Typotex Kiadó strana 7 z 18

Ez a kötet a szerző műegyetemi előadásain alapul, de az elmélet több olyan kérdését is felöleli, amelyekre a kurzusokon nem jutott idő. Az első két fejezet témája a speciális relativitáselmélet. A harmadik fejezet előzetes betekintést nyújt az általános relativitáselmélet alapelveibe, majd a Riemann-geometria kerül sorra. A szükséges matematika birtokában az elmélet részletes kifejtését az ezután következő négy fejezet tartalmazza. A könyv első kiadását a szerző jelentős mértékben átdolgozta és ki is bővítette. Az átdolgozás legfontosabb célja a jobb érthetőség volt, ezért az új változatban több olyan levezetés is található, amelyek egyszerűbbek és rövidebbek a korábbiaknál. Ilyen például a forgásmentesen gyorsuló rendszerek tárgyalása és az ezen alapuló relativisztikus precesszió. Az első fejezet kiegészült a merev test relativisztikus mozgásának leírásával, benne a deszinkronizáció kevéssé ismert jelenségével. Az új zárófejezet pedig a kozmológia alapjairól szól. Az átdolgozásban a szerző még inkább törekedett az elmélettel kapcsolatos félreértések tisztázására. Így mind fogalmi, mind pedig tudománytörténeti szempontból a tömeg-energia relációt a szokásosnál sokkal alaposabban elemzi. Hraskó Péter fizikus, nyugalmazott egyetemi tanár. Számos tankönyv és tudománynépszerűsítő írás szerzője, közkedvelt előadó, a relativitáselmélet és az energia-megmaradás témakörének szakértője.

Leonardo da Vinci egyszerre volt festő, szobrász, városépítész, mérnök és feltaláló - ezt a szerteágazó pályafutást a kutatók ritkán értelmezik egységes egészként. Daniel Arasse a kevesek közé tartozik: bemutatja az egyik legnagyobb elme szabadon burjánzó világát, megfesti a művész-filozófus portréját, szemlélteti Leonardo forradalmian önálló státuszát a kor kultúrájában, és roppant alapossággal elemzi művészi munkásságát a legegyszerűbb grafikáktól kezdve egészen a Mona Lisáig. Daniel Arasse szemléletének ereje a tekintet figyelmes, elmélyült koncentrációjából fakad. Könyvében ezúttal is bebizonyítja, amit Borbély Szilárd fogalmazott meg: "Képeket látni és értelmezni nem csupán a nézés, hanem a képzés, a képzelet által tanulunk meg."

Raymond Smullyan e művében is játékos és szórakoztató feladatok során át a matematika igen mély kérdéseihez vezet el minket. A komoly fejtörést igénylő feladványok között találunk egyszerűbb kérdéseket is, s a jól bevált, régi rejtvények eredeti ötletekre épülő újakkal váltakoznak. A könyvben ismét szerepet kaptak lovagok és lókötők, őrült és egészséges vámpírok, remeték, királyok, varázslók, elmegyógyászok, ápoltak és álmodozók. Újra találkozhatunk Craig felügyelővel is, aki a világ első "matematikai regényében" egy kombinációs zár titkos kódját szeretné megfejteni. Eközben pedig (az Olvasóval együtt!) Gödel híres eldönthetetlenségi tételével kapcsolatban a tudományos világ előtt is ismeretlen, meglepő matematikai felfedezéseket tesz.

