Typotex Kiadó strana 14 z 18

Téved, aki úgy gondolja, hogy a tudományágak világosan elkülönülnek egymástól, hogy létezik fizika, kémia, biológia stb., és mindegyik még további részterületekre oszlik. A kémia például felosztható fizikai, szervetlen, szerves és ki tudja hányféle kémiára. Nem, nincs ember, aki képes lenne így gondolkodni, egy szakember a legkevésbé! Új gondolatra csak a történeti előzmények ismeretében lehet jutni, módszereink a törvényeken alapulnak, alapvető megállapítások és aktuális alkalmazások egymástól gyakran szétbogozhatatlanok, távoli tudományágak gondolatait, eredményeit sokszor együttesen kell alkalmazni. Ebben a könyvben megpróbálom megmutatni, hogyan szokott a vegyészek, közelebbről a fizikai kémikusok feje járni. Igyekszem majd megállni, hogy túl sok kémiai és matematikai kifejezést írjak fel; egy keveset, sajnos, nem tudok elkerülni, az olvasó azonban, ha akarja, elkerülheti őket.

A könnyed és Kundera-szerűen filozofikus történet főhőse egy frissen diplomázott fiatalember, aki átlagosnak a legkevésbé sem nevezető. Élete célállomásait terepasztalon navigálva tervezi meg, ha kisiklik, vissza tudja követni a tévutakat - gyakorlati elgondolás az ismétlés hatalmáról. ... Folytatás ›› Az ifjú sztalkert lélekbúvár barátnője elhagyta, s a nyári szünetben még a jövőjéről is dönteni kellene. A nehéz helyzetben a szülői ház pincéjében keres menedéket. Egy különös véletlen folytán itt a kezébe kerül egy üveg igazi ritkaságnak számító, '78-as évjáratú tramini, amelyen a következő figyelmezetés olvasható: akik a borból kortyolnak, átmenetileg helyet cserélhetnek egymás elméjében. Franz társat keres magának, még ha tisztában is van vele, a zamatos bor hatásának elmúltával egyikőjük sem fog emlékezni a különleges élményre. Végül sikerül találnia valakit, aki minden szempontból ő a tökéletes ellentéte. Amikor 15 évvel később Franz végigtekint az életén, felteszi magának a kérdést, vajon az egykori személycserének voltak-e hatásai. Még csak elképzelni sem tudja, hogy mennyire. A(z) Sosem lehet tudni (Könyv) szerzője Imma Monsó.

Miért mesél történeteket, költ verseket, zenél és fest az ember egyedülállóan a föld élőlényei között? Miért érez ellenállhatatlan motivációt mindezekre a tevékenységekre? A művészi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták a gondolkodókat, így számos magyarázat ... Folytatás ›› született már a poétikai és esztétikai problémákról való gondolkodás kezdete óta. Némelyek az isteni sugallatban, mások a társadalmi küldetésben vagy a kiválasztott egyének esztétikai és szellemi erejének megnyilvánulásában határozták meg a művészetek eredetét. Jelen kötet a kérdésre adott legújabb, a metafizikai gondolkodástól immár teljes mértékben elszakadt és a naturalizmus jegyében született válaszokat mutatja be. Az ember szellemiségét biológiájában, annak összetettségében kereső szerzők a történetmesélés, rímfaragás, éneklés és képi ábrázolás képességét és az ezekre való hajlamot evolúciós vívmánynak, és így az ember veleszületett, biológiai adottságának tekintik. A kötet a nemzetközi szakirodalom legelismertebb teoretikusainak írásaiból válogatott szöveggyűjtemény. A(z) A művészet eredete (Könyv) szerzője .

Miért mesél történeteket, költ verseket, zenél és fest az ember egyedülállóan a föld élőlényei között? Miért érez ellenállhatatlan motivációt mindezekre a tevékenységekre? A művészi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták a gondolkodókat, így számos magyarázat ... Folytatás ›› született már a poétikai és esztétikai problémákról való gondolkodás kezdete óta. Némelyek az isteni sugallatban, mások a társadalmi küldetésben vagy a kiválasztott egyének esztétikai és szellemi erejének megnyilvánulásában határozták meg a művészetek eredetét. Jelen kötet a kérdésre adott legújabb, a metafizikai gondolkodástól immár teljes mértékben elszakadt és a naturalizmus jegyében született válaszokat mutatja be. Az ember szellemiségét biológiájában, annak összetettségében kereső szerzők a történetmesélés, rímfaragás, éneklés és képi ábrázolás képességét és az ezekre való hajlamot evolúciós vívmánynak, és így az ember veleszületett, biológiai adottságának tekintik. A kötet a nemzetközi szakirodalom legelismertebb teoretikusainak írásaiból válogatott szöveggyűjtemény. A(z) A művészet eredete (Könyv) szerzője .

Különös üzenetekre lehet lelni a Pó-síkság kútjainak mélyén. Az ifjú Savinit ez nem hagyja nyugodni, ezért nagy buzgalommal és ropppant hiszékenységgel veti bele magát a jelenség eredetének és értelmének felderítésébe. A nyomozás egyre bonyolódó szálai messzire vezetnek. Savini ... Folytatás ›› például felfedezi, hogy a város lakói igazából csak színészek, és a házak is csupán kartonból készült díszletek. Miután kiderül, hogy a csatornákban apró lények laknak, akik bandákba tömörülve terrorizálják egymást, felbukkan egy titokzatos prefektus, aki szárnyai alá veszi hősünket. Ekkor még az eddigieknél is fantasztikusabb furcsaságokkal és különös álmokkal átszőtt időszak veszi kezdetét. A regény filmváltozatát nem is rendezhette volna más mint Federico Fellini. A(z) A holdkórosok eposza (Könyv) szerzője Ermanno Cavazzoni.

1948 tavaszán Alekszander őrnagyot az MGB a KGB elődje egy elszigetelt pszichiátriai klinikára küldi az Urál-hegységbe, hogy egy bizonyos páciens, Anatoly Yudin után nyomozzon, aki valaha zongorista volt, majd súlyosan cselekvésképtelenné vált második világháborús veterán, s akit hosszú idők óta halottnak hittek. Huszonöt évvel később, 1972 nyarán azon a nyáron, mely során Nixon Moszkvába látogat, megtartják a FischerSpassky-sakkmérkőzést, és lezajlik a müncheni olimpia túszdrámája a hidegháború a détente szakaszába lép, és azok az értékek, melyek Alekszander életét formálták megkérdőjeleződnek. A múlt eseményeitől üldözötten, sztálinista hittel felvértezve újból a veszély torkába veti magát, emlékei mélyéről megpróbálja előásni a Yudin-ügyet, megfejteni, hogy milyen hatással volt életére és azokéra, akiket szeretett. Ismerjük a rendőrállamiság és a tisztogatások borzalmait, de ez a könyv most a kommunista Oroszország hétköznapjaiba is elvisz minket, hogy saját bőrünkön érezzük a rezsim hatásait, az ideológiák és intézmények hatalmát, melyek meghatározzák az életet eltiporják vagy értelmet adnak neki.

Susskind hangsúlyozottan nem elméleti fizikusoknak, hanem kívülállóknak, a fizika iránt érdeklődő laikusoknak írta a maga könyvét. A címválasztás mégsem véletlen, a könyv ugyanis nem csak címében emlékeztet a nagy elődre. Susskind a lényeglátás, a világos megfogalmazás és a tömör, sallangmentes megoldások tekintetében is Landau nyomdokain halad. Persze zsenialitását értékelni tudni egy laikus számára nem sokkal kisebb teljesítmény, mint egy "mezei" fizikusnak megugrani Landau elméleti minimumszintjét.

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűnre az ókori világba a gonosz megtestesüléseként tekintettek, a zsidó-keresztény kultúrkörben pedig az erkölcstelenség megfékezésének egyik főpilléreként kapott kiemelt szerepet. Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán már elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol "minden elmegy", ahol már minden határt megszegtünk. Feleleveníthetők és újraértelmezhetők, netán beépíthetők a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba? Egy biztos: vétekről és bűnről lehet időszerűen beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. A hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között.

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűn kiemelt szerepet kapott az ókori világban, ahol a gonosz megtestesüléseként tekintették, és a zsidó-keresztény kultúrkörben az erkölcstelenség megfékezésének egyik alappillére lett. Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Egy dolog biztos: vétekről és bűnről ismét időszerű beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan szemlélettel vizsgálják, amely távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg kifejlődtek. Kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket, melyek az emberiség azon képességét fejezik ki, amellyel különbséget teszünk jó és rossz között.

