt szeretné, ha az egész város - beleértve a Pringle-ket és Katherine-t is -, elfogadná őt, ám ehhez megnyerő egyénisége mellett szüksége lesz némi szerencsére is...

"A tájnak baljóslatú és veszendő hangulata volt, és veszendő volt az a kis figura is, az utas, aki botjára támaszkodva ment át a tájon, feje fölött a hold világa." Ki ez a veszendő utas, és vajon merre van ez a titokzatos holdvilágos táj? E kérdésekre sokféle válasza van ennek a különleges, mélyen rétegzett regénynek, mely egyfelől mély szimbólumokat rejtő bölcsészettudományi kincsesbánya, másfelől a könnyed lektűr jegyeit magán viselő, finom humorú, komplex alkotás. Szerb Antal e műve első megjelenésekor már elismert írónak számított. Noha esszéi és irodalomtörténeti munkái is időtállóak, nevét mégis elsősorban regényei miatt ismeri a szélesebb közönség: ezek közül is talán az Utas és holdvilágot övezi a legnagyobb kultusz. Több nyelvre lefordították, emellett készült már belőle színdarab, film és rádiójáték is. Főszereplője, Mihály olaszországi nászútjukon magára hagyja feleségét, mert a velencei sikátorok kínzó vágyat, ellenállhatatlan nosztalgiát ébresztenek benne elveszett kamaszkora iránt. Ifjúságának legszebb, de szépségében borzongató, misztikával és tragédiával átitatott periódusához próbál meg visszakapcsolódni, melyet a regényben jelképessé vált Ulpius-házban töltött, és amit már lezártnak hitt. Útját immár egyedül folytatja emlékek, intuíciók nyomán, "véletlenek" sodrásában, és közben nem csupán az olasz táj tárul fel előtte, hanem önmaga keresésében saját sorsának tragikumára is végérvényesen rádöbben.

Kirschner A manipuláció művészete című könyvében arra mutat rá, hogy születésünktől kezdve szünet nélkül manipulálnak bennünket, és mi magunk is folyamatosan arra törekszünk, hogy érdekeink érvényesítése céljából befolyásoljuk embertársainkat. Ez az állandó, kölcsönös igyekezet az emberi együttélés elkerülhetetlen velejárója. Aki ki akar törni a manipuláltak tömegéből, érvényesülni vágyik, és nem mások öntudatlan eszközeként kívánja leélni az életét, azaz eredményes szeretne lenni a manipulációs játszmákban, annak el kell sajátítania a játékszabályokat - méghozzá művészi szinten. Ebben segít ez a könyv.

Summert és Leót a múltjukat beárnyékoló tragédiák és veszteségek sodorták egymás mellé, és tették elválaszthatatlan barátokká, akik mindig számíthatnak a másikra. Egy Land Cruiser az otthonuk, ezzel járják a napfényes Kalifornia mesés tájait. Bohém életmódjukat a gazdagok különféle módokon - például kizsebeléssel vagy alkalmi kapcsolat formájában - történő megkopasztásával finanszírozzák. Summer szélhámos, csaló és zseniális zsebtolvaj. Kiváló megfigyelő és emberismerő, a legváratlanabb helyzetekben is feltalálja magát, szemrebbenés nélkül hazudik. Leo a nála jóval idősebb, jómódú pasikra hajt. Egy ideig szponzorként veszi igénybe őket, majd rövid úton búcsút int nekik. Legújabb kiszemeltje egy milliárdos vállalkozó, akivel olyan jól sikerül az első randija, hogy még a magánszigetére is meghívást kap tőle. Kezdetben minden remekül alakul, ám Leónak egyszer csak nyoma vész. Summer eltökéli, hogy mindenáron kideríti, mi történt vele, ezért elindul az utolsó nyomon, ami a szigetre vezet. Minden leleményességére szüksége lesz, hogy eljuthasson oda, de a nehézségeknek ezzel koránt sincs vége. Vajon sikerül kifürkésznie a sziget titkait, és megtalálnia Leót, mielőtt túl késő lenne?

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék ? és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár. Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül. Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.

"Isten lát engem - ismételjük magunkban gyakran - és azzal, hogy lát engem, meg is ítél engem." Gondoskodjunk arról, hogy csak a jót láthassa bennünk!Szörnyű Isten ítélete, de ne csüggedjünk, mert irgalma is végtelen! A szerénység és a tisztaság szárnyakként emelnek fel Istenhez, és szinte mennyeivé formálnak. A jó szív mindig erős is, szenved, de letörli a könnyeit, és abban talál vigaszt, hogy feláldozza magát a felebarátnak és Istennek. A gyermek Jézus legyen a csillag, aki átvezet téged az élet pusztaságán! A kötet 365 idézetből áll, amelyeket Pio atya levelezéséből, valamint rendtársai és mások visszaemlékezéseiből válogattak össze. Rövidségük ellenére - vagy talán éppen ezért - ezek a gondolatok képesek mély tartalmat közvetíteni és ezáltal elérni, hogy a napunk valóban jó legyen általuk.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: "Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem" - írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében. A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót ambíciói arra sarkallják, hogy az egész világot "a bajból a jóra, a setétségből a nap világosságába" fordítsa, Erdélyt függetlenítse az osztrák és a török befolyástól, majd újraegyesítse Magyarországgal. Ám felmerül a kérdés: vethet-e a fényes sugarú napra árnyékot bármi vagy bárki? Móricz válaszában ez az árnyék a hitves, a magánytól és féltékenységtől gyötört fejedelemasszony, Károlyi Zsuzsanna, akinek mintha egyáltalán nem lenne fontos a hatalom, kizárólag a férje birtoklása, és aki nem képes elfogadni, hogy "a fejedelem nem magáért van, hanem az országért". Kettejük konfliktusa a fény és árnyék egymást kioltó, ám egymás nélkül nem létezhető kettősének izgalmas dinamikáját tükrözi, miközben a történelem kereke megállíthatatlanul forog tovább, magával sodorva egyéneket és nemzeteket egyaránt.