Hamisítatlan 16. századi pikareszk regény azzal az apró csúsztatással, hogy a 21. században íródott Bulgáriában. Megnyugtatásul: a cselekmény nagyrészt Spanyolországban játszódik, és egy kicsit Angliában, meg valamelyest Közép- és Kelet-Európában, de ez csak érzéki csalódás, mivel akkoriban ezt a térséget még nem találták ki. A történetet a portugál Guimaraes meséli el, aki vagy zseni, vagy egyszerűen csak flúgos; főhőse a spanyol botanikus Monardes doktor, akiről az utolsó oldalig sem derül ki, hogy a humanista racionalitás géniusza vagy egy velejéig romlott sarlatán. Hőseink sokat utaznak, számos kalandba keverednek, találkoznak Lope de Vegával, Jámbor Fülöppel, Ben Jonsonnal és magával a műfajt megteremtő Cervantesszel is. Eközben rengeteget okoskodnak természetről, orvoslásról, politikáról, nőkről és üzletről, míg a világon mindennel szemben szkeptikusak, egyvalami kivételével: váltig hisznek a dohány gyógyító, sőt megváltó erejében. Ez a véges-végig ironikus, néha kissé cinikus regény egy régmúlt korba röpít, de a legváratlanabb helyeken felbukkanó 19. és 20. századi figurák, gyógyászati technikák és eszmék folytonosan gondoskodnak arról, hogy kizökkenjünk a történelmi révedezésből, és minden szituációból a saját korunk derengjen fel.

Van Egy nő. Dora Kaprálová olvasta. Tán megszerette. Aztán viszonyuk lett. 66 napos. Ezeken a napokon ez a nő felírta a lapra: Van egy férfi (vagy nyelv, vagy valami más). Közük lett egymáshoz. Így egyszerre minden más lett. Az irodalom sorsa már csak ilyen, variációk végtelen stafétája. Az egyik férfi adja a másiknak a stafétát, és aztán mind bekerülnek a kötetbe. Vagy talán csak egy férfi, ez a több alakban létező és megfoghatatlan...Semmi analízis, pszicho- vagy szociodráma. Életképek. Nagyot mondunk: maga a szerelem. A viszony. A köz. Dora Kaprálová 1975-ben született Brünnben. Dramaturg és forgatókönyvíró szakon végzett. Irodalomkritikus, publicista, dráma- és prózaíró, dokumentumfilm készítő. Néhány évig rendszeresen írt glosszákat és recenziókat a Mladá Fronta számára. Számos rádiós dokumentumműsor szerzője. 2007 óta Berlinben él családjával.

A szeretett apa halott, lánya pedig a gyászolók között sürgölődik, teát kínál a siratóknak, s közben a lelkében kavargó érzések valódi természetén elmélkedik, melyek ugyan elmondhatatlanok, de nem kifejezhetetlenek, és bár ép ésszel felfogni nem lehet őket, nagyon is átérezhetők. Ehhez azonban először meg kell találnia a megfelelő nyelvezetet. Ez lehet akár egy egyszerű, lineáris elbeszélésforma, de akár a szürreális szabadversek határait súroló tudatfolyam is. Vagy egyszerre mindkettő. A török írónő műve a gyász feldolgozhatatlan mélységeibe kalauzolja olvasóit. A hét és fél, egymással hol lazábban, hol szorosabban összefüggő (jobb szó híján) novellában a gyász és a veszteség míves irodalmi szöveggé alakulását figyelhetjük meg. A Hah! egy fájdalmas, a lélek mélyéből felszakadó, szűnni nem akaró, de végül melankóliává szelídülő hatalmas sóhaj, mely miközben megpróbálja a veszteség felett érzett kínt szavakba önteni, eleddig járatlan irodalmi területeket tár fel.

Kurt Flasch (1930) filozófiatörténész, aki eminens értelemben megtestesíti a "német középkorkutató" prototípusát. E tény, mintha szöges ellentétben állna a mű címe által sugallt tartalommal: első pillantásra liberális vagy baloldali intellektuális álláspontot várnánk a műtől, Bertrand Russell azonos című 1957-es esszéjéhez hasonlóan. Flasch ezen időskori művének kimagasló jelentősége azonban épp abban áll, hogy egy olyan gondolkodó fejti ki kereszténységkritikáját, aki Szent Ágostonról, Eckhart mesterről, Nicolaus Cusanusról és a filozófia más nagy alakjairól nyújtott mértékadó értelmezéseket. Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és filozófiai önreflexiók útján valósult meg.

Mózes Froben a 18. század ünnepelt sztárja. Az opera színpