Typotex Kiadó

A TOTÁLIS MEGVILÁGÍTÁS KIZSÁKMÁNYOLÁS. Byung-Chul Han radikális kritikát fogalmaz meg a transzparencia korunkat uraló ideológiájával szemben. Az átláthatóság ma nem pusztán erkölcsi követelmény - és nem korlátozható a korrupció vagy az információszabadság kérdésére -, hanem olyan rendszerszintű kényszer, amely az élet minden területét áthatja. A társadalmi folyamatok a láthatóság, mérhetőség és gyorsíthatóság logikájának rendelődnek alá. A totális transzparencia elvárása azonban felszámolja a szabadságot, miközben a különbség, a titok, a lassúság és a mélység eltűnését eredményezi. Az internet, amely a szabadság terének ígérkezett, az önfeltárás újfajta kontrollját hozza létre. A digitális panoptikumban önként szolgáltatjuk ki magunkat a megfigyelésnek és az ellenőrzésnek. Han kordiagnózisa arra figyelmeztet, hogy a teljes transzparencia nem felszabadít, hanem új totalitarizmushoz vezet.

Juli Zeh disztópikus regényében a Módszer nevű egészségdiktatúra mindent és mindenkit ellenőriz: a testet, a gondolatokat, az érzelmeket. A sport kötelező, az élvezeti szerek tiltottak, az életet adatok és statisztikák szabályozzák. A Corpus delicti főhőse, Mia Holl fiatal, tehetséges biológus, aki hisz a tudományban és a rendszer tökéletes működésében. Amikor azonban öccsét egy állítólagos bűncselekmény miatt elítélik, majd a börtönben öngyilkosságot követ el, Mia kételkedni kezd. Nem forradalmat akar - csupán az igazságot. Ám az önálló gondolkodás, a túl sok érzelem és a szeretet már önmagában is bűnnek számít. A regény krimiszerű feszültséggel vizsgálja, mi történik, amikor a rend fontosabbá válik az igazságnál, az egészség nevében pedig a szabadság is feláldozhatóvá válik. Nyugtalanító és provokatív olvasmány. A kiadónál korábban megjelent kötete: Újév (2025) Juli Zeh (1974) német író és jogász. Németország egyik legsikeresebb regényírója, sokféle műfajban otthonosan mozgó alkotó, publicistaként pedig aktívan nyilvánít véleményt társadalompolitikai kérdésekben is. Számos díj kitüntetettje, többek között megkapta a Német Könyvdíjat, a Thomas Mann-díjat és a Heinrich Böll-díjat. Könyveit harmincöt nyelvre fordították le. Juli Zeh nemcsak népszerű szerző, de Németországban középiskolai "tananyag" is. Az NSZK-ban született, de a volt NDK területén, Brandenburgban él, és az utóbbi években nagyregényei témája a két Németország egyesítésének kudarca és annak okai.

Narine és Manyunya az iskolai kórusban találkoznak, amikor egy fellépés során a színpad összeomlik, ők pedig egymásra zuhannak. Innen indul történetük, és ezután egymást érik a feledhetetlen kalandok és csínytevések: a lányok egy nap tetvekkel borítva ébrednek, máskor majdnem lelövik a tesitanárukat, aztán Manyunya halálosan belezúg a frissen házasodott szomszéd fiatalemberbe... A két lány együtt nő fel az örmény kisvárosban, ahol Manyunya legendás nagymamája, Mamó süti a világ legfenségesebb süteményét, a nyarak végtelennek tűnnek, a felnőttek szabályai kijátszhatók - és ahol minden sarkon új történet vár. Narine Abgarjan hatalmas sikerű első regénye még inkább önéletrajzi ihletésű, mint későbbi művei. Nem csupán az írónő gyerekkorának nosztalgikus emlékekből és gyermeki fantáziából újraalkotott világában játszódik, de az Abgarjan család ténylegesen is szereplője sok mókás jelenetnek. Narine és Manyunya kalandjaiban mindenki ráismerhet a barátság varázslatos élményére és arra a különös szabadságra, amit csak gyerekként élhetünk át.

