Lazi Kiadó

Pietrelcinai Szent Pio atya mindig is arra törekedett, hogy segítse az embereket a keresztény életben való megerősödésben, mert meggyőződése volt, hogy ez vezethet el a kiteljesedéshez és végső soron a boldogsághoz. Fennmaradt leveleiben hathatós tanácsok olvashatók arra vonatkozóan, hogyan lehet hinni Istenben, reménykedni a megpróbáltatások közepette, szeretni és megbocsátani a felebarátnak, örülni a létezésnek minden körülmény között. Ezek a levelek a keresztény lelkiség egy még nem teljesen feltárt, rendkívül gazdag kincsesbányáját képezik, és mély szeretetről tanúskodnak az egyszerű és szegény emberek iránt, különösen azok iránt, akik mindennap dolgoznak és szenvednek, és ezzel járulnak hozzá a világ történelméhez. A kötetben található idézetek - amelyeket Gianluigi Pasquale kapucinus szerzetes válogatott az atya leveleiből - az év minden napján elgondolkodtató, szívhez szóló lelki táplálékkal szolgálnak hívő és nem vallásos olvasók számára egyaránt.

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS A jó nevű, ám szegény családba született Fanny Price tízéves korában a Mansfield Parkban lakó gazdag rokonaihoz kerül, akik bár kedvesen bánnak vele, nem kezelik őt egyenrangú családtagként. Fanny életében mély törést jelent a szülői házból való kiszakadás, és helyzetét nem könnyítik meg az unokatestvérei sem. A két elkényeztetett lány lenézi, a fiúk pedig még csak nem is törődnek vele - legalábbis eleinte. Később egyikükben, Edmundban Fanny igaz, megértő barátra lel. Évek múltán a lassan felnőtt korba érő fiatalok ismeretségi körében felbukkan egy igencsak megnyerő modorú és küllemű testvérpár, amelynek tagjai alaposan felforgatják a mansfieldi mindennapokat. Az események tehát mozgásba lendülnek, és ennek hatására a regényben szereplő összes fiatal kijárja az érzelmek iskoláját. Azt, hogy melyikük hogyan vizsgázik a végén, megtudhatjuk ebből a méltán népszerű műből, amely nem nélkülözi a jól bevált austeni recept egyik legfontosabb alapanyagát, a romantikát, amelyet ezúttal is csipetnyi irónia fűszerez.

A bölcsesség jobb, mint a szellemesség, hosszú távon bizonyára az előbbi nyer. (Levél Fanny Knightnak) Hát nem azért élünk, hogy embertársaink mulassanak rajtunk, mi pedig rajtuk nevessünk, ha rákerül a sor? (Mr. Bennet, Büszkeség és balítélet) A világon mindig kevesebb a gazdag ember, mint a csinos nő, aki megérdemelné, hogy a felesége legyen. (A mansfieldi kastély) Az utánozhatatlan és egyedi stílusú Jane Austen bölcs és szellemes megjegyzéseinek se szeri, se száma. Ez a kedves kis illusztrált kötet az írónő regényeiből és leveleiből vett zseniális idézetekből mutat be egy igazán impozáns válogatást, amely minden Austen-rajongónak bízvást örömére szolgál.

"Megindító és szépirodalmi jelentőségű dokumentum a háború utolsó napjairól..." Der Spiegel Egy magányos fiatal nő naplóírásba kezd 1945 áprilisában az ostromlott Berlinben. Hogy mi vár rá, egyáltalán túléli-e - biztosan semmit sem tud. Csupán egyvalamit: úgy képes megbirkózni a szenvedéssel, ha őszintén és részletesen beszámol minden percről, az összeomló nagyváros asszonyainak rettegéséről, küszködéséről, testi-lelki kiszolgáltatottságáról. Folytonos életveszélyben lenni, győzteseknek engedelmeskedni, férfimódra robotolni, éhezni, szexuális prédának lenni vagy katonavágyak közt választani - úgy járja végig a neki rendelt stációkat, hogy közben meg tudja őrizni emberségét. Szabad lelkiismerettel dönt saját sorsáról, és szembenéz azzal, hogy személy szerint ő is felelős mindenért, ami történt - hiszen a Harmadik Birodalom polgára volt.

