Typotex Kiadó strana 2 z 18

Byung-Chul Han új könyvében az információs kapitalizmus minden eddiginél élesebb kritikáját nyújtja, korunk válságjelenségeit pedig a nyilvánosság digitális szerkezetváltásának tulajdonítja. A kommunikáció feltartóztathatatlan áradata elkábít minket, az információk cunamijával szemben tehetetlennek érezzük magunkat. Információs rezsim uralkodik rajtunk, amely erősen torzítja a társadalmi folyamatokat, és mélyen behatol a magánszféránkba is. Míg az ipari kapitalizmus a kényszerrel leigázott testet fegyelmezte, addig a hatalom eme új formája a szabadság látszatát kínálva a pszichénkbe hatol. Az elnyomó mechanizmusok épp azáltal működnek, hogy nem vagyunk tudatában a szakadatlan felügyelet tényének, hanem - tévesen - szabadnak érezzük magunkat. A filozófus nevet is ad korunk e válságának: az uralom új formáját infokráciának nevezi el.

Kaarna telefonhívást kap a gondozóotthonból, ahol demenciába süllyedt anyját ápolják - siessen, ha még életben akarja találni. Késve ér oda, és a gyász első perceit hátborzongató esemény szakítja félbe. Ezzel váratlan fordulatok sora veszi kezdetét, amelyek tönkreteszik a városépítészként dolgozó férfi gondosan megtervezett napirendjét, végül pedig fölforgatják az egész életét, a múltat és a jövőt egyaránt. Milyen titkokat őrzött az anyja, a nemzetközi karriert befutott pszichoterapeuta? Kaarna a múlt nyomába eredve eszeveszett hajszába kezd, a rejtélyek azonban egyre csak sokasodnak, ahogy az elfeledett és most felszínre kerülő emlékek az egyik váratlan fordulattól a másikig vezetik a férfit. Vajon vissza lehet-e térni a demencia ködös mélyéről? Megbízhatunk-e az emlékezetünkben és az emlékeinkben? A furcsa macska napja egyetlen nap alatt játszódó története krimiszerű feszültséggel boncolgatja az emlékezés és a felejtés határait, Pasi Ilmari Jääskeläinen letehetetlen regénye a részletgazdag valóság és a burjánzó fantázia határvidékére kalauzolja el az olvasót. "A notesz egy megdöbbentően részletes leírást is tartalmazott az anyámmal tett első könyvtári látogatásomról, amelynek kezdetén a könyvek bősége okozta ámulatomban fenékre pottyantam. Ez is a notesz jobb oldalán szerepelt, Kaarna II. emlékei között. Ugyanott a bal oldalon jóval rövidebb beszámoló állt a látogatásról. Ebben a számomra ismeretlen verzióban apám társaságában ismerkedtem meg a könyvtárral. Említésre került a kíváncsi könyvtáros. Nem pottyantam fenékre az ámulattól, de a leírásban szerepelt, hogy megbotlottam a cipőfűzőmben, és emiatt zavarba jöttem."

Hogyan lehet megkülönböztetni a bolygókat a csillagoktól? Miért hétnapos a hét? Mi lehetett a betlehemi csillag? Tényleg mindannyian csillaganyagból vagyunk? A könyv az éjszakai égbolt megfigyelésére hív, miközben szinte észrevétlenül csöppenhetsz bele a földközéppontú világképtől az ősrobbanás elméletéig tartó időutazásba. Útközben az is kiderül, hogy a Föld parányi porszem a felfoghatatlanul hatalmas világegyetemben, életünk csupán egy röpke pillanat a 14 milliárd éves történetben, és bár különlegesek vagyunk, mégis sok millió bolygón élhetnek hozzád hasonló lények a galaxisunkban. A szerző középiskolai tanár, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 33 éve működő csillagászati szakkörének alapítója, a Magyarország és a világűr című könyv szerkesztője. A könyvet elsősorban 10-14 éves felfedezőknek ajánljuk, akiknek a téli és a nyári égbolt kivehető térképe is segít a tájékozódásban.