Obaba hegyvidéki települését hiába keresnénk térképen: belső táj, amely az elzárt baszk vidék legendáiból, az író gyerekkori emlékeiből és szerteágazó irodalmi utalásokból születik meg. Itt szövődnek egybe a csapongó, váltakozva lírai, humoros és felkavaró történetszálak, amelyekben a hétköznapiságot is mágikus aura övezi, s az álomszerű események is az élet megszokott részének tűnnek. A német bányamérnök fiának a templomban látomása támad egy Hamburgban élő lányról, akivel azután éveken át levelezik. A falu főterén egy nap furcsa, szelíden viselkedő vaddisznó bukkan fel, akiben valaki a nemrég eltűnt helyi lelencfiút véli felismerni. Egy író (maga a könyv szerzője?) egy régi fénykép hatására bizarr nyomozásba kezd a környék babonák övezte gyíkjai után... A rejtelmes atmoszférájú, sokféle hangon megszólaló elbeszélések olykor akár távoli vidékekre és korokba is elkalandoznak, mégis egyetlen, zárt univerzumot alkotnak. Obaba labirintus, mely nem ereszt: kiúttalanságában a világ kifürkészhetetlensége tükröződik. Bernardo Atxaga beskatulyázhatatlan regénye a baszk irodalom alapkönyve, egyszersmind a kortárs irodalom kiemelkedő remekműve.

Egy moszkvai szülészet a 80-as években. Az egyetemista Alina itt hozza világra nem kívánt gyermekét, akit állami gondozásba kénytelen adni, amikor a szobatársnője váratlanul meghal, és a diplomata férj elképesztő ajánlatot tesz a lánynak: cseréljen személyazonosságot halott feleségével, és pótanyaként utazzon vele kiküldetésbe egy dél-ázsiai országba. Nem sejti, hogy Alina korábban már titokban kicserélte a két babát, így próbálva jobb jövőt biztosítani a saját gyermekének... A világhírű orosz írónő pályájának új csúcsa a késő szovjet rothadás és a brutális vadkapitalizmus szatirikus "nagyregénye", földrészek és évtizedek közt ugráló szövevényes, burleszk mese. Hamisítás, megvesztegetés, zsarolás, megtévesztés - ebben a csúf világban mindenki tettes vagy áldozat, de általában mindkettő. Petrusevszkaja mégis mély empátiával és hetyke optimizmussal szemléli ezt a világot: a mindent átható emberi gyarlóság közepette végül a mindent túlélő anyai odaadás győzedelmeskedik.

Tél közepén virágba borul az erdő, egy kislány kincset érő ajándékot kap, az egykor szebb napokat látott iszákos zenész karácsonykor otthonra és új hivatásra lel, az öreg orgonistának pedig rosszkedve van szenteste... Selma Lagerlöf történeteiben sem születik meg magától az ünnepi varázs és meghittség a számtalan elvárás és teendő közepette. A kalandvágyó Nils Holgerson megteremtője, az első Nobel-díjas írónő kötetünkbe válogatott legszebb karácsonyi elbeszéléseiben azonban mindig felragyog az igazi ünnep mélyén rejlő csoda, az a varázslat, amelyet az együttérzés és a szeretet tesz lehetővé. Nyolc felemelő történet a karácsony igazi ajándékáról, az emberi jóságról. Olvasásuk olyan, mintha egy meleg fényű ablakon keresztül pillantanánk be a lélek legrejtettebb zugaiba. Kúnos László új fordításában most ismét felragyog Lagerlöf varázsa - felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.

SZÁNDÉK NÉLKÜL MENNI MAGA AZ ÚT. Izgalmas vállalkozás a dél-koreai születésű, de évtizedek óta Németországban élő filozófus, Byung-Chul Han e korai könyve, amelyben a távol-keleti zen buddhizmust és az európai filozófiai hagyományt, két nagyon eltérő gondolkodásmódot vet össze. Műve a zent nem egzotikus vallásként vagy misztikus hagyományként mutatja be, hanem a létezés és a gondolkodás szabadságának gyakorlataként. A zen buddhizmus ugyanis nem szigorúan felépített elmélet, hanem elsősorban a létezés és a tudatosság tapasztalatára koncentráló filozófia, amely kételkedő a nyelvvel és bizalmatlan a fogalmi gondolkodással szemben. Han "egymásra olvassa" a nyugati gondolkodás olyan eszméit, mint az én, a lélek, a semmi, a valóság, a halál és az idő a zen buddhizmus belátásaival. Értelmezésében a zen nem csupán relaxáció vagy spiritualitás, hanem mély filozófiai kritika is - különösen azokkal az elképzelésekkel szemben, amelyek az identitást, az időt és a létezést csak fogalmi, racionális módon ragadják meg

Sean Carroll új könyvsorozata szintet lép a tudományos ismeretterjesztésben. Az ismert elméleti fizikus és tudomány-népszerűsítő nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a modern fizika nagy elméleteit - egyenletestől, mindenestől - elmagyarázza nekünk. Képtelenségnek hangzik? A trilógia hatalmas sikere bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen, a felfoghatatlannak tűnő egyenletek megértése felvillanyozó szellemi kalandnak bizonyul. A számok és szimbólumok mögött nemcsak az elméletek matematikai lényege tárul fel, de a tudósok gondolkodásmódja is: a kreatív kérdésfeltevések, a találékony kutatómunka és a nagy felismerések, amelyek révén bebocsátást nyertünk a fekete lyukak, Higgs-bozonok és kvantum-összefonódások univerzumába. Az első kötet a klasszikus mechanika rendszerén kalauzol végig. Carroll Newton mozgástörvényeitől Einstein relativitáselméletéig több évszázad forradalmi tudományos fejlődését fogja egybe, az alapfogalmaktól kiindulva hozza testközelbe a tér, az idő, az energia és a gravitáció valódi természetére vonatkozó korszakalkotó gondolatokat. "Az egyenletekről pedig annyit, hogy nem is annyira ijesztőek." A második kötet Kvantumok és mezők címmel jövőre jelenik meg kiadónknál. "A fizika egyik legizgalmasabb vonása, hogy a hétköznapi megfigyelésektől - "nézd csak ezt a dolgot, így és így viselkedik" - nagyon gyorsan eljutunk a valóság természetét illető alapvető kérdésekig."

Mindössze három és fél évtized telt el az első webböngésző megjelenése óta, és nincs három éve, hogy 2022 őszén az OpenAI kutatólaboratórium hozzáférhetővé tette a nagyközönség számára a ChatGPT-t, a legismertebb, mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazást. Ezek a történelmi jelentőségű technológiai mérföldkövek gyökeresen alakították át világunkat. Bőgel György és Nagy Dániel Attila könyve gazdag példatárának köszönhetően élvezetes módon vezeti végig az olvasót a mesterséges intelligencia, e szupermodern technológia alkalmazási területein és a gazdasági folyamatokban játszott szerepén. Feltérképezi hatását az oktatásra és a művészetre, a sportra és a szórakoztatóiparra. Betekintést nyerünk a nagyvállalati és a startupos kutatás-fejlesztés piaci gazdasági mechanizmusaiba, és azt is megtudhatjuk, hol van Európa Szilícium-völgye. Elgondolkodhatunk a mindennapjainkat meghatározó fontos kérdéseken: mit kell szabályoznia az államnak, hogyan óvjuk magánéletünket és személyes adatainkat, hogyan alakul át a munkaerőpiac, mire használják a nagyhatalmak az MI-t a globális politikai versengésben? Ajánljuk a könyvet vállalati döntéshozóknak, infokommunikációs szakembereknek, és mindenkinek, aki érteni akarja a jövőnket alakító technológiai-gazdasági változásokat. Dr. Bőgel György a Közép-európai Egyetem tanára, habilitált docens. Közgazdász, fő szakterülete az infokommunikációs piac fejlődése, a szektorhoz tartozó vállalatok stratégiája, irányításuk kérdései. Ezekről a témákról tucatnyi könyvet, mintegy százhúsz szakcikket és számtalan online írást publikált. Több hazai és külföldi egyetemen tanított vállalatvezetési, stratégiaalkotási, vállalkozási és innovációs tárgyú kurzusokat. Dr. Nagy Dániel Attila ügyvéd. Fő szakterülete az európai adatvédelmi jog, amit több mint tíz éve művel, emellett szellemi alkotások jogával és a szélesebb értelemben vett digitális technológiák jogi megfeleltetésével is foglalkozik. Rendszeres meghívott előadó különböző konferenciákon, többször szerepelt vendégelőadóként egyetemeken, továbbá számos adatvédelmi jogi és MI-tárgyú cikket publikált.