A New York Times bestseller szerzőjének jóvoltából a Karácsonyi remény-sorozat újabb résszel bővül az ünnepekre. Amy önkéntesként dolgozik Grandonban egy gyerekekkel foglalkozó program résztvevőjeként. Itt ismerkedik meg a hétéves Maddie-vel, aki egy valóságos "mini házasságközvetítő", és hamar kiszemeli Amy számára is az ideális partnert. Amy azonban egyáltalán nem nyitott egy kapcsolatra - korábban már megbántották, és nem biztos benne, hogy készen áll arra, hogy újra elveszítse a szívét -, de egy váratlan karácsonyi meglepetés arra készteti, hogy átgondolja magányos életmódját, és felismerje, hogy a romantika igenis több lehet a szívfájdalomnál és a megszegett ígéreteknél. Donna VanLiere ismét egy kedves, örömteli történetet tár az olvasók elé, ami garantáltan rabul ejti a szíveket.

Az egoisták bibliája egy provokatív és kérlelhetetlen könyv, ami arra ösztönöz, hogy feltegyük magunknak a kérdést: "Itt és most hol tartok az életemben?" A kérdés megválaszolásához Josef Kirschner először is három kategóriába osztja fel társadalmunkat: Az első kategóriába tartoznak a nagy tömeget alkotó buták, akik egész életük során arra várnak, hogy valaki megmondja nekik, mit gondoljanak, miben higgyenek, vagy éppen mit vásároljanak meg. A második kategóriát a kasztot alkotó ravaszok képviselik, akik abból profitálnak, hogy kihasználják a buták hiszékenységét, és azt, hogy a buták képesek feláldozni a személyes boldogságukat és szabadságukat, mert bűnösnek érzik magukat, ha nem követik a ravaszok előírásait. A harmadik kategóriát az elitet alkotó okosak képezik, akik a butákkal szemben nem befolyásolhatók, mert önmaguktól is nagyon jól tudják, hogy mit tartsanak helyesnek, vagy, hogy mire van szükségük - és céljaikat meg is valósítják. A legfőbb elvük így szól: "Először én, azután mindenki más." Kirschner könyve lépésről lépésre leírja a függőségből és az alárendeltségből kivezető utat, hogy végérvényesen az okosak elitjébe tartozhassunk, és ezáltal elérhessük, hogy életünk minden egyes napján annyira szabadok és boldogok legyünk, amennyire ez saját erőnkből lehetséges.

Csaba testvér az Exodus 90 mozgalom képviselőinek felkérésére a Szent Mihály-böjt 45 napos lelkigyakorlata során elmélkedte át a Szentírás záró üzenetét, a Jelenések könyvét. Kötetünkben ennek a lelki utazásnak a gyümölcsei, Csaba testvér gondolatai olvashatók 45 napra elosztva. Az olvasó így a szentírási szöveget, valamint az elgondolkodtató és útmutató elmélkedéseket tanulmányozva nemcsak a Jelenések könyvének üzenetéhez kerülhet közelebb, de akár maga is végigkövetheti a Szent Mihály-böjt útját. A Jelenések könyvét - ahogyan én nevezem: a Remény evangéliumát - Szent János akkor írta, amikor már az apostolok egytől-egyig vértanúhalált haltak, a legkegyetlenebb üldözések idején, amikor az embereket élve dobták a vadállatok elé a lelátón ujjongó tömegektől zsúfolt arénákban. Jánosnak minden oka meglett volna a kétségbeesésre, de szívében Jézus Krisztus ígérete életben tartotta a szent reményt. Ő bár látta azt a sok rosszat, ami körülvette, mégis ezt a 21. századba vezető élő lángot magasba emelve a jóra, a szépre tanította az embereket. A remény erőt ad, legyőzhető a gyanakvás, a gyűlölet, a háború szelleme. Csaba testvér

Jane Austen a világ egyik legolvasottabb szerzője, pedig mindössze hat teljes regény és néhány töredék mű maradt utána. Ennek a viszonylag kis életműnek legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet. A régenskorszak idején játszódó fordulatos és érzelemdús történet pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. Az események középpontjában a Bennet nővérek állnak. Az öt lánytestvér közül a legidősebbnek, Jane-nek Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője személyében, úgy tűnik, kérője akad. Ám a férfi barátja, az öntelt és kiállhatatlan természetű Mr. Darcy miután kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű húgával, sikeresen lebeszéli Mr. Bingley-t egy Jane-nel kötendő esetleges házasságról. Az ezután következő események hatására végül Darcy és Elizabeth is leküzdik hibáikat, a büszkeséget és az előítéleteket, és ezzel nemcsak a saját, de Mr. Bingley és Jane boldogsága elől is elhárulnak az akadályok. De vajon nincs már túl késő?

