Typotex Kiadó strana 11 z 18

Narine Abgarjan korábbi kötetéből, az Égből hullott három almából megismert falu földi másában, az azerbajdzsáni határ menti örmény faluban, Berdben élők közül szinte mindenki elveszítette valamelyik családtagját a háborúban. De még azokat a kivételesen szerencséseket is súlyos megpróbáltatások érték, akiket nem sújtott ekkora csapás. Mennyi fájdalmat képes elviselni az ember? Mennyi szenvedést bír ki összeroppanás nélkül? Lehetséges-e egyáltalán tovább élni a szörnyű tragédiák után, el lehet-e viselni a szeretteink elvesztését, lehet-e kezdeni valamit a testet-lelket nyomorító traumákkal? A kötet novellafüzérében a túlélők törékeny és tünékeny világát veszélyeztető tragédiákat a finom leírásokkal megjelenített hétköznapi kis örömök ellensúlyozzák, a továbbélés mindennapi feladata pedig nem kérdéses, mert "az élet igazságosabb a halálnál", és "ebben feltétlenül hinni kell, hogy lehessen - élni tovább".

A kémia nem egyszerű tudomány - de lehet róla érdekesen írni. Braun Tibor vegyészprofesszor új kötetéből a kémia legkorszerűbb területeit ismerhetjük meg, és nemcsak olyan elméleti kérdésekről tudunk meg részleteket, mint a "hangolható" ionos folyadékok vagy a fullerénkutatás paradoxonjai, de a kémia technológiai felhasználásának új lehetőségeibe is bepillantást nyerünk. Talán már a közeli jövőben űrlifttel hagyhatjuk el a Földet, szobahőmérsékleten működő szupravezetőket alkalmazhatunk, vagy a szintetikus biológia segítségével átprogramozhatjuk az élőlényeket. A Rossini-burger megszületése mellett arról is értesülünk, hogy a kémia manapság már sejttenyésztett szintetikus húst és molekulánként felépített mesterséges bort is képes előállítani - ha nem is olyan ínycsiklandót, mint a hagyományos. És talán meglepő, de a kémikusok is játszanak. Persze, kissé másként... Ha teniszeznek, elemzik a játékszer bonyolult vegyi összetevőit, a LEGO-kockákat pedig kissé átalakítják, hogy újfajta kísérletekhez használhassák őket. Végezetül a tudománymetriáról is szó esik, és a szerző az alapkutatások napjainkban jellemző visszaszorítása miatti aggodalmait sem hallgatja el.

A presente antologia pretende ser em certa medida um tributo da literatura portuguesa a uma cidade que, com maior ou menor intensidade, marcou um largo conjunto de autores, em algum momento dos respectivos percursos. É por conseguinte importante que seja publicada em edicao bilingue, para que dela possam desfrutar leitores dos dois idiomas. Deste modo, torna-se igualmente uma reuniao de alguns dos principais tradutores que ao longo dos anos tem divulgado a literatura de língua portuguesa junto dos leitores húngaros, pelo que nos merecem todo o agradecimento e admiracao. Jelen antológia bizonyos szempontból a portugál irodalom főhajtása egy olyan város előtt, amely többé vagy kevésbé megannyi költőt és írót megérintett munkássága során. Éppen ezért tartottam szükségesnek a kétnyelvű kiadást, hogy mind az egyik, mind a másik nyelven olvasók a kezükbe vehessék. Így mód nyílt arra, hogy azok a jelentős fordítók is megjelenjenek benne, akik az elmúlt évek során megismertették a portugál irodalmat a magyar olvasókkal, amiért köszönettel tartozom és csodálattal adózom nekik. Joao Miguel Henriques

Hogyan függ össze a jobb és a bal kéz a joghurtkészítéssel és a DNS-sel? Miért jelentős lépés az emberiség számára a Mengyelejev-féle periódusos rendszer fehér foltjainak eltüntetése? Milyen eszmei viták kísérték az érzéstelenítés históriáját? A Rádiumlányok esete szomorú történet, a száloptika létrehozása viszont sikersztori. Simonyi Miklós vegyészprofesszor történelmi és társadalmi kontextusba helyezve tárja elénk az életünket átszövő kémia szerteágazó és színes világát. Könyvében a tudományterület közelmúltbeli felfedezései, például a molekulaszobrászat vagy a fotokatalízis bemutatása mellett a selyemhernyók szexuális illatanyagának elemzésére is sor kerül, és arról is szó esik, hogy a malária gyógyszerének felfedezése és Nobel-díjjal jutalmazása mögött milyen ideológiai összecsapások borzolták a tudósok kedélyeit. A huszonkét írás kémiai eredményeket ismertet, ám a középpontban rendre az ember áll.

