Magyar Napló strana 5 z 7

Miről suttognak egy kisváros tornyai? Nehéz-e királynak lenni? Megéri-e egy vadászkutyának szövetkezni a kandúrokkal? Hogyan lehetünk gyorsabbak a szélnél? Aki elolvassa Rovó Edina könyvét, ezekre a kérdésekre bizonyosan választ kap majd, ám ennél is fontosabb az az út, amelyet - a mesék főhőseivel együtt - mi magunk is bejárhatunk az író- és festőnő mesevilágában ínségtől a gyarapodásig, sötéttől a világosig, szürkétől a türkizig.

Második kiadás Arról szól, hogy hová születtünk. Gyökerekről. Hitről. Családról. Csánglia. Ott ahol születtem, ahonnan máig táplálkozom, ahol a gyökereim vannak. Az átmenet a régi és az új között. A továbbadás. Az értékek felfedezése. Átmentése. Kinagyítása. Felkutatása. Megismertetetése. A családommal. Az otthoniakkal. A csángókkal.

"1999. június 16-án IV. Béla lányának, Boldog Kingának a szentté avatásakor mondta II. János Pál pápa, hogy a dinasztiák közül az Árpád-ház adta a legtöbb szentet és boldogot a katolikus egyháznak. Illő, hogy mi magyarok megismerjük őket. Tetteikkel bekeretezett arcképcsarnokukat Somogyi Győző alkotta meg. A szent művészet célja mindig egy volt: Istenhez vezetni minket. A második helyen a Boldogasszony áll, Szent István rendeletéből Ő a magyarok patrónája. Majd következnek a többi szentek. Legtöbbjük idegen országba került, ezért alig ismerjük őket. Máriával együtt esedezzenek értünk, nemzetünkért Krisztusnál! "

Kovács István (1945) - költő, történész, diplomata. Mint költő a Kilencek tagjaként az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be 1969-ben. Kutatási területe a XIX. század első felének magyar-lengyel kapcsolatai, különös tekintettel a szabadságharc lengyel résztvevőire. ... Folytatás ›› Számos könyve jelent meg e témakörben. Ebben a kötetében, amelynek most újabb, javított változatát adjuk közre, ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük masírozunk történelmünk közismert színhelyein, s követjük őket túl a határon is "a nagyvilág magyar vándoraiként". (Harmadik, javított és bővitett kiadás) A(z) "Egy a lengyel a magyarral" (Könyv) szerzője Kovács István.

Immár tizenharmadik éve jelennek meg a népszerű antológiák - Az év novellái és Az év versei -, amelyek a magyar irodalmi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat ... Folytatás ›› közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást. A(z) Az év novellái 2014 (Könyv) szerzője .

"Immár tizenharmadik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én a Thália Színházban megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. A reprezentatív ... Folytatás ›› gyűjtemény - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást." (a Kiadó) A kötetben olvasható versek a negyedik Versmaratonon hangzottak el 2014. április 11-én a Thália Színház Mikroszínpadán, ahol a szerzők személyesen olvasták fel műveiket. A(z) Az év versei 2014 (Könyv) szerzője .

"Menyőd madártávlati képe olyan, mintha a hegy oldalára rézsút egy jókora darab zsineget ejtettek volna közepén terjedelmes boggal. A zsineg alsó vége nagy lapály felé ereszkedik, anélkül, hogy elérné, felső vége erdős magaslatok felé kúszik. Ahol az utca nagyobbat emelkedik, azt hallani is lehet: a hegyről jövet elkeseredetten habzó kis patak rohan szembe a faluval, rohan rajta végig, oly sebesen és dühösen, mintha valami verekedés hírét hallotta volna, s attól tartana, hogy az ő megérkezése előtt véget ér. Nem köveken csobog, mert ezeken a hegyeken mutatóba sincs kő, hanem az árkába hajigált, fenekük vesztett vödrökön, rossz csibeitatókon és már csibeitatónak meg muskátlitartónak se jó lábas- és bögremaradványokon. A falu fekvése különben kedvező és tetszetős. Déli irányban van nyitva; a szem a síkságon az ötödik faluig is ellátna, ha a termékeny lapályon falvak volnának, s nem végeérhetetlen uradalmak, zöld határukban csak itt-ott néhány cseréptetővel." (részlet a Könyvből)

"Adorján Viktor meseregénye kitűnik a gyerekirodalom terméséből eredeti humorával, cselekménye különleges bonyodalmaival és rendkívüli, ízes, székely dialektusokat, archaizáló nyelvi világot egyaránt felhasználó nyelvezetével. Főhőse, Világváltó Nevenincs, a "meselegény" elindul szerencsét próbálni és tudtán kívül, már az első napon átlépi a mesebirodalom határát. Ottani kalandjai során szövetségesek (törpék, vízi öreg, állatok és a magyar mitológia más lényei) szegődnek mellé, s természetesen sorra próbák elé állítják ellenfelei, Uraj szolgái és támogatói, akik szintén a magyar mesevilág ismert vagy kevésbé ismert alakjai (boszorkányok, ártó szellemek: Csúz, Híz, Kajár stb. természetesen Uraj "katonái", az ördöngök is.) A regény a magyar népmesékben megőrződött mitológia - mára már többnyire feledésbe merült, vagy "globalizálódottá" sekélyesült - jellegzetes alakjait vonultatja fel, eleveníti meg és ismerteti meg a mai gyermek és felnőtt olvasókkal. Nagy erénye, hogy élvezetesen, a mesemondás örömével íródott. Nem véletlen, hogy 2004-ben, az Édes Anyanyelvünk Pályázaton díjat kapott." (Mezey Katalin)

"Immár tizennegyedik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én a Thália Színházban megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemény - hagyományainkhoz híven-mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást." (a Kiadó) A kötetben olvasható versek az ötödik Versmaratonon hangzottak el 2015. április 10-én a Thália Színház Arizona Színpadán, ahol a szerzők személyesen olvasták fel műveiket.

Az album a neves festőművész, Árkossy István 50 festményét és a hozzájuk tartozó 50 kisesszéjét tartalmazza. Elsősorban az itáliai reneszánsz legnagyobb festőművészeinek arcmásait gyűjti csokorba. A képsorozat célja: bemutatni képben és szövegben azokat a személyeket, Nagymestereket, akik a kultúrtörténet szempontjából kiemelkedő jelentőségű kor művészetének élvonalában voltak, viszont értékes arcmásaik ma a világ leghíresebb múzeumaiban csak elszórtan, egymástól nagy távolságokra tekinthetők meg. "A művészet minden más társadalmi jelenléttől döntő mértékben abban különbözik, hogy a múlt és a jelen egyidejű tükröztetése egy-egy műben is lehetséges. Ez a technika világában lehetetlen. Árkossy István festészete erre bizonyító erejű példa, ráadásul azzal a többlettel, hogy a képeket kísérő szövegekben finoman rejtett rétegként a jövőre is vizionál, mert a képzőművészet, az irodalom és a filozófia egységében értelmiségi kötelezettségvállalása is jelen van. Teheti, mert birtokolja a tudás sokrétű átadásának képességét. Vállalkozása azért is többszörös jelentőségű, mert lemondott önmaga középpontba állításának kísértéséről. Elbűvölték ugyanis azok a régi nagyok, akiknek méltó ismertetője, és utódjaként élni több mint szerencse. Jó azon is elgondolkodni a 21. század elején, miként vélekednek erről a gesztusról odaát az "érintettek"? Vélem, ilyen színvonalú reinkarnációjuk nincsen ellenükre. Helyettük jár köszönet érte Árkossy Istvánnak, a festőnek és a kultúrhistorikusnak." (Fekete György A Magyar Művészeti Akadémia elnöke)

"A Mécses a ködben című könyv a korábban már megjelent Megyek túlra című kötet folytatása. Az ötvenes évek végéig követhetik az olvasók egy államhatár által szétszakított magyar ikerpár, családjuk s nemzetük életét. A szerző egy görög-dráma felépítésének megfelelő módon mutatja be a két szomszédos ország sztálinista borzalmait. A könyv csúcspontja az '56-os forradalom, amit szinte dokumentarista pontossággal ábrázol. Az olvasó megismerheti mindazt, ami Budapesten a forradalom dicső napjai során történt, de azt is, ami az államhatár túloldalán zajlott. Hogyan tekintettek az ott élő magyarok a budapesti eseményekre? Ebben a megközelítésben még nem született magyar irodalmi mű! Wittner Mária, '56-os hős: "Amikor elolvastam Jezsó Ákos legújabb, Mécses a ködben című, igazán kiváló stílusban és dinamikus lendülettel megírt érdekfeszítő történelmi regényének kéziratát, úgy éreztem, egy kaleidoszkópot forgatok. (...) ajánlom elolvasásra mindenkinek ezt a tanulságos, igaz és remek regényt".

A Nemzeti Kultúrtörténet Kincsestára sorozat harmadik kötete II. Rákóczi Ferenc fejedelem népi emlékezetét mutatja be az utóbbi három évszázad írott forrásai és a szájhagyomány alapján. A Habsburg-ház elleni felkelés élére álló, majd a szabadságharc bukását követően önkéntes száműzetésbe vonuló Rákóczi mindössze néhány évtized leforgása alatt folklórhőssé vált, és kialakuló mondaköre a Kárpát-medence túlnyomó részén elterjedt, népszerűségében Mátyás király, Szent István és Szent László népi hagyománykörével vetekedve, egyes tájegységeken még túl is szárnyalva azokét. A kötet áttekinti a Rákóczi-hagyománykör kialakulását, a fejedelem személyéhez társított mondák típusait és jellemző motívumait, továbbá a Rákóczi-kultusz különféle rétegeit. A Rákóczi népi emlékezetét elemző tanulmányt a néhai fejedelemről szóló mondák válogatott gyűjteménye, a mondakör típusmutatója, valamint a függetlenségi eszmét a 19. századra is átmentő Rákóczi-nóta szövegkiadása egészíti ki.

"A televízión át emberek százezreinek időről-időre a derű, a mosoly, a nevetés energiáit küldő Karinthy-gyűrűs humorista verseskötete a szerző ismeretlen, belső világára nyit kaput. Ez a kapu a fénylő színpadok mögött a lélek legbelső, a mosolyok mögötti mezőire nyílik. Annak sokféle úttal keresztezett tágasságaiban a költemények ívén a család nélkül felnőtt fiatalember emlékeit, szeretetvágyát, a létről, a halálról, a szeretetről és a magányról való töprengéseit követi nyomon. A filozófiai és szakrális meditációk vonalaival telített versek a lélektől-lélekig jutás akaratát közvetítik, s a szerzőnek a képernyőről sohasem látható arcvonásait világítják meg. A kötet ciklusai a szerző személyes élete érzékeny rezdüléseinek koordinátarendszerében a szeretet és a részvét létjogosultságára keresnek legfőképpen választ a transzhumanizálódott, hibrid huszonegyedik század emberi, társadalmi-közösségi és lélektani helyzeteiben. Az 1976-ban született alkotónak ez a tízedik szépirodalmi könyve."