Magyar Napló strana 3 z 7

Az afrikai novellák szerzője, Marek Vadas 1997-ben szerkesztőként jutott el Kamerunba. Az európai kultúrától annyira különböző környezet és eltérő gondolkodás ihlette misztikus hangulatot árasztó írásait. Az afrikaiak világának, a fekete afrikai mentalitásnak szerves része a túlvilággal való intenzív, mindennapi kapcsolat, az eltávozott lelkekkel való élénk párbeszéd, a különféle spirituális szeánszok. A harmincegy, mágikus realizmussal átitatott afrikai történetben keveredik mese és valóság, gyakori szereplő a világok közötti kommunikációt biztosító gyógyító (nganga). A nganga gyógyítja a test betegségeit, a lélek gondjait, beszédbe elegyedik az elhunytak szellemeivel és az istenekkel, ezért így vagy úgy, minden történetben feltűnik alakja. A kötetet Mário Domček illusztrációi kísérik; A gyógyító 2007-ben kapta meg a rangos szlovák irodalmi díjat, az Anasoft Literá-t.

"A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat." (Albert Camus) Salamon Konrád albuma izgalmas áttekintésben tárja elénk az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét a forradalom kibontakozásától egészen a megtorlásig. A történeti eseményeket közérthetően átfogó kötetet mintegy 300 eredeti fotó illusztrálja, köztük számos nyomtatásban korábban nem megjelent '56-os vonatkozású fotóval, így a könyv egyszerre tud kézikönyve és képes albuma lenni 1956 történetének.

"Valahol olvastam, hogy aki több életet élt, annak több halállal kell meghalnia. Emlékszem, úgy gondoltam, hogy ez az állítás énrám nem vonatkozik. Nem tartottam gróf Monte Cristónak magam. Pedig hát volt nekem több életem is, ha jól meggondolom. Az elsőnek hamar vége szakadt. ... Folytatás ›› Rám omlott a világ, alig kilencévesen. A másodiknak 1956 vetett véget, a forradalom. Ezt a harmadik halált azonban én hoztam össze magamnak." Ferdinandy György legújabb könyve egy nagy szerelem története. Két ember sorsa, akik annyira szerették egymást, hogy makacsul, módszeresen tönkretették a másik életét. Szereplői: egy magyar férfi és egy francia nő. A helyszín Gallia és a trópus, Párizs és a Szigetek. Az eredmény egy hosszú életen át íródott, fájdalmasan őszinte szöveg. Nem rövidpróza, és nem regény - novellafüzér, amelynek etűdszerű darabjaiból kirajzolódik a több évtizedes, különös házasság tablója, és vele együtt az önmagát újraszülő idegenség, a válással újra hazátlanná lett ember drámája. "Írni csak addig szabad, amíg a kimondhatatlanból mond ki valamit az ember. A lét egy ismeretlen töredékét, amit csak ő tud egyedül. A többi már csak önáltatás: grafománia." A(z) A francia asszony (Könyv) szerzője Ferdinandy György.

Magyarország, Budapest, hatvanas évek. Közelebbről a Moszkva tér, vagyis a Kalef és környéke. Az elhíresült Kalef galerit már szemmel tartja a titkosszolgálat, ám ők erről még nem tudnak. Élik, illetve élni próbálják az akkori fiatalok életét: a srácok egyszerre álmodoznak csajokról, disszidálásról és a forradalom feltámasztásáról gondtalanságuk azonban nem tart sokáig. A diktatúra ugyanis könyörtelenül leszámol velük: kifinomult eszközökkel veszejti el őket, vagy teszi élőhalottá. Berta Zsolt új nagyregényét az életszerelem és a lélekdráma kettőse teszi letehetetlenné.

Magyarországon egyedülálló kötetet tart kezében az olvasó: történészek, politológusok, jogászok, szociológusok és kultúr-antropológusok mutatják be a kríziskutatás elméleti háttérismereteit, valamint az európai földrész legfontosabb krízis- és konfliktushelyzeteit a Balkán, az Ibériai-félsziget, a Kaukázus, Ukrajna és Transznisztria, valamint az Egyesült Királyság területéről. A közvélemény előtt többnyire a sajtóból ismert nemzeti, nemzetiségi és nemzetközi konfliktusok tudományos igényű elemzése csak részben történet meg korábban: míg a Balkánról az elmúlt években - talán földrajzi értelemben vett közelsége miatt - számos monográfia, feldolgozás látott napvilágot, addig a Kaukázusról legutóbb a '80-as évek elején jelent meg átfogó munka a szovjet-szocialista testvériesség jegyében. A kötet szerkesztői és szerzői, akik magyar, német, cseh, ukrán, örmény, azerbajdzsáni egyetemeket és tudományos intézményeket képviselnek, bíznak abban, hogy kutatási eredményeik felkeltik nemcsak a hazai szakemberek, de a nemzetközi események iránt érdeklődők figyelmét is.

"Shakespeare az emberi életnek nagyobb kiterjedését és változatosságát érti meg, mint Dante; de Dante a lealacsonyulás mélyebb és a felmagasztosulás magasabb fokára jutott el." (T. S. Eliot) "Dante a provençal troubadurok és gótikus templomok tanítványa - de egyszersmind Arisztotelészé és Vergiliusé is. És ha vele belülről végigéljük e régi kor összes szellemi árnyalatait, melyeket ő mind magába olvasztott - az ateista epikureustól kezdve a misztikus franciskánusig - oly skálát futunk meg, melyhez hasonlót a mi korunkban is alig találnánk." (Babits Mihály: Dante fordítása) "Franciaország, a nagy-középkor igazi hazája, egy olyan irodalmi művet sem hozott létre, amelyet mint méltó társat lehetne állítani székesegyházai mellé. Ilyen költő csak egy van: Dante, aki örök-művészi formába öntötte skolasztika és misztika nagy Isten-élményét, a középkor legfelsőbb szellemi mondanivalóját [...]." (Szerb Antal: A világirodalom története)

Újabban Hazakísérem minden este, A bőgő földet ringató anyámat, Újabban nem tudja, hol keresse, Hol találja a szülőházat. Szőnyeget hajt az unott hóesés, Ha keze volna, fehérbe takarná, Egy szál ingbe, hogy megfagyjon, és Reggelre harmattá altatná. A kapuban még megölelem. Ágynak esik, és értem mond imát. Kit őrzök? - kérdik. Azt felelem, Hogy megvirradjon, az éjszakát. A kötet a szerző verseiből ad válogatást.