Vladimir Borojević gyermekkora 1991 kora nyarán, amikor először hallotta a "bevetés" szót, váratlanul véget ért. Tizenhét évvel később, a délszláv háború során a Jugoszláv Néphadseregben szolgált apjával kapcsolatban sötét titokra derül fény. Vladimir hosszú balkáni körútra indul, és eközben kezdi el megérteni, hogy családjának szétesése milyen szorosan kapcsolódik a világ széthullásához. A Borojević család tagjainak sikerült elkerülniük a bombákat, de a tragikus sorsú honfitársaikhoz hasonlóan a háború elől ők sem menekülhettek.

SAJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK. A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig - a tőke pedig szabadon áramlik tovább. Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a személődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk. Jelen kötet erre tesz kísérletet.

Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. A küllemre nagyon is eltérő két embert mi kötötte össze? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott hétköznapi fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen - mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a tudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították. Jim Holt (New York Times) esszéiben részben az ő, részben a hozzájuk mérhető tudósok lélegzetelállító gondolatait magyarázza el, miközben címlapokra emelt vagy éppen elfeledett életrajzi részletekbe kínál betekintést. Emmy Noether fizikustól kezdve a számítástechnikai úttörő Alan Turingon át a fraktálok felfedezőjéig, Benoit Mandelbrotig olyan személyiségeket ismerhetünk meg, akik döntő befolyást gyakoroltak arra, ahogyan a világra tekintünk, ahogyan a tudásunkra szert teszünk, sőt még arra is, ahogyan életünket vezetjük. Merész, gondolatébresztő szövegek... Történetek valódi emberekről és a valaha kigondolt legbonyolultabb matematikai, fizikai és filozófiai elméleteikről. Nature A legújabb kori gondolatok elegáns története... Holt a teológiáról és a kozmológiáról ügyesen tud váltani a költészetre, emlékeztetve arra, hogy a specializáció modern találmány. The New York Times

A Biblia minden idők legsikeresebb könyve. Akár tisztelve, akár elutasítva Isten szavait, még senki sem próbálkozott meg a Szentírást akként olvasni, ami valójában: az emberiség krónikájaként, melyben az ősök bátran néznek szembe a földi élet megpróbáltatásaival és kihívásaival. Az evolúcióbiológus Carel van Schaik és a történész Kai Michel egy egészen újszerű olvasatát adja a Homo sapiens kulturális evolúciójának. Állításuk szerint a Biblia a legnagyobb történelmi fordulatnak igyekszik értelmet adni, nevezetesen a vadászó-gyűjtögető életmód földművelő társadalommá való átalakulásának. A két szerző a kognitív tudomány, az evolúcióbiológia, a régészet és a vallástudomány legfrissebb kutatási eredményeivel felvértezve vezeti végig az olvasót a paradicsomtól egészen a Golgotáig. Ez a radikálisan újszerű bibliaértelmezés nemcsak azt mutatja be, hogy a Szentírás jóval több, mint a zsidó és a keresztény vallás pillére, Istentől sugalmazott szent tanítások gyűjteménye, de egyben egy úttörő tudományos kísérlet átfogó dokumentuma is.

