Troubadour Books Kft. strana 3 z 4

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS A szamurájkézikönyvek alighanem leghíresebbikének, az 1645-ben íródott Öt gyűrű könyvének (Go rin no so) a szerzője egy valódi csatákban edződött, híres vívómester, aki a saját tapasztalatain alapuló gyakorlati útmutatással szolgál mindazoknak, akik a Harcos Útját választják. Mijamoto Muszasi, teljes nevén Sinmen Muszasi No Kami Fudzsivara No Gensin 1584-ben született Mimaszaka tartomány Mijamoto nevű falujában. A nemes, szamurájcsalád sarja hétesztendős volt, amikor árvaságra jutott. Nagybátyja biztatására már hatévesen megismerkedik a botvívással. Tizenhat évesen elhagyja otthonát, és vándorútra kel, hogy próbára tegye magát, és még nagyobb gyakorlatot szerezzen a kardvívás művészetében. Első párbaját tizenhárom esztendős korában vívta. Huszonegy éves korában kezdte el a Josioka család elleni vérbosszúját. A küzdelmei során egy könyörtelen ám tehetséges harcossá érett. Egészen ötvenesztendős koráig járja az országot, és ezalatt több száz csatában bizonyítja legyőzhetetlenségét. Élete során egyetlen cél vezérelte: a küzdelem lényegének megértése, amelyet ő Stratégiának nevezett. Nevét félve tisztelték, sok ellenséget szerzett, de tudása és tehetsége elvitathatatlan volt. Muszasi még életében legendává vált, de főleg művének köszönhetően később Kenszei néven tisztelték, melynek jelentése "a kard szentje". Muszasi főként a kétkardos technikájával vált híressé, de avatott művésze volt a tusfestésnek, a fafaragásnak és a kalligráfiának is. Saját bevallása szerint csak ötvenévesen értette meg igazán a Stratégia Útját. Ekkor már kényelemben és megbecsülésben élhette volna életét, ám ő mégis a zord hegyek barlangjait választotta, ahol aszketikus magányban meditált, és szellemét csiszolta. Élete végén (1645) írta meg fő művét, az Öt gyűrű könyvét, amelyben összefoglalását adja mindannak a tudásnak, amit a hosszú évtizedek alatt saját stílusában kifejlesztett a kardforgatás művészetével kapcsolatban. Könyve nem egyszerűen a Stratégia elméletét magában foglaló kézikönyv, hanem egy vezérfonal éppúgy a karddal vívott csatákhoz, mint az élet bármely más területéhez, sőt magához az élethez. Könyvét ugyanazzal a precíz, szigorú logikával állította össze, amely vívótechnikáját is jellemezte.

Közhely, hogy a rock 'n' roll sztárok az átlag halandónál mohóbb étvággyal fogyasztják a szeszt, a drogokat és a nőket, aztán ebbe hol belehalnak fiatalon, hol nem. Szerencsés esetben zenélni is tudnak, sőt a tehetségesebbek olyan dalokat is írnak, amelyekre tíz-húsz év múlva is emlékeznek az emberek. Sok ilyen sztárt ismerünk, de kevés köztük az olyan, akinek humora is van, és akit kortársai, rajongói úgy emlegetnek, mint közvetlen, barátságos figurát, nem pedig megközelíthetetlen rocksztárt, és akinek mértéktelen szesz-, drog- és nőfogyasztása sem puszta póz, mégis egy karcolás nélkül túléli mindazt, amibe bármelyikünk könnyen belepusztulna már az első körnél. Lemmy Kilmister, a Motörhead frontembere pontosan megfelel ennek a személyleírásnak. Basszusgitározott és énekelt, dalokat írt, amelyek többségére évtizedek múltán is emlékeznek az emberek, koncertezett egy életen át, és az az embertelen mennyiségű whisky meg drog sem tudta elpusztítani, amit átengedett a szervezetén. A Fehércsíklázt olvasva nemcsak ezt a kivételes életutat ismerjük meg Lemmy saját szavaival elbeszélve, de az elmúlt ötven év néhány zenekarának és a rock 'n' roll szcéna számos szereplőjének életébe is bepillantást nyerhetünk.

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS A 19. század klasszikusai közül talán Dosztojevszkij tette a legnagyobb hatást a 20. század gondolkodóira, íróira, és művei közül a Feljegyzések az egérlyukból az egyik legsűrűbben emlegetett alkotása. Egy végsőkig magára maradt ember mond ítéltet a világ felett, miközben folytonosan megcáfolja saját kijelentéseit, kétségessé és nevetségessé téve valamennyit. Ez az antihős nekünk nagyon ismerős Kafka, Camus, Beckett műveiből, de saját korának kritikusai teljes értetlenséggel fogadták Dosztojevszkij rémlátomását emberi lényünk szánalmas lealjasulásról, hogy aztán a két évvel később, 1866-ban született Bűn és bűnhődés Raszkolnyikovjában ugyanezzel a magát betegnek és rosszindulatúnak mondó lénnyel azonosulhassanak. Az ember szeret építeni és utat törni, ez kétségtelen. De hát akkor miért szereti szenvedélyesen a rombolást meg a káoszt is?

Egy rendkívül izgalmas pályát befutó szovjet-orosz író különleges művét ajánljuk az olvasó figyelmébe. Jégtörőhajó-mérnök, többek között részt vesz a legendás sarkvidéki expedíciós, később Lenin névre keresztelt jégtörő tervezésében, ám pályát változtatva a modern próza egyik legeredetibb alkotója lesz, s remekművel írja be magát az orosz-szovjet és a világirodalom történetébe. Ifjúkorától tagja a bolsevik pártnak, letartóztatják, száműzik, illegalitásba menekül. Végigélve a forradalom és a polgárháború vérzivataros esztendeit alkotóvá érik. Fő művében az Orwell 1984-ét évtizedekkel megelőző regényben, a MI-ben felvázolja annak a totalitárius zsarnok államnak a képét, amely később több változatban megismétlődik a történelem során, és még ma is létezik. A szerző nem alkuszik, ám vitathatatlan írói tehetsége, amit kortársai rendre elismernek, megmenti a biztos börtöntől és talán a haláltól is. Korszakos regénye ugyanis előbb jelenik meg külföldön angolul, majd csehből visszafordítva franciául, mint eredeti nyelvén, és írójának menekülnie kell. Gorkij közbenjárására elutazhat külföldre, hogy elkülönülve a korábbi emigráció tagjaitól megmaradjon szovjet állampolgárnak. Az emigráció keserű kenyere nem tesz jót művészetének. Igaz, Gorkij színművéből az Éjjeli menedékhelyből filmforgatókönyvet ír, amit a híres francia filmrendező, Jean Renoir Jan Gabin főszereplésével visz filmszalagra, és 1936-ban az év filmje lesz, de a nagy mű teljesítményét már nem tudja megismételni. Zamjatyin regénye, megkésve, ám élményszerűségéből és izgalmasságából nem veszítve csak a peresztrojka idején, 1988-ban juthatott el a szovjet olvasókhoz. Ez magyarul már a harmadik kiadása Földeák Iván 1990-ben műfordítói díjjal jutalmazott átültetésében.

Az éhezők viadala, a Battle Royale és a Túlélőjátszma előtt volt A Legyek Ura. Repülőgép zuhan egy lakatlan szigetre. Csak egy csapat iskolásfiú éli túl a katasztrófát. Nappal felfedezik a napsütötte tengerpartot. Az éjszaka azonban a rémálmoké, kísérti őket egy szörny és az, amit elveszítettek. "Nincs itt egyetlen felnőtt sem." Magukra maradva kénytelenek létrehozni a saját társadalmukat. De hamarosan feszültség támad a csoport tagjai között, ártatlan játékaik pedig veszélyes fordulatot vesznek. "Mik vagyunk mi? Emberek? Vagy állatok?" A díjnyertes alkotó, Aimée de Jongh káprázatos képregényben alkotta újra ezt a klasszikus történetet, amelyet a BBC minden idők 100 legfontosabb regénye között tart számon.

"Herbert úr elköltözött. Hogy hová és miért, senki sem tudja." A két jó barát, Nyúl Tóbiás és Egér Elemér váratlanul egyedül marad Herbert úr házában, ahol rengeteg a teendő és még több a rejtély. Derekasan próbálnak helytállni, de a Cickafarkréten nem könnyű az élet, mindig van valami bonyodalom, itt ugyanis nemcsak az erdő állatai élnek, hanem huncut tündérek is. Állítólag. Szívmelengető mese barátságról, titkokról és az élet nagy kérdéseiről Illés-Süli Rózsa tollából. A kötetet a szerző saját készítésű figurái és miniatűrjei illusztrálják.

Az amerikai irodalom mára egyik (jogosan) legtöbbet méltatott alakja, Charles Bukowski rendkívül termékeny író volt. Írt verseket, novellákat, regényeket, újságcikkeket, esszéket, és még jóval halála után is több kötetnyi olyan írása jelent meg, amelyet korábban könyv formájában sosem adtak ki. Az Egy vén kujon további feljegyzései a Magyarországon először 1994-ben megjelent, majd 2014-ben újra kiadott Egy vén kujon jegyzeteinek folytatása. Az eredetileg Notes of a Dirty Old Man címmel közölt önéletrajzi írások egy újságban jelentek meg húsz éven át. Ezekből válogat a Troubadour Books Kiadó gondozásában megjelenő kötet, és a további feljegyzéseknek köszönhetően további fejezeteket, jeleneteket és történéseket ismerhetünk meg a XX. század egyik legfontosabb írójának életéből, valamint szűkebb és tágabb életteréből. Charles Bukowskit olvasni pont olyan, mint sört inni: tudjuk, mire számíthatunk, ám újra és újra jóízűen fogyasztjuk, esünk tőle bódulatba és villanyozódunk fel tőle. Egészségünkre!

Szókratész a klasszikus görög filozófia vezéralakja. Soha nem írt semmit, beszélgetve tanított, és élete végéig hangoztatta, hogy nem tud semmit, csupán azt, hogy nem tud semmit. Személyisége és gondolatai a mai napig hatással vannak a nyugati filozófiára, Kr. e. 399-ben azonban perbe fogták istentagadásért. Miért ítélte halálra a máig mintának tekintett ókori görög demokrácia minden idők egyik legnagyobb gondolkodóját? Mivel érvelt Szókratész az utolsó szó jogán, nem törődve azzal, hogy mentse az életét? Szókratész védőbeszédét legkiválóbb tanítványa, Platón örökítette meg az utókor számára. Az Időkapu könyvek sorozatban most Devecseri Gábor klasszikussá vált fordításában olvasható ez az időtlen remekmű.

„Egyszerre eszembe jutott és átéreztem, mit jelent most rám nézve a vesztés. Föltettem az egész életem.” Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyik legismertebb műve a szerelem és a játékszenvedély regénye. A főhőst, Alekszej Ivanovicsot a szerelem sodorja a szerencsejátékhoz, de idővel a játék izgalma feledteti a szerelme iránti vágyat. A történet a képzeletbeli Roulettenburgban, a kaszinójáról híres fürdővárosban játszódik, ahol fokozatosan elmosódik a játék és az élet közötti határvonal. A játékos nem önéletrajzi mű, de Dosztojevszkij maga is gyakori vendég volt a rulettasztalnál, így hátborzongató hitelességgel tudja megjeleníteni, milyen az, amikor a pusztító játékszenvedély teljesen hatalmába keríti az embert. A játékos az Időkapu könyvek sorozat legújabb kötete.

A zseniális író, Franz Kafka A per című regénye lidérces látomás egy olyan világról, melyben az ember egy kiismerhetetlen hatalom játékszere. Nem csupán saját korának bürokratikus viszonyai köszönnek itt vissza, ráismerhetünk e műben a huszadik század és korunk válogatottan rafinált eszközökkel manipuláló politikai berendezkedéseinek észjárására is.

"Az élet nem az, amit élünk, hanem az, amiről úgy képzeljük, hogy éljük." Különös találkozás egy titokzatos nővel és egy antikváriumban fellelt könyv - mindössze ennyi kell ahhoz, hogy Raimund Gregorius, a középkorú berni tanár élete egy csapásra megváltozzon. A portugálul íródott könyvet egy szótár segítségével kezdi olvasni, és annyira a hatása alá kerül, hogy otthagyja állását, és Lisszabonba utazik. A portugál fővárosban barangolva nyomoz a könyv szerzője után, felkutatja annak családját, barátait, ellenségeit, és igyekszik minél többet megtudni róla, miközben saját élete addig fel nem tett kérdéseivel is szembe kell néznie. Pascal Mercier bestsellere 2004-es megjelenése óta több mint 2,5 millió példányban fogyott el világszerte, és 15 nyelvre fordították le. A Troubadour Books kiadásában most a magyar olvasók is újra kézbe vehetik ezt a modern klasszikust, amelyből 2013-ban azonos című, gyönyörű lisszaboni helyszíneken forgatott film készült Jeremy Irons főszereplésével.

„A vonaton még nem volt semmi baj.” Mihály a nászútja kellős közepén hagyja faképnél feleségét, hogy elodázza a felnőtté válást, és megtalálja önmagát. Olaszországban bolyongva összetalálkozik ifjúkora legfontosabb szereplőivel, megannyi lehetséges életúttal, és ezek a találkozások fokozatosan elvezetik a felismeréshez, hogy a saját útját magának kell megtalálnia. Szerb Antal 1937-ben megjelent remekműve sokaknak szolgált útmutatóként az azóta eltelt évek alatt. A regényben felvetett kérdések és az azokra adott válaszok ma is ugyanolyan érvényesek, mint egy évszázaddal ezelőtt. Az Időkapu sorozat most új köntösben jelenteti meg nemzedékek kedvenc olvasmányát.

ÉRDEKES TÉNYEK KÍVÁNCSI ELMÉKNEK 1572 RANDOM, DE ÉSZBONTÓ TÉNY TÖRTÉNELEMRŐL, TUDOMÁNYRÓL, POPKULTÚRÁRÓL MEG MINDENRŐL A szerző, Jordan Moore közel 1600 hasznos, haszontalan, elképesztő és szórakoztató tényt gyűjtött össze azért, hogy szórakozva tágíthassuk tudásunkat és színesíthessük alapműveltségünket - és onnantól, hogy végigolvastuk a könyvet, jó eséllyel bármilyen műveltségi vetélkedőn indulhassunk, legyen az otthon, egy kocsmában vagy a televízióban. Tegyünk egy próbát: tudod például, hogy melyik amerikai elnök volt a harcművészetek nagy támogatója, aki maga is bokszolt, cselgáncsozott és dzsiudzsicuzott? Vagy ki volt az a bokszoló, aki a történelem legnagyobb, 95 milliárd forintos pénzdíjazású mérkőzését nyerte? Vagy azt, hogy mennyi az esélye annak, hogy pókerben kijöjjön a legütősebb lapkombináció, a royal flush? Vagy, hogy mi annak a betegségnek a neve, ami miatt egyesek azt képzelik magukról, hogy ők zombik? Az Érdekes tények kíváncsi elméknek című kötetből mindezt megtudhatod, de a könyv sok más kérdésre is választ ad - témák szerint, legyen az tudomány, történelem, földrajz, popkultúra, zene, sport, harcművészet, politika, üzleti élet, videójátékok vagy az állatok, hírességek, elmebeteg diktátorok és észbontó találmányok világa. A könyvet kamaszkortól felnőttkorig bárkinek ajánljuk, akit érdekelnek a minket körülvevő csodálatos, őrült és lenyűgöző világ dolgai.

Az Iron Maiden legendás frontembere, BRUCE DICKINSON a világ egyik legikonikusabb énekese és dalszerzője, emellett hivatásos pilóta, aki repülőgép-ipari céget is vezet, motivációs beszédeket tart, sört főz, regényeket, forgatókönyveket ír, és egykor vívóként nemzetközi szinten versenyzett. A húsz éve elkezdett és most a Troubadour Books Kiadónál újrainduló LEGENDÁK ÉLVE VAGY HALVA sorozat első külföldi előadót bemutató kötetében, a Mire való ez a gomb? című könyvében Bruce Dickinson arról a hullámvasútról ír, amit életnek hívunk. Egyéni hangvételű önéletrajzában részletesen beszámol kalandos gyerekkoráról, az Iron Maiden felemelkedéséről, a sötétség erőinek megidézéséről, a vívás filozófiájáról, a Boeing gépek világáról, és arról, hogyan győzte le a rákot. Intelligens, vicces, őszinte memoárjából teljes képet kapunk egy igazi rockikon életéről, érzelmi és mentális világáról. Bruce Dickinson élettörténete nem csak az Iron Maiden rajongóknak nyújthat inspirációt.

A Szovjetunió létrehozta a saját "Atomok a békéért" programját, hogy ellensúlyozza a Nyugat nukleáris fölényét. Az eredmény azonban egy radioaktív felhő lett, amely az egész világot rettegéssel töltötte el. Az 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili katasztrófának számos kiváltó oka volt: a szigorú tekintélyelvű politika, a teljesíthetetlen határidők, a pénz- és eszközhiány, a mindent átszövő bürokrácia és a korrupció mind szerepet játszott az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris tragédiájában. Ez a művészien megrajzolt, megrendítő beszámoló olyan emberek sorsán keresztül mutatja be az eseményeket, akiknek az életét tragikusan befolyásolta a katasztrófa. Mérnökök, tűzoltók, orvosok, katonák, a környező településeken élő családok és gyerekek, az erdő állatai - minden egyes áldozat egy mozaik Csernobil történetében. Ők fizették meg az árát a politikusok ambícióinak és arroganciájának. A Troubadour Books legújabb kötetében a csernobili atomkatasztrófa történetét meséli el a képzőművészet eszközeivel Matyá1 Namai cseh-japán grafikusművész

Hatvan év a színpadon. Tízezernél is több fellépés. Aranylemezek, életműdíjak. Teltházas koncertek. De hogyan kezdődött a történet? Hogyan lett a Balettintézet növendékéből az ország egyik legismertebb hangja? A 77 éves Charlie most 77 sztoriban meséli el az életét!