Lazi Kiadó strana 3 z 7

A regény hőse az a bizonyos "jobb lator", aki Jézus mellett halt meg a Golgotán. Ki is ez a galileai Kaleb, hogyan jutott a keresztfára, mit látott maga körül az országban, és hogyan élte le az életét Jézus kortársaként? Ezekre a kérdésekre maga Kaleb ad választ, miközben elmeséli színes, kalandos életét. Kaleb egy pimasz és erotikusan túlfűtött, életvidám csavargó, aki nagy lelkesedéssel igyekszik becsapni a hiszékeny embereket, miközben útja többször is keresztezi a Megváltóét. Eleinte azt gondolja, hogy Jézus is csak olyan szélhámos, mint ő - legfeljebb kevésbé jó az üzleti érzéke -, ezért elhatározza, hogy felajánlja neki a segítségét, és csatlakozik hozzá. Mikor ráébred, milyen hatalommal bír, már inkább elkerülné, ám a sors ismét mellé tereli, amikor kiválasztják a két lator egyikének, akit Jézussal együtt megfeszítenek. Miért éppen rá esik a választás? Talán mert valamilyen szempontból különleges, "mint a tök a dinnyeföldön"? Campanile alkotása a jól ismert történetet szokatlan, humoros szemszögből mutatja be, s nemcsak íróként, filmrendezőként is jegyzi a töretlen életörömöt megtestesítő lator keserédes történetét.

A Bibliában számtalan, a mindennapi életünkkel kapcsolatos jó tanácsot, mindannyiunk számára megfontolandó útmutatást találunk. Kötetünkben az Ószövetség négy bölcsességi könyvéből (Példabeszédek, Prédikátor, Bölcsesség, Sirák fia) válogattunk tanulságos mondásokat, amelyek rámutatnak a balga és a bölcs ember jellemzőire. Miben különbözik a balga és a bölcs, hogyan viszonyul a többi emberhez, miképpen viselkedik megszokott és váratlan helyzetekben? A visszatérő legfőbb témák a bölcsesség dicsérete, óvás a balgaságtól, az igaz út megtalálása, ám ezek mellett sok egyéb kérdéskört is érintenek a kötetben található bölcsességmondások: élet és halál, mulandóság, férfi és asszony viszonya, barátok, boldog élet, valódi gazdagság, a szívünk és a beszédünk, viselkedésünk összhangja. Ószövetségi elődeink nyomába szegődve válasszuk mi is a bölcsességet, járjunk az okos és igaz ember útján! "Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet." "Intő szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik." "Az igazságos ember eljut az életre, a gonosz követése a halálba vezet." "A bölcs tanítása az élet forrása a halál hálójának elkerülésére."

Antoine de Saint-Exupéry füveskönyve. "Szeretsz, mert szeretsz. A szeretetnek nincs semmiféle észoka. Az, aki mindenekfelett a szerelem várásába szerelmes, sohasem fogja megismerni a találkozást. A közösség, amelyhez tartozom, nem egy párt, nem is egy szekta, hanem a hazám. Világossá lett előttem, hogy Istent minden kétséget kizáróan távollétéből lehet kiolvasni, amikor elrejtőzik."

Árpád népe - sok harc és viszontagság után - megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit - tévesen - a "kalandozások korá"-nak nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első "honvédő háború?" A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal

Jane Austen után csupán hat teljes regény maradt és néhány töredék, ám e viszonylag kis életmű páratlan és időtálló sorokkal gazdagította az irodalmat. Legismertebb és sok kritikus szerint legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet című regény. Mint Austen többi művét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá. A regény szűk társadalmi körben mozog, de pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. A jómódú Mr. Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van. Jane, a legidősebb szép és kedves, bele is szeret Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak hogy kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű húgával, de barátját is lebeszéli a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul ítéli meg Darcyt, s amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa gőgösségét és kikosarazza. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi lesznek, mire természetesen a másik pár boldogságának sincs többé akadálya.