Jon azzal szembesül, hogy a felesége kiszeret belőle. A legfájdalmasabb utat választja: elfogadja a folyamat visszafordíthatatlanságát, és megpróbálja a másik szemszögéből megérteni a helyzetet. Ehhez át kell gondolnia az egész közös történetüket, és ami még fontosabb, a kapcsolat kudarca miatt mindent meg kell kérdőjeleznie, a mondataikat, a tetteiket, az általuk eljátszott női és férfi szerepeket. A szexuális együttlétek és a meghitt beszélgetések zavarba ejtően pontos rögzítésével kényszeríti magát, hogy megtalálja az alapvető hibát. De lehetséges-e igazán megismerni a másik embert? Bárhogy is érez irántunk, nem csak a saját érzéseinket vetítjük-e ki rá, és a saját szeretetünk mértékében érezzük-e szeretettnek magunkat? Lehet-e egyáltalán hinni az érzelmeknek, vagy csupán a test vágyai alakítják őket? A mániákusságig precíz próza a sikertelenségre ítélt szerelem ismerős történetét tárja elénk, ám a végtelenségig ismételt kliséknek olyan kíméletlenséggel megy neki, hogy vagy megsemmisülnek, vagy új formában, új tanulságokkal születnek újjá.

Amikor Szevojanc Anatolija gondos előkészületek után lefeküdt meghalni, még nem tudta, hogy Kudamanc Vaszilij hosszas tépelődés után éppen elhatározta magát, hogy elindul, és megkéri a kezét. Hogy sikerül-e neki odaérni időben, és mi köze van mindehhez Tatevik átkának, egy kék köves gyűrűnek és egy hófehér pávakakasnak, az kiderül az örmény írónő különleges művéből, ahol a látszólag széttartó szálak bravúrosan haladnak a végkifejlet felé. Az olvasó ne számítson csöpögős romantikára: a cselekmények helyszíne, sőt a regény egyik főszereplője is egy örmény hegyi falu, ahol másként működnek az emberi kapcsolatok, egyszerűbbek az érzelmek, és kegyetlenebb az élet, azonban ebben a kaukázusi Macondóban a rideg valóság valahogy összeér a varázslatos emberi képzelettel. A regényt egy hozzá lazán kapcsolódó novellafüzér egészíti ki.

Györffy György a Magyar Tudományos Akadémia újonnan alakult Történettudományi Intézetének munkatársaként 1950 őszén kezdte meg az adatgyűjtést a hatalmas vállalkozásához, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza elkészítéséhez. Nyomtatásban vagy kéziratban használhatta az Árpád-kori királyi, királynéi és hercegi oklevelek kritikai jegyzékét. Az Árpád-kori forrásanyag jelentős részét kitevő magánoklevelekről, az egyházi és világi személyek vagy testületek kiadványairól viszont nem állt rendelkezésére hasonló jegyzék, sőt egyszerű áttekintés sem. Az Árpád-kori kiadott magánoklevelek jegyzékének elkészítésével Györffy György a feleségét bízta meg. A pesti egyetemen végzett és néprajzból doktorált Ruitz Izabella kicédulázta a több mint százötven év csaknem valamennyi forráskiadványát, rendszerezte a hatalmas cédulaanyagot, és legépelte az összeállítását. Az ötvenes évek elején elkészült kézirat több mint 3700 tételt, azaz magánoklevelet vesz számba mintegy 200 oklevéladói csoportra, alcsoportra bontva. A csoportokon belül az oklevelek időrendben követik egymást. Minden tétel az oklevél keltezésével kezdődik, a tárgyára utaló szavakkal (milyen birtok, személy stb.), majd a kiadásainak felsorolásával folytatódik, s végül szükség esetén a keltezésre vagy a hitelességre vonatkozó hivatkozással zárul. Amikor közel egy évtizede az ismeretlen kézirat előkerült, értéke alapján természetes volt, hogy közzététele a középkorkutatók örvendetesen gyarapodó táborát szolgálja. Kiadása egyúttal tisztelgés a jeles házaspár emléke előtt.

SAJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK. A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig - a tőke pedig szabadon áramlik tovább. Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a személődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk. Jelen kötet erre tesz kísérletet.

A kémia nem egyszerű tudomány - de lehet róla érthetően beszélni. Azt is be lehet vallani, hogy néha maguk a tudósok sem ismerik fel kollégájuk cikkének nagyszerűségét. A leírt csoda így aztán Csipkerózsika-álmába merül, a királyfi csókjáig. John Turkevich már 1951-ben ismertette, hogyan lebegtethetők arany nanorészecskék folyadékokban. Ám eredménye csak 46 év alvás után ébredt fel: ekkor kezdtek arany nanorészecskéket alkalmazni daganatok kimutatására és gyógyszerek célba juttatására. A kémikusok segítségére gyakran egészen különleges területeken van szükség. A nyomozók például nehezen boldogultak volna nélkülük, amikor 2006-ban Londonban polóniummal gyilkolták meg a KGB-FSZB egykori tisztjét, Alekszandr Litvinyenkót. Braun Tibor vegyészprofesszor, a tudományos ismeretek terjesztésének elkötelezett híve, humorral fűszerezve mutatja be a kémikusok munkáját, olyan kérdéseket megválaszolva, mint hogy elődeink miért is puhították a nyereg alatt a húst, mit evett Ötzi utoljára, de még arra is fény derül, hogy a tudásszomját csillapítani vágyó olvasó milyen kémiai összetevőjű illatokat élvezhet könyvlapozgatás közben.

A kémia nem egyszerű tudomány - de lehet róla érthetően beszélni. Azt is be lehet vallani, hogy néha maguk a tudósok sem ismerik fel kollégájuk cikkének nagyszerűségét. A leírt csoda így aztán Csipkerózsika-álmába merül, a királyfi csókjáig. John Turkevich már 1951-ben ismertette, hogyan lebegtethetők arany nanorészecskék folyadékokban. Ám eredménye csak 46 év alvás után ébredt fel: ekkor kezdtek arany nanorészecskéket alkalmazni daganatok kimutatására és gyógyszerek célba juttatására. A kémikusok segítségére gyakran egészen különleges területeken van szükség. A nyomozók például nehezen boldogultak volna nélkülük, amikor 2006-ban Londonban polóniummal gyilkolták meg a KGB-FSZB egykori tisztjét, Alekszandr Litvinyenkót. Braun Tibor vegyészprofesszor, a tudományos ismeretek terjesztésének elkötelezett híve, humorral fűszerezve mutatja be a kémikusok munkáját, olyan kérdéseket megválaszolva, mint hogy elődeink miért is puhították a nyereg alatt a húst, mit evett Ötzi utoljára, de még arra is fény derül, hogy a tudásszomját csillapítani vágyó olvasó milyen kémiai összetevőjű illatokat élvezhet könyvlapozgatás közben.

Izland legnagyszerűbb írójának költői, mondern családi sagája az egész huszadik századon átível. A regény egyetlen nap története, de ebben a hosszú, fárasztó napban több mint száz év emléke gomolyog. Mikor is kezdődött minden? Amikor a költő-könyvkiadó Ari felbukkan, hogy néhány év dániai távollét után egy hirtelen jött családi ügy miatt visszatérjen abba a jobb napokat látott, apró izlandi városba, ahol felnőtt? Vagy gyermekkorában, a hetvenes években, amikor a sör be volt tiltva, a lemezjátszó hangszóróiból a Pink Floyd dübörgött, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, és a halgyár igazgatója botrányos halált halt? Vagy még régebben? A nagyapja korában? Honnan és hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami éppen van? Miképpen formálódik az ember? A szerző ebben a filozofikus, vitriolos humorú mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző művében próbál meg választ találni a kérdésekre. Jón Kalman Stefánsson mondatai rabul ejtenek, elemi erejűek, mint egy folyó sodrása vagy a hömpölygő felhők a Keflavík fölé boruló, végtelen égbolton.

Milyen kitörési lehetőségei lehetnek egy nőnek a férfiak uralta társadalomban? Ez az emberiség egyik fele számára öröknek tűnő kihívás egészen más jellegű volt a 12. század rideg körülményei között, mint ma. Az író, látnok, zeneszerző és orvos Hildegard von Bingen élettörténete évszázadok távlatából is biztatás és példaadás. Élete derekán megadatott a számára, hogy saját kolostort építsen, változtathasson a regulák szoros szövedékén, és megbirkózzon nemcsak a természet erőivel, de a korabeli társadalom ellenállásával is. Hogyan egyeztethetőek össze a hit, a hivatás és az egyéni érzelmek? Mit jelenthet az önmegvalósítás Isten szolgája számára? Anne Lise Marstrand-Jorgensen nagyívű regénye páratlanul gazdag kor- és karakterábrázolással és minden ízében friss, provokatív, 21. századi látásmóddal mutatja be Hildegard életének legnagyobb kihívásait. A kötet a 2015-ben megjelent Hildegard I. önmagában is olvasható folytatása.