Lazi Kiadó strana 4 z 7

A 11. század zűrzavaros évtizedeibe röpít el bennünket Karczag György történelmi regénye, amikor az István király által megvakíttatott Vazul herceg leszármazottai vetélkedtek a magyar trónért. Sebő, az álmodozó balatoni halászlegény ezekben az árulásokkal és belharcokkal sújtott időkben veti le egyszerű nevét és ruháját, hogy új sorsot keresve Zákony nembeli Ivánként induljon el Béla király udvarába. Nem is sejti, hogy a nemesi nevet és ruhát reá testáló úrfi valójában halálra szánta, és csak a véletlennek köszönhető, hogy az igazi Zákony galád terve nem válik valóra. Sebő féltve őrzött titkára csupán egyetlenegy nagyúr jön rá, aki ettől fogva a szolgálatába kényszeríti. Az álnév és a kezdetben még túl szoros idegen gúnya lassan a sajátjává válik, és páncélként oltalmazza a nemesek ellenséges világában. Mire le tudja rázni magáról a bő évtizeddel korábban rákényszerített béklyót, már maga sem tudja, Sebő vagy Iván halt meg annak idején a Balaton parti nádasban... A fiatalon elhunyt Karczag György csupán három történelmi regényt írt, ám ezek a művei a műfaj igazi klasszikusai, amelyek évtizedek óta ejtik rabul a műfaj szerelmeseit, és jelentenek inspiráló példát a jelenkor szerzőinek. Az Árpád-triász kötetei közül elsőként Az idegen páncélbant veheti kezébe a Kedves Olvasó!

I. Mátyás figyelmét a sziléziai háború köti le, ugyanakkor konfliktusa III. Frigyes német-római császárral újra és újra fellángol. A királyt északról Kázmér lengyel uralkodó fenyegeti, a cseh trónon pedig annak fiát, Ulászlót erősíti meg a császár, de Mátyásnak rendelkezésére áll már az ütőképes zsoldossereg. Az ország déli határait II. Mehmed szultán veszélyezteti, aki egy stratégiai fontosságú ponton felépíti Szabács várát, s mellette Erdélyt és Moldvát támadja, a Nyugat-Balkánon pedig területeket foglal el. Az ismert világ arra vár, hogy a kereszténységet Mátyás és a magyarok védjék meg a muszlim terjeszkedéstől, de tényleges támogatást vajmi keveset adnak. Kiviláglik Mátyás kivételes és a korszellemhez viszonyítva merőben szokatlan diplomáciája, ám közben árulások követik egymást a király közvetlen környezetében. Ellenségei aggódnak, mert katonai és politikai szempontból máris túlságosan megerősödött, ezért minden lehetséges eszközzel támadják, ám a király érvényt szerez elgondolásainak, s biztonságban tartja az országot. Időközben megszületik Barbara Edelpeck és a király törvénytelen fia, Corvin János. Mátyás politikai érdekből Nápoly felé nyit, és megérkezik az új királyné, Aragóniai Beatrix. Aztán az uralkodónak szembesülnie kell azzal, hogy Beatrix, aki házasságuk első éveiben tökéletes társának bizonyul, képtelen trónörököst szülni. S ha ez így van, törvénytelen gyermekét kell a pápa engedélyével trónörökössé tenni. Ezen a ponton indul el a palotán belüli intrika, a torzsalkodás és a helyezkedés, melynek következményei baljós és sötét előjelekkel eleve meghatározzák Mátyás uralkodásának utolsó kilenc évét.