"Lehóczky Ágnes az irodalomban nem példátlan, de mégiscsak szokatlan dolgot művel: egyszerre két nyelven, magyarul és angolul ír. Három angol verseskötete mellett a Palimpszeszt a harmadik magyar nyelvű. Félreértés ne essék: nem önmagát fordítja, innen oda vagy onnan ide, hanem két külön költészetet hoz létre, amelyek mégsem függetlenek egymástól. A szerző prózaversei emléklenyomatok, megelevenedett palimpszesztek, amelyeken a régi, komputernyelven szólva felülírt történések minduntalan átütnek az újabbakon. A történésből emlék, az emlékből írás lesz, és ezt az időbeli utat a versek másik alapmetaforája a térbeli utazásra mintázza rá. A kötet nemcsak metaforikus, hanem valóságos palimpszeszt is. Amelynek ki kellett alakítani a poétikáját is. A szeszélyes és mégis szigorúan elrendezett térbeli, időbeli, és nyelvi egyidejűségek, különválások és egybeolvadások pontos lírai megfelelője az a képlékeny vers- és formanyelv, amely Lehóczky Ágnes költészetének oly egyéni sajátossága." (a Kiadó) Lehóczky Ágnes 1976-ban született Budapesten. 2001-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-angol szakán. 2006-ban a Kelet-Angliai Egyetem (University of East Anglia) kreatív írás szakán szerzett mesterfokú diplomát, majd 2011-ben doktori címet. 2010-ben elnyerte a Jane Martin Poetry Prize cambridge-i díját. Két magyar nyelvű kötetét, Ikszedik stáció (2000) és Medalion (2002) címmel az Universitas Kiadó jelentette meg. Az angol nyelvű kötetek, Budapest to Babel (2009) és Rememberer (2012), az Egg Boksz Publishing, míg Carillonneur (2014) a Shearsman kiadó gondozásában jelentek meg. 2011-ben Nemes Nagy Ágnesről írt monográfiáját a Cambridge Scholars Publishing jelentette meg Poetry, the Geometry of the Living Substance címmel. 2010-ben a Norwichi Fesztivál felkérésére írta librettóját. 2012-ben a londoni Poetry Parnassus magyar résztvevője. 2012-ben a Bertha Bulcsu-emlékdíj különdíjasa volt. Jelenleg a Sheffieldi Egyetemen előadóként kreatív írást tanít.

"Ödöniáda, jut eszembe a szóösszetétel. A Panírozott szárnyak is egy összetétel. Liszt (na, nem a zeneszerző), tojás, egy kis prézli, és Johada Úr fantáziája. E kisregény is összetétel, kifordított Ulysses, mert bár egy egész "életutat" fog egybe, de mégis, mintha egy nap lenne az élet. Elnézést a "közhelykedésért". "Az öreg Kovács nem érte meg a reggelt." És rögtön felvetődik a kérdés, mit ért meg? És megért-e valamit? A mai "hősök" mozaikokban érzékelhetőek, mutatja nekünk az író. Megszabdalja a történéseket az internet, a média, a villámgyorsan érkező hír, a gyorsétterem, a személyes és személytelen életünk gubancos részei. Nos, igen, felvillanásokat olvashatunk e könyv lapjain, és e villanások, villámlások energiát hordoznak, ami bizony megcsiklandozza az oldalunkat. Nevessünk Ödönön, kérem, nevessünk magunkon, mert milyen érdekes is lenne, ha "nevetésháborúkról" szólna a történelem. Még az is lehet, hogy jobban megértenénk a saját bensőnkben bujkáló Ödönjeinket. Mindenesetre kibújt a szög a zsákból, akarom mondani, Gogol köpönyegéből Jahoda Sándor." (Kókai János)

Egy meggondolatlan tett és egy anya kétségbeesett lépése. Ennyi kell, hogy egy gondosan felépített emberélet pillanatok alatt romokban heverjen, egy álom semmivé foszlódjon. Ez Hoffmann Jakab és Róth Márton története. Egy forradalom, amely egyeseknek a szabadság, másoknak a megnyugvás érzésével kecsegtet. Ez egy nemzet története. Egy fiú, aki eltűnt apját keresi. Nem ítélkezik, csak emlékezik. Egy másik világra, egy boldog gyermekkorra. Ez az ő története. Reisinger Attila legújabb kisregénye ezekből az emberéletekből kiragadott pillanatokból formál kerek egészet. A történet Ausztria szovjet megszállásának utolsó napjaiból visszarepít a második világháború borzalmai közé, ám mielőtt végleg lezárul, az '56-os forradalom reménnyel átitatott és veszteséggel terhes napjait is feleleveníti. A szerző korábbi regényeihez hasonlóan ismét egy megtörtént eseményt dolgoz fel. A Holtak ideje regény a szeretetről, a reményről, a veszteségről, a sors iróniájáról, a bűnről és a bűnhődésről, az igazságosságról és az igazságtalanságról.