1989-et írunk, a Romániában ma is gyakran "Aranykorként" emlegetett kései diktatúra végnapjait éli. Daniel Bănulescu zabolátlan fantáziája groteszk mesevilágként alkotja újra a történelmet, amelyben a Ceausescu házaspár és pribékjei - vagy inkább torz karikatúráik - egy sosem volt bukaresti alvilág földöntúli erőkkel cimboráló figuráival vívják titkos élet-halál harcukat. Körülöttük hullaszállítók, hegyi remeték, bűbájosok és egyéb, a realitás kereteit szétfeszítő alakok sereglete kavarog. Ebben a disztópikus történelmi eposzban az embertelenség és az emberi gyarlóság egyazon érme két oldala, ám ez nem egyszerűen az önkényuralom bestialitásának következménye, hanem a bukott világ perverz természettörvénye. A tét, amely a kiszámíthatatlanul kanyargó történet főhősét, a diktátor ellen merényletet szervező Lakatfűt hajtja, nem a politikai szabadság, hanem a spirituális megváltás, bár olvasóként nehéz eldönteni, legalább ez az ígéret komolyan vehető-e... Bănulescu kultikus regényciklusának záródarabja önálló műként is olvasható, beskatulyázhatatlan, őserőként burjánzó szöveg. "A férfi a franciaágyon hever a hálószobában, csak a feje látszik ki a pléd alól. Nyaka köré medvezsíros borogatást csavart, kuruzslószer, de hatékony, mindig ezt alkalmazza, amikor úgy érzi, hogy veszélyben a hangja. Nicolae Ceausescu hetvenegy éves, magassága 1,62 méter, és a fontossági sorrendben első öt állami tisztséget ő tölti be. Elena Ceausescu épp a sminkjét törli le. Támlátlan, kerek széken ül tükrös toalettasztalánál. Arctejjel tisztogatja ábrázatát, vattakorongokkal szárítja, majd fehéresbarna krémet masszíroz bele a pórusaiba. Megvacsoráztak, megnéztek egy filmet a földszinti vetítőteremben, most pedig aludni készülnek. A nő Cordon Rouge pezsgőt iszik apró kortyokban. A férfi cukorbeteg, ezért az ágya végénél lévő kis üveg meggylikőr szacharinnal van édesítve." "- Szent Ortodox Egyházunk azt tanítja, hogy ha a holttest elporlad, az annak a jele, hogy az elhunytnak a lelke bűnbocsánatban részesült... Ha viszont valakinek a teste nem porlad el, az azt jelzi, hogy az elhunyt egy utolsó segítséget kér tőlünk, élőktől. - Aha. - Én elvégzem az illő feloldozást, és pontosan amikor a teste felbomlik, huss!, kimenekül a lelke is az ördög agyarai közül, amelyekkel a pokolban tartotta. - Ezér' neveznek a bunkók "Ördögátverőnek". - Igen. Ezér'. De nekem egy másik név tetszik, amit szintén az emberek adtak nekem. - Melyik? - "Halottak doktora"... Hát ugye... Nem vizsgálom meg őket? De, megvizsgálom. És nem gyógyítom meg őket? De, meggyógyítom. Annyi az egész, hogy az én pácienseim nem kiabálnak, nincsenek rohamaik, és ha valamilyen kezelés csődöt mond, nem panaszolnak be."

Váratlan felriadás az éjszaka közepén, nyugtalan hánykolódás a pihentető álomra várva - sokunk bosszantó tapasztalata, hogy akkor sem megy zavartalanul az alvás, amikor lenne rá lehetőségünk. Új keletűen a mindent behálózó digitalizáció is veszélyezteti alvásunkat. A statisztikák szerint minden harmadik felnőtt rosszul alszik, az elmúlt három évtizedben pedig drámaian megnőtt a receptre felírt altatók mennyisége. Darian Leader angol pszichoanalitikus az alvással kapcsolatos orvosi nézetek és általános vélekedések történetét áttekintve rámutat, milyen sokat változott a történelem során viszonyunk e kérdéshez. Az ipari forradalomtól az okostelefonunk kék fényéig, az álomfejtés ősi művészetétől Freudig, a változó elképzelések feltérképezése egyvalamit biztosan kirajzol: az alvás összefügg a tágabb társadalmi mintázatokkal, a változó normákkal és elvárásokkal. A szerző a modern alvástudomány kutatási eredményeit a pszichoanalízis szemszögéből vizsgálja, és számos eset rövid bemutatásával azt a kérdést veti fel, vajon az álmatlanságot pszichoszociális vagy neurobiológiai betegségnek kell-e tekintetünk. Könyve utat mutat az alvással kapcsolatos problémáink gazdagabb és elmélyültebb megértéséhez. Darian Leader (1965) brit tudománytörténész, gyakorló pszichoanalitikus. A Brit Pszichoanalitikus Társaság alapító tagja, a londoni Freud Múzeum kuratóriumának tiszteletbeli tagja, a Roehampton Egyetem vendégprofesszora. Tudománynépszerűsítő könyvei a psziché működését a szakpszichológia és a mindennapi élet metszéspontjában vizsgálják, foglalkozott a szerelem, az elme és a test, a betegség, a gyász, a bipolaritás és a szexualitás témájával. Számos esszét írt vezető brit művészek munkásságáról.

1942 ősze, túlzsúfolt vonat, útban München felé. Harriet, a fiatal dán özvegy, férje emlékét követi, gyászol. Gerhard a náci eszmék bűvöletében a Luftwaffe kötelékében harcolt a keleti fronton, ahol bevetés közben lelőtték a gépét. A nőt férje egykori bajtársa, a katonai elit tagja, Klaus és felesége látja vendégül néhány hónapra. A házaspár otthonában, az egyre nyomorúságosabb körülmények között vergődő külvilággal éles ellentétben álló pazar, nagypolgári villában az elsötétített ablakok mögött egymást követik a partik. Ám a csillogó felszín repedéseiből mindinkább előtüremkedik a náci hétköznapok hátborzongató valósága. Az Őrülten és halálosan a szerelem és a háború tébolyának regénye, egy olyan nő története, aki mindenáron hűséges akar lenni férjéhez és az általa vallott eszmékhez. Látszólagos szenvtelensége burkán át azonban rálát a körülötte megnyíló pokolra, amely felforgatja a világot, jogfosztottá teszi a nem igazodókat vagy a rossz helyre születetteket, és félelmet, erőszakot szül. Kirsten Thorup, a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotójának regénye, amely egy trilógia első kötete, örvényszerűen áradó prózájával ellenállhatatlanul ragadja magával az olvasót.

Kár lenne tagadni, mindannyian szeretünk jókat enni, miközben az egészséges táplálkozásra is igyekszünk egyre nagyobb hangsúlyt fektetni. Ám emésztési problémáink "illetlen" részleteit még mindig túl sok hallgatás övezi. A neves gasztroenterológus, Danny De Looze küldetésének tekinti, hogy ezen változtasson. Könyve átfogó kalauz, mely A-tól Z-ig végigvezet bennünket bélrendszerünk indokolatlan idegenkedéssel kezelt folyamatain. Nincs többé tabu, ha a beleink élethosszig tartó egészsége a tét! De Looze élenjáró szakértőként, magabiztosan vág rendet a bél-agy kapcsolat és a mikrobiom körül burjánzó félig emésztett információk között. Saját gazdag klinikai tapasztalataiból is merítve tárgyal szinte minden lehetséges panaszt a refluxtól a gyomorfekélyen át az irritábilisbél-szindrómáig és a különféle intoleranciákig. Legyen szó aranyérproblémáról, székrekedésről vagy a szelek okozta bántalmakról, nyíltan tárja fel a sokunkat érzékenyen érintő egészségügyi gondok élettani okait, miközben naprakész ismeretekkel szolgál a helyes vécézési pozitúráról, a fermentált ételek és a probiotikumok vélt és valós pozitív hatásairól vagy éppen a baktériumterápia jövőjéről.

Henning Lanzarote szigetére utazik családjával a karácsonyi szünetre, és újév reggelén a friss fogadalmak lendületében biciklivel vág neki a közeli hegycsúcsra vezető meredek ösvénynek. Miközben a széllel és az emelkedővel küzd, elgondolkodik az életén. Tulajdonképpen minden rendben van: szereti a feleségét, van két kisgyereke, és kellemes a munkája. Theresával felvilágosult családmodellt követnek, mindketten részmunkaidőben dolgoznak, felosztják egymás között a gyerekek ellátásával járó feladatokat és az egyéb teendőket. Henning mégis rossz állapotban van, állandó túlterheltségben él, pánikrohamok gyötrik. Családfenntartó, férj, modern apa - de egyik szerepben sem érzi jól magát. Amikor végül teljesen kimerülten felér a hágóra, egy rejtélyes véletlen mélyen eltemetett, de élénk emléket hív elő benne, amely visszarepíti a gyerekkorába és abba a traumatikus eseménybe, amely neki és a húgának majdnem az életébe került. Az újévi biciklitúra váratlanul az addig elfojtott családi dráma kellős közepébe vezet. Juli Zeh, a mai német irodalom egyik legolvasottabb és legismertebb írója a szinte hétköznapi történetből a feszültség mesteri fokozásával olyan regényt alkotott, amely sokáig nem ereszti el olvasóját.

Vajon miért vagyunk tele függőségekkel a kávéivástól a dohányzáson át a kényszeres internetezésig? Miért érezzük magányosnak magunkat, miközben rengeteg ember vesz bennünket körül? Miért olyan stresszes az életünk, és miért egyre gyakoribb az elhízás, az allergia és a depresszió? Bereczkei Tamás új könyvében az evolúciós pszichológia perspektívájába helyezi ezeket a mindenkit foglalkoztató kérdéseket. Problémáink jelentős része abból fakad, hogy az evolúció során létrejött élettani, érzelmi és megismerési folyamataink nem tudják követni a civilizációnkban végbemenő szédítően gyors változásokat: a kettő között folyamatos elhangolódás keletkezik, és ennek testi és lelki következményei megnehezítik az életünket. A könyv számos témakörön keresztül, szisztematikusan és rengeteg háttérismerettel rendelkezve mutatja be a jelenségkört, a megvilágító erejű magyarázatokból pedig gyakran a lehetséges megoldásokra is fény derül. Van mit tanulnunk az őseinktől, legyen szó az észszerű táplálkozásról, a megfelelő fizikai aktivitásról, a közösségi hálóink kiépítéséről vagy éppen a gyermeknevelési szokásaink átalakításáról. "Miközben az iparosodást követő nagy demográfiai változások hatására a biológiai evolúció mozgástere lényegesen beszűkült, a kulturális evolúció sebessége és hatékonysága soha nem látott mértékben megnövekedett. A társadalmi, gazdasági, művészeti újítások teljesen átformálták életfeltételeinket. De ezek a hatások nem íródnak át a genetikai állományba, egyrészt mert nagyon kevés erre az idő, másrészt mert többnyire nem befolyásolják túlélési esélyeinket és utódaink számát." --- "Mindig egy lépéssel tovább. Meggyőződésem, hogy az ember hosszú evolúciós múltja jelöli ki a normális és egészséges életről szóló legáltalánosabb kereteket. Jól tesszük, ha összeegyeztetjük viharos gyorsasággal változó jelenünket a múltból származó megkerülhetetlen örökségünkkel."

Az idősödő Asta egész életében brit diplomata férjét követte a világban. Minden adott számára a kényelmes élethez, csakhogy egy éve - ahogy naplójában fogalmaz - a nyelv csapdájába esett. Agyvérzés következtében elveszítette az angol nyelvet, amely közel fél évszázadon át a sajátja volt, így férjével is csak segítséggel képes megértetni magát. Logopédusa tanácsára megpróbálja a rég nem használt norvég segítségével visszanyerni kommunikációs képességét - anyanyelvével pedig Asta visszatér emlékeibe és a régen maga mögött hagyott múltba. A felkavaró "utazás" a jelent is átszínezi: egy élete alkonyába lépő asszonynak kell szembenéznie döntései következményeivel, az idő kíméletlenségével és a szerelem elmúlásával. Cecilie Enger új regénye az írónőre jellemző érzékenységgel fejti fel egy tagadásokkal terhelt élettörténet szálait.