"A századforduló legnagyobb magyar írónője, Tormay Cécile remekeit a mai napig hallgatás övezi. Pedig ő az a magyar írónő, akinek nagy esélye volt rá, hogy megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Ha rágalmazói nem kergették volna a halálba. Ám azóta sincs nyugta, sírját áthelyezték, szobrát összetörték. 90 éve őrködnek írásai fölött az ön- és kijelölt cenzorok." Írásművészetének koronája az erősen áthallásos és rendkívül időszerű hatalmas trilógia, Az ősi küldött, amelyben a tragikus magyar sors nagyregényét írta meg. A mű a középkori Magyarországon, a tatárjárás korában játszódik. A IV. Béla idején élt Ung, fiatal magyar vitéz lelkében szerelmének tragikus elvesztése és a tatárpusztítás rémségei fölélesztik a kétségbeesés diktálta kötelességtudatot: mindent megpróbálni a hazáért. Megkísérli a magyar ősvallás nyomait fellelni, és a csüggedt magyar népet ahhoz visszavezetni. Kísérlete meghiúsul, belátja tévedését, szerzetes lesz, és megérti, hogy a szenvedéssel Istennek céljai vannak. "Ám nem süllyed el a kolostor békéjében, küldetéssel kell a világba mennie, még egyszer végigszenvednie az emberi gonoszság minden poklát, s azután járni-járni a magyar földeket, vinni a vigasztalást a magyar népnek, és szembemenni a nappal s eltűnni az aranyos felhőben - Csaba királyfi módjára." Tormay Cécile Ung sorsában, tépelődéseiben a magyar tragédiát kívánta ábrázolni, Kelet és Nyugat végzetes összeütközését és a hajdani honfoglaló magyarság dicsőségének elvesztését. Ung életében azonban benne van az írónő saját viharvert magyar útja is. A nemzeti gondolat örök, Ung küldetése is az, "ami Tormayé is volt, és előtte minden virrasztóké, pusztába kiáltóké, alvókat ébresztgetőké. Ráeszméltetni a magyar nemzetet felelősségére önmaga iránt, és bizalmat kelteni benne ősi erejében, amellyel nagy feladatainak megfelelhet." Aki Magyarországért élt, holtában is halhatatlan, Tormay Cécile "szobra újra állani fog a hármas halmok valamelyikén. Ahonnan féltőn, óvón, vigyázva tekint le ránk mindenkor a végtelen magyar időben... "

Az alig tizenhét esztendős, naiv, ábrándos Catherine még úgy képzeli, hogy az élet éppen olyan csodálatos kalandok sorozata, amilyenekről kedvenc regényeiben olvasott. Ismerősei meghívják magukkal Bath városába, hogy bevezessék a nagyvilági társaságba, és a bálok, színházak forgatagában nemsokára több vonzó fiatalemberrel is megismerkedik. S amikor egy kedves barátnője családja meginvitálja ősi fészkébe, a Northanger Klastromba, a vonzalmak szálai csak egyre kuszábbak lesznek... Vajon ráébred-e Catherine, ki vonzódik hozzá tiszta szívből? Kizökken-e regényes ábrándjaiból, képzelgéseiből, mielőtt túl késő lenne? Szövevényes szerelmi bonyodalmak, kíméletlen női intrika és hol vérfagyasztóan félelmetes, hol bájosan ártatlan vidéki kaland ez a regény, Jane Austen legtöbbet olvasott, világszerte népszerű műve.

A ?nyolcszázas évek közepén a magyar törzsek állandó fenyegetettségben élnek a Dnyeper mellett, Etelközben. Északról az erősödő Kijev városállama terjeszkedne, keletről a Kazár Birodalom, délről a besenyők, északkeletről pedig a kimek nomádok szorongatják őket, ráadásul a magyar törzsek is torzsalkodnak egymással. A földre éhes rusz urak lerohanják a közeli Kürt és Gyarmat törzseket. Győzelmet győzelemre halmoznak, és várható, hogy egyenként felszámolják az összefogni képtelen magyar törzseket. Álmos, a megyerek fejedelme felismeri a parancsoló szükséget, és szövetség szervezésébe kezd… A Vérszerződés a négyrészes Honfoglalás sorozat nyitó kötete. Az író újszerűen nyúl a kényes témához. Nem hisz az öncélú hősiességben, esendő alakjait nem isteni erők vezérlik, hanem a kényszerítő körülmények. Álmos tárgyal, győzködik, olykor erőszakkal viszi végbe akaratát, végül győz, és megkötik a Vérszerződést. Ha ő nincs, a magyarság felmorzsolódik, mint a tartósan összefogni képtelen besenyők és kunok. Általa válik a „Hetumoger” szövetség a térség egyik meghatározó nagyhatalmává, és indul el azon az úton, melynek végén új, nagyszerű hazára lelnek a Kárpát-medencében.