LHarmattan Kiadó strana 3 z 11

A kötet Andrásfaly Bertalan társadalomnéprajzi és történeti néprajzi munkáiból nyújt válogatást. Írásai elsősorban Észak-Baranyáról, Nyugat-Tolnáról és a Buda-vidékről szólnak, ahol magyarok, németek, cigányok, szerbek élnek együtt évszázadok óta. A szerző minden korábbi szakmunkánál alaposabban és részletesebben írja le gazdálkodásuk történetét, életmódjuk XVIII-XIX. századi átalakulását. Bemutatja a néprajzi csoportok és tájak szerveződésének folyamatait és fordulópontjait, a táji munkamegosztás rendszerét, a piaci feltételekhez igazodó parasztság társadalmi és gazdasági modelljeit, valamint az egyes népcsoportok egymástól eltérő értékrendjének sajátosságait.

"Jób testamentuma az ún. ószövetségi apokrif, másként pszeudoepigráf iratok hosszú sorának egyik darabja. Olyan írás tehát, amely az ószövetségi Jób könyvével áll szoros kapcsolatban, de amely mégsem tartozik a kanonizált ószövetségi, sem pedig az úgynevezett deuterokanonikus könyvek sorába. E mű sajátos darab a szép számmal fennmaradt s az úgynevezett testamentum-műfajt képviselő iratok sorában. Görög kézirataiban teljes és viszonylag jó szövege maradt fenn. Ezekből készült most első magyar fordítása, elsősorban a szélesebb körű olvasóközönségre való tekintettel." (a Szerző)

A Magyar Hebraisztikai Társaság 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse a hazai héber nyelvvel, irodalommal és a zsidóság ókori történelmével foglalkozók közös munkáját. A Studia Hebraica Hungarica sorozatban egyrészt a társaság ülésein elhangzott előadásokat adjuk közre, másrészt a társaság tagjai által írt köteteket publikáljuk. Az első kötet a 2002 és 2006 között elhangzott előadásokból válogat.

E rövid összefoglaló Assisi Szent Ferenc lelki tapasztalatát műveiből kiindulva mutatja be, három fő témát véve alapul: az Úr Lelkének birtoklását, a tulajdon nélküli életet, valamint a viszonzásra törekvést. Assisi Szent Ferenc írásainak alaposabb megismerése során kiderül, hogy minden intelem, szabály, ima valamilyen módon ezzel a három fő gondolattal függ össze. Ferenc tapasztalatában ezek központi elemek, így alapvetőnek kell lenniük minden lelkiség számára, amely valóban ferencesnek vallja magát.

"Ez a vademecum ("gyere velem") a kíváncsiak és vállalkozó kedvűek számára született. Azoknak, akik szeretnék megismerni saját lelki működésük titokzatos világát. De nem öncélúan! Szeretnének e tudás által olyan lehetőségekhez és készségekhez jutni, melyekkel elősegíthetik testi-lelki egészségük megőrzését, jó közérzetük, fizikai fittségük, lelki egyensúlyuk fenntartását. Azokhoz is szól ez a könyv, akik hajszoltak, fáradtak, kimerültek, szomorúak, kisebb-nagyobb "ideges tünetekkel" bajlódnak, esetleg valamilyen testi működészavar már előállt náluk. Mi történik velünk életünk stresszeiben? Mi zajlik ilyenkor testi-lelki működéseinkben? Milyen hasznos megküzdési lehetőségeink vannak, és melyek a veszélyes kiútkeresések? Mi tesz bennünket erőssé, szívóssá, küzdőképessé? Mi tart egészségben? A válaszokat praktikus gyakorlati útmutatóval együtt kaphatjuk meg ebben a könyvben. Aki szereti jól érezni magát a bőrében, szeret örülni az életnek, az tartson velünk: kacagjunk, kocogjunk, lazítsunk!" (a Kiadó)

A tankönyvet elsősorban azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak szánjuk, akiknek nem a jog az alapszakjuk, de a téma iránt érdeklődő Olvasók is haszonnal forgathatják. Az emberi jogok fogalma megkerülhetetlenül jelen van úgy a szakirodalomban, mint a mindennapi életben, a közbeszédben, a sajtóban, a politikai küzdelmekben, a médiában. Meglehetősen nehéz olyan politikai programot, nívós újságoldalt vagy weblapot találni, ahol így vagy úgy, de ne említtetne valamely emberi jog léte vagy megsértése. Egyszerre tapasztalhatjuk az emberi jogokra való üres hivatkozást, komoly és megfontolt felidézésüket, adott esetben számonkérésüket, találkozhatni értő és mély elemzésekkel, de üres állításokkal, hibás vélekedésekkel is.