Karinthy a kapcsolatok megannyi színét (és fonákját) bemutatni képes virtuóz, aki a női nemhez való ellentmondásos viszonyát utánozhatatlan szellemességgel örökíti meg ebben a kötetben (is), amely elbeszéléseiből és humoreszkjeiből ad közre egy válogatást. Ez a könyv a lelki zivatarok, a harc, a viszonzatlan rajongás, a méltatlan szerelmek és az emberi gyarlóság albuma, amelyből banalitásukban is halálos emberi drámák, semmiért lobbant perzselő szenvedélyek szikráznak föl. S amikor nem fokozható tovább értetlenségünk abban, milyen hát a nő és milyen a férfi, az író csak annyit üzen: páratlan társak a szerelem nevű életre-halálra vívott küzdelemben. Az író igazságvágyától hajtva a "mosoly vészbírósága elé állítja a nő-férfi viszonyt". Humora magával ragadó, s mi jót derülünk a szomszédra ráillő vitriolos megjegyzéseken. De ki kacag még rajtunk kívül? Alighanem a falon túlról hallik a nevetés...

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS Catherine Morland "tizenöt és tizenhét esztendős kora között hősnőnek készült. Minden olyan művet elolvasott, amely elegendő és alkalmatos idézettel lát el egy hősnőt viszontagságos élete során." Márpedig "ha egy ifjú hölgy hősnő kíván lenni... valaminek muszáj történnie - és történni is fog -, ami útjába sodorja a hőst." A történéseket jelen esetben az indítja el, hogy Catherine-t, a kedves és naiv vidéki lányt egy ismerős házaspár a felkapott fürdővárosba, Bathba invitálja. A lány romantikus olvasmányélményeiből kiindulva hatalmas várakozással tekint az utazás elé. Bathban hamar új ismeretségeket köt - annak rendje és módja szerint a hős is felbukkan -, amikor pedig egy valódi klastromba is meghívást kap, képzelete máris a gótikus rémregények világába repíti. A Northanger klastromból aztán néhány illúzióval szegényebben ugyan, de annál értékesebb élettapasztalattal gazdagodva tér haza, az olvasó pedig elismeréssel adózhat Jane Austen zsenialitásának, aki ebben az ironikus művében egyszerre figurázza ki a szentimentális írásokat és a rémtörténeteket, és teszi ezt roppant szórakoztatóan.

Rudolf Steiner osztrák polihisztor, filozófus, író, a Waldorf-pedagógia atyja, egy új világnézeti irányzat, az antropozófia megalkotója. Az antropozófia kifejezés a görög "antropos" (ember) és a "sophia" (bölcsesség) szavak összetételéből ered, jelentése: az "ember bölcsessége". Egy megismerésen alapuló, tudományos módszerekkel felépített sajátos világképet takar ez a kifejezés, amely egyesíti magában az ókori Kelet bölcsességét és a modern Nyugat tudományos gondolkodását. Lényege abban áll, hogy azokat az érzékfeletti tapasztalatokat is valóságnak fogadja el, amelyeket a tudomány a maga technikai eszközeivel nem tud mérni vagy igazolni, így nem is ismer el. Rudolf Steiner egy alkalommal arra a kérdésre, hogy "mi marad meg a műveiből ezer év múlva", azt válaszolta: "Csak A szabadság filozófiája fog fennmaradni. De abban minden benne van. Ha valaki az ott ábrázolt szabadságot megvalósítja, akkor megtalálja az antropozófia egész tartalmát."

