Tinta Könyvkiadó strana 4 z 8

Adamikné Jászó Anna az ELTE BTK professor emeritusa, az MTA doktora, nyelvész. Több könyvében írt már Jókai művészetéről: Jókai és a retorika, Humor és retorika az irodalomtanításban, 33 retorikai elemzés. Jelen könyvének újdonsága, hogy feltérképezi, ismerteti és a retorika komplex módszerével elemzi Jókai novelláit. Jókai nagyon sok novellát publikált, terjedelmük vetekszik a regények terjedelmével. Ez a könyv az első, teljességre törekvő bemutatásuk. Tizenkét rövid novella teljes szövegét is közli, az olvasót segítve. Témájuk szerint a novellák változatosak: 1. külföldi témájúak, ezen belül klasszikus és egzotikus témájúak, valamint 2. európai és magyar témájúak, ezen belül erdélyiek és hazaiak; a hazaiak lehetnek őstörténetiek, történelmiek és jelenkoriak. A novellák tematikája változott az idő múlásával. A klasszikus (ókori) és az egzotikus témájú novellák, bennük a török és az orosz témájúak az 1850 es években sorjáztak, az 1860-as években még megszülettek, de lassan elmaradtak, s velük együtt elmaradt a fennkölt stílus: az évek múltával mind a tematika, mind a stílus változott, egyszerűsödött. A kései novellák középpontjába Jókai a mindennapi emberek életét helyezte, s a rövid novellákból köteteket formált, ilyen például a Targallyak, a Napraforgók, az Őszi fény. Jókai mint egy jó riporter mindenről értesíteni akarta olvasóit: az élet eseményeiről és olvasmányairól egyaránt. Ha egy izgalmas olvasmányra lelt, közvetítette, megformálta, ilyen például az itáliai témájú Miért láttál? vagy az orosz témájú Kerüld a szépet! Hallott történeteket, emlékezett történetekre, ezeket is szavakba foglalta. Jókai nemcsak a legnagyobb regényírónk, hanem a legnagyobb novellistánk is. Stílusára elsősorban az alakzatok változatos, a jelenlévőséget megteremtő alkalmazása jellemző, ennek bemutatása is e könyv érdeme. Jó szívvel ajánljuk a Jókai novelláiról szóló könyvet a magyartanároknak (a gyerekeket talán célszerűbb előbb novelláival megismertetni), valamint minden, a magyar irodalmat szerető olvasónak. Ne felejtsük el Erdélyi János híres mondását: Jókai soha nem unalmas!

A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év). Tájszavak, személynevek (család- és keresztnevek), földrajzi nevek (falurész- és utcanevek, dűlőnevek), háziállatok nevei, névcsúfolók, Mihályi fő nevezetességének, a Dőry-kastélynak a története is olvasható a kötetben. Térképek és képek, középületek és emlékművek bemutatása, valamint egy rövid falutörténet segítenek az eligazodásban. A tájszótár korszerűsített nyelvjárási lexikográfiai elvek alapján készült, s több tudnivalót is következetesen közöl a szócikkekben (milyen tájszótípus, mikor jegyezték föl, kihalt vagy ma is él; mezőgazdasági szó vagy más; stb.). Egy-egy néprajzilag is érdekes tájszó részletesebb bemutatást kapott (pl. bohócjárás, hanyiszéna, rábaköziperec). A Mihályi tájszó- és névtár a nyelvtudomány és a néprajz, valamint a művelődéstörténet, helytörténet művelőin kívül minden érdeklődőnek érdekes olvasmányul kínálkozik. Ha tallózik benne, megtalálja az Olvasó, ami a legjobban érdekli. A könyvet némi túlzással akár Mihályi lexikonnak is nevezhetnénk, amelyben Rábaközről természetszerűleg gyakran esik szó. Kiss Jenő a rábaközi Mihályiban született (1943) és nevelkedett. 1966 óta az ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének a tanára, 2018-tól emeritus professzorként. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, Széchenyi-díjas, Mihályi község díszpolgára. Nyelvész, fő kutatási területei a dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet. Nyelvjárástani kutatásának központjában szülőfaluja nyelvének a vizsgálata áll. Ennek a nyelvjárásnak gyermekkora óta birtokában van. Nyelvészeti gyűjtéseit otthonos terepen, rokonai, barátai, ismerősei körében végezte és végzi.

Mindenki ismeri az Aki másnak vermet ás, maga esik bele vagy az Addig nyújtózkodj, míg a takaród ér szemléletes közmondásokat. Ugyanígy senki előtt nem ismeretlenek a következő szólások sem: Egyik kutya, másik eb vagy Több is veszett Mohácsnál. A legismertebb 100-150 közmondást sokan használják is beszédjük színesítésére. Azonban a leggyakoribbak mellett számos olyan közmondás is van a magyar nyelvben, amelyeknek jelentése nem mindenki számára világos. Kötetünk 3000 közmondás és szójárás pontos jelentését adja meg. Így amellett, hogy behatóan megismerjük nyelvünknek ezeket a "virágait", azt is elérhetjük, hogy csak olyankor használhatjuk valamelyiket, amikor az pontosan az adott beszédhelyzethez illik.

Amikor olyan mondatértékű fordulatokat hallunk, olvasunk, hogy Egyszer volt Budán kutyavásár, Nem hajt a tatár, Hiba van a kréta körül, Sok az eszkimó, kevés a fóka vagy Nyelvében él a nemzet, azok jelentését többnyire értjük. Azt azonban már kevésbé tudjuk, hogyan kapták átvitt értelmüket, milyen szemléleti, nyelvi, művelődéstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi, szokástörténeti háttér alapján alakultak ki bennük a mára már gyakran elhomályosult képek. A kötet 300 ilyen jellemzően magyar, közkeletű, népies, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges helyzetmondat, konvencionális szójárás, szállóige, közmondás - összefoglaló szóval szólásmondás - jelentését, eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti hátterét tartalmazza. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja. Több francia nyelvészeti szakkönyv, egyetemi tankönyv szerzője, a magyar és a francia szólások elismert kutatója, a Francia-magyar szólásszótár, a Francia-magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval, a Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár szerzője, a Magyar-francia-magyar jogi szótár és a Francia-magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a Tinta Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat társszerkesztője.

A kötet szerzője, Márki Sándor (1853-1925) korának neves történésze, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem professzora. Kutatásainak eredményét számos monográfiában foglalta össze. Könyvet írt többek között a magyar középkorról, Dózsa Györgyről, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéről. Az 1900-as évek elején a Történelmi Társulat kérésére írta meg II. Rákóczi Ferenc életrajzát és szabadságharcának hiteles történetét. A fejedelemről szóló háromkötetes tudományos monográfia Budapesten 1907 és 1910 között jelent meg. A Szent István Társulat felkérésére Márki Sándor a korábbi három kötetből kiindulva a nagyközönség számára egy kötetben foglalta össze II. Rákóczi Ferenc életét és történelmi jelentőségét. A szerző halálának évében, 1925-ben megjelent kötet a történelmi eseményeket a legpontosabban követve, olvasmányos formában adja közre II. Rákóczi Ferenc fordulatokban gazdag életét. Ír a fejedelem gyerekkoráról, ismerteti küzdelmeit, győztes és vesztes csatáit, elemzi a szabadságharc bukásához vezető okokat. Megírja a francia udvarban töltött időt és a rodostói száműzetés szomorú éveit. A kötet népszerű volt a két háború között a magyar történelem iránt érdeklődők körében.

A legnagyobb magyar orvos regényes élete, a gyermekágyi láz felfedezésének és leküzdésének izgalmas története. Az életrajz érzékletesen mutatja be azt a küzdelmet, melyet Semmelweis Ignácnak ellenlábasaival kellett megvívnia.

Simonyi Zsigmond (1853-1919) neves nyelvész egy csokorra való tréfás mesét és anekdotát tett közzé a nyelvjárásias kiejtést is jelölve 1902-ben. A kötetben hosszabb-rövidebb történetek, mesék, adomák, beszélgetések, lakodalmi mondókák, találós kérdések, helységnevekkel kapcsolatos találós kérdések követik egymást, csábítva az olvasót arra, hogy ne tegye le a könyvet, élvezze a népi gondolkodásmód szellemes, humoros megnyilvánulásait. A gyűjtemény 100 szövege felöleli az egész magyar nyelvterületet a Nyugat-Dunántúltól a székelységig. Alcímének megfelelően valóban tanulságos, fordulatokban gazdag nyelvjárási olvasókönyv. A kiadvány értékét növeli, hogy mind a nyolc nyelvjárásterületről rövid leírást is ad, fölsorolja és példákkal illusztrálja az adott területre leginkább jellemző hangtani, szótani és alaktani sajátságokat. Mivel a XX. század elején nem volt még szabályozva a nyelvjárási hangok leírásának módja, Simonyi Zsigmond a lehető legjobb megoldást választotta, megtartotta az eredeti kiadványok hangjelölésmódját. Így a szövegek jól tükrözik a helyi nyelvjárást, ugyanakkor túlságosan bonyolult mellékjelek sem akadályozzák a folyamatos olvasást. A mai olvasó számára is segítség, hogy a kötet szövegeiben található népnyelvi szavak meg vannak magyarázva. Úgy gondolom, a TINTA Könyvkiadó jó érzékkel választott ki egy olyan, több mint száz évvel ezelőtt megjelent klasszikus kiadványt, amelyet nem kellett leporolni, nem vesztette el ma sem az aktualitását. Örömmel vesszük kézbe, olvasgatjuk nap mint nap. Megtehetjük ezt azért is, mert most már nemcsak szakkönyvtárak polcairól érheti el a könyvet néhány kutató, hanem mindenki számára hozzáférhető a reprint kiadás által. Ajánlom a kötetet, és bízom benne, hogy sikerkönyv lesz a 21. század elején is.

Mivel a két nyelv szavait nem lehet egy az egyben megfeleltetni egymásnak, a magyar címszóhoz olykor két-három német megfelelő is tartozik. A SIKER főnév mellett például a német Beifall és Erfolg változatokat találjuk. Noha az elsöprő siker szókapcsolatot mindkét esetben az überwaltigender jelzővel alkothatjuk meg, az átütő siker szókapcsolatot például csak az utóbbi főnévvel tudjuk kifejezni: ein durchschlagender Erfolg. A kötet használatát megkönnyíti az 1200 német főfogalmat tartalmazó mutató, amely az olvasót a magyar címszóhoz irányítja. A Túlzásba vitt német szavak szótárt ajánljuk németül tanulóknak, némettanároknak, német-magyar nyelvpárral dolgozó fordítóknak és tolmácsoknak, valamint a német nyelv iránt érdeklődőknek is. SZÉKELY GÁBOR, a szótár összeállítója a jelenlegi Nyíregyházi Egyetem jogelődjeinek Orosz Nyelv és Irodalom, majd Német Nyelv és Irodalom Tanszékén volt oktató, jelenleg az intézmény professor emeritusa. 1972-ben kezdett el foglalkozni a lexikai fokozás kérdéseivel. Jelen szótár e téren végzett munkásságának zárókötete. FRIEDERIKE MEGYERY, a kötet társszerzője a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola nyugalmazott tanára.

A kötet elején részletes magyarázat található a helyesejtés elsajátítását megkönnyítő jelrendszerről. Ezután 18 fejezetbe rendezve összesen 78 rövid szöveg következik, amelyekről mind a hangsúlyozásukkal, mind a tartalmukkal kapcsolatban részletes leírás olvasható. Így a helyes kiejtés elsajátítása közben többek között Madame Tussaud viaszmúzeumával vagy épp a papír feltalálásával kapcsolatos ismeretekkel gazdagodik az olvasó. A Mondjuk helyesen! elengedhetetlen segédeszköz a Kazinczy-versenyre készülő diákok számára, de nemcsak ők, hanem mindenki haszonnal forgathatja, aki magabiztosan szeretne megszólalni, ügyelve a gondolatai értelmét legjobban tükröző, hibátlan kiejtésre. Kerekes Barnabás az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese. A Szóról-szóval című rádióműsor szerkesztője, Lőrincze-díjas.

Jókai Mór (1825-1904) a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze, valószínűleg a legtöbbet olvasott és egyben legtermékenyebb magyar író. Regényei (például A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember) ma is kötelező olvasmányok az iskolások számára. Jókai roppant változatos és eseménydús életet élt: sokat utazott, barátságot kötött Petőfivel, tevékenyen részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ismerte Kossuth Lajost és Deák Ferencet, szerkesztett folyóiratot és volt országgyűlési képviselő is. Jelentős élettapasztalatára építő irdatlan életművéből embert próbáló feladat kiválogatni az önmagukban is megálló, tömör és tanulságos gondolatokat, aforizmákat. Jókai mégis maga vállalkozott erre 1884-ben, egy német kiadó felkérésére, majd tíz évvel később, ötvenéves írói jubileuma alkalmából a köztes időben íródott műveit felhasználva kiegészítette ezt a gyűjteményt. A könyv azonban, Jókai breviárium címmel, csak 1924-ben jelent meg a Révai Testvérek kiadásában. Jelen kötet válogatás a válogatásból: a Jókai által kiválasztott bölcsességekből szemezgettük ki a leginkább aktuálisakat és gondolkodásra serkentőeket. Gyűjteményünk 35 tematikus csoportban 450 olyan bölcsességet tartalmaz, melyek korunk emberének is útmutatóul szolgálhatnak, érdemesek arra, hogy rohanó világunkban megálljunk és értelmezzük őket, elgondolkodjunk rajtuk.

Jelen szótár 4500 szavának forrása az ötkötetes Magyar néprajzi lexikon. A lexikon szerkesztői a magyarázaton túlmenően több-kevesebb rendszerességgel közlik, hogy a szócikkek élén álló vastag betűs címszónak a magyar nyelvterület egyes vidékein melyek a megfelelő tájnyelvi változatai. Ilyen értelemben tehát a lexikon öt kötetében elrejtve megbújik egy tájszótár is, amely mostani szótárunkban szemünk elé tárul. A hagyományos paraszti világ nyelvjárási szókincsének szótára két nagy részből áll: 1. Ábécébe sorolt szótári rész; 2. Tájegységmutató: a szótári rész anyaga a Kárpát-medence földrajzi-táji területei szerint csoportosítva. A szótárt haszonnal forgathatják az olvasmányaik során ismeretlen tájszóval találkozó diákok, de komoly érdeklődésre számíthat a nyelvészek és néprajztudósok körében is; ugyanis a szótár magyarázó funkciója mellett igazi újdonsága, hogy ugyanannak a dolognak, tevékenységnek az egyes nyelvterületeken más és más megnevezéseit szinonimaszótár-szerűen egymás mellett közli.

A Magyar-angol szókincsbővítő szinonimaszótár 2000 magyar szó 9500 rokon értelmű megfelelőjét sorolja fel magyarul és angolul. A magyar nyelv gazdag szókincséből gyakran még a nyelvet jól ismerőknek sem könnyű kiválasztani az adott helyzetben a legodaillőbb szót, kifejezést, és magas szintű nyelvtudás szükséges egy-egy magyar szó pontos angol megfelelőjének a megtalálásához. Ebben segíti a magyar anyanyelvű beszélőt a szótár, különösen azzal, hogy a címszóhoz tartozó magyar szinonimák angol megfelelőit is mindig megadja. Például a SZÉP: BEAUTIFUL címszó 33 szinonimáját kínálja fel, köztük a következőket: angyali: angelic; bájos: lovely; csodálatos: wonderful; elbűvölő: charming; jóképű: handsome; kecses: graceful; lenyűgöző: fascinating; pazar: gorgeous; szemrevaló: good-looking; vonzó: attractive. A szótár számos esetben nemcsak a szinonimákat sorolja fel, hanem az adott fogalomkörbe tartozó szavak közül is válogat. Például a HÁZ1: HOUSE címszóhoz tartozó 23 magyar-angol szópár között a következőket is megtalálhatjuk: épület: building; házikó: lodge; kaliba: shack; kastély: castle; kúria: mansion; palota: palace; rezidencia: residence. A Magyar-angol szókincsbővítő szinonimaszótárt ajánljuk mindazoknak, akik az angolt, korunk első számú világnyelvét magas szinten kívánják elsajátítani. A szótár hatékonyan segíti használóját, hogy mondanivalóját pontosan, árnyaltan tudja kifejezni, beszédben és írásban egyaránt.

Kinek ne lennének felejthetetlen élményei a nyári tábortűz melletti közös éneklésekről? Mikor pattog a parázsló tűz, kicsit már hűvösbe fordul az este, ezért takaró kerül a vállakra, majd a történetekből kifogyva előkerül egy furulya vagy gitár, és megszólalnak a hangszer első hangjai. Miért válik olyan meghatározó élménnyé a magyar ember életében a közös népdaléneklés? Mert mindnyájunk szívébe, ősi tudatába beivódva mélyen ott vannak a dallamfoszlányok. Szegényebb, érzelmileg sivárabb életet él, kinek nincs része az ősi magyar zene adta közösségi élményekben. A magyar nyelv mellett a népdal az, mely a világ magyarságát összetartja. Meghatottan hallgatjuk, hogy távolba szakadt hazánk fiai, unokái, kik csak keveset – talán csak néhány szót, mondatot – tudnak a magyar nyelvből, büszkén és örömmel, kicsit idegen akcentussal éneklik némelyik népdalunkat, ezzel is jelezve és vállalva, hogy a magyarság családjához tartozónak érzik magukat. A TINTA Könyvkiadó azzal a nemes szándékkal adja közre nyomtatásban a Fölszállott a páva című, 111 magyar népdalt tartalmazó gyűjteményét, hogy segítséget nyújtson a népdalok tanulásához, közös énekléséhez. Bízunk benne, hogy kiadványunkkal hozzájárulhatunk a magyar népdalkincs megőrzéséhez és mind szélesebb körű terjesztéséhez.

Kinek ne lennének felejthetetlen élményei a nyári tábortűz melletti közös éneklésekről? Mikor pattog a parázsló tűz, kicsit már hűvösbe fordul az este, ezért takaró kerül a vállakra, majd a történetekből kifogyva előkerül egy furulya vagy gitár, és megszólalnak a hangszer első hangjai. Miért válik olyan meghatározó élménnyé a magyar ember életében a közös népdaléneklés? Mert mindnyájunk szívébe, ősi tudatába beivódva mélyen ott vannak a dallamfoszlányok. Szegényebb, érzelmileg sivárabb életet él, kinek nincs része az ősi magyar zene adta közösségi élményekben. A magyar nyelv mellett a népdal az, mely a világ magyarságát összetartja. Meghatottan hallgatjuk, hogy távolba szakadt hazánk fiai, unokái, kik csak keveset – talán csak néhány szót, mondatot – tudnak a magyar nyelvből, büszkén és örömmel, kicsit idegen akcentussal éneklik némelyik népdalunkat, ezzel is jelezve és vállalva, hogy a magyarság családjához tartozónak érzik magukat. A TINTA Könyvkiadó azzal a nemes szándékkal adja közre nyomtatásban a Fölszállott a páva című, 111 magyar népdalt tartalmazó gyűjteményét, hogy segítséget nyújtson a népdalok tanulásához, közös énekléséhez. Bízunk benne, hogy kiadványunkkal hozzájárulhatunk a magyar népdalkincs megőrzéséhez és mind szélesebb körű terjesztéséhez.

A nevek fontos szerepet játszanak a mindennapi életben, hiszen ha valakivel megismerkedünk, a név az első, ami tudomásunkra jut. Ha tisztában vagyunk az adott név jelentésével, talán magához az illetőhöz is közelebb kerülünk. A Keresztnevek kisszótárában 166 női nevet és 132 férfinevet, azaz összesen 298 nevet mutatunk be. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek az egyes nevek eredete, jelentése iránt, valamint szívesen megismerkednének a hozzájuk kapcsolódó szólásokkal, népszokásokkal. A kiadvány többek között azt is elénk tárja, hogy egy-egy nevet hányféleképpen becézhetünk, sok lehetőséget kínálva ezzel szeretteink kedveskedő megszólítására. Az egyes nevek mellett található statisztikai adatok a gyermeket váró szülők számára is fontos információt jelenthetnek.

A kifestőkönyvben kalocsai színes hímzések motívumkészletéből találhatók példák, mind az öreghímzések, mind pedig a huszadik század második felében jellemző, színpompás, naturalisztikus motívumok közül. Kiadványok a vizuális kultúra fejlesztéséhez sorozat 10. tagja.