Tinta Könyvkiadó strana 2 z 7

A könyv 18 nagy témakörbe rendezve magyarul és angolul tartalmazza a mindennapi beszédhelyzetekben előforduló jellegzetes mondatokat, gyakori beszédfordulatokat.

A szótár 12600 régi és új idegen szónak 21700 magyar megfelelőjét kínálja. A gazdag gyűjtemény hatékony segítséget nyújt ahhoz, hogy napjaink új idegen szavainak meggyökeresedése helyett elterjedhessen a nyelvünk hangzásbeli sajátosságaihoz jobban illő s közérthető magyar megfelelő.

A kötet évtizedes gyűjtőmunka eredményeképpen 14000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe.), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel.) tartalmaz, és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. ... Folytatás ›› Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne. E gazdag gyűjteményből nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A szótár újdonsága, hogy a szólások, helyzetmondatok és közmondások főbb alkotószavait tematikus elrendezésben, fogalomköri szócsoportokban is közreadja bemutatva nyelvünk szavaknál nagyobb egységeinek sokszínűségét. A használó itt együtt találja meg a szótárban előforduló állatok, növények, emberi tulajdonságok, testrészek, szakmák stb. megnevezéseit. A(z) Magyar szólások, közmondások (Könyv) szerzője Bárdosi Vilmos.

A nyelv és ezen belül a szókincs mindig változik. A régi szavak kihalnak, ezzel párhuzamosan új szavak keletkeznek. Az újak legtöbbje széles körben elterjed. Van azonban a szavaknak egy izgalmas kisebb csoportja, amelynek tagjai, igaz, megszülettek, de nem honosodtak meg nyelvünkben. A Szómúzeum szótárszerű elrendezésben közel 2000 ilyen rövid életű nyelvi elemet tartalmaz. Hajdu Endre több éves gyűjtőmunkával állította össze a Szómúzeumot. Lapozgatása a felfedezés és a rácsodálkozás örömét jelenti mindazoknak, akik érdeklődnek nyelvünk gyakran furcsa és mulattató értékei iránt. A szótárt illusztrációk teszik szemléletessé, használatát két szómutató segíti.

"A Népi mondókák című könyvben a gazdag és változatos magyar gyermekfolklór legjellemzőbb és legkedveltebb "hagyományos" darabjait válogattuk össze, tematikus fejezetekbe csoportosítva. A kiadvány a csecsemőkortól a kisiskoláskorig használható a gyermekek nevelésében. A z itt közreadott mondókákat és dalocskákat azért nevezzük "hagyományosnak", mert már 100-150 évvel ezelőtt is ismerték és használták gyermekkorukban - mindig a megfelelő helyzethez igazítva - nagyszüleink és dédszüleink, akár falun, akár városon éltek. A válogatásban megtalálhatók a dajkarímek, a mondókák, a csúfolók, a kiszámoló versikék, a csalimesék mellett a nyelvtörők és a köszöntőversikék is. A közreadott anyag felhasználását 50 kotta segíti. Szülők és pedagógusok látni fogják, hogy az ölbeli gyermekek szeretetteljes dajkálására fordított idő busásan megtérül, és a gyermekekkel való játék, közös éneklés olyan erős érzelmi kötődést teremt, olyan nyelvi és mentális nevelést tesz lehetővé, ami a fejlődő gyermek egész személyiségére, életére kihat. Ne felejtsük el, hogy a szájról szájra hagyományozódó népköltészet szerves része, mondhatni: táptalaja nemzeti, anyanyelvi kultúránknak. Rajtunk is múlik, hogy ez az évszázados hagyomány eleven marad-e a 21. században. A kötethez Küllős Imola, az MTA doktora írt bevezető tanulmányt és nyújtott szakmai segítséget Laza Dominikának a gyűjtés elrendezésében." (a Kiadó)

A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A "Növénynevek enciklopédiája" 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat. A szócikk élén a vastag betűs növénynevek mellett rövid leírásuk szerepel, majd a növénynév latin megfelelője. A következő részből megtudhatjuk, mikor jelenik meg a növénynév nyelvünkben, mely fontosabb növénytani munkák és szótárak említik, és hogyan jött létre magyar, illetve latin szaknyelvi alakja. Számos vidékünk népnyelvi elnevezéseiről tájékozódhatunk, így például a búzavirág neve néhol kékvirág, égi virág vagy imola. A szócikk középső része ismerteti a növény kultúrtörténetét, elterjedésének útját, továbbá bemutatja gazdasági jelentőségét is. Az általános tudnivalók mellett, miszerint a bors Keletről származó fűszer, a len pedig az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye, számos érdekességről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a kávét valójában a kecskék szokatlan viselkedése nyomán fedezték fel, a ma néptápláléknak számító burgonyát eleinte még ingyen sem akarták elvinni, vagy a komlót a IX. századtól használják fel a serfőzésben. A szerző több esetben utal azokra a szépirodalmi alkotásokra is, amelyekben az adott növény szerepel. A szócikk befejező része a növény élettani hatását ismerteti. Így például gyógyászati célra használják a csodabogyót erős gyulladáscsökkentő, érszűkítő tulajdonsága miatt. A legenda szerint Marcus Aurelius hadseregét nadragulyával mérgezték meg. A padlizsán nemcsak sokféleképpen elkészíthető étel, hanem alacsony kalóriaértéke miatt fogyókúrás étrend részét képezheti. A néphit szerint afrodiziákum az ananász és a koriander mellett a napraforgó, a spárga, sőt a zeller is. A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a növények nevéről és magukról a növényekről. Hasznos ismeretanyagot jelent a botanikusok és a nyelvészek számára is. Rácz János nyelvész a magyar növénynévkutatás elismert szakembere, rendszeresen jelennek meg cikkei a Magyar Nyelvőrben, számos szakkönyv szerzője, több évtizedes kutatómunkájának eredményét foglalja össze a Növénynevek enciklopédiájában.

"Hihetetlen, de igaz: ez a könyv a legelső magyar szövegantológia szóbeli rejtvényeinkből. A 19. században gyűjtött magyar folklórszövegeket tartalmaz, ám ezek nagy részét "mindenki" ismeri. Jó részük nyilván régibb eredetű, az összehasonlító folklorisztika bizonyítékai szerint akár évezredes múlttal is rendelkező rejtvényeket találunk köztük. Sok-sok szöveg kontinenseken keresztül terjedt el. Mások pedig egy nyelven belüliek, eredetileg akár helyhez kötöttnek nevezhetők. A régebbi és későbbi magyar szövegek, történeti rétegek ismeretében (sőt a nemzetközi folklorisztika eredményei alapján) úgy látjuk, a most közölt szöveganyag a magyar találós kérdések "klasszikus" anyagát rögzíti. Ezt bizonyítja a tematikus-szerkezeti tagolás, valamint a szövegekből és a megfejtésekből kirajzolódó életkép egyaránt. A kötet lapozgatása során az olvasó elé tárul a magyar nyelv gazdagsága. A több mint 1000 találós kérdést tartalmazó gyűjtemény szemlélteti a műfaj sokszínűségét, a nyelvi logika működését. A találósok frappáns megfogalmazásai szórakoztató perceket szerezhetnek." (Voigt Vilmos)

"Az újlatin nyelvek között a spanyolt beszélik legtöbben anyanyelvként a világon. Spanyolországon kívül több mint húsz latin-amerikai ország hivatalos nyelve. A Spanyol társalgási zsebkönyv kész kulcsmondatai segítséget nyújtanak ahhoz, hogy kezdő vagy már gyakorló nyelvtanulóként eligazodjunk ezen a hatalmas nyelvterületen. A kötet elején rövid nyelvtani áttekintést találunk, amely az európai spanyol kiejtésével ismertet meg bennünket. A társalgási rész 16 nagy témakör köré szerveződve mutatja be a mindennapi beszédhelyzetekben gyakori mondatokat, fordulatokat, amelyek közül a hagyományos témákon túl nem hiányoznak az internettel, a közösségi oldalakkal és az online vásárlással kapcsolatos modern szófordulatok sem. A könyv érdekessége, hogy a példamondatokat kulturális információkat tartalmazó "dobozok" szakítják meg, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a spanyol kultúra megismeréséhez és megértéséhez. Megtudhatjuk például, hogy az i.Hola! 'Szia!' köszönést csak találkozáskor használják, búcsúzáskor nem. Egy-egy témakör áttekintését, szókincsének feldolgozását megkönnyítik a párbeszédes részek végén elhelyezkedő szószedetek, például az Idő, időjárás című rész végén a napok, évszakok és a legfontosabb spanyol ünnepek nevéről is tájékozódhatunk. A zsebkönyv tehát szótárként is használható. A Spanyol társalgási zsebkönyvet egyaránt ajánljuk spanyol nyelvterületre készülő magyar turistáknak, hosszabb kinntartózkodást tervező munkavállalóknak és a spanyol nyelvvel ismerkedő nyelvtanulóknak." (a Kiadó)

A történelem forgószínpadáról időről időre népek tűnnek el, hogy új népcsoportoknak adják át a helyüket. Az eltűnt néppel együtt majdnem mindig a nyelve is kihal. Néhány esetben a meghódított nép nyelvcserével átveszi a győztesek nyelvét, elfeledve sajátját. Korunkban már nem a nagy csatákkal győzedelmeskedő birodalmak, hanem a világunkat átfogó globalizáció veszélyezteti a kisebb nyelveket. A Kihalt nyelv, eltűnt népek című könyv 100 kihalt nyelvet ír le. A kötetben ismertetett eltűnt népek és nyelvek között vannak a történelmi tanulmányok miatt sokak számára ismerősen csengők is: akkád, avar, besenyő, dák, etruszk, gót, hun, jász, kun, latin, ószláv, sumer, szanszkrit, vandál. Megtaláljuk jó néhány olyan kihalt nyelvnek is a bemutatását, amelyekkel sokan most találkoznak először, hiszen valamikori beszélőik vagy Európától távol éltek, vagy nem voltak a világtörténelem fontos szereplői. A kötet végén Földrészenkénti mutató található, amelyből megtudjuk, az ismertetett kihalt nyelvek közül hány található az egyes kontinenseken: Afrika 5, Amerika 6, Ausztrália-Óceánia 1, Ázsia 49, Európa 39. A Földközi-tenger térségében zajló nagy történelmi mozgások következtében kihalt népek lakóhelyét térkép illusztrálja.

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.), a görög-római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját), a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat), a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos elentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia-magyar tematikus szólásszótár, a Franciamagyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar-francia-magyar jogi szótár és a Francia-magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 27. tagja

Történelmi arcképcsarnok, amely a magyar uralkodókat, királyokat tartalmazza. A millennium évében, 1896-ban adták ki, 55 magyar uralkodó, király színes kőnyomatos képét és szöveges bemutatását tartalmazza Árpád vezértől Ferenc Józsefig. Az eredeti könyv reprintje. A magyar nyomtatott örökség feltárása sorozat 8. tagja