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűn kiemelt szerepet kapott az ókori világban, ahol a gonosz megtestesüléseként tekintették, és a zsidó-keresztény kultúrkörben az erkölcstelenség megfékezésének egyik alappillére lett. Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Egy dolog biztos: vétekről és bűnről ismét időszerű beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan szemlélettel vizsgálják, amely távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg kifejlődtek. Kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket, melyek az emberiség azon képességét fejezik ki, amellyel különbséget teszünk jó és rossz között.

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűn kiemelt szerepet kapott az ókori világban, ahol a gonosz megtestesüléseként tekintették, és a zsidó-keresztény kultúrkörben az erkölcstelenség megfékezésének egyik alappillére lett. Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Egy dolog biztos: vétekről és bűnről ismét időszerű beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan szemlélettel vizsgálják, amely távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg kifejlődtek. Kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket, melyek az emberiség azon képességét fejezik ki, amellyel különbséget teszünk jó és rossz között.

Néha úgy érezzük, hogy mindent tudunk valakiről, akivel véletlenül találkoztunk. Azt hisszük, elég figyelmes szemmel megnézni, és megismerhetjük a titkait, a félelmeit, a vágyait. De a róla szóló igazság pillantásunktól távol, a négy fal magányában, a késő este csöndjében rejtőzik. Nem kell bonyolult cselekményeket kiagyalni és egymáshoz illeszteni. Elég meghallgatni, megfigyelni, elámulni, meghatódni, elgondolkodni, vagy csak egyszerűen elhinni borzadva. Minden történet, amit ebben a könyvben leírtam, igaz történet. Az emberi lélek legintimebb mélységeiről szólnak e történetek, az érző emberről, s egyszerre meglepő kapcsolatok tárulnak fel a biológia, a vegyészet és a pszichológia között. Mennyire kell a házassághoz a nitrogén-oxid? Mitől érez megkönnyebbülést a férfi az első szerelmi vallomása után? Milyen hatással van a T4-limfocita a szerelemre? Janusz Leon Wisniewski lengyel származású bestseller író, aki halászember, számítástechnika professzor és vegyész, most ezen összefüggésekre is magyarázatot ad nekünk, a tudomány megfoghatatlan kódjait a posztmodern irodalom nyelvére fordítva.

"Alapvetően az emberek mindig is egyformák." - Nem egészen. - válaszolja Diamond. A különbségek sokrétűek, másképp számolunk, másképp választunk férjet/feleséget, neveljük gyermekeinket, ápoljuk szüleinket, a veszélyre másképp reagálunk, mást eszünk, nem beszélve arról, hogy milyen különbségek vannak a társadalmi, szociális szokásokban. Az ipari államokban heterogén populáció él egymás mellett, és még sorolhatnánk. De a modern társadalmak viszonylag újak, ha arra gondolunk, hogy az 60 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első proto-humán fajok. A tradicionális társadalmak sok szempontból bepillantást nyújtanak abba a világba, ahogy tegnapig, több tízezer éven át éltek az emberek. Ez a hosszan tartó életmód pedig beépült biológiai lényünkbe, zsigereinkbe. Diamond nem másodkézből, vagy hallomásból ismeri a tradicionális társadalmakat. 40 éven keresztül járt vissza Új-Guineába, ahol leginkább érintetlenül maradtak a hagyományos életformák, és ismeri az ausztrál, a polinéz, az afrikai és az amazonasi indián törzsek világát. Posztindusztriális megfelelési kényszereink közepette, és szorongva a jövő turbulens eseményeitől, nem tehetünk jobbat, minthogy Diamondot olvasunk, és levonjuk a magunk környezetében alkalmazható konzekvenciákat.

