Magyar Napló strana 6 z 7

A ferences lelkiség kulturális és történelmi hatását bemutató tanulmányok gyűjteménye újabb tanúsága annak, hogy a nagy szerzetesi lelkiségek hatása egyetemes. Szent Ferenc inspirációjának gazdagságát rendtársai képviselik és közvetítik, de kimeríteni nem tudják. Napjaink üdvözlendő fejleménye, hogy ennek a gazdagságnak a feltárásába mind több világi kutató és mind több oldalról bekapcsolódik. A kötet anyaga az Assisi Szent Ferenc által 1209-ben alapított rendről 2009. október 14-15-én a jubileum alkalmából, 800 éves a Ferences Rend. Konferencia a Rend lelkiségéről, történeti hivatásáról és kulturális-művészeti szerepéről címmel rendezett nemzetközi tudományos tanácskozáson elhangzott előadásokon alapul.

A Nyugat harmadik nemzedékének költői - amikor már az első nemzedék nagyjai is itt-ott feledésbe merülnek - nehezen törik át a hallgatás-elhallgatás homályát. Pedig karakteres életművet mondhatnak magukénak. Egy Weöres Sándor, egy Jékely Zoltán, egy Takáts Gyula, egy Vas István, egy Zelk Zoltán, egy Rónay György, hogy a tragikus sorsú lírikusokat, Radnóti Miklóst és Dsida Jenőt ne is említsem, akkor is érték, ha költészetük csak búvópatakként van jelen a magyar lírában. Mert a búvópatak, minthogy a korízlés folyton változik, bármikor fölbukkanhat, s a véle felszínre került szépség éppoly törvényerővel - a lírai "szédítés" varázslatával - fog bírni, mint az elfogadott klasszikusaink értékfolyama. A száz éve született Kiss Tamás, akinek szülőföld-lírájában a csend apoteózisa mindig robbanásra kész állapotban van, ebbe a vonulatba tartozik. Debrecen katedrálisában Hortobágy az égbolt - a "visszavont" természet szerény javainak tisztességében is tündököl-, s aki erre föl akarja festeni az alföldi életérzés - a végső soron egyetemes tudássá váló lelkület, egy kissé fellengzősen, honszeretet - színeit, az lett légyen bármily tudós, a táj rabjaként fölöttébb megszenvedi az őszinteség, az őszintén kimondott szavak kataklizmáiban való, akár örömet hozó vergődés buktatóit.

"Immár tizenkettedik éve jelennek meg a népszerű antológiák - Az év novellái és Az év versei -, amelyek a magyar irodalmi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást." (a Kiadó)

Családi könyvet tart kezében az olvasó: gyerekeknek éppen olyan érdekes ez a történet, mint szüleiknek vagy nagyszüleiknek. Kádár István végvári vitéz életét, a török hódoltság korát megidéző népballadát olyan hitelesen dolgozza fel, mintha benne élt volna abban az izgalmakat nem nélkülöző korban. Szép, fordulatos, élettel teli cselekmény ragadja magával az olvasót, melynek szövetében nemes eszmék csillannak meg. A könyv elolvasásával nem csupán jól szórakozunk, de magyarságunkban, emberségünkben is gyarapodunk.

"Szeretettel ajánljuk minden jószándékú Olvasónak; éneklő, imádkozó és elmélkedő embernek, elsősorban a régi Magyar Királyság népeinek az egykor legszeretettebb királyunk, a népmondák sokaságában máig élő Szent László tiszteletére írt énekeket. Könyvünk célja: Szent László király tiszteletének elmélyítése a tiszta forrásból származó liturgikus és népénekeken keresztül, amelyek a Lovagkirály szentté avatásától 1192-től a 20. század közepéig keletkeztek." (részlet a Bevezetésből)

Illyés Gyula a huszadik század egyik legjelentősebb költője, életműve a teljesség tekintetében egyedülálló, megszólaltatja nemcsak a közösségi, nemzeti létproblémák mindegyikét, az egyén egzisztenciális kérdéseire is az önmagát operáló sebész hátborzongató elszántságával keresi a gyógyító választ. Az illyésihez hasonló nagyságrendű életműveknek időről időre szükségük van a válogatói értelmezés megújítására. Azonban ezt a legújabb válogatott kötetet nem csupán az elmúlt évtizedben bekövetkezett látószögelmozdulás indokolja. A legutóbbi kötet megszerkesztése óta több mint száz vers került elő a hagyatékból. Illyés Mária, a költő leánya, a jelen válogatás készítője minden eddiginél teljesebb anyagból dolgozhatott, s mutatja fel Illyés Gyula sok új, bensőséges vonással árnyalt költői arcélét.

A szerző e könyvében a XX. század lengyel történelmének sorsfordulóit mutatja be, kulcsfogalmait bontja ki: Pilsudski szerepe a lengyel állam helyreállításában, varsói csata, Molotov-Ribbentrop-paktum, Katyn, Auschwitz, a varsói gettó felkelése, Monte Cassino, varsói felkelés, a lengyelkérdés Teheránban és Jaltában, a "tizenhatok" moszkvai pere, Gomulka és 1956, 1968 és az 1970-es tengerparti sortüzek, "Ne féljetek!"; avagy a Szolidaritás, Walesa és Jaruzelski.