"Ennek a könyvnek maga a sors adta a nevét. Bujdosó volt olyan időkben, mikor a halál fenyegetődzött a magyar szenvedések minden hangja felett. Bujdosott és menekült a szülői házból, magányos kastélyon, kisvárosi villán, falusi udvarházon át. Bujkált szétszedve, könyvek lapjai között, idegen tetők tövén, kéménykürtőben, pincegádorban, bútorok mögött és elásva a föld alatt. Házkutató titkos rendőrök keze, vöröskatonák csizmája járt felette. Csodára mégis megmaradt, hogy emlékeztessen, mikorra már behorpadt a kor áldozatainak a sírja, fű nőtt az egykori akasztófák gödrében, és a kínzókamrák faláról lekopott a vér és a golyók írása. Most, hogy a könyvet odaadom Nemzetemnek, sok olyan adatot és részletet kellett elhagynom, melyek még nem bírják el a napvilágot, melyek élő emberek titkai. Talán eljön az az idő, mikor megszólalhat, ami ma néma marad. Mióta napról napra feljegyeztem az eseményeket, idő múlt felettünk, és világos lett sok minden, ami megfoghatatlan és sötét volt. De nem nyúlok a lapokhoz, érintetlenül hagyom rajtuk az akkori órák érveréseit. Ha tévedtem, legyenek elnézőek, akik a könyvet olvassák. A tévedéseim is tükrök: a kor tévedéseinek a tükrei. Nem a forradalmak történetét, nem is a politikai események szemtanújának a naplóját akartam megírni. Szóljon az én könyvem arról, amiről nem fognak tudni a jövő történetírók, mert azt át kellett élni. Szóljon arról, amiről nem tudhattak az idegenből behurcolt forradalmak felidézői és politikai eseményeinek szemtanúi, mert lelküktől távol állt minden, ami magyar. Maradjon fenn könyvemben az, ami velünk vész el: egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének kínja és becsülete. És lássák meg benne az utánunk jövők, hogy a megpróbáltatások esztendejében mi sajgott át a némaságra ítélt, elgyötört, vérig alázott magyar lelkekben. Legyen a Bujdosó könyv a fájdalom könyve. Mialatt írtam, találkozni akartam benne azokkal, akik testvéreim voltak a közös szenvedésben. És ebben a könyvben velük akarok maradni még akkor is, mikor már sem ők, sem én nem fogjuk többé látni az új magyar tavaszokat." Tormay Cécile

1466 telén Mátyás király nagy gondban van. Üres a kincstár, már az udvartartás költségeire sem telik. Pénz kellene, de honnan? Minden oldalról háború fenyeget, egyszer az osztrák, máskor a cseh vagy éppen a moldvai sereg támad az országra. A török a Délvidéket dúlja, a pápa egyre inkább sürgeti, hogy ígérete szerint indítson hadjáratot volt apósa, az eretnek huszitákat pártoló cseh uralkodó ellen. De miből? A körmöci kamaraispánnak az utolsó percben támad egy ravasz ötlete, mivel tölthetnék meg a királyság üres kasszáját. Meg kell változtatni az adókról szóló törvényeket, új adókat kivetni, ehhez csupán az országgyűlés jóváhagyása szükséges, ami akár erőszakkal is megszerezhető. Csakhogy ki szeretne többet fizetni? Az adóemelés ellen lázadoznak a nagyurak és a közrendűek országszerte. A legnagyobb az elégedetlenség Erdélyben, ahol már az új királyt is kiszemelték. Ebben a háborgó világban a Boszorkánykör leányai ismét az események középpontjában találják magukat. Nem is sejtik, milyen veszélyek leselkednek rájuk, amíg a saját bőrükön nem érzik, mennyire útban vannak valakiknek. Már otthonuk, a tokaji vár falai sem nyújthatnak elegendő védelmet számukra. Sorsuk a forrongó Erdélybe vezeti őket, ahol újabb viszontagságokkal találják szemben magukat. Politikai cselszövések és hatalmi harcok közepette egymástól távol, külön-külön kell boldogulniuk. Ám az intrika, ármány és zsarolás árnyékában nemcsak a lázadás, de a szerelem lángjai is fellobbannak...