Kristína a Brüsszelben töltött évek után férjével és két fiával Torinóba költözik, ahol magányosnak és elveszettnek érzi magát. Az anyaság már nem tölti ki a mindennapjait, és egyre fullasztóbbnak érzi az életét. Aztán egy hétköznapi találkozás az egyik fia osztálytársának apjával váratlan hegyomlást idéz elő: a férfi és annak sötét vágyai felébresztik benne a szélsőségek iránti vágyakozást, a kísértést, hogy átlépje a határokat - az erkölcsi és testi határokat egyaránt. A banális megcsalásként induló viszonyból pusztító kapcsolat lesz, amely mélyen rejtőző démonokat enged a felszínre. A nő szeretője és szexuális túlkapásaik rabjává válik, a boldogság és megaláztatás közötti választóvonal elmosódik, a szerelemnek vélt érzésre pedig egyre komorabb árnyakat vet a függőség és az erőszak. Dobrakovova ebben a regényében is a megszállottság, a félelem, a magány és a feldolgozatlan traumák nagy irodalmi erejű, pontos ábrázolását nyújtja.

"Ünnepek közeledtével ki-ki a maga módján készülődik. Mindenki másképpen." - így kezdődik a világirodalom egyik legszebb karácsonyi elbeszélése, a nagy izlandi regényíró klasszikus története, amely Hemingway Az öreg halász és a tenger című elbeszélését is inspirálta. Benedikt, az egyszerű pásztor hűséges kutyája és egy vezérkos kíséretében minden adventkor magányos útra indul a kietlen és viharos felföldre, hogy akár életét is veszélyeztetve szembeszálljon a természet erőivel, megmentse és hazaterelje a környékbeli nyájakból elkóborolt, a felföld legelőin rekedt birkákat. Embert próbáló küldetésének legfőbb indítéka az élet tisztelete, a szenvedőkkel való együttérzés és a létezés csodája fölötti ámulat. Az igaz történet ihlette kisregény az izlandi sagák mélységével és egyszerűségével mesél szeretetről és hűségről, türelemről és kitartásról. Kötetünk Gunnarsson egyik nagy jelenkori tisztelője, Jón Kalman Stefánsson utószavával jelenik meg.

"Ami a világból mindörökre felfoghatatlan, az éppen megérthető volta" - írta Albert Einstein 1936-ban. Ugyanez a csodálat és optimizmus hatja át a Nobel-díjas elméleti fizikus Frank Wilczek lebilincselő könyvét is. A relativitáselmélet és a kvantummechanika új távlatokat nyitott számunkra, ám az általuk feltárt valóság felfoghatatlan léptékei és hihetetlennek tűnő működési elvei mind kevésbé összeegyeztethetők az érzékeinken keresztül megismert világ otthonos képével. Ám Wilczek szerint ennek korántsem kell így lennie. Könyvében nem a kutatások szövevényes frontvonalaira kalauzol bennünket, hanem a modern fizika egészét egyben láttatva fókuszál rá azokra az alapgondolatokra, amelyek révén a tudomány világképe értelmet nyer és áttekinthetővé válik. Lényegre törő magyarázatai közelebb hozzák az anyag, az energia, a tér és az idő természetére vonatkozó legfontosabb tudományos felismeréseket, miközben egy csodálatosan tágas és sokszínű univerzum képe bontakozik ki előttünk. A könyv megjelenése nyomán a szerző tudomány-népszerűsítő munkásságáért elnyerte a rangos Templeton-díjat. "A fizikai világ bonyolult. Az esőerdőket, az internetet, William Shakespeare összes műveit mind-mind tartalmazza. Az alapelvek azonban azt ígérik nekünk, hogy mindez néhány összetevőből, néhány törvényből és egy különösen egyszerű forrásból felépíthető."

Egy nagy regényíró lírai életművének legjavát tartja kezében az olvasó. Határvidéken járunk, az irodalom közös folyamának eredeténél és forrásánál. Jón Kalman Stefánsson verseiben prózájának költői alappilléreire ismerhetünk rá, a versek epikus rétegeinek tektonikus repedéseiben finoman ott rejlenek a nagyregények. "Viszont a vers az egyetlen szöveg, írás, ami átjuthat, ami célba érhet az élettől a halál birodalmáig; [...] A vers az egyetlen írás, amit a halottak olvasni tudnak, az egyetlen, ami átjuthat, s ezért a költők az örökkévalóság celebjei."

SAJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK. A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig - a tőke pedig szabadon áramlik tovább. Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a személődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk. Jelen kötet erre tesz kísérletet.