A könyv mulatságos börleszk jelenetekkel indul. A vaksi, életveszélyesen vezető nagypapa két lóerős Citroënjébe már csak a legbátrabbak mernek beülni. Egy törékeny, madárcsontú nagynéni a fal felé fordítva bünteti a szentek szobrait, ha kéréseit nem teljesítik. De amikor előbb az apa, majd a nagynéni és a nagypapa is meghal, a család élete végleges fordulatot vesz. Az egykori kisfiúban felszakadnak az emlékek, és kibomlik előttünk egy család sorsa visszafelé, egészen az első világháborús lövészárkokig. Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.

"A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának első kötetét a gyógyító terápiás történeteknek és meséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők, vagy a különböző területekr ől érkező szakemberek. A kötetben egyszerre biztosítottunk helyet két, nagyon eltérő terápiás módszernek, technikának: az egyik a pszichológia felől közelít a mesékhez, terápiás történetek formájában(Nancy Davis meséi), a másik pedig a mesemondás és a népmesék évezredes hagyománya felől (a Laura Simms által gyűjtött mesék). Nancy Davis amerikai pszichológusnő terápiás meséi átfogó képet vetítenek elénk azokról a problémákról, melyeket traumát átélt gyerekeknél tapasztalt és gyógyított a terapeut a. Valamennyi története előtt szerepel egy ajánlás, hogy milyen életkorban, milyen problémára javasolja a mesét. Ezek a történetek egy-egy gyerekre íródtak, szimbólumaik a népmesékénél kevésbé összetettek." (A kiadó)

A kötet témája és módszere a kommunikációelmélet, a nyelvtudomány, a néprajztudomány, a kulturális antropológia és a vallástudomány határain mozog. Arról az általános, emberi, de kultúránként és vallásonként különböző formában megmutatkozó jelenségről szól, ahogy az ember kapcsolatot teremt a természetfölötti hatalommal vagy hatalmakkal, erőkkel. Ezt a jelenséget nevezi a szerző szakrális kommunikációnak. Ez a könyv második kiadása. Eredeti célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a szakrális kommunikáció jelenségére, javaslatot tegyen elméletének kidolgozására, és a népi imákról szóló részfejezettel hozzájáruljon a szakrális kommunikáció általános elméletéhez valamint az empirikus vallásantropológiai módszerekkel történő imakutatáshoz. A könyv nemcsak elérte eredeti céljait, hanem újszerűségével, interdiszciplináris nyitottságával serkentően és megtermékenyítően hatott a hazai kutatásokra. Mára egyetemi tananyag és sokat hivatkozott mű lett. Ezért indokolttá vált újabb kiadása.

A "Belgium bánata" alighanem messze földön a leghíresebb flamand regény, melyből sok mindent megérthetünk a holland és a francia nyelvű belgák (vagyis a flamandok és a vallonok) mélyen gyökerező, ma egyre inkább felszínre kerülő konfliktusáról, a flamand nép önmeghatározásának alapjairól. Ám a Belgium bánata elsősorban fejlődésregény, mely Louis Seynaeve életét követi végig az internátusban töltött gyermek- és kamaszkortól az eszmélésig, a "von Haus aus" (Flandriában nagyon sokáig meghatározó) katolikus identitás elhagyásáig, majd az íróvá válásig. Az önéletrajzi elemekkel teleszőtt mű főszereplője fantáziáiban, kisded játékaiban, végül pedig az írásban talál menedéket a bentlakásos iskola, a család és a második világháború megannyi csalása, csalódása elől. A hatalmas, hömpölygő írásfolyamban a legkülönfélébb stíluselemek keverednek, és a szarkasztikus, finom humornak ugyanúgy helye van benne, mint a tragikus, megrázó momentumoknak. "Olyan könyvet akarok írni, amely bemutatja azt a Flandriát, amit én ismertem, de ma már nem létezik" - mondta a szerző néhány évvel a mű megírása előtt. Sikerült: a "Belgium bánata" nagyon flamand könyv, melynek írói megoldásai, látásmódja számos mai flamand szerző munkásságában is vissza-visszaköszön.

Az 1990 előtti állambiztonsági ügynökhálózat tagjainak tevékenysége, a "besúgás" az államszocialista diktatúrával való kollaboráció egyik sajátos formájának tekinthető. A kötet a még aktív hálózati személyek által a Kádár-korszakban írt -megbízójuk, a titkosrendőrség által íratott- visszaemlékezések segítségével vizsgálja a rendszerbefoglaltságnak, a kollaborációnak a fokozatait, formáit, minőségi eltéréseit. Az ügynökök által elbeszélt saját történetek lehetőséget teremtenek annak a tanulmányozására, hogy a hosszabb ideje dolgozó hálózati emberek miként reflektáltak saját hálózati működésükre - nem utólag, hanem "menet közben", ügynöki munkájuk sűrűjében. A szövegek alapján képet alkothatunk az ügynök, mint kollaboráns identitásáról. Végső soron a visszaemlékezések révén első kézből szerezhetünk információkat arról, hogy a besúgók miként vélekedtek magáról a besúgásról