Magyar Napló strana 4 z 7

Csender Levente József Attila-díjas novellista első mesekönyvében két világ él egymás mellett: az egyik Meditittimó herceg autizmusából eredő különlegességeit természetesnek veszi, a másik az elfogadás és segítés helyett a hiányosságaira fókuszál, és a fiú megváltoztatására, saját képére formálására törekszik. Az előbbi a gyerekek és a mesék világa, ahol lovaskocsik, sárkányok és beszélő állatok fordulnak elő, az utóbbi a mai világunk, ahol többnyire tescós házhoz szállító autók, GPS-ek és iPhone-ok jelentik a valóságot. Az erdélyi származású író izgalmasan mutatja be ezt a kettősséget: él a magyar népmesei hagyományokkal, ugyanakkor nem fél modern eszközökhöz nyúlni. A mesét és a valóságot látszólag kijátssza egymás ellen, azonban a feloldás épp a két világ közti távolság közelítésében rejlik: a valóságban létező nyomasztó dolgok a mese világában megszemélyesülnek, hogy miután alakot öltöttek, elfogadhatóbbá váljanak. A kérdés csak az, hogy Meditittimó és hozzá hasonló társai azzal kell továbbra is szembesüljenek, hogy tőlük várjuk a távolság legyőzését, vagy hajlandóak vagyunk olyan világot teremteni, amelyben mi is elindulunk feléjük. Az író a mese segítségével erre a közös útra invitálja az olvasót. A különleges Meditittimó kalandjai minden 8 és 12 év közötti gyermeknek szól, ugyanakkor segítő gyerekkönyvként a felnőtteket is az elfogadásra ösztönzi.

Csender Levente József Attila-díjas novellista első mesekönyvében két világ él egymás mellett: az egyik Meditittimó herceg autizmusából eredő különlegességeit természetesnek veszi, a másik az elfogadás és segítés helyett a hiányosságaira fókuszál, és a fiú megváltoztatására, saját képére formálására törekszik. Az előbbi a gyerekek és a mesék világa, ahol lovaskocsik, sárkányok és beszélő állatok fordulnak elő, az utóbbi a mai világunk, ahol többnyire tescós házhoz szállító autók, GPS-ek és iPhone-ok jelentik a valóságot. Az erdélyi származású író izgalmasan mutatja be ezt a kettősséget: él a magyar népmesei hagyományokkal, ugyanakkor nem fél modern eszközökhöz nyúlni. A mesét és a valóságot látszólag kijátssza egymás ellen, azonban a feloldás épp a két világ közti távolság közelítésében rejlik: a valóságban létező nyomasztó dolgok a mese világában megszemélyesülnek, hogy miután alakot öltöttek, elfogadhatóbbá váljanak. A kérdés csak az, hogy Meditittimó és hozzá hasonló társai azzal kell továbbra is szembesüljenek, hogy tőlük várjuk a távolság legyőzését, vagy hajlandóak vagyunk olyan világot teremteni, amelyben mi is elindulunk feléjük. Az író a mese segítségével erre a közös útra invitálja az olvasót. A különleges Meditittimó kalandjai minden 8 és 12 év közötti gyermeknek szól, ugyanakkor segítő gyerekkönyvként a felnőtteket is az elfogadásra ösztönzi.

A kiváló történész, Popély Gyula Felvidék-sorozatának harmadik kötete. A rendkívül alapos történeti áttekintés a csehszlovák uralom alatt eltöltött második évtizedet tárgyalja a köztársaság 1939 márciusában bekövetkezett felbomlásáig. A szerző érdeklődésének középpontjában természetszerűleg a felvidéki magyar nemzeti közösség helyzete, politikai, gazdasági és kulturális téren kifejtett önvédelmi erőfeszítései állnak. Mindemellett - felvázolva Csehszlovákia bel- és külpolitikai helyzetét a tárgyalt évtizedben - figyelemmel kíséri a cseh és a szlovák viszony alakulását, a cseh-német ellentéteket a cseh országrészekben, valamint a masaryki majd a beneąi Csehszlovákia egész nemzetiségi politikáját.

BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke. E kötet a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a "málenkij robotosok"-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye. A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig. A szerző egyben betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdés a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt milyen nagy jelentőséggel bírt a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe. Mindezek mellett a legújabb kutatási eredmények fényében alapos, adatgazdag részletességgel vezeti be az olvasót a különböző fogolyveszteségek létszámának nagyságába. A kötet a több, mint huszonöt levéltárban és egyéb gyűjteményben folytatott kutatások mellett több száz visszaemlékezésen - köztük a szerző által készített több tucat interjún -, valamint a témához kapcsolódó szakirodalom eredményeinek felhasználásán alapul.

