Lazi Kiadó strana 2 z 8

Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: "Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem" - írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében. A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót ambíciói arra sarkallják, hogy az egész világot "a bajból a jóra, a setétségből a nap világosságába" fordítsa, Erdélyt függetlenítse az osztrák és a török befolyástól, majd újraegyesítse Magyarországgal. Ám felmerül a kérdés: vethet-e a fényes sugarú napra árnyékot bármi vagy bárki? Móricz válaszában ez az árnyék a hitves, a magánytól és féltékenységtől gyötört fejedelemasszony, Károlyi Zsuzsanna, akinek mintha egyáltalán nem lenne fontos a hatalom, kizárólag a férje birtoklása, és aki nem képes elfogadni, hogy "a fejedelem nem magáért van, hanem az országért". Kettejük konfliktusa a fény és árnyék egymást kioltó, ám egymás nélkül nem létezhető kettősének izgalmas dinamikáját tükrözi, miközben a történelem kereke megállíthatatlanul forog tovább, magával sodorva egyéneket és nemzeteket egyaránt.

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék ? és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár. Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül. Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.

Summert és Leót a múltjukat beárnyékoló tragédiák és veszteségek sodorták egymás mellé, és tették elválaszthatatlan barátokká, akik mindig számíthatnak a másikra. Egy Land Cruiser az otthonuk, ezzel járják a napfényes Kalifornia mesés tájait. Bohém életmódjukat a gazdagok különféle módokon - például kizsebeléssel vagy alkalmi kapcsolat formájában - történő megkopasztásával finanszírozzák. Summer szélhámos, csaló és zseniális zsebtolvaj. Kiváló megfigyelő és emberismerő, a legváratlanabb helyzetekben is feltalálja magát, szemrebbenés nélkül hazudik. Leo a nála jóval idősebb, jómódú pasikra hajt. Egy ideig szponzorként veszi igénybe őket, majd rövid úton búcsút int nekik. Legújabb kiszemeltje egy milliárdos vállalkozó, akivel olyan jól sikerül az első randija, hogy még a magánszigetére is meghívást kap tőle. Kezdetben minden remekül alakul, ám Leónak egyszer csak nyoma vész. Summer eltökéli, hogy mindenáron kideríti, mi történt vele, ezért elindul az utolsó nyomon, ami a szigetre vezet. Minden leleményességére szüksége lesz, hogy eljuthasson oda, de a nehézségeknek ezzel koránt sincs vége. Vajon sikerül kifürkésznie a sziget titkait, és megtalálnia Leót, mielőtt túl késő lenne?

Kirschner A manipuláció művészete című könyvében arra mutat rá, hogy születésünktől kezdve szünet nélkül manipulálnak bennünket, és mi magunk is folyamatosan arra törekszünk, hogy érdekeink érvényesítése céljából befolyásoljuk embertársainkat. Ez az állandó, kölcsönös igyekezet az emberi együttélés elkerülhetetlen velejárója. Aki ki akar törni a manipuláltak tömegéből, érvényesülni vágyik, és nem mások öntudatlan eszközeként kívánja leélni az életét, azaz eredményes szeretne lenni a manipulációs játszmákban, annak el kell sajátítania a játékszabályokat - méghozzá művészi szinten. Ebben segít ez a könyv.

"A tájnak baljóslatú és veszendő hangulata volt, és veszendő volt az a kis figura is, az utas, aki botjára támaszkodva ment át a tájon, feje fölött a hold világa." Ki ez a veszendő utas, és vajon merre van ez a titokzatos holdvilágos táj? E kérdésekre sokféle válasza van ennek a különleges, mélyen rétegzett regénynek, mely egyfelől mély szimbólumokat rejtő bölcsészettudományi kincsesbánya, másfelől a könnyed lektűr jegyeit magán viselő, finom humorú, komplex alkotás. Szerb Antal e műve első megjelenésekor már elismert írónak számított. Noha esszéi és irodalomtörténeti munkái is időtállóak, nevét mégis elsősorban regényei miatt ismeri a szélesebb közönség: ezek közül is talán az Utas és holdvilágot övezi a legnagyobb kultusz. Több nyelvre lefordították, emellett készült már belőle színdarab, film és rádiójáték is. Főszereplője, Mihály olaszországi nászútjukon magára hagyja feleségét, mert a velencei sikátorok kínzó vágyat, ellenállhatatlan nosztalgiát ébresztenek benne elveszett kamaszkora iránt. Ifjúságának legszebb, de szépségében borzongató, misztikával és tragédiával átitatott periódusához próbál meg visszakapcsolódni, melyet a regényben jelképessé vált Ulpius-házban töltött, és amit már lezártnak hitt. Útját immár egyedül folytatja emlékek, intuíciók nyomán, "véletlenek" sodrásában, és közben nem csupán az olasz táj tárul fel előtte, hanem önmaga keresésében saját sorsának tragikumára is végérvényesen rádöbben.