1989, Székelyföld, Románia. A diktatúra legsötétebb éve. Almási Levente székely vadőr sosem akart hős lenni. Ő csak élni akart tisztességesen, ember módjára. De nem hagyták. Mikoröccsét egy Nicolae Ceausescu által megsebzett medve megöli, bosszút esküszik. Ha a vezér legközelebb az ő területére jön medvére vadászni, lelövi! Ám a merénylet balul sikerül, és Leventének menekülnie kell. Most már őrá vadásznak. Először a Kárpátok rengetegében, majdegy másik, nem kevésbé veszedelmes vadonban, Bukarestben. Minden erejére, bátorságára, na meg a székely furfangra is szüksége van, hogy túlélje az ellene indított hajtóvadászatot. Jó és rossz emberek keresztezik útját. És medvék, melyeket annyira tisztel és szeret. Még Bukarestben is rátalál egy kedves rab medvére. Van-e szabadulás reménytelen helyzetéből? Van-e még visszaút az imádott Székelyföldre, szeretett erdei és medvéi közé? Van-e fikarcnyi esélye a kisembernek a hatalom fogaskerekei között? Sikerülhet-e mégis bosszút állnia? Leventeészrevétlenül részesévé válik a történelemnek, szürke, ám nem jelentéktelen szereplőjévé, bár erről senkinek sem mesél. Mertő tényleg nem akart hős lenni...

Robert Louis Stevensonnak több klasszikust is köszönhetnek az irodalomkedvelők. A Kincses-sziget talán a legismertebb és egyben legnépszerűbb műve, amely számtalan további alkotást inspirált, és megkerülhetetlen etalonként gyakorlatilag megteremtette a kalózokról alkotott romantikus kép ma is érvényes alapjait. Az izgalmas fordulatokban gazdag regény egy fiatal fiú, Jim Hawkins hajmeresztő kalandjait meséli el, aki egy drámai körülmények között megtalált térkép nyomán egy kincseket rejtő sziget igézetében társaival együtt hajóra száll. A kincsről azonban a kalózok is tudomást szereznek, akik ráadásul titokban a hajó legénysége közé is beépülnek, és John Silver kalózkapitány vezetésével lázadásra készülnek. Hamarosan már nemcsak a kincskeresés, de a puszta életben maradás lesz a tét a Hispaniola utasai számára... "Ha matrózmesék és dalok, vihar, kaland, kalózhadak, ha kitett matrózok, hajók, szigetek, kincs a föld alatt" megragadják a lelket és a képzeletet, akkor hát rajta: tengerre - és olvasásra - fel!

A jó nevű, ám szegény családba született Fanny Price-t anyja a Mansfield Parkban lakó gazdag rokonaihoz küldi. A mansfieldi kastély Sir Thomas Bertram otthona, itt él feleségével és négy gyermekével. A család befogadja ugyan a lányt, de sohasem kezeli egyenrangúként. Fanny életében mély törést jelent a szülői házból való kiszakadás, és helyzetét - különösen a kezdeti időkben - nem túlzottan könnyíti meg a két elkényeztetett Bertram lány sem. De a fiúk közül az egyikben, Edmundban hamarosan megértő társra talál, s barátságuk idővel szerelemmé érik. Az évek során nemcsak Fanny járja ki az érzelmek iskoláját, hanem négy fiatal rokona és a sorsukban oly jelentős szerepet játszó szép Crawford testvérpár is, akik megnyerő modorukkal és külsejükkel alaposan felforgatják a család mindenapjait, és összezilálják a konzervatív értékrendet. A művet, melynek fő- és mellékszereplői egyaránt emlékezetes, árnyaltan megrajzolt figurák, a jellegzetes austeni irónia teszi még élvezetesebb olvasmánnyá.

