Tinta Könyvkiadó strana 5 z 8

Spanyol–magyar alapszótár

Jelen könyv elsősorban az ige időjelölését vizsgálja.

Helyesírási munkafüzet

Milyen típusú nyelv a magyar? Milyen szakaszokra osztható a magyar nyelv története? Mely stílusszintekre bontható az írott nyelvhasználat? Hogyan bizonyítható két nyelv rokonsága? Ezekre és számos más kérdésre választ kaphat Gaál Edit könyvéből a magyar nyelv és annak nyelvtana iránt érdeklődő olvasó. A kötet áttekintést nyújt anyanyelvünk nyelvtani rendszeréről, időbeli és térbeli változatairól, de legfőbb újdonsága a teljes nyelvi rendszer felvázolása. Az alcímben jelzett fogalmakkal élve nyelvünket szintek, síkok és hálózatok szövik át, benne minden mindennel összefügg. Átmeneti jelenségek és alkalmi funkcióváltások sorozata figyelhető meg a nyelvhasználat során. A könyv szerzője szemlélteti a nyelvnek a nyelvhasználat során megfigyelhető mozgásait, a nyelvi szintek kapcsolatait, a közöttük végbemenő mozgásokat és a közlésfolyamatban az üzenet megalkotásának menetét. Statikus nyelvleírás helyett a nyelv dinamizmusát jobban visszaadó rendszerezést kap kézhez az olvasó. Ismeretterjesztő jellegénél fogva a könyv könnyen alkalmazható a középiskolákban, különösen az érettségire való felkészülés során hasznos. Újszerű felépítéséből következően az egyetemi oktatásban is eredményesen forgatható. A jobb megértést gazdag példaanyag segíti, amely klasszikus és kortárs írók szövegeiből válogat. A kötetben való eligazodást részletes tárgymutató könnyíti meg. A magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom, illetve német nyelvtanár szakos nyugdíjas pedagógus szerző pályája során egyetemen, középiskolában és általános iskolában egyaránt oktatott, valamint számos tanulmányt jelentetett meg a magyar nyelvészet témaköréből. Ebben a könyvben a nagyközönségnek szánva összegzi a magyar nyelv kutatásában elért eredményeit.

A könyv írásai az ikon, a nyelvi jel és a szimbólum (a nem természetes jelek a kommunikációban) viszonyát vizsgálják az alkalmazott nyelvtudomány szemszögéből, a terminológiától a lexikográfián át a fordítástudományig. A kötetet egyaránt ajánljuk nyelvészeknek és nyelvtanároknak, valamint a nyelvészet iránt érdeklődő doktoranduszoknak és egyetemi hallgatóknak

Beszélhetünk-e közös nyelvészeti hagyományról a középmagyar korban? Felrajzolható-e a magyar grammatikák családfája? Milyen szerepe volt a héber nyelvtanoknak a magyar grammatikaírásban? Hogyan alakult ki a magyar tő- és toldalékfogalom? Honnan származik a szóelemző elv a magyar helyesírásban? Hány esetet tartottak számon nyelvtanaink? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv, amely a korai, XVI-XVIII. századi magyar grammatikákat mutatja be, Sylvester Jánostól (1539) Tsétsi Jánosig (1708). A kötetet ajánljuk a nyelvtudomány-történet és a leíró nyelvészet kutatóinak, a téma iránt érdeklődő olvasóknak. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 191. tagja.

Idegenszó-tár

A latin nyelv az elmúlt évezredben igen jelentős szerepet töltött be történelmünkben, művelődésünkben. Népszerűségének átmeneti csökkenése után, napjainkban ismét kedveltté vált a latin nyelv oktatása és tanulása. A Latin-magyar alapszótár célja, hogy a kezdő és középhaladó nyelvtanulóknak segítséget nyújtson a latin nyelv szavainak megtanulásához. 7075 címszó található benne. Ezek az alapszókincshez tartoznak, illetve fontosak a nyelvtanulók számára. A szótár a szavakról a legfontosabb nyelvtani ismereteket közli, így egy-egy szó mondatbeli szerepének meghatározásához jelentős útmutatót ad. A hagyományoknak megfelelően jelöli a magánhangzók hosszúságát. A kötetben található 120 rajz vizuális segítséget nyújt ahhoz, hogy a szótárforgató egy-egy latin szó magyar megfelelőjét elsajátítsa. A kiadványt a kezdő nyelvtanulók mellett ajánljuk mindazoknak, akik már tanulták a latin nyelvet, de szükséges, hogy felelevenítsék tudásukat. Az alapszótár hatékony segédeszköz a nyelvtanuló latin szókincsének eredményes bővítéséhez és a latin nyelv gyors elsajátításához. Goreczky Zsolt, a szótár szerkesztője az ELTE latin szakján szerzett diplomát, népszerű latintanár. Vladár Zsuzsa, a szótár lektora az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének tanára.

Történelmi arcképcsarnok, amely a magyar uralkodókat, királyokat tartalmazza. A millennium évében, 1896-ban adták ki, 55 magyar uralkodó, király színes kőnyomatos képét és szöveges bemutatását tartalmazza Árpád vezértől Ferenc Józsefig. Az eredeti könyv reprintje. A magyar nyomtatott örökség feltárása sorozat 8. tagja

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.), a görög-római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját), a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat), a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos elentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia-magyar tematikus szólásszótár, a Franciamagyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar-francia-magyar jogi szótár és a Francia-magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 27. tagja

A füzetben 32 motívum színes képe és azok vonalrajzos, kiszínezetlen párja található. A kifestő végén mindegyik motívumról rövid leírás szerepel. A Kiadványok a vizuális kultúra fejlesztéséhez sorozat tagja.

A magyar nyelvterületen még napjainkban is szinte mindenütt találkozhatunk nyelvjárási jelenségekkel. E könyv szerzői fölvázolják a legfontosabb nyelvjárási jelenségeket. A nyelvjárásterületek térbeli elhelyezkedését térképeken ábrázolják, majd ismertetik az egyes nyelvjárások legjellegzetesebb vonásait. A többféle változat bemutatása fontos eszköze a nyelvjárási előítéletek és tévhitek eloszlatásának, továbbá a nyelvi kifejezési másságok elfogadtatásának is. A szerzőpáros nagy teret szentel a nyelvföldrajznak: a kutatások bemutatásának, a megjelent atlaszoknak, a gyűjtési és feldolgozási technikának. Az elmúlt három évtizedben, de különösen a legutóbbiban, a leglátványosabb eredmények ezen a tudományterületen is éppen a számítástechnikának köszönhetők. A könyvet számos kép és ábra egészíti ki. Az utolsó fejezet nyelvjárási mutatványszövegeket tartalmaz. A Magyar nyelvjárások című könyv tudományos ismeretterjesztő céllal készült, hiszen a nyelvjárások ismerete hozzátartozik nemzeti öntudatunk, nyelvi önazonosulásunk kialakulásához. Magyarságtudatunknak nélkülözhetetlen alappillére, olyan, mint a nemzeti múlt, a nemzeti kultúra vagy a néprajzi hagyományok ismerete. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 36. tagja

A Magyarorosz alapszótár az orosz kezdő és középhaladó nyelvtanulóknak készült. Az alapszótárban több mint 7000 magyar szónak és kifejezésnek találjuk meg az orosz megfelelőjét. A szótár alapvetően a mai magyar irodalmi nyelvben és köznyelvben leggyakrabban használt szavakat, kifejezéseket tartalmazza. Magába foglalja a mindennapi beszéd nélkülözhetetlen szavait és fordulatait, valamint a tudomány, a technika és a kultúra legelterjedtebb szakkifejezéseit, amelyek hozzátartoznak a mai művelt ember szóhasználatához. A köznyelvi szavakon kívül találhatók benne földrajzi nevek, országnevek és bizonyos csillagászati elnevezések is. A szótár az érvényben levő orosz helyesírás szabályait követi. A könyv eredményes használatát és a szavak memorizálását elősegíti a közölt 500 kép. Az alapszótár hatékony segédeszköz a nyelvtanuló szókincsének eredményes bővítéséhez és a napjainkban egyre népszerűbb orosz nyelv gyors elsajátításához. Guszkova Antonyina nyelvész, a moszkvai Lomonoszov Egyetem tanára, több sikeres szótár és nyelvtan szerzője. H. Tóth István egyetemi docens, számos külföldi többek között a moszkvai egyetem vendégprofesszora volt.

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik – a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.), – a görög–római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját), – a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat), – a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia–magyar tematikus szólásszótár, a Francia–magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar–francia–magyar jogi szótár és a Francia–magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője.

A francia nyelv Franciaországon kívül több mint húsz országban hivatalos nyelv, Kanadában és Nyugat-Afrikában is beszélik. A Francia társalgási zsebkönyv kész kulcsmondatai ahhoz kívánnak segítséget nyújtani, hogy kezdő agy immár gyakorló nyelvtanulóként eligazodjunk ezen a hatalmas nyelvterületen. A kötet elején a francia nyelv kiejtési szabályaival ismerkedhetünk meg. Ezt követi a társalgási rész, amely 17 nagy témakör köré szerveződve mutatja be a mindennapi beszédhelyzetekben gyakori mondatokat, beszédfordulatokat. A hagyományos témákon túl nem hiányoznak az internettel és az online vásárlással kapcsolatos modern szófordulatok sem. A Telefon című alfejezetben például a mobil feltöltési módjaival kapcsolatban is találunk példamondatokat. Egy-egy témakör áttekintését, szókincsének feldolgozását megkönnyítik a párbeszédes részek végén elhelyezkedő szószedetek. Az Étkezések című fejezetben a Szavak és kifejezések részben például az előételtől a desszertig megannyi fogás francia nevéről tájékozódhatunk. A zsebkönyv tehát tematikus szótárként is használható. A francia társalgási zsebkönyvet egyaránt ajánljuk francia nyelvterületre készülő magyar turistáknak, hosszabb kinntartózkodást tervező munkavállalóknak és a francia nyelvvel ismerkedő nyelvtanulóknak.

A történelem forgószínpadáról időről időre népek tűnnek el, hogy új népcsoportoknak adják át a helyüket. Az eltűnt néppel együtt majdnem mindig a nyelve is kihal. Néhány esetben a meghódított nép nyelvcserével átveszi a győztesek nyelvét, elfeledve sajátját. Korunkban már nem a nagy csatákkal győzedelmeskedő birodalmak, hanem a világunkat átfogó globalizáció veszélyezteti a kisebb nyelveket. A Kihalt nyelv, eltűnt népek című könyv 100 kihalt nyelvet ír le. A kötetben ismertetett eltűnt népek és nyelvek között vannak a történelmi tanulmányok miatt sokak számára ismerősen csengők is: akkád, avar, besenyő, dák, etruszk, gót, hun, jász, kun, latin, ószláv, sumer, szanszkrit, vandál. Megtaláljuk jó néhány olyan kihalt nyelvnek is a bemutatását, amelyekkel sokan most találkoznak először, hiszen valamikori beszélőik vagy Európától távol éltek, vagy nem voltak a világtörténelem fontos szereplői. A kötet végén Földrészenkénti mutató található, amelyből megtudjuk, az ismertetett kihalt nyelvek közül hány található az egyes kontinenseken: Afrika 5, Amerika 6, Ausztrália-Óceánia 1, Ázsia 49, Európa 39. A Földközi-tenger térségében zajló nagy történelmi mozgások következtében kihalt népek lakóhelyét térkép illusztrálja.