Park strana 6 z 23

"Minden egyes fa ezer történetet mesél arról, hogy mi formálta a karakterét, mi sebezte meg a kérgét és a lényét, mi tette egyedivé."A fák látszólag némán állnak a kertünkben, a parkban, az erdőben, pedig nem csak egymással kommunikálnak, felénk is jelzéseket küldenek. Ha odafigyelünk. Ha értjük a ""nyelvüket"". Bizonyos jelekkel értésünkre adják, milyen állapotban vannak, mire van szükségük. Milyen színűek a levelek? Foltosak-e? Mitől vastagszik meg a törzs egy része palack formájúra? Honnan tudjuk, hogy egy fa "szomjas" vagy "napszúrást" kapott? Aki értelmezni tudja a jeleket, az nemcsak egy számára eddig ismeretlen világba pillanthat be, de az is tudatosul benne, milyen sokat tehet a természet e csodálatos lényeinek egészségéért, a környezet- és természetvédelemért.Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó. A gyerekeknek szóló Érted a fák beszédét? Kalandozások az erdőben című kötettel együtt nyolc könyve olvasható magyarul.

"A gyerekek tudják, de a felnőttek gyakran elfelejtik, hogy a titkok arra valók, hogy megosszák őket."Miért titkolózunk, milyen titkaink vannak, hogyan befolyásolják ezek a titkok a világról alkotott benyomásainkat, az egészségünket, a munkahelyi életünket, a kapcsolatainkat - és kire bízzuk rá őket?Titkaink teherként nehezedhetnek ránk, ha egyedül, mások támogatása nélkül hordozzuk őket. Akár a jó hírünk, akár egy kapcsolat vagy hozzátartozó védelme, akár valamilyen más cél motivál a titkolózásra, azzal tisztában kell lennünk, hogy a titok magányossá és elszigeteltté tesz.A szerző bizonyos titkok létjogosultságát elismeri, nem ítéli el a titkolózót, nem követeli a feltétel nélküli vallomásokat, hanem olyan tudományosan megalapozott stratégiákat kínál, amelyek segítenek együtt élni a titkainkkal. Elsajátításuk során jobban megismerhetjük elménk, kapcsolataink és önmagunk működését.Michael Slepian a Columbia Egyetem Üzleti Karának docense, menedzsmentet és etikát tanít. Több mint 60 viselkedéstudományi tanulmányt publikált, nevét a titkokkal és a titkolózással kapcsolatos átfogó tudományos munkája tette ismertté. Könyve nem gyakorlati útmutató kezdő és haladó titkolózók számára, hanem egy ötvenezres mintán végzett, hosszan tartó kutatássorozat összefoglalása, a titok lélektanának és a 38 titokfajtának a leírása. A Rising Star-díjjal kitüntetett szakértő kutatásairól a The New York Times, az Economist, a The Wall Street Journal és a BBC is beszámolt. Magyarul ez az első könyve.

Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjétőlMohamed Mbougar Sarr azt a kérdést járja körül lírai szépségű regényében, amely talán a legfontosabb kérdés mindannyiunk életében: Hogyan találjuk meg magunkban az erőt, hogy valódi önmagunkká váljunk, bármi legyen is az ára?Ndéné Géjé, a fiatal irodalomprofesszor nem hisz a szemének az irodalomoktatókhoz intézett minisztériumi felhívást olvasva: hagyják ki a tananyagból Verlaine és más, bizonyíthatóan homoszexuális szerzők műveit, mert rossz hatással lehetnek a hallgatókra. Ostobaság, egy vers értékének semmi köze a szerző szexuális orientációjához! Ndéné fel van háborodva, még ha tisztában is van vele, hogy a felhívás csupán a fellobbanó homofóbia legújabb jele a muszlim többségű Szenegálban, ahol a homoszexualitás vallásgyalázásnak számít, olyan bűnnek, amelyet a fehérek hurcoltak be az országba. Miután ellenállására válaszul felfüggesztik oktatói posztjáról, Ndéné tanulmányozni kezdi országa hagyományait, hogy megértse a homoszexuálisnak kikiáltott emberekkel szemben táplált gyűlölet mozgatórugóit, és útja során olyan belső tájakra téved, amelyekről azelőtt mit sem tudott."- Mit fog csinálni? Megírja a bocsánatkérő levelet?- Nem.- Talán meg kellene, Ndéné... Megértem magát, de egyre nyugtalanítóbb ez a dolog. A felfüggesztés semmiség... Na de a pletykák...- Pletykák?- Persze, maga nem tudhat róluk. Az ember mindig utolsóként tudja meg a róla terjedő híreszteléseket. De attól még léteznek. A kar, de talán az egész egyetem szemében maga melegpárti lett, aki szereti a homoszexuális költészetet, és a minisztérium utasításai ellenére is megpróbálta beleerőszakolni az óráiba. Felfogja, mit jelent ez? Igen, felfogja: azt jelenti, hogy maga is meleg. Más szóval veszélyben van! Nem köntörfalazok: bármelyik percben megtámadhatják, sőt meg is ölhetik."Mohamed Mbougar Sarr 1990-ben született Szenegálban. Franciaországban él. 2021-es, magyarul a Park Kiadó gondozásában megjelent regénye, Az emberek legtitkosabb emlékezete Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében részesült, elnyerte a Goncourt-díjat.

Régen minden lánynak jutott férj, siránkozott a kiházasítandó lányok anyja egy 1893-as regényben, mire legidősebb leánygyermeke azzal vágott vissza, hogy "az nagyon régen lehetett". Amióta világ a világ, mindig pontosan ugyanannyi lánynak jutott férj, ahány férfinak feleség, de a 19. és 20. század fordulóján a nők már egyre kevésbé mertek kizárólag erre az egyetlen lehetőségre, a házasságra hagyatkozni az egzisztenciájukat illetően. A kötet a lánynevelés, a tanulás és a szereplehetőségek szempontjából veszi szemügyre a kiegyezés (1867) és az első világháború (1914) közötti korszak nőtörténetét: a nők tanulási esélyeit, feleségszerepre való felkészítését, társasági helytállását, munkaköreit. Milyen tevékenységek töltötték ki a nők napjait akkor, ha cselédek, munkásnők, középosztálybeli feleségek vagy éppen arisztokrata hölgyek voltak? Mi várt az árva lányokra és hová kerültek a törvénytelen gyerekek? Kikre ügyelt a "gyermekkertésznő" és milyen neveltetést adtak a zárdaiskolák? Mit jelképezett a tanítónői diploma, mihez fogtak a szegény, de tisztességüket őrző lányok, és mihez azok, akik készen álltak normát szegni? Milyen kötelezettségekkel járt az anyaság a főúri asszony és milyen a munkásnő számára? Milyen lehetőségei adódtak egy nőnek, ha nagy nehezen elvált vagy hirtelen megözvegyült? "A Budapest józsefvárosi kisdedóvó egylet január 11-én tartott választmányának tárgya volt a Mária utczai kisdedóvónői állomás betöltése helyettesítés által miután az intézet eddigi vezetőnője, Kokkes Emma megőrült. Miután a nőknek kisdedóvó intézetekben való alkalmaztatása óta lefolyt rövid idő alatt már ez a 6. vagy 7. eset, hogy az óvónő megtébolyodott, az esetet valamelyik hírneves orvossal közölni fogjuk annak megállapítása végett, hogy mennyiben lehet a pálya az oka a megőrülésnek?" (Kisdednevelés, 1880) Szécsi Noémi József Attila- és EU Irodalmi díjas író, pályáját a Finnugor vámpír (2002) című regénnyel kezdte. Legutóbbi regénye az Egyformák vagytok (2017), novelláskötete pedig a Rohadt állatok (2023). A szépirodalom mellett művelődéstörténeti könyvek szerzője, mint A budapesti úrinő magánélete (1867-1914) (Géra Eleonórával) és a Park Kiadónál megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve (2019), amely a 19. és 20. század fordulóján élt nők testhez való viszonyát térképezi fel.

Mi volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján? Éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok? Milyen testi tulajdonságokkal lehetett jól elkelni a házassági piacon? Miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság? Mivel igyekeztek akkoriban orvosolni a meddőséget? Miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét? Testi vagy lelki betegség volt-e a hisztéria? Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt?Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami - korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével - kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején, egy paradigmaváltó időszakban élt nők életét. Megmutatja, hogyan tekintettek a nők testére, és hogyan érezték magukat ők a saját testükben abban a korban, amikor a nők társadalmi szerepének változása és a modern testtudatosság kialakulása jelentős változásokat hozott az addigi szemléletbe.

Európai Unió Irodalmi Különdíj, 2022Élvezetes, szórakoztató, pimasz és remekül megírt kisregény. Jacobo nagy csodálója Faulknernek és útvesztőinek. Ebben a szerelmi történetben archív levelek segítségével, humorral és szárnyaló fantáziával eleveníti fel a Vad pálmák szerzőjének szerelmi viszonyát. Az austini történet írása közben Bergareche éppolyan jól szórakozhatott, mint mi, olvasók.Mario Vargas Llosa Nobel-díjas íróLuis, az újságíró, aki unja már a munkáját is, a házasságát is, a texasi Austinba készül egy konferenciára. Az utazás csupán ürügy, igazából Camilával szeretne találkozni, ő az egyetlen, aki az utóbbi időben számít valamit az életében. Éppen indulás előtt azonban kap tőle egy üzenetet: "Hagyjuk ennyiben a dolgot, őrizzük meg az emlékét." A lesújtott és dologtalan Luis egy austini egyetemi archívumban keres menedéket, ahol véletlenül ráakad azokra a levelekre, amelyeket William Faulkner írt a szeretőjének, Meta Carpenternek. E levelezés segít Luisnak abban, hogy felidézze saját szerelmi viszonyának emlékét, hogy elgondolkodjon unalmas házasságán, de abban is, hogy eltűnődjön, miképp lehetne úgy élni az életet, hogy minden nap fontos legyen.Jacobo Bergareche őszintén, sok humorral és remek elbeszélőkészséggel vonja be az olvasót páratlan és elragadó regényébe, amely feltárja mind az elsöprő szerelmi szenvedély, mind a kiüresedő hosszú távú kapcsolatok természetét. Elgondolkodtatja olvasóját, miért olyan nehéz néha éppen azokkal összhangba kerülni, akik a legjobban ismernek bennünket, és miért keresünk inkább menedéket egy ismeretlen karjában, aki nem támaszt elvárásokat velünk szemben.Mikor megérkeztél, úgy éreztem, az életem egy hatalmas, konténerekkel teli teherhajó, egyik mérgező hulladékokkal, a másik lejárt szavatosságú ábrándokkal van megpakolva, a többi meg csordultig tele felelősséggel, aggodalommal, elnyomott vágyakkal. Egy elviselhetetlenül lomha hajó a túlságosan széles óceán közepén.Luis levele CamilánakTudom, a ránk váró napok nagy része nem áll majd másból, mint a házi feladatok átnézéséből, a reggeli gyümölcsjoghurtból, suliválasztásból, munkahelyekből, egy kis tévénézésből vagy olvasásból, amibe még éjfél előtt belealszunk; de az ajtót akkor is nyitva kell hagynunk, nem azért, hogy átéljünk egy jó napot, hanem hogy képesek legyünk együtt elképzelni, mi várhat ránk.Luis levele PaulánakJacobo Bergareche (1976) író, producer, sorozat-forgatókönyvíró. Megjelent egy verseskötete, egy színdarabja, egy gyerekkönyvsorozata és egy memoárja. Tökéletes napok című regénye annak a négy évig tartó kutatómunkának a gyümölcse, amelyet az austini Harry Ransom Centerben folytatott írók magánlevelezését tanulmányozva. A regény 2022-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Különdíját.

A számok nem hazudnak szerzőjének új könyve Soha ennyi információnk nem volt arról, hogyan működik a világ, a legtöbbünknek még sincs róla semmi fogalma. Ez a könyv egy fontos valóság-ellenőrzési segédlet, legyen szó energiáról, élelmiszer-termelésről, anyagi világunkról, globalizációról, bolygónk jövőjéről és túlélési esélyeinkről. Ahhoz, hogy hatékonyan kezelhessük a problémákat, vagy legalább tegyünk egy próbát, értenünk kell a tényeket. Smil a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva veszi számba a létünket meghatározó tényezőket, és nem fél a félretájékoztatás forrásainak bélyegezni olyan meghatározó gondolkodókat, mint a történész Yuval Noah Harari vagy a nyelvész Noam Chomsky. Legjobb tudása szerint igyekszik megválaszolni a feszítő kérdést: visszavonhatatlanul bukásra vagyunk-e ítélve, vagy fényes jövő vár ránk. "Smillel egyet lehet érteni és lehet vele vitatkozni - el lehet fogadni vagy el lehet utasítani csak a tényekre támaszkodó érvelését -, de figyelmen kívül hagyni nem lehet." The Washington Post

„Irvin D. Yalom egy angyal szavaival szól a bennünket ostromló ördögről." Rollo May, pszichiáter, az Existence (Létezés) című könyv szerzője.  Irvin D. Yalom legfontosabb, legtöbbet méltatott könyve, a Szemben a nappal, az élet legnagyobb kihívásával, a halálfélelem legyőzésének szükségességével szembesít bennünket. Arra bátorít, hogy félelem nélkül nézzünk szembe halandóságunk megcáfolhatatlan tényével. Ez a mestermű, amely összegzi Yalom személyes és szakmai életútjának tapasztalatait, segít felismerni, hogy szinte minden szorongásunk mélyén a halálfélelem munkál. Amint szembe nézünk saját halandóságunkkal - állítja dr. Yalom -, rádöbbenünk, hogy semmi sem fontosabb az életben, mint a szeretteinkkel való őszinte párbeszéd, és a személyes kiteljesedésünk érdekében vállalt kockáztatás.A megindító, személyes történetek mesélői maguk is halálfélelemmel küszködnek - ahogy a szerző is -, így a Szemben a nappal különleges módszereket kínál a félelem leküzdésére és az élet igenlésére, hogy boldogabb, jelentőségteljesebb életet élhessünk. „Yalom megrendítően személyes, mélyen önfeltáró feladatra vállalkozott: a halálról való gondolkodással megemelni a létezésre való képesség minőségét. Szembenézett a nappal, s nem megvakult, hanem fénnyel telítődött. Könyve követendő példa mindannyiunk számára." Boldizsár Ildikó, meseterapeuta  „Yalom nemcsak pszichoanalitikus, hanem remek író is. Azt hiteti el olvasójával, hogy végtelenül egyszerű dolog szembenézni a halálfélelemmel: nem kell más, mint érzékenyen figyelni, sokat beszélgetni és megfelelő időpontban kimondani a helyes szavakat. Tömör, megrázó, megvilágító erejű könyv." Kálmán C. György, irodalomtörténész  „A Szemben a nappal nem szomorú könyv, hanem kézen fog, és egy ismeretlen világba repít. Mikor édesanyám meghalt, azt kérdeztem: »Szerethető-e az őt magához ölelő Isten?« „Egy évig mondtam a gyászimát, és közben csak az életre gondoltam. Meséltem róla az unokáinak, hogy bennük dobbanjon tovább az ő szíve. Ekkor tanultam meg: a halál, nem lelket kiégető napsugár. »Akaratunk ellenére születünk és ekképpen is halunk meg«, mondja a Talmud, és ez az élet: megyünk szembe a halállal. Yalom professzor könyve arra tanít, hogy milyen erőt engedjek szétáradni a lelkemben. Én a vonzalmat választom, ami Isten ajándéka, és így nézek szembe a napokkal, a nappal." Radnóti Zoltán, rabbi  „Mitől oldódna a halál tabuja a kelet-európai régióban? A halálfélelem gyermekkorunktól bennünk él, ott fenyeget álmainkban, lebeg tudattalanunkban. Yalom megmutatja, hogy a halálfélelem racionalizálása és halandóságunk elfogadása katartikus változást hozhat életszemléletünkben. Aki elolvassa Yalom művét, talán megérti, miért érdemes szembenézni a nappal." Dr. Muszbek Katalin pszichiáter, Magyar Hospice Alapítvány

Sokkal több egy 1944-es pillanatfelvételnél. Ádám István Pál könyve mentalitástörténeti diagnózis. A mindennapokat kutatja, egy hétköznapi munkát tár fel a maga ellentmondásos mivoltában - a házmesterek motivációit vizsgálja.A házmesterekét, akik a második világháború kibontakozásáig szerény körülmények között élő szereplői voltak a fővárosi létnek. Pedig cselekedeteiket rengeteg tényező befolyásolta. Sokuk vidékről frissen költözött Budapestre, nagyobb társadalmi elismerésre és nagyobb vagyonra vágyott. Döntéseiket ennek megfelelően hozták, és lett belőlük szemlélő, elkövető vagy embermentő. Élethelyzetüknek és habitusuknak megfelelően éltek újsütetű, tragikus hatalmukkal.A könyv nem csak a háború előtti antiszemitizmusra összpontosít, a két világháború közötti időszak egyéb tényezőit is figyelembe veszi, például a borravaló kultúráját. Vagy az emberség próbáját, azt, amikor a házmester egy gettóépületért felelt. És nem hagyja a szálakat elvarratlanul: a háború után az elszámoltatás próbálkozásairól is számot ad.Ádám István Pál a holokauszt eseményeit kevésbé nyilvánvaló okok és okozatok hálójában tanulmányozza, ezáltal unikális nézőpontot érvényesít könyvében.Ádám István Pál (1974) társadalomtörténész. A Bristoli Egyetemen szerzett doktori fokozatot, majd Prágában kutatott és tanított, de dolgozott a washingtoni Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában is, jelenleg a budapesti Holokauszt Emlékközpont történésze.

"Hitte, hogy a szenvedés fő ellenszere az alkotás, és szinte mindennél fontosabb kitartóan gyűjteni hozzá a bátorságot." Irvin D. Yalom Ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni az életünkkel, először szembe kell néznünk a halállal - vallják az egzisztenciális Pszichológia, önfejlesztés képviselői. Keresztül kell rágnunk magunkat ezer szorongáson és félelmen ahhoz, hogy létünk megértéséhez közelebb kerüljünk. Hogyan tud mégis optimista lenni az egzisztenciális Pszichológia, önfejlesztés? Rollo May könyve ehhez ad támpontokat, magyarázatot és tudományos hátteret. Feltárja előttünk az irányzat eredetét és alapjait, a kialakulásához vezető utat a társadalmi és művészeti háttér fényében magyarázza. Esettanulmányainak, példáinak hála sokkal világosabb képet kapunk arról, hogy mindaz az elmélet, amelyet elénk tár, hogyan valósul meg a gyakorlatban. Olyan erős kapaszkodót nyújt, amelynek segítségével rádöbbenhetünk: közös szorongásaink, közös tragédiáink megdolgozása vezet ahhoz az állapothoz, amelyben kiteljesedhet mindannyiunk személyisége és lelke. - Terék Anna pszichológus, költő, a Háttal a napnak szerzője "Szenvedélyesen igyekszem megragadni a létezést önmagam és mások életében - e könyv írásai ebből a szenvedélyből táplálkoztak. Ez a törekvés mindig együtt jár az értékek és a célok keresésével is. Vegyük például a hétköznapi szorongás élményét: ha valaki nem éli át a szorongást, akkor a szabadságot sem fogja. A szorongás megmutatja, hogy az értékek - ha elhomályosulva is, de - ott élnek az egyénben. Értékek nélkül csak a meddő kétségbeesés létezne." Rollo Reece May (1909. április 21. - 1994. október 22.) amerikai pszichológus, a Love and Will (Szeretet és akarat, 1969) című nagy hatású könyv szerzője, a humanisztikus pszichológiával és az egzisztencialista filozófiával rokonítható egzisztenciális pszichoterápia egyik fő képviselője. A létezés felfedezése az első magyarul is olvasható könyve. A kötetet Kőváry Zoltán szakmai vezetésével fordította: Balogh Dávid, Baracsi Gabriella, Csernai Lilla, Csizmadia Laura, Dávid Patricia, Juhász Levente, Nagy Lili Anita, Stella Ágoston, Szabó Fanni, Tóth Gabriella, Vona Gábor.

Az irodalmi Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer nemcsak született történetmesélő, az emberi természet kiváló ismerője, de jelentős gondolkodó is volt. E kötet 19 esszéje (amelyeket többnyire ő maga fordított jiddisről angolra) egyetemes érvényű reflexiókat sűrít a művész modern társadalomban betöltött szerepéről, a cenzúráról, a zsidó életről, a miszticizmusról és az istenhitről. Singer filozófiai esszéi napjainkig azért sem kaptak kellő figyelmet, mert elsősorban mesemondóként tartotta őt számon az irodalom. Ezért is fontos, hiánypótló kötet a Régi igazságok és új klisék, amelyben a világhírű írót új oldaláról ismerhetjük meg. "...kritikus tekintete behatol a mindennapi illúziók mögé, észreveszi, mi az, ami az emberi természetet hajtja, és ami fölemeli a szellemet." Isaac Bashevis Singer (1903-1991) lengyel származású, jiddis nyelven alkotó amerikai író. Számos regény, elbeszélés, mese és egy memoárkötet szerzője. David Stromberg amerikai író, fordító és irodalomtörténész, az Isaac Bashevis Singer Literary Trust szerkesztője. A Park Kiadónál megjelent: A félelmetes fogadó, 1995, Mesüge, 1996

,Ülni Niccoli hófehér abrosszal leterített étkezőasztalánál, enni a porcelántányérokból, inni a kristálypoharakból és hallgatni, amint a mester Brunelleschiről mesél, vagy a többi vacsoravendéggel vitatkozik arról, hogy Platón volt-e a nagyobb filozófus vagy Arisztotelész, aztán gyönyörűséggel lapozgatni vendéglátójuk társaságában a könyvtár kincseit - az ifjú Vespasiano kétségkívül felismerte, hogy alig egy-két év leforgása alatt valóban istenáldotta, ragyogó elmék társaságába sikerült keverednie. >> Ez volt - sóhajtott fel jóval később - az aranykor.

A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80 %-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb - tudományos adatok igazolják -, hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni.Egy évvel ezelőtt talán kevesen fogadtak volna arra, hogy 2015 legnagyobb ismeretterjesztő sikerkönyve egy 24 éves német orvostanhallgató emésztésről és más „bélügyeinkről" szóló könyve lesz itthon és egész Európában. Pedig így lett: Giulia Enders Bélügyek (Darm mit Charme) című könyvéből hazájában több mint 1 millió példányt adtak el, míg Magyarországon egy éven belül már a hetedik változatlan kiadás került a boltokba.

"Írás közben bátorító könyvekkel bástyázom körül magam. Alba de Céspedes regényei is köztük vannak." Elena FerranteA negyvenes éveiben járó Valeri Cossati nem is sejti, milyen boldogtalan, egészen addig, amíg egy vasárnap délelőtt hirtelen felindulásból szert nem tesz egy fekete füzetre. Titokban naplót kezd vezetni. Részletesen beszámol mindennapjairól, az első szerelemmel küszködő egyetemista gyerekeivel való összetűzéseiről, az állandó pénzzavarról, megkeseredett férjével való küzdelmeiről, a háztartásvezetés nehézségeiről, irodai munkájáról és a főnökéhez fűződő különleges barátságáról. Ahogy lopva rögzíti gondolatait és érzéseit, közel kerül önmagához, új fénytörésben látja az életét, és hamarosan rájön, hogy családja iránti kötelességtudatából önmagáról réges-rég lemondott. Valeria egyre mélyebbre merül belső világába, és az elégedetlenség és nyugtalanság, amellyel szembesül, felzaklatja. Ahogy bejegyzésről bejegyzésre rátalál saját hangjára, korábbi identitásképző szerepei - feleség, anya, lány, barátnő, titkárnő - leválnak róla. A család törékeny szövete foszladozni kezd, Valeria pedig rátalál önálló gondolataira, saját vágyaira.A Tiltott füzet korát megelőző, felforgató hatású, radikális regény. De Céspedes művészien és szenvedélyesen védelmébe veszi a nők íráshoz való jogát - azt a jogot, amit sosem szabad magától értetődőnek tekinteni."Mindig is jelentéktelennek találtam az életemet: az esküvőmön meg a gyerekeim születésén kívül nem történt benne semmi említésre méltó. Viszont mióta véletlenül naplóírásba fogtam, úgy találom, egyetlen szó vagy hangsúly is lehet ugyanolyan fontos, akár még fontosabb is olyan dolgoknál, amelyeket megszokásból annak tartunk. Ha megtanuljuk megérteni a mindennapos történések legapróbb részleteit, talán azt is megtanuljuk, hogyan értsük meg az élet legtitkosabb értelmét. De nem is tudom, hogy ez jó-e vagy sem."Alba de Céspedes (1911-1997) népszerű olasz-kubai regényíró, költő, forgatókönyvíró. Kuba első elnökének unokája, egy nagykövet lánya. Rómában született és nőtt fel. 15 évesen feleségül ment egy diplomatához, 16 évesen lett anya, 20 éves korában elvált és írni kezdett. Az 1930-as években újságíróként dolgozott, aktívan részt vett az olasz partizánmozgalomban, antifasiszta tevékenysége miatt kétszer börtönbe került, regényeit betiltották. A fasizmus bukása után megalapította a Mercurio című, rövid életű, de rendkívül nagy hatású irodalmi folyóiratot. A háború vége után Párizsba költözött, ott is halt meg. A Tiltott füzet eredetileg a La Settimana Incom Illustrata című hetilapban jelent meg folytatásokban, nagyjából ugyanabban a hat hónapban, amelyben a jegyzetfüzet bejegyzései is születnek 1950 decembere és 1951 júniusa között."Alba de Céspedes Olaszország egyik legkozmopolitább, leggyújtóbb hatású, legéleslátóbb és legmellőzöttebb írója". - Jhumpa Lahiri"Alba de Céspedest olvasva mintha egy ismeretlen univerzumba törtem volna be". - Annie Ernaux

„A szerelem mindenkit megbolondít egy kicsit, mert a szerelem vagy tétova, vagy letaglózó. Soha nincs rendesen kalibrálva. Mindig túlzás. Nincs precíz iránya, talán Lily is ezért tévelyedett el.” Finn éppen haldokló bátyját látogatja egy New York-i hospice kórházban, amikor aggasztó hírt kap egykori kedveséről, az imádni való és különc Lilyről: a lány öngyilkosságot kísérelt meg a pszichiátrián. Finn elindul, hogy a végére járjon, mi történt, és ezzel különös utazás veszi kezdetét – szédületes road movie a lélek legmélyére, az éjszaka birodalmába, ahol egymás mellett él történelmi múlt és apokaliptikus jövő; szépség és borzalom; gyász és remény. Mindezt egy olyan utánozhatatlan, magas feszültségű nyelven elbeszélve, amely képes magába olvasztani a legkülönfélébb végleteket: tragikumot és komikumot, szentet és profánt, lesújtót és felemelőt. Lorrie Moore könyve nemcsak irodalmi csemege, de hihetetlenül bátor könyv is, egyike azoknak, amelyek a kimondhatatlant kimondhatóvá teszik. Lorrie Moore író, kritikus és esszéíró, napjaink egyik legjelentősebb amerikai szerzője, a Vanderbilt Egyetem professzora. Novelláskötetei számos rangos irodalmi díjat elnyertek; az Otthontalan vagyok, ha nem ez az otthonom az Amerikai Kritikusok Díjában részesült. Magyarul 2016-ban jelent meg a Köszönöm, hogy meghívtál című kötete. 

“Az allergia az emberi sebezhetőségről szól, biológiai és társadalmi értelemben egyaránt.”Földimogyoró-allergia, szénanátha, ekcéma, gluténintolerancia, laktózérzékenység - alig van ember, aki ne szenvedne ezek valamelyikétől.Theresa MacPhail orvosi antropológus édesapja egy méhcsípéstől halt meg, úgy, hogy nem is tudta, allergiás a méhekre. A szerzőt ez a tragikus személyes élmény késztette arra, hogy kutatni kezdjen a témában. A legfrissebb statisztikák szerint a Föld népességének 30-40 százaléka küzd valamilyen allergiával, és ez a szám ijesztő ütemben nő. MacPhail szerint mindez bizonyítja, hogy az emberi tevékenység által folyamatosan alakított környezet egyre mérgezőbb számunkra. Könyvében átfogóan, több oldalról mutatja be a kérdést, a betegség első, 1819-es leírásától kezdve egészen az allergiásokat segítő mobilapplikációkig. Tudományos és orvosi kutatásainak eredményeit történelmi háttérrel és személyes élményanyaggal ötvözve szemléletesen és számos kérdést felvetve vázolja az allergia 21. századi megjelenési formáit.Dr. Theresa MacPhail a Stevens Műszaki Intézetben a természet- és műszaki tudományok docense, orvosi antropológus. Kutatási témái többek között a globális egészségügy és a biomedicina. Jelenleg az öregedésről szóló új könyvén dolgozik. Brooklynban él.