LHarmattan Kiadó strana 11 z 11

Ha szeretnéd igazán megvalósítani önmagad, akkor ez a könyv neked íródott. Felfedezheted, milyen csodálatos élettörténetet gondolt el számodra a Szeretet Istene. Jézus már rád szegezte tekintetét, a legszemélyesebb szeretettel szeret téged, és meghívott az ő követésére. Emberségünknek az a kibontakozása, amelyre legmélyebben vágyunk, csak Jézust követve valósulhat meg. De hogyan kövessük? Házasságban, papként vagy szerzetesként? - Ezeken az oldalakon elénk tárulnak a ragyogó kövecskék, amelyek az egyház mozaikján a keresztény hivatásformák színgazdagságát megjelenítik.

Mark Collins regénye, a "Hazátlanok" egy olyan történetet mesél el, néhány hétköznapi, egyszerű ember sorsán keresztül, ami nekünk, magyaroknak különösen érdekes lehet, hiszen az 1956-os forradalom utóéletének egy eddig elhallgatott, szinte elfelejtett epizódjáról rántja le a leplet. Lovas Sándor és társai a levert forradalmat követő megtorlás elől menekülnek Ausztriába, majd onnan jutnak tovább a távoli, ismeretlen és -mint hamar meglátják- szegény Írországba. A smaragd sziget ezekben az évek nem igazán ragyogott: munkanélküliség, nélkülözés és reménytelenség jellemezte, az ideérkező menekülteknek is eben kellett tehát osztozniuk. Az évekig táborba zárt Lovasék végül nem találtak más kiutat, éhségsztrájkba kezdtek. Collins körültekintően, alapos kutatómunka után megírt regénye nem pusztán remek olvasmány, de egyben a fiatal ír szerző személyességgel átitatott visszaemlékezése magyar nagyszülei történetére.

Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során. Pierre Manent 2006-ban egy rövid, de annál gondolatgazdagabb, irodalmi igényességgel megfogalmazott művet szentel a kérdés tanulmányozásának. "A jelenség, amiről beszélek - írja -, ama politikai forma elhalványulása, talán felszámolódása, mely annyi évszázad óta nyújtott védelmet az európai ember fejlődésének: tudniillik a nemzeté. Egy politikai forma - a nemzet, a politikai közösség (cité) - nem egy könnyű öltözék, amit felölthetünk, és tetszés szerint levethetünk magunkról, miközben azok maradunk, akik vagyunk, hanem az az Egész, amelyben életünk minden eleme összegyűlik, és értelmet nyer". Mert a nemzet Manent számára a demokrácia feltétele és működésének kerete, eltűnése pedig magának a demokrácia kötőszöveteinek, összetartó erőinek meggyengülését vonhatja maga után. A szerző Tocqueville-től kiindulva vizsgálja a politika, a demokrácia, vallás és a nemzet kapcsolatát, nyomon követve ez utóbbi meggyengüléséhez vezető okokat. Célja pedig megtalálni azokat a példákat és erőket, amelyekből Európa energiát meríthet és értékeit újra felfedezve visszanyerheti vitalitását. PIERRE MANENT politikai filozófus, Raymond Aron tanítványa, az École des Hautes Études en Sciences Sociales emeritus témavezető professzora. Már több munkája is megjelent magyarul.

"Szükséges azt megérteni, hogy az emberek jó része nem áll készen a felismerésre... és talán soha nem is fog. Rejtély, hogy ki képes elviselni a valóság súlyát, és ki menekül előle úgy, mintha az élete múlna azon, hogy nem vesz róla tudomást. És valóban, az élete múlhat rajta." (Catherine Ingram) 2018-ban megjelent és nagy vihart kavart tanulmányában Jem Bendell professzor rámutatott arra, hogy a világ tudományos közösségének többsége azon az állásponton van, hogy jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai rendszereink kellően rugalmasak ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hatalmas kihívásokhoz, és így változatlanul fennmaradjanak. Jem Bendell megalkotta a "mélyalkalmazkodás" fogalmát, annak a gondolatkörnek a leírására, amely a fentiekkel ellentétben elfogadja, hogy természeti és humán rendszereink összeomlása egy valós lehetőség, már a mi életünk folyamán. A magyar nyelven is elérhető tanulmány azokat a személyes és közösségi vonásokat tárja fel, amelyek segítenek az esetleges társadalmi zavarokra és összeomlásra való felkészülésben, és a folyamattal való együttélésben. Ennek a tanulmánynak a folytatása és kiteljesedése ez a Jem Bendell és Rupert Read által szerkesztett könyv, amely megismerteti az olvasót a mélyalkalmazkodás filozófiájával. Ez az út egy lehetséges módja annak, hogy megértsük a minket körülvevő világ rendkívül összetett helyzetét, valamint segíthet abban, hogy az emberek újraértékeljék és megtalálják, ami valóban fontos az életükben, miközben az őket körülvevő társadalom szétesik saját katasztrófáinak súlya alatt. A fordító: STUMPF-BIRÓ BALÁZS, az éghajlatváltozás hatásait azonosító és az alkalmazkodás folyamatát támogató Cassandra Programot fejlesztő Cassee Klímaadaptációs Tanácsadó Zrt. társalapítója. A mentális felkészülést fontosnak tartó Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) mozgalom magyarországi képviselője, és a szemléletformálást segítő Betyáros Világ podcast alkotója, aki a Pannon Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában a globális polikrízis jelenségének kibontakozását kutatja. A szerkesztők: JEM BENDELL, a University of Cumbria professzora és a Deep Adaptation Forum (deepadaptation.info) alapítója. Kutatóként, oktatóként és tanácsadóként az éghajlati káoszhoz való mélyreható alkalmazkodás vezetésére, kommunikációjára, facilitációjára és innovációjára specializálódott. Ő a szerzője a Deep Adaptation című, vírusszerűen terjedő tanulmánynak, amelyet már több mint egymilliószor töltöttek le. RUPERT READ, a University of East Anglia filozófiaprofesszora. Tizenegy könyv szerzője, köztük a This Civilisation is Finished (2019) és az A Film-Philosophy of Ecology and Enlightenment (2018). A Green House agytröszt korábbi elnöke, valamint a Zöld Párt egykori angliai és walesi tanácsadója, szóvivője, képviselőjelöltje. Írt a Guardian, az Independent, az Ecologist és számos más újság és weboldal számára.