Henryk Sienkiewicz a századforduló talán legnépszerűbb lengyel prózaírója. A számos nyelvre lefordított Quo vadis az ókori Róma legkiszámíthatatlanabb császára, az őrült Néró uralkodása idején játszódik. Sienkiewicz a realista írásművészet legjobb eszközeivel ábrázolja a hírhedt pojáca és udvartartása perverz szórakozásait, az oktalan és eszeveszett keresztény-üldözéseket, az Örök Város felgyújtását. Eközben nyomon követhetjük egy csodálatos szerelem kibontakozását is a regény lapjain: Vinicius a gazdag patrícius beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A férfi élete egy csapásra megváltozik, Lygia ugyanis keresztény vallású, és ez számtalan bonyodalomhoz vezet. Noha szeretik egymást, két különböző, sőt ellentétes világot képviselnek, ráadásul egy olyan korban, amelyben kereszténynek lenni halálos veszedelmet jelent. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot is, amelyben élnek. Róma Néró eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bujkálnak, cirkuszok porondján halnak mártírhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Aki a huszonegyedik században lelki életet próbál élni, az egy lélekellenes kultúra ostromában találja magát. Pio atya példája és tanítása azonban felvértezhet ehhez a harchoz, hiszen megrendítő erővel tesz tanúságot az Istenbe vetett határtalan bizalomról és hitről. Fennmaradt levelei megőrizték mindazokat a bölcsességeket és lelki kincseket, amelyeket Pio atya nyilvánosan nem mondott el. A jelen kötetben található idézetek számottevő része e levelezéséből származik, amelyekből több ezret is írt. A szerkesztő ezeket az idézeteket nem kötötte se naptárhoz, sem a liturgikus évhez, így tehát az év bármely napján el lehet kezdeni olvasni őket. Ha az olvasó olyan üzenetet talál köztük, ami megerősíti, ami tisztáz valamilyen félreértést, vagy bármilyen más módon változást hoz az életébe, az nem lehet véletlen, hiszen Pio atyára méltán tekint sokszázezer ember lelki vezetőként szerte az egész világon.

1344 első felében a Nápolyból hazatért Erzsébet magyar anyakirályné követeket küldött Kelemen pápához Avignonba, hogy fényes ajándékokkal és több tízezer arannyal végre rendezze fia, András herceg koronázásának ügyét. A Kúria azonban további összeget követelt, de garanciát mégsem adott András trónra léptetéséhez. Ezzel a telhetetlenséggel új szakaszába lépett a diplomáciai háború. A Johannát befolyása alatt tartó Valois Katalin hercegné kezdeményezésére létrejött titkos szervezet, a capuai szövetség lépéseket tett András herceg meggyilkolása érdekében. Eközben a magyarellenes nápolyi tömörülések egymással is kíméletlen harcot folytattak. Lajos király ezalatt, hogy a velenceiek dalmáciai terjeszkedését megakadályozza, hadat vezetett Zára alá. 1345 szeptemberében pedig bekövetkezett az, amitől oly sokan tartottak: ellenségei végeztek András herceggel. Az aversai gyilkosság után Lajos király a bűnösök felelősségre vonása érdekében kénytelen volt hadat indítani Itáliába. Az 1347-ben megkezdődött első nápolyi bosszúhadjárat során Lajos sorra aratta a győzelmeket, és követelései komoly vitát eredményeztek a Johannát pártoló Kelemen pápával. Ám ezekkel az eseményekkel egyidejűleg megjelent egy minden eddiginél kegyetlenebb ellenség, a pestis, mely egész falvakat és városokat néptelenített el. Senki nem tudhatta, mikor lesz vége, és miként lépjenek fel ellene.

A harmadik nővér folytatása Jane Austen sokak által szeretett regényének, az Értelem és érzelemnek. Az immár tizenhét éves Margaret a legifjabb Mrs. Henry Dashwood három lánya közül. Irányító atyai kéz és örökség nélkül ő is belép a vidéki társadalom szűkös világába. Annak idején tanúja volt Marianne nővére lobogó érzelmeinek, vad vallomásainak és kiábrándulásának a szerelemből, és látta, hogyan szenved Elinor, aki olyan férfit szeretett, akit szava más nőhöz kötött. Lehetséges-e, hogy épp Margaret kerülje el a nehézségeket, amíg megtalálja a szerelmet? Mindez kiderül ebből a mesterien szövődő történetből, amely méltó módon állít emléket az egyik legkedveltebb angol regényírónak. Barrett sikeresen oldja fel minden olyan olvasó várakozásait, akik szerették az eredeti regényt, és tudni szeretnék, "mi jön utána".