A Sagrada Família érzékennyé tesz, felemel, szakralitás árad belőle. Ugyanakkor igen emberi közeg is, az érzékelhető szereteté, amely megérteti velünk Isten Fia megtestesülésének nagyságát. Gaudí nem érzeteket kelt, hanem újrateremti a természetet és az embert, hívő lélek, aki kőbe mintázza az evangéliumot. Egy ég felé emelkedő és karjait anyaként mindenki felé kitáró épületben nem lehet semmi felesleges vagy nehézkes. A szerzőt követve megismerhetjük Gaudít, s megérthetjük szándékait. Gaudí fő műve, Spanyolország leglátogatottabb turisztikai látványossága a ma már bazilikává szentelt Sagrada Família, befejezetlen építészeti csoda. Az ügyfelemnek nem sietős - viccelődött Gaudí, és valóban, az optimista tervek szerint Gaudí halálának centenáriumára, 2026-ra elkészül. Gaudí életének utolsó évtizedeiben minden kreatív energiáját ennek a munkának szentelte, szakrális, organikus és mesebeli álma a jövő temploma, amelyben az anyag tisztán, a maga asztrális görbületében tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a Paradicsom alakzatát. Gaudí nem primer érzelmeket kelt, hanem újrateremti a természet, az ember, a hívő lélek viszonyát, kőbe mintázza az evangéliumot. Gaudí nem pusztán egy óriási templomot tervezett, hanem a béke látomását. A katalán szerzőt követve felkészülhetünk a zarándoklatra a Szent Család engesztelő templomába, Európa legnagyobb bazilikájába. Armand Puig I Tarrech (1953) katolikus pap, a barcelonai Katalán Teológiai Fakultás professzora, több egyháztörténeti könyv népszerű szerzője.

A Sagrada Família érzékennyé tesz, felemel, szakralitás árad belőle. Ugyanakkor igen emberi közeg is, az érzékelhető szereteté, amely megérteti velünk Isten Fia megtestesülésének nagyságát. Gaudí nem érzeteket kelt, hanem újrateremti a természetet és az embert, hívő lélek, aki kőbe mintázza az evangéliumot. Egy ég felé emelkedő és karjait anyaként mindenki felé kitáró épületben nem lehet semmi felesleges vagy nehézkes. A szerzőt követve megismerhetjük Gaudít, s megérthetjük szándékait. Gaudí fő műve, Spanyolország leglátogatottabb turisztikai látványossága a ma már bazilikává szentelt Sagrada Família, befejezetlen építészeti csoda. Az ügyfelemnek nem sietős - viccelődött Gaudí, és valóban, az optimista tervek szerint Gaudí halálának centenáriumára, 2026-ra elkészül. Gaudí életének utolsó évtizedeiben minden kreatív energiáját ennek a munkának szentelte, szakrális, organikus és mesebeli álma a jövő temploma, amelyben az anyag tisztán, a maga asztrális görbületében tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a Paradicsom alakzatát. Gaudí nem primer érzelmeket kelt, hanem újrateremti a természet, az ember, a hívő lélek viszonyát, kőbe mintázza az evangéliumot. Gaudí nem pusztán egy óriási templomot tervezett, hanem a béke látomását. A katalán szerzőt követve felkészülhetünk a zarándoklatra a Szent Család engesztelő templomába, Európa legnagyobb bazilikájába. Armand Puig I Tarrech (1953) katolikus pap, a barcelonai Katalán Teológiai Fakultás professzora, több egyháztörténeti könyv népszerű szerzője.

"Mennyire van hozzászokva a versengéshez és a fizikai munkához?" - kérdezte. "Versenyfutó vagyok" - válaszoltam. A nő csücsörített vékony ajkaival. A munka az enyém volt. Mirja Tervo több mint egy éven át dolgozott egy New York-i luxus cipőszalonban, ahol a legolcsóbb magas sarkú 500 dollárba kerül. Személyes hangú könyvében fellebbenti a fátylat a luxus cipőüzlet kulisszatitkairól és a cipőeladók mindennapjairól, amelyhez a kifinomult parfümillat éppúgy hozzátartozik, mint a lábszag, az izzadságtól nedves harisnya és a fölösleges lábujjak. Tervo a cipőszalon életét a már mindent látott cipőeladó cinizmusával, egyben az etnográfus nyílt érdeklődésével vizsgálja. Mi is a magas sarkú cipő? Vajon közlekedési eszköz, státuszszimbólum vagy a szexuális vonzerő mérőműszere? Mit mesélnek a meggörbült lábujjak tulajdonosukról és a cipődivat változásairól? Az 1971-ben született Mirja Tervo végzettségét tekintve etnográfus, és az utóbbi hat évben az Egyesült Államokban élt. Tervo meg van győződve róla, hogy ő az egyetlen nő, aki az alaszkai tundrákon úgy ment át autójával, hogy Manolo Blahnik és Christian Louboutin tervezte cipők voltak vele.