Typotex Kiadó strana 10 z 16

Fernando Pessoa, Leonardo da Vinci, Lewis Carroll Három korszakalkotó zseni. Nagyságuk, jelentőségük józan ésszel fel nem mérhető, szavakkal szinte kifejezhetetlen, mégis mindannyiukról számtalan életrajzi regény született már. Ebben a különös trilógiában azonban ők csupán a legfontosabb mellékszereplők, a főszerep ugyanis tanítványaiknak jut. Mester és tanítvány viszonyában persze az érzelmek mellett nagy jelentősége van az alkotás folyamatának is: ahogy a mester formálja a tanítványt, és ahogy az alkotótárs szerepébe emelkedő tanítvány inspirálja mesterét. A Tanítvány-trilógiában egy portugál kereskedősegéd, egy angyalarcú itáliai fiú és egy angol kislány szemszögéből tekinthetünk be a zsenik életének árnyékos szegleteibe, és a gyermekek révén sejthetünk meg valamennyit a nagyság titkaiból.

Az életünket a technológia alakítja, és a gépek irányította, ellenséges világ már egyáltalán nem is tűnik távolinak. Az Amazon, a Google vagy éppen az Uber működését figyelve érzékelhetjük, miképpen kezdtek el uralkodni felettünk az algoritmusok. "Technológiai kutató és vállalkozó vagyok, aki megtanulta, hogy észrevegye az eltérést aközött, ahogyan a dolgok vannak, és ahogyan lehetnének. Így olyan kérdéseket tehetek fel, amelyekre a válaszok egy jobb jövő felé mutatnak." Tim O'Reilly 40 éve, a techipar pionírjaként figyeli és alakítja a Szilícium-völgy aktuális trendjeit, melyek évről évre végigsöpörnek a világon, gyökeresen megváltoztatva a mindennapjainkat. A szerző új könyvében a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokra és aggodalmakra kínál gyakorlati megoldásokat.

A kutatók nem keresik a nyilvánosságot. Szívesebben veszik, ha békén hagyják őket a laboratóriumukban, a műszereik és a számítógépeik között, s nagy általánosságban a hátuk közepére sem kívánják a sajtó kíváncsiskodását. Egy médiaszemélyiség életéből a nagyközönség szinte minden részletet megismerhet. A tudósok érdekessége viszont éppen abban rejlik, hogy életüket a munkájuknak szentelik, és személyiségüket a feladat mögé sorolják. Ám az érzékeny kérdezőnek lehetősége nyílik arra, hogy a szakmai sikerek mellett a háttérbe szorított egyéniséget is megismerhesse, és megismertesse az olvasókkal. Néhány név a megszólaltatott interjúalanyok közül: Csányi Vilmos, Falus András, Teller Ede, Patkós András, Oláh György, Rubik Ernő, Kroó Norbert, Marx György, Hargittai István, Somlyódy László, Straub F. Brunó, Persányi Miklós, Cédric Villani, Kosáry Domokos, Jane Goodall, David Attenborough, Steven Weinberg, Harold Kroto, Richard Dawkins, Vizi E. Szilveszter.

Modern vagy kortárs, elsősorban absztrakt, nonfiguratív műveket bemutató képzőművészeti kiállításokon rendszeresen hallható a megjegyzés: "Ilyet én is tudok..." Amikor pedig egy ekként minősített alkotás dollár- vagy fontmilliókért cserél gazdát, joggal érkezik a kérdés: "Ki az a #*@, aki ennyi pénzt ad ezért?" Márpedig a világ legdrágábban elkelő műtárgyai között ma a legtöbb sztártétel az úgynevezett post-war vagy a kortárs művek közül kerül ki. A könyv ezekből a topleütésekből válogat, bemutatva a művek szerzőit, az alkotások történetét, illetve megpróbál szakmabeli elemzések segítségével magyarázatot találni a sokszor irracionálisnak tűnő árakra. Martos Gábor 2000 óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Ez a kötet a kiadónknál korábban megjelent Műkereskedelem - Egy cápa ára című könyvének ikerdarabja.