A March család kalandjai folytatódnak. Jo March nem is lehetne boldogabb: van két kisfia, ráadásul egy tucat tanítványa a plumfieldi rendhagyó iskolában, melyet férjével, Bhaer professzorral együtt vezet. Ám a fiúknak megvan az a tulajdonságuk, hogy örökké bajba keverednek, még akkor is, ha a jószívű, kedves Marchék viselnek gondot rájuk. Zűrzavar és kalandok kísérik a fiúk útját, amíg megtalálják helyüket Plumfield közösségében.

A Hadúr kardját megszerző Levente apja kiszabadítására indul és megdöbbentő felismerésre jut: Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb tiszteletnek örvend a táltosok részéről. A férfi nem véletlenül választotta az önkéntes száműzetést, és mindehhez nagyon sok köze van a fia oldalán lógó Attila-kardnak, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét... Apa és fiú útjai újra elvállnak egymástól. Farkas a lótolvaj kangárok segítségében bízva hosszú útra indul a Kubán folyótól északra, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy átvegye a hatalmat, és a magori népet felkészítse az avarok ellen indítandó háborúra. Az ellene áskálódó Ármánynak köszönhetően Leventének számtalan nehézséggel kell megküzdenie: miután az emberek számára nyilvánvaló, hogy "visszatért a holtak közül", legelőször saját nevelőapja, Zolta áll az útjába, legjobb barátai sorra ellene fordulnak, és Csillavér szerelmét is elveszíti. Segítséget csak egy titokzatos égi lovastól kap, akiről még a táltosok sem tudnak semmit... vagy csak bölcsen elhallgatják az igazságot. Mindeközben messze északon Budaken hadúr megerősíti a határ védelmét, kiváló kémhálózatuknak köszönhetően ugyanis az avarokat nem éri váratlanul a magoriak háborús készülődése. Fonyódi Tibor az Ármány éneke című művében a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, időpont a Kr. u. VI. század, alig két emberöltővel a nyugati Hun Birodalom bukása után. A történet közvetlen folytatása a nagy siket aratott A háború művészete című regénynek.

Nadler Herbert életét már a korai évektől kezdve a természet szeretete határozta meg, és az idők során erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, vadászati és zoológiai téren is széles körben elismert szaktekintéllyé ért, akinek irodalmi munkássága is jelentős. Az általa jegyzett vadászkönyvek és szakcikkek több nyelven is megjelentek, vadásznaplóiban pedig számszerűleg is lejegyezte közel háromezer vadászattal töltött napjának eredményeit, sőt költségeit is. E kötetben az 1939 és 1941 közötti naplóbejegyzések kaptak helyet, amelyek korábban az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztályának gondozásában és a szakosztály elnökének, dr. Oroszi Sándornak szerkesztésében megjelent Erdészettörténeti Közlemények-sorozatban is megjelentek. E naplóbejegyzések által megörökített évek során volt olyan időszak is, amelyben a vadászat "nem is mulatság, csak unalom és kényszerű tűrés" volt, s olyan is akadt, amikor "tökéletes a rendezés, a hangulat, minden körülmény - még az időjárás is -, tehát tökéletes a siker is". Az is megtörtént ugyanakkor, hogy a szerző "vadászat szempontjából életéből egy esztendőt elvesztett", hogy aztán csak annál nagyobb elánnal vesse bele magát két kedvenc vadja, a szarvasbika és a szalonka, valamint persze az őzek, nyulak, fácánok és egyéb vadak űzésébe.

A sorozat negyedik részében Anne Shirley-t Gilbert Blythe menyasszonyaként láthatjuk viszont. A házasságkötésig azonban még várniuk kell, amíg Gilbert befejezi orvosi tanulmányait. Ezalatt az idő alatt Anne sem tétlenkedik: Summerside-ba költözik, hogy elfoglalja az ottani iskola igazgatói székét. Csakhogy ez az állás egy helyi befolyásos család, a Pringle-klán szerint csakis egy Pringle-t illethet, és a család tagjai mindent meg is tesznek azért, hogy erről Anne-t is meggyőzzék. Anne dolgát nem könnyíti meg helyettese, a zsémbes Katherine sem, aki szintén nem látja szívesen őt az iskola élén. Katherine mogorvaságát és a Pringle-k mesterkedéseit szerencsére ellensúlyozza Anne számára a sok kellemes új ismeretség, a kis Elizabethtel kötött szoros barátsága, és az, hogy a Szélfútta Nyárfa-lakban valódi otthonra lel. Anne azonban azt szeretné, ha az egész város - beleértve a Pringle-ket és Katherine-t is -, elfogadná őt, ám ehhez megnyerő egyénisége mellett szüksége lesz némi szerencsére is...