A Mátyás király-tetralógia második kötetében megismerkedhetünk Mátyás trónra lépésének körülményeivel, valamint uralkodása első 15 évének legfontosabb eseményeivel. Az ifjú Mátyás, alighogy elfoglalja a trónt, rögtön világossá teszi, hogy sem régenst, sem kormányzót nem tűr maga felett, és egyedül akarja irányítani királyságát. Ezért rögtön meg kell küzdenie azokkal a főurakkal, akik azért segítették hatalomra, mert azt remélték, hogy a fiatal király befolyásolható lesz, s érdekeik szerint mozgathatják. Eközben az országot több irányból is - Frigyes német-római császár, Podjebrád György cseh és Kázmér lengyel király, valamint II. Mohamed szultán részéről - fegyveres támadás fenyegeti, ám Mátyás bebizonyítja, hogy méltó a Hunyadi névre. Briliáns, ám a korban szokatlan diplomáciával igazgatja királyságát, és felépít egy irigyelt erejű zsoldossereget. A hozzá legközelebb állók is lázadásokat szítanak ellene, amelyeket kivételes politikai előrelátással tör le, ám ahol kell, ott kíméletlen erőt mutat. Nyilvánvalóvá válik, hogy emberére talál benne az, aki a magyar koronára áhítozik, vagy - mint a szultán - a kereszténység végleges megsemmisítésére törekszik. A történelmi események bemutatása mellett a kötetben tág teret kap Mátyás magánélete és humanista felfogása, s a korábban megismert szereplők mellett megjelenik a színen a király legnagyobb szerelme, valamint a tőle született törvénytelen gyermek is...

Melyikünk ne álmodozott volna már arról, milyen jó is volna időutazóként testközelből megélni egyszervolt történelmi korszakokat? Visszaugrani a reneszánsz-kori Franciaországba, vagy épp Shakespeare Londonjába, esetleg az ókori görögök vagy perzsák közé, és kideríteni, mivel teltek a hétköznapjaik, hogyan éltek, mit ettek és ittak, milyen volt a társadalmi berendezkedésük. Ez a luxus sajnos nem áll rendelkezésünkre, ezért, ha időutazásról van szó, mindig csak a képzeletünket hívhatjuk segítségül - vagy rábízhatjuk magunkat egy íróra, aki ezt már megtette helyettünk, így nyugodtan elmerülhetünk a végeredményben. Caroline Lawrence főhősét, Alex Papast egy igen gazdag, excentrikus üzletember, Solomon Daisy bízza meg azzal, hogy derítse ki, mi történhetett azzal a különös, kék szemű lánnyal, akinek teljesen a megszállottja lett, amióta az archeológusok megtalálták a maradványait. Miután Daisy technikusai egy véletlennek köszönhetően létrehoznak egy időkaput, Alexnek első hallásra egészen egyszerű dolga van: vissza kell mennie a rómaiak uralta Londonba. Az utazásnak szigorú szabályai vannak...

Victoria Connelly Jane Austen által ihletett trilógiájának harmadik regénye Sarah és Mia Castle története. A két testvér között nagyon szoros a kapcsolat, annak ellenére, hogy a kilenc év korkülönbség és nagyon más személyiségük akár el is választhatná őket egymástól. Alec Burrows viszont, akit devoni nyaralásuk alatt ismernek meg, próbára teszi a közöttük levő szoros köteléket. Alecről sajnos csak idővel derül ki, hogy vajon Jane Austen főhősei közül inkább Willoughbyra hasonlít-e, aki veszélyes, és jobb lenne, ha távol tartanák magukat tőle, vagy Mr. Darcy, akinek szerelmét és odaadását elnyerni minden nő álma. Mindenesetre Jane Austen és regényeinek szenvedélyes szeretete közös a nővérekben, így mindketten szeretnének hinni abban, hogy Mr. Darcy örök, és előbb vagy utóbb, de hozzájuk is elérkezik a megfelelő férfi.