Paul Ekman a pszichológiatudomány emeritus professzora, aki a nonverbális magatartás és kommunikáció világhírű szakértőjének számít. Ebben a könyvében egy komoly kutatásokon alapuló, gyakorlatias kalauzt állított össze, ami azáltal, hogy átfogó képet ad az ember érzelmi életéről, segít felnyitni az olvasó szemét a saját és az őt körülvevő emberek érzéseire. Elmagyarázza, hogy mi váltja ki az érzelmeket, és válaszol arra is, hogy lehetséges-e úrrá lenni rajtuk; megmutatja, miként jelzi a testünk másoknak, hogy csupán kissé lehangoltak vagyunk-e, vagy pedig mély lelki fájdalmat élünk át, hogy csak bosszant-e valami, vagy pedig közel állunk egy dühkitöréshez; és kitér többek között arra is, hogyan különböztethető meg a mesterkélt mosoly a valóditól. A könyvben rengeteg gyakorlat és fényképes illusztráció található, valamint egy külön fejezet a hazugságról, amelyből megtudhatjuk például azt is, hogy miként vehetjük észre valakin, ha nem őszinte hozzánk. A Leleplezett érzelmek nélkülözhetetlen társunk lehet az érzelmi életünk megértéséhez és irányításához, valamint a kommunikációnk fejlesztéséhez.

Az Állatfarm George Orwell ellenállhatatlanul ötletes, szellemes és mulatságos szatírája. Látszólag olyan állatokról szól, akik elűzik annak a farmnak a tulajdonosát, ahol élnek, így felszabadítva magukat az ember zsarnoki uralma alól. Ezután maguk vezetik a gazdaságot, önkormányzatot hoznak létre, és általános egyenlőségre törekszenek. A választásokon a sertések győznek, akik azonban hamarosan kijátsszák az egyenlőség szabályait, és ugyanolyan zsarnokokká válnak, mint korábban az ember volt. A helyzet a farmon ismét ugyanaz, mint a "forradalom" előtt, csak most demagóg szövegek hirdetik: "itt minden az állatokért van!" Az Állatfarm valójában a sztálini Szovjetunió allegóriája. Orwell a történet fontos eseményeit a sztálini rendszer "vívmányaiból" kölcsönözte, és szereplői is mind a Szovjetunió történelmére utalnak. Ahogyan a mű mottója is: "Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél."

"Az ezüsthíd, akár az aranyhíd, a Balaton szépséges fénytüneménye. Az aranyhíd a felkelő és a lenyugvó nap, az ezüsthíd a hold visszfénye a vízen. Minél magasabban jár a hold, annál ezüstösebb a híd. Mindkét ragyogó tünemény évezredek óta kíséri és szépíti a tópart lakóinak életét. Ezért választottam őket köteteim címéül. Ebben a kötetben folytattam azt a munkát, amelyet az Aranyhídban elkezdtem: a Balaton környék regés-mondás elemeinek felhasználásával írtam elbeszéléseket, amelyeket a hagyomány, a történeti tények és az írói képzelet formált egésszé. A Balaton ma az egész nemzet, az egész ország érdeklődésének középpontjában áll: fejlődése, látogatottsága lenyűgöző. Fontos törekvésem, hogy megismertessem e gyönyörű vidéknek a modern élet látnivalói mellett második vonalba szorult szép és érdekes, a múltat idéző s ezzel a jelent is megszépítő művészeti és történeti emlékeit." (Lipták Gábor)

Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: "Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem" - írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében. A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót ambíciói arra sarkallják, hogy az egész világot "a bajból a jóra, a setétségből a nap világosságába" fordítsa, Erdélyt függetlenítse az osztrák és a török befolyástól, majd újraegyesítse Magyarországgal. Ám felmerül a kérdés: vethet-e a fényes sugarú napra árnyékot bármi vagy bárki? Móricz válaszában ez az árnyék a hitves, a magánytól és féltékenységtől gyötört fejedelemasszony, Károlyi Zsuzsanna, akinek mintha egyáltalán nem lenne fontos a hatalom, kizárólag a férje birtoklása, és aki nem képes elfogadni, hogy "a fejedelem nem magáért van, hanem az országért". Kettejük konfliktusa a fény és árnyék egymást kioltó, ám egymás nélkül nem létezhető kettősének izgalmas dinamikáját tükrözi, miközben a történelem kereke megállíthatatlanul forog tovább, magával sodorva egyéneket és nemzeteket egyaránt.

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék ? és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár. Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül. Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.