Minden karácsonykor ígéretet kapunk a mennyből: a szeretet és a kegyelem ígéretét. Hét évvel ezelőtt Gloria is tett egy ígéretet a férjének, annak halála előtt. Azóta minden karácsonykor elhelyez egy borítékot a karácsonyfán, benne egy emlékeztetővel, arról a bizonyos ígéretről. Gloria azonban nemcsak a férjének tett ígéretet, de önmagának is: megfogadta, hogy megtesz minden tőle telhetőt, hogy a rászorulókon segítsen. Legyen szó akár egy fiatal, egyedülálló anyáról, aki nem tudja kifizetni a villanyszámlát, akár egy olyan családról, akinek élelmiszersegélyre van szüksége, Gloria, a maga vehemenciájával, mindig megtalálja a módját, hogyan oldja meg a felmerülő problémákat. Kivéve egyet: amit a szomszédja, Miriam jelent. Miriam egy végtelenségig kritikus, folyamatosan elégedetlenkedő nő, aki nem szűnő gyanakvással tekint mindenre, amit Gloria tesz. Amikor ők ketten a sors szeszélye folytán szomszédokból lakótársak lesznek, az lesz a türelem és a hit végső próbája... Ez a finom humorú, ugyanakkor mélyen megindító történet emlékeztet minket arra, hogy milyen fontos az elfogadás, és arra is, hogy "az élet mindig utat tör magának"...

Az ausztrál író immár bestsellerré vált regénye Oskar Schindler, egykori német gyárosnak állít emléket. Schindler született üzletember és szerencsejátékos. Idejekorán belép a náci pártba, s egyetlen célja: élvezni az életet, a pénzt és a szép nőket. A második világháború elején a gyors meggazdagodás reményében költözik Krakkóba, és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat, és nem győz eleget tenni a Hitler hadseregétől beözönlő megrendeléseknek. Mivel kitűnő viszonyban van a náci vezetéssel, vállalkozásához minden támogatást megkap, gyárába a zsidó gettóból toborozhat olcsó munkaerőt. A sorozatos kivégzések és megaláztatások azonban, amiknek maga is tanúja lesz, rádöbbentik, mi is történik valójában. Lassan szembesül a ténnyel, hogy a rendszer, amelyet kiszolgál, és amelynek hasznát élvezi, egy embertelen, gyilkos rendszer, amely ártatlanokat küld a halálba. A koncentrációs táborok és a hidegvérű gyilkosságok láttán meggyűlöli a fasizmust, s ettől kezdve minden eszközzel, csellel és megvesztegetéssel igyekszik zsidó munkásainak, mintegy másfélezer embernek az életét megmenteni. A regény egy ellentmondásos hős története, aki bebizonyítja, hogy egyetlen ember is képes lehet arra, hogy a körülmények ellenére megváltoztassa a dolgok menetét, és azok drámája, akik az ő segítségével élik túl az emberi történelem egyik legsötétebb fejezetét.

Valamikor az 1220-as évek elején Ákos nembéli Ákos, a nagyravágyó, de gyermektelen nagyúr maga mellé veszi fattyát, a még csecsemő Ernyét. A fiút előbb apja és Pietro nevű szolgája neveli, majd az öregedő II. András király kedvelt apródja, később a királyi testőrség tagja lesz. 1241-ben már egy testőrszázad parancsnokaként veszi fel a küzdelmet a mongol áradattal és menti ki IV. Bélát a muhi vérfürdőből. Súlyos sebeiből felépülve újra fegyvereseket gyűjt maga köré, hogy folytathassa harcát az országot végigpusztító ellenséggel. A váratlan tatár kivonulás után Ákos Ernye élete legnagyobb kísértésével szembesül: ha akarná, az egyetlen, harcképes sereggel akár a Trau szigetére menekült király trónját is megszerezhetné magának. Ernyének döntenie kell - megragadja-e a lehetőséget, de akkor belháborút szabadít a meggyötört királyságra, vagy legyőzi nagyravágyását és újra fejet hajt a visszatérésre készülő uralkodó előtt. Karczag György Árpád-triászának harmadik kötete a fiatalon elhunyt író legkidolgozottabb, megragadó nyelvezetű, izgalmas, fordulatos műve. Egyéni, jellegzetes stílusa, magával ragadó meseszövése a Zúgó nyilakban teljesedik ki igazán, és szolgál mintául korunk regényíróinak.