Szemlélődjünk! - javasolja Byung-Chul Han, hogy ezzel ellensúlyozni tudjuk a gyorsulásként érzékelt időzavart és a mélyén meghúzódó diszharmóniát. Az esszé izgalmas történelmi időutazáson keresztül mutatja be, hogy az újkortól kezdve az aktív élethez ragaszkodásunk olyan munkakényszert teremt, amely az embert dolgozó állattá, animal laboransszá fokozza le. A mindennapi rutinjainkat jellemző hiperaktivitás lehetetlenné teszi, hogy az időt kiteljesedésként éljük meg. Számos gondolkodóra, köztük Heideggerre, Nietzschére és Arendtre támaszkodva a szerző amellett érvel, hogy a korunkat jellemző időválság leküzdéséhez a szemlélődés újratanulására van szükség. Életünk időt, teret, időtartamot és tágasságot nyer, ha visszaszerezzük ezt a képességet.

Nem csupán egy a számok sorában. Ahogyan ikertestvére, a végtelen, a nulla is zavarba ejt bennünket, és évezredek óta kísérti képzeletünket nyugtalanítóan paradox tulajdonságaival. Charles Seife amerikai matematikus és tudomány-népszerűsítő nagy sikerű könyve élvezetes, könnyed stílusban követi nyomon e különleges szám szövevényes és lenyűgöző történét, a babiloni ékírásos tábláktól a fekete lyukak fantasztikus felfedezéséig és még tovább. Megtudjuk, hogyan született meg a nulla eszméje az ókori keleten, miképpen küzdött az elismerésért az antikvitástól kezdve a kora újkorig Európában, és miként vált a nyugati matematika egyik legfontosabb eszközévé, hogy azután Einstein, Feynman és mások kezébe kerülve a modern természettudomány legnagyobb áttöréseinél játsszon kulcsszerepet. És a történet itt még nem ért véget, hiszen a nulla furcsa és kétarcú természete ma a relativitáselmélet és a kvantummechanika észbontó ütközési zónáiban, a "mindenség elmélete" körüli tudományos vitákban mutatkozik meg ismét.

Szerelem, szabadságvágy, magány és a közelmúlt történelemi eseményei elválaszthatatlanul fonódnak össze egy soknemzetiségű "jugoszláv" család különböző generációinak történetében. A harmincas éveiben járó Jadran igyekszik kibogozni a felszín alatt mindent átszövő viszonyokat. Miért sétált ki az életéből a felesége a közös gyermeküket is elhagyva? Vajon van-e valamilyen összefüggés nagyszülei páros magánya és saját szabadság iránti vágya között? Hogyan tűnt el az apja egyik napról a másikra, és ez miért érte váratlanul az anyját is? Miért burkolódzott hallgatásba a nagyanyja már jóval azelőtt, hogy demenciába süllyedt volna? Jadran, hogy megértse a jelent, az emlékek töredékeiből rakja össze a családja történetét, eközben pedig arra is rájön, hogy a múlt nem menti fel a jövőért való felelősség alól. A Balkán zűrzavaros világában, ahol a megszűnő, majd újonnan keletkező államok és határok a családok sorsát is végzetesen átírják, csak a nagyapja kertjében álló fügefa éli túl sértetlenül a viharokat.

Marco Amado Manuel - azaz, ahogy valójában mindenki nevezi, Huhu - a távoli spanyol hegyvidéken rejtőző régi családi kúriában él három nevelőanyja, Etelvina, Leocadia és Manuelita társaságában, akik elhalmozzák törődésükkel és szeretetükkel. Huhu mégis elvágyódik: a poros könyvtárszobában titkon távoli tengerekről olvasgat, és az ódon épület zegzugos padlásán elrejtőzve képzeletbeli kalandokra indul hajójával, az Ulisszesszel, amelynek legénységét barátai: egy kölyökkutya, egy kakas és egy fogolymadár alkotják. Egy nap azután fenekestül felfordul az élete, amikor az Ulisszesz fedélközében egy valódi potyautas bukkan fel. Lehetséges, hogy Huhu számára ezzel a várva várt nagybetűs Kaland veszi kezdetét? Vajon ki lehet a rejtélyes idegen? Huhu elhatározza, hogy segít neki a szökésben, és ő is vele tart a távoli szigetre, ahová a sebesült férfi készül... A spanyol irodalom nagy klasszikusának gyerekregénye először jelenik meg magyarul.

Anyává válni mélyen testi és egyúttal felforgató érzelmi, egzisztenciális tapasztalat - ennek az átalakulásnak, változásnak leheletfinom rajza ez a regény. A családdá válás krónikája, amelyben a gyerek születését megelőző események és a kisgyerekes élet hétköznapi, apró szilánkjaiból egy szerelem története is kibontakozik. Az elköteleződéstől, a gyerekvállalástól való félelem nyers, pszichológiai mélységű ábrázolása mellett a könyv árnyalt és érzékletes pontossággal beszél arról is, milyen félelmetes dolog szeretni másokat, milyen bátorság kell ahhoz, hogy az életünket megosszuk velük, és milyen csodálatos, hogy ezt mégis meg merjük tenni. Kjersti Annesdatter Skomsvold tisztánlátó regénye a magánélményeket egyetemessé teszi, lapjain a banális és a bonyolult, a humoros és a komoly egyensúlyra lel, miközben felragyog az intimitás csodája, félelme és öröme.

Kari Hotakainen regényének főhőse, Maria elhatározza, hogy új életet kezd, előtte azonban bosszút áll a világon a sérelmeiért - mindenekelőtt gyermekkori nevelőszülein, akik soha nem fogadták el érzelmileg, ám annál több felső középosztálybeli normát és elvárást állítottak fel vele szemben, és velük együtt az egész önimádó, szemforgató társadalmon. Túszul ejti még a Tengerészt, az Ínyencet és a Színészt, akik számára ennek a hamis világnak a legjellegzetesebb és legálszentebb képviselői, és egy elhagyott autószerelő-műhelybe hurcolja őket, ahol némi lelki és fizikai kényszerítéssel élethazugságaik beismerését követeli tőlük. A helyszínt azonban időközben körbezárja a rendőrség. A Tanítvány a népszerű finn író lebilincselő, groteszk fordulatokban gazdag pszichothrillere, egyben szellemesen tárgyilagos, lakonikusan szókimondó, könyörületet nem ismerő szatíra az érzelmi és szociális egyenlőtlenségekről, az általános képmutatásról és a kirekesztettek válasz nélkül hagyott kérdéseiről.

Meghal Szimon, az örmény hegyi városka öreg kőművese, a köztiszteletben álló, de hírhedten csapodár férfi. Négy egykori szeretője is megjelenik a halottbúcsúztatón, és némi feszengés után felelevenítik Szimonhoz kötődő emlékeiket. Hamar kiderül azonban, hogy az egyszerre valóságos és mesebeli örmény hegyi falu nőalakjainak életében a férfi csupán epizódszereplő, aki életük egy-egy nehéz pillanatában bukkant fel - a visszaemlékezésekből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több minden köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. Narine Abgarjan egymásba indázó, tragikomikus humorral és mágikus motívumokkal átszőtt történetei a szerelem és a gyengédség gazdag bestiáriumaként az élet bonyolultságáról, kegyetlenségéről és szépségéről mesélnek, kifogyhatatlan képzelőerővel és mély emberi melegséggel.

Miért vágynak több édességre a fiúmagzattal várandós kismamák, és miért van több sóra szükségünk időskorunkban? Miért van a modern életformánkból fakadó alváshiány különösen rossz hatással a serdülőkre? Miért lehet a búskomorság gyulladásos bélbetegség tünete? Miért olyan magas az Okinaván élők várható életkora? Miért kell a dohányzó nőknek korai klimaxra számítaniuk? Az elmúlt évtizedekben rengeteg új ismeretre tettünk szert a szervezetünk élettani folyamatait szabályozó hormonokról, illetve arról, hogy ezek működési zavarai hogyan hatnak testi és mentális jóllétünkre, sőt olykor viselkedésünkre és személyiségünkre is. A szélesebb nyilvánosságban azonban továbbra is sok féligazság és téveszme kering, miközben számos meglepő és lényeges felismerés mindmáig nem épült be a köztudatba. Max Nieuwdorp a téma élenjáró kutatójaként számos tudományos felfedezést és esetleírást felvonultatva, színes és érthető stílusban kalauzolja el az olvasót hormonrendszerünk láthatatlan mechanizmusai között.