"Jelen válogatásunkkal a mai vietnami irodalom keresztmetszetét szeretnénk bemutatni a magyar olvasóknak. Az érdeklődő találhat a kötetben háborús témájú (Újhold, Szilaj szelek), a háború utáni életről szóló novellákat (Két asszony, A tábornok nyugdíjba megy, A bili tánca) és egészen mai, modern elbeszéléseket is (A blogger, Az ajtórés mögött, Némajáték, Monszun, A végeláthatatlan mező)." (a Szerkesztők)

Az év esszéiben harmincegy magyar gondolkodó, többek között: Alföldy Jenő, Csejtei Dezső, Csorba László, Egedy Gergely, Jánosi Zoltán, Jókai Anna, Juhász Zoltán, Mezey Katalin, Papp István, Salamon Konrád, Szerényi Béla, Takács Béla,Varga Csaba írásai szerepelnek. A(z) Az év esszéi 2012 (Könyv) szerzője .

Immár tíz éve jelennek meg a népszerű antológiák, melyek a magyar irodalmi és szellemi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből, novelláiból és esszéiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.

Immár tíz éve jelennek meg a népszerű antológiák, melyek a magyar irodalmi és szellemi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből, novelláiból és esszéiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.

"Az elbeszélés virágágyás, a regény egész szántóföld. Mindig tudtam, hogy a szántóföldet nem győzném megművelni, de az ágyásokban csábított a munka. Az ágyások nem beláthatatlanok. És ha bennük dolgozom, nemcsak az ültetés érdekel, hanem a gyomlálás is. Szeretem kihúzogatni a gyomokat, azokat a nem megfelelő szavakat, amelyek megfojtják az igaziakat. Szeretem a tömörséget. Már gimnazista koromban elhatároztam, hogy elbeszéléseket fogok írni, s kötetekbe rendezve adatom ki őket. Ehelyett egész életemben forgatókönyveket, színházi szövegkönyveket és dalszövegeket írtam. Ezzel a kötettel megvalósítottam ifjúkori álmomat." (a Szerző)

A kötet a szerző verseit tartalmazza. A verseket válogatta és szerkesztette Zsille Gábor.

Stanislav Rakús eme kötetében olvasható történetek a XX. század második felében játszódnak. Hangvételük humoros, groteszk, némelykor tragikomikus. A szereplőkben -akik mindig meglepő szituációkban találják magukat- elevenen él a tetterő és vágy, hogy nyomot hagyjanak maguk után, s túllépjenek saját középszerűségükön. A novellákban alapvető szerepet játszik az alkohol, a diktatúra és a gúny -amelyek mindegyike, hol nyíltan, hol rejtve, máig befolyásolja a közép-európai létet.

Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából. Különös gonddal összeválogatva, részletes díszítésekkel ellátott, mégis letisztult kottaképekkel, gazdag szöveganyaggal közöl százötven népdalt. A kötetből kilenc táj jellegzetes arculata is kirajzolódik: történeti-földrajzi leírások, versek, prózai részletek, valamint a táncházi énekesek, muzsikusok legkiválóbb mesterei - többek között Berecz András, Juhász Zoltán, Szerényi Béla - személyes hangvételű esszéi hozzák közel a világot, amelyben a dalok születtek. A válogatás segítségünkre lesz ünnepeinken, mert találunk benne születésnapi köszöntőt, menyasszonykísérőket vagy éppen karácsonyi regölést, ráadásul a dalok fele el van látva hangszeres akkordkísérettel is. Örömére szolgálhat a kötet azoknak, akik számos népdalt ismernek, de azoknak is, akik csak most találkoznak a népzenével. Méreténél fogva bárhová magunkkal vihetjük: táncházba, folkkocsmába, kirándulásra vagy nyári táborba. Legyen ez a szép könyv segítségére mindazoknak, akik e kultúra örökségével gazdagodni és másokat is gazdagítani szeretnének. "Irodalmi értékű baedeker - forgassák, olvasgassák haszonnal! Dalra, vonóra fel, kedves Barátaim!" (Sebestyén Márta)

A kötetben az alábbi meséket olvashatjuk: -A kisegér megjelenik és bemutatkozik -Nem könnyű tücsöknek lenni -Téli mese -Madárvilág -Jó barátok -Ébred a kert -Tavaszi zsongás -A bodobácsok napja -A nyitókoncert Cirkuszt a kertben# -Jön a cirkusz -Anyák napja -Forró nyár -Készülődés az előadásra -Épül a sátor -Vacsora a csüngő eperfa alatt -Bajban a cirkusz -A nagy összefogás -A cirkusz él! A mesékhez Horváth Krisztina készített színes illusztrációkat.