Mi lehet romantikusabb annál, mint amikor két szerelmes szorosan összesimul, mélyen egymás szemébe néz, és - mintegy az idilli pillanat betetőzéseként - ajkuk szenvedélyes csókban forr össze? Vajon a csók az emberi természet része, az udvarlás elválaszthatatlan, ösztönös kísérőjelensége? Akárcsak a nyálképződés az emésztésnek? Marcel Danesi, a Torontói Egyetem világhírű professzora szerint a középkori irodalomban megjelenő és a korlátokat nem ismerő szerelem jelképévé váló érzelmes csók a populáris kultúra megszületését jelzi. Bár a csók iránti vágy nincs benne a génjeinkben, az idők során alapvetően kavarta fel a szerelem hagyományát, és a párválasztást egyéni döntéssé tette. Mára pedig már nem kétséges, hogy "a csók édesebb a bornál", és nélküle a világ értelmetlen.

Charles Darwin olyan elmélettel állt elő, amely a kereszténység több tanítását is megkérdőjelezte: munkássága kapcsán zajlott le az egyik utolsó nagy harc a tudomány és a keresztény egyházak között. Darwin forradalmasította az emberi faj eredetével kapcsolatos nézeteket, provokálta a korát, sőt még ma is provokálóan hathat. Stellan Ottosson páratlan életrajzából a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, egy elbűvölő és humoros tudóst, aki meg volt győződve arról, hogy az általa evolúciónak nevezett elmélet tézisei kiállják az idő próbáját. Amíg hívei küzdöttek a barikádokon, ő maga békés családi életet élt downe-i otthonában, de több száz személlyel levelezett - a szerző a fennmaradt gazdag levélanyagban igyekezett megtalálni a korszakalkotó művek mögött álló embert. Gyakran mondják, hogy Darwin a vallás tekintetében "útkereső" volt, és hogy távol álltak tőle a szociáldarwinizmus vagy az eugenika gondolatai. A könyvből kirajzolódik, hogy a nagy tudósról bennünk élő kép sok tekintetben nem eléggé árnyalt, vagy egyenesen hamis, sőt hamisított. Ottosson könyvének témája nem Darwin, a tudós, hanem Darwin, az ember, aki megingathatatlan ateistaként halt meg, de pénzzel támogatta Downe lelkészének szociális kezdeményezéseit. Aki rokonszenvezett az emberi faj megnemesítésére való törekvésekkel, emellett úgy vélte, hogy a nők születésüknél fogva gyengébb szellemi képességekkel rendelkeznek, mint a férfiak. És aki harcosan kiállt az állatkínzás vagy a rabszolgaság ellen, de nem látott problémát a dél-amerikai indiánok elleni irtóhadjáratokban.

Csernobil. ?Ez az ukrán kisváros lassan húsz éve fogalom, amelyről szakemberek, politikusok és maga a bizonytalanságnak kitett nagyközönség vitatkozik. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompei vagy Hirosima tragédiája. A szerzők ezúttal szakemberek és nem újságírók, ezért szakszerűen ugyanakkor mindenki számára érthető módon ismertetik a csernobili atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai okokat, a kibocsátott radioaktív szennyezés földrajzi eloszlását és annak egészségügyi következményeit. Részletesen kitérnek a korabeli és a jelenlegi tájékoztatás ellentmondásaira, a média és a szakemberek felelősségére. A könyv tartalmaz egy mellékletet is az elmúlt hatvan év reaktorbaleseteiről. Szatmáry Zoltán fizikus, a Műegyetem egyetemi tanára. Annak idején személyesen részt vett a csernobili katasztrófa hazai hatásainak az elhárításában. Aszódi Attila gépészmérnök, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének az igazgatója, egyetemi docens.