Jezsó Ákos legújabb könyve családi ihletettségű regény, hiszen a szerző nagyszülei maguk is átélték a felvidéki magyarság keserű, kisebbségi sorsát, a világháború utáni jogfosztottság időszakát, majd a kitelepítést. A könyv számos történetét az élet szülte és a családi legendárium őrizte, hogy aztán az unoka összegyűjtse és regénnyé formálja. Ez a regény azonban már nemcsak egy családról, hanem egy generáció közös sorsélményéről is szól - legyenek azok magyarok, szlovákok vagy csehek. Hiszen - Adyval szólva - "gyalázatunk, keservünk / Már ezer év óta rokon", külön partjainkat pedig finoman, bölcs öregként köti össze az Idő és a Duna folyama.

"A Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent kötetet a "Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566" Emlékév Emlékbizottság támogatta. Zrínyi Miklós eposzát Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész és grafikus rajzaival, az eredeti hangzást megtartó, de a könnyebb megértést segítő modern helyesírásra átírt szöveggel tárjuk az olvasók elé. Ajánljuk a könyvet azoknak a családoknak, akiknek emlékvilágában még jelen van a hősies katonahalál, s azoknak, akik tudják, hogy a magyar nemzet olyan lelki képződmény, melynek hősei, politikusai, költői és képzőművészei egyaránt vannak, s egységes egészet alkotnak. Így volt ez a múltban, és így kell lennie a jelenben és a jövőben is. Erről győz meg bennünket a Zrínyiek öröksége."(a Kiadó)

Patti izgő-mozgó, szeleburdi, (az iskolán kívül) mindenre kíváncsi kislány, míg Domoska megfontolt, jószívű, bátor kisfiú. Talán azért is olyan jó barátok, mert kiegészítik egymást. Velük tartunk kalandjaik során az iskolapadba, az osztálybuliba, a játszótérre, és elkísérjük őket a nyaralásra is. Papp-Für János és csapata egy olyan összművészeti alkotást hozott létre, amely a komolyabb tanulási nehézségekkel küzdő, illetve értelmileg akadályozott gyerekeket szórakoztatja, segíti, valamint részesíti őket irodalmi élményben. Az Akik gyerekek maradnak az interaktív szemlélet jegyében fogant: az olvasás, a képek nézegetése, a zenehallgatás, a játékos feladatokban történő részvétel komplex élményt tesz lehetővé. Az oktatási segédanyaggá váló kötet a szerző gyakorlati tapasztalatain alapul, hiszen Papp-Für János évek óta tart sikeres rendhagyó irodalomórákat sajátos nevelési igényű gyermekcsoportok számára.

A válogatáskötet Utassy József Kossuth-díjas költő (1941-2010) pályája során megjelent gyermekverseit gyűjti csokorba, Oláh Mátyás László és Kiss Adél szép rajzaival.

Egy meggondolatlan tett és egy anya kétségbeesett lépése. Ennyi kell, hogy egy gondosan felépített emberélet pillanatok alatt romokban heverjen, egy álom semmivé foszlódjon. Ez Hoffmann Jakab és Róth Márton története. Egy forradalom, amely egyeseknek a szabadság, másoknak a megnyugvás érzésével kecsegtet. Ez egy nemzet története. Egy fiú, aki eltűnt apját keresi. Nem ítélkezik, csak emlékezik. Egy másik világra, egy boldog gyermekkorra. Ez az ő története. Reisinger Attila legújabb kisregénye ezekből az emberéletekből kiragadott pillanatokból formál kerek egészet. A történet Ausztria szovjet megszállásának utolsó napjaiból visszarepít a második világháború borzalmai közé, ám mielőtt végleg lezárul, az '56-os forradalom reménnyel átitatott és veszteséggel terhes napjait is feleleveníti. A szerző korábbi regényeihez hasonlóan ismét egy megtörtént eseményt dolgoz fel. A Holtak ideje regény a szeretetről, a reményről, a veszteségről, a sors iróniájáról, a bűnről és a bűnhődésről, az igazságosságról és az igazságtalanságról.

"Lehóczky Ágnes az irodalomban nem példátlan, de mégiscsak szokatlan dolgot művel: egyszerre két nyelven, magyarul és angolul ír. Három angol verseskötete mellett a Palimpszeszt a harmadik magyar nyelvű. Félreértés ne essék: nem önmagát fordítja, innen oda vagy onnan ide, hanem két külön költészetet hoz létre, amelyek mégsem függetlenek egymástól. A szerző prózaversei emléklenyomatok, megelevenedett palimpszesztek, amelyeken a régi, komputernyelven szólva felülírt történések minduntalan átütnek az újabbakon. A történésből emlék, az emlékből írás lesz, és ezt az időbeli utat a versek másik alapmetaforája a térbeli utazásra mintázza rá. A kötet nemcsak metaforikus, hanem valóságos palimpszeszt is. Amelynek ki kellett alakítani a poétikáját is. A szeszélyes és mégis szigorúan elrendezett térbeli, időbeli, és nyelvi egyidejűségek, különválások és egybeolvadások pontos lírai megfelelője az a képlékeny vers- és formanyelv, amely Lehóczky Ágnes költészetének oly egyéni sajátossága." (a Kiadó) Lehóczky Ágnes 1976-ban született Budapesten. 2001-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-angol szakán. 2006-ban a Kelet-Angliai Egyetem (University of East Anglia) kreatív írás szakán szerzett mesterfokú diplomát, majd 2011-ben doktori címet. 2010-ben elnyerte a Jane Martin Poetry Prize cambridge-i díját. Két magyar nyelvű kötetét, Ikszedik stáció (2000) és Medalion (2002) címmel az Universitas Kiadó jelentette meg. Az angol nyelvű kötetek, Budapest to Babel (2009) és Rememberer (2012), az Egg Boksz Publishing, míg Carillonneur (2014) a Shearsman kiadó gondozásában jelentek meg. 2011-ben Nemes Nagy Ágnesről írt monográfiáját a Cambridge Scholars Publishing jelentette meg Poetry, the Geometry of the Living Substance címmel. 2010-ben a Norwichi Fesztivál felkérésére írta librettóját. 2012-ben a londoni Poetry Parnassus magyar résztvevője. 2012-ben a Bertha Bulcsu-emlékdíj különdíjasa volt. Jelenleg a Sheffieldi Egyetemen előadóként kreatív írást tanít.

"Ödöniáda, jut eszembe a szóösszetétel. A Panírozott szárnyak is egy összetétel. Liszt (na, nem a zeneszerző), tojás, egy kis prézli, és Johada Úr fantáziája. E kisregény is összetétel, kifordított Ulysses, mert bár egy egész "életutat" fog egybe, de mégis, mintha egy nap lenne az élet. Elnézést a "közhelykedésért". "Az öreg Kovács nem érte meg a reggelt." És rögtön felvetődik a kérdés, mit ért meg? És megért-e valamit? A mai "hősök" mozaikokban érzékelhetőek, mutatja nekünk az író. Megszabdalja a történéseket az internet, a média, a villámgyorsan érkező hír, a gyorsétterem, a személyes és személytelen életünk gubancos részei. Nos, igen, felvillanásokat olvashatunk e könyv lapjain, és e villanások, villámlások energiát hordoznak, ami bizony megcsiklandozza az oldalunkat. Nevessünk Ödönön, kérem, nevessünk magunkon, mert milyen érdekes is lenne, ha "nevetésháborúkról" szólna a történelem. Még az is lehet, hogy jobban megértenénk a saját bensőnkben bujkáló Ödönjeinket. Mindenesetre kibújt a szög a zsákból, akarom mondani, Gogol köpönyegéből Jahoda Sándor." (Kókai János)

"A meseregény szereplői 9-10 év körüli fiúk, akik orvosi javaslatra néhány téli hetet vidéken, egy gyermeküdülőnek berendezett kastélyban törlenek. A négy főhős már az első napon számos varázslattal szembesül és egy eleven varázslóval is találkoznak. Nagy meglepetésükre Rapandi, az egyik nagy varázslócsoport vezetője kéri a segítségüket az ellopott Vimpáci Madonna-szobor felkutatásában. És ezzel elképesztő, csodákkal teli kalandok sora veszi kezdetét... Vajon sikerül-e megtalálni az elveszett szobrot, és lecsillapodnak-e a varázslók világában dúló harcok? Segít-e a fiúknak Urmilla, a darázs-méretű, kék tündér, és tényleg a varázslók beépített embere-e a kastély portása? Egy biztos: a főszereplők életre szóló kalandokkal és élményekkel lesznek gazdagabbak a mese végére."

Magyarországon egyedülálló kötetet tart kezében az olvasó: történészek, politológusok, jogászok, szociológusok és kultúr-antropológusok mutatják be a kríziskutatás elméleti háttérismereteit, valamint az európai földrész legfontosabb krízis- és konfliktushelyzeteit a Balkán, az Ibériai-félsziget, a Kaukázus, Ukrajna és Transznisztria, valamint az Egyesült Királyság területéről. A közvélemény előtt többnyire a sajtóból ismert nemzeti, nemzetiségi és nemzetközi konfliktusok tudományos igényű elemzése csak részben történet meg korábban: míg a Balkánról az elmúlt években - talán földrajzi értelemben vett közelsége miatt - számos monográfia, feldolgozás látott napvilágot, addig a Kaukázusról legutóbb a '80-as évek elején jelent meg átfogó munka a szovjet-szocialista testvériesség jegyében. A kötet szerkesztői és szerzői, akik magyar, német, cseh, ukrán, örmény, azerbajdzsáni egyetemeket és tudományos intézményeket képviselnek, bíznak abban, hogy kutatási eredményeik felkeltik nemcsak a hazai szakemberek, de a nemzetközi események iránt érdeklődők figyelmét is.

Sok hangon megszólaló irodalmunk kivételes, és méltánytalanul mellőzött szép szavú, de a keserű tapasztalatokra is érzékeny székelyföldi krónikása Lőrincz György. A Sánta Ferenc-i, Sütő András-i, Nyirő József-i örökség folytatójaként a szülőföld egyszerre lélekmeleg és egyszerre keserű megörökítője - elbeszélései, regényei igaz és fájdalmasan szép lenyomatai az elmúlt évtizedek erdélyi történéseinek. Az író A szív hangjaiban is az életről mesél, hiteles emberi sorsokon keresztül - napjaink globális jelenségéről, a migrációról - fekete-piros, erdélyi színekben. Egy fiatal székelyföldi nő kallódásának, budapesti eltűnésének és kilátástalan fölkutatási erőfeszítésének a történetét. Az események mindössze néhány napba sűrűsödnek, a gyötrelmes, rapszodikus emlékezésfolyamban azonban három generáció sorstörténetét ismerhetjük meg. Valóban a szív hangjai szólalnak meg a regényben, nemcsak a leányát kereső anya szívhangjai, de az író szív-aggodalmának a hangjai is: Miért, hogy az érzékeny idegrendszerűt zúzza szét ez a kor is? Hol kellett, lehetett volna másként, jobban vigyázni magunkra, egymásra, hogy identitásunk meg ne roppanjon? A nevelésben, a génekben, a rendszerekben vagy a világban lenne a hiba? A kisebbségi létben, az országváltásban? Lőrincz György nem választ ad, hanem érvényes kérdéseket fogalmaz meg - mert muszáj élni, túlélni, megmaradni akkor is, ha meginogni látszik alattunk a föld.

Doboss Gyula rendhagyó montázskönyve a partiumi Tasnádról származó Merza István hatéves orosz hadifogságáról és Szibériából való kalandos hazakerüléséről szóló, 1916-1921 között írt naplóira épül, s egyfajta XX. századi magyar családregény-töredéket kínál. A montázs ... Folytatás ›› szándékosan homályban hagy bizonyos történéseket, illetve eliminálja valóság és fikció különbségét. Mintha a legifjabb fiú utód számára a dédnagyapa naplója mégis jóslat és determináció is volna. Miként a szerző írja, "megrázó közhelyekről" olvashatunk: szabadságvágyról, kötődésről, szerelemről, csalódásról, féltékenységről, tervekről és kudarcokról. S nem utolsósorban egy zaklatott évszázad történelméről, a bolsevizmus által kisiklatott reményekről egy örmény-magyar család speciális optikáján keresztül... A(z) A Merza-napló (Könyv) szerzője Doboss Gyula.

Doboss Gyula rendhagyó montázskönyve a partiumi Tasnádról származó Merza István hatéves orosz hadifogságáról és Szibériából való kalandos hazakerüléséről szóló, 1916-1921 között írt naplóira épül, s egyfajta XX. századi magyar családregény-töredéket kínál. A montázs ... Folytatás ›› szándékosan homályban hagy bizonyos történéseket, illetve eliminálja valóság és fikció különbségét. Mintha a legifjabb fiú utód számára a dédnagyapa naplója mégis jóslat és determináció is volna. Miként a szerző írja, "megrázó közhelyekről" olvashatunk: szabadságvágyról, kötődésről, szerelemről, csalódásról, féltékenységről, tervekről és kudarcokról. S nem utolsósorban egy zaklatott évszázad történelméről, a bolsevizmus által kisiklatott reményekről egy örmény-magyar család speciális optikáján keresztül... A(z) A Merza-napló (Könyv) szerzője Doboss Gyula.