LHarmattan Kiadó strana 11 z 12

A könyv tárgya elsősorban a variálódás természetének vizsgálata, egy bizonyos népzenei típus dallamaira énekelt ballada változatain. A dallamtípus 75 "Fehér László"- balladája szövegelemzése során, a gazdag szempontrendszerű összehasonlítás révén kirajzolódnak a változatok egyéni és általános jegyei. Követhetővé válik, mennyiben lehet a 'mindig más' egyszersmind 'ugyanaz', vagyis hogyan marad a szóbeliségben élő, folyton változó szöveg mindvégig "a Fehér László-ballada". A vizsgálat módszere kettős: az egyes balladák szerkezeti egységeket követő elemzését kiegészíti egy ezzel ellentétes irányú, horizontális nézőpontú vizsgálat, amellyel a virtuálisan egymáshoz rendelhető, azonos szerkezeti egységekhez tartozó variánskészlet teljességében feltárul. Az azonos szerepű jelenetek különféle megfogalmazási módjai ily módon összevethetővé válnak. E kétirányú vizsgálat azonkívül, hogy közelről bemutatja a variációkat, lehetővé teszi, hogy a részletek bizonyos rejtett jelentésekre is rávilágítsanak. A balladaváltozatok komplex elemzése folytán jó néhány kérdés tisztázhatóvá válik a szereplőkkel és a balladában rejlő, belső erővonalakkal kapcsolatban. A ballada képviselte értékrend is világosan kiolvasható a variánsokból. A szövegelemzéshez hozzátartozik a szöveget hordozó matériáé, a dallamé is. E kettő együttesét mutatja be a könyv utolsó fejezete: az egymáshoz idomulás, a szöveg strófákba rendeződése, a sorismétlések és strófabővülések eseteivel.

Király Levente a párhuzamos világok utazója. Novellái váratlan ponton nyitnak, hirtelen érnek véget, és miközben az olvasó még folytatná az előző történetet, meg szeretné érteni, még forgatni szeretné mondatait, az író már egy új történetbe fog. A szellemes, frivol és szürreális írások egy-egy távoli világ rejtjeles üzeneteit sűrítik magukba, úgy, hogy gyakran a kód is elveszett, vagy nehezen rekonstruálható, hiszen az univerzális nyelven érkező üzenetet olyan lények fordították magyarra, mint például egy focirajongó pápa, beavatott baromfiak csoportja, vagy egy naiv holdutazó. Ezeket az üzeneteket megkapni egyáltalán nem veszélytelen, hordozóik, azaz a mesélők gyakran kerülnek fájdalmas határhelyzetekbe, amikor is rájönnek: el kell számolniuk egész eddigi életükkel, mert a háttérben, igaz, láthatatlanul, de állandóan felbukkan a küszöb megvesztegethetetlen őre. „Tégedet hívnak hogy?”, kérdezi, közben finoman végigsimít a hátamon. Megmondom neki a nevem. „Jól van, Dianna, te lenni szép, bőröd lenni barsóny. Most én elkezd massázs, te nem félni, csak ellazít magad mindenhonnan.” Úgy érzem, ellazultam, mindjárt lefolyok az ágyról. „Nem jó, kiccsillag, te lenni mindenhol vas. Mi baj veled történni?” Nagy levegőt veszek, és elkezdem mondani.

A szellem és az idő viszonyát vizsgáló kötet nemcsak a hegeli filozófia, hanem egy egész filozófiai tradíció alapkérdéseit feszegeti. Állítása szerint a Hegel által elgondolt "abszolút" tudás nem végleges, mert nem képes meghaladni az esetlegességet. Sőt, ez nem is feladata. Sem a megértés, sem az értelemadás nem lehet befejezett, hanem csakis ciklikus. A szellem életében mind az elidegenedés (szétszóratás a külsőlegességbe), mind pedig a megbékélés (a szétszóratott mozzanatok egy pontba gyűjtése a szabad cselekvésben és az értelemadásban) egyaránt szükségszerű. Lévén a dialektika az egyetlen gondolkodásmód, amely sikerrel alkalmazható önmagára, ha megpróbálnánk rögzíteni az egyiket a másikkal szemben, akkor az értelmes életet, illetve saját szabadságunkat tennénk lehetetlenné. A szellem fenomenológiája nyelvi megformálását és gondolati összetettségét tekintve is a filozófiai hagyomány egyik legnehezebb műve. Jelen kötet bevezetést nyújt a hegeli gondolkodásba, és friss szemléletmódjával kinyitja a kaput a mű újrafelfedezése előtt.

Budai Pál református lelkész és esperes iskoláit Debrecenben és a német pietizmus iskolájában, Jénában végezte, majd Somogyba került, ahol először lelkészként, majd a somogyi kerület espereseként dolgozott. Szoros kapcsolatba került a pápai református iskolával, püspöke és az iskola könyvtára és szellemi sugárzásának hatása alatt írta prédikációit, amelyek hat hatalmas kötetbe rendezve maradtak fenn a Dunántúli Református Egyházkerület kézirattárában. Ebből kerülnek kiadásra a babonák és balhiedelmek, balvélekedések ellen való prédikációi, amelyek az élet egész területén számba veszik a "helytelen", babonás viselkedést és annak következményeit. E prédikációk tehát kitűnő forrásai a folklorisztikai kutatásoknak, de például jelentősek a köznépi mentalitás történetének alakulását illetően is, mint a debreceni száraz, racionális teológiai szemléletet felváltó felvilágosodott tudományos gondolkodásnak egy kicsit pietista ízű, érzelmesebb változatú prédikációi, amelyek a népi gondolkodás közelébe férkőzve bontakoztatják ki tanításukat és programjukat. A szövegek a művelt felső osztályok és a köznépi gondolkodás határán keletkeztek, és, minthogy a maguk idején csak szóban, a szószéken hangzottak el, a műveltség átadásának szóbeli formációját jelentik az ekkor is még mindig inkább szóbeli református műveltség továbbításában - a felvilágosodás felfokozott könyvkiadásának idején. A kötet teológusok, irodalmárok és folkloristák számára egyaránt fontos forráskiadvány. A kötet a Fontes ethnologiae hungaricae sorozat 1. része.

Az olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékon való észrevétel. A nyilvánosság előtt sportolók küzdöttek a minél fényesebb érmekért, de a háttérben másfajta vetélkedés is folyt. A versenyek ugyanis kiváló feltételeket teremtettek a nyugati sportolókkal, sportvezetőkkel és a magyar emigránsokkal való kapcsolattartásra, arról nem is beszélve, hogy szinte tálcán kínálták a disszidálás lehetőségét. Éppen ezért az olimpiákat a politikai rendőrség is fokozott figyelemmel kísérte. Ügynökein keresztül, vagy éppen a "baráti állambiztonsági szervek" segítségével információkat szerzett a kapitalista államok és az emigráció szándékairól, ellenőrizte a versenyzők politikai megbízhatóságát, illetve kitartóan figyelte a sportolók és a lakosság véleményének alakulását az egyes olimpiai "ügyekkel kapcsolatban. Ez a kötet a politikai rendőrség dokumentumaiból válogat: ügynökjelentések, hivatalos feljegyzések, tájékoztatók, összefoglalók az egyes olimpiákról - Melbourne-től Szöulig.