Jon azzal szembesül, hogy a felesége kiszeret belőle. A legfájdalmasabb utat választja: elfogadja a folyamat visszafordíthatatlanságát, és megpróbálja a másik szemszögéből megérteni a helyzetet. Ehhez át kell gondolnia az egész közös történetüket, és ami még fontosabb, a kapcsolat kudarca miatt mindent meg kell kérdőjeleznie, a mondataikat, a tetteiket, az általuk eljátszott női és férfi szerepeket. A szexuális együttlétek és a meghitt beszélgetések zavarba ejtően pontos rögzítésével kényszeríti magát, hogy megtalálja az alapvető hibát. De lehetséges-e igazán megismerni a másik embert? Bárhogy is érez irántunk, nem csak a saját érzéseinket vetítjük-e ki rá, és a saját szeretetünk mértékében érezzük-e szeretettnek magunkat? Lehet-e egyáltalán hinni az érzelmeknek, vagy csupán a test vágyai alakítják őket? A mániákusságig precíz próza a sikertelenségre ítélt szerelem ismerős történetét tárja elénk, ám a végtelenségig ismételt kliséknek olyan kíméletlenséggel megy neki, hogy vagy megsemmisülnek, vagy új formában, új tanulságokkal születnek újjá.

Itt a globális felmelegedés! Akár esik, akár fagy, kiárad egy folyó, vagy éppen kiapad, a média rutinszerűen ráerősít, és ha egy rekord is megdől (ami jó párszor előfordul), vezető hír lesz belőle. Nem is olyan rég a közelgő jégkorszakról szólt az aktuális pánik. Abban az időben a szén-dioxidra csak úgy gondoltak, mint egy jelentéktelen, egyéniség nélküli gázra, és a klímaváltozás csupán egy volt a globális problémák között. A légszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés, a fajok kihalása vagy éppen az "ózonlyuk" mind súlyosabbnak tűntek. Az éghajlatváltozás azonban "legyőzte" a többi aggodalmat, hogy saját maga válhasson majdnem mindennek az okozójává és okozatává. Ebben az ismeretterjesztő könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy a média és a politikusok sarkos megállapításai mögé nézzen. A cél nem kevesebb, mint kilépni az érzelmileg terhelt vitákból, ahol mindenki saját "hite" szerint csoportosítja, kisebbíti vagy épp felnagyítja az információkat. Hántsuk le a leegyszerűsítő és hatásvadász sallangokat, és ismerjük meg, hogy valójában mit tud ma erről a globális politikai és gazdasági horderejűvé kerekedett elméletről a tudomány!

Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. A küllemre nagyon is eltérő két embert mi kötötte össze? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott hétköznapi fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen - mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a tudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították. Jim Holt (New York Times) esszéiben részben az ő, részben a hozzájuk mérhető tudósok lélegzetelállító gondolatait magyarázza el, miközben címlapokra emelt vagy éppen elfeledett életrajzi részletekbe kínál betekintést. Emmy Noether fizikustól kezdve a számítástechnikai úttörő Alan Turingon át a fraktálok felfedezőjéig, Benoit Mandelbrotig olyan személyiségeket ismerhetünk meg, akik döntő befolyást gyakoroltak arra, ahogyan a világra tekintünk, ahogyan a tudásunkra szert teszünk, sőt még arra is, ahogyan életünket vezetjük. Merész, gondolatébresztő szövegek... Történetek valódi emberekről és a valaha kigondolt legbonyolultabb matematikai, fizikai és filozófiai elméleteikről. Nature A legújabb kori gondolatok elegáns története... Holt a teológiáról és a kozmológiáról ügyesen tud váltani a költészetre, emlékeztetve arra, hogy a specializáció modern találmány. The New York Times

SAJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK. A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig - a tőke pedig szabadon áramlik tovább. Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a személődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk. Jelen kötet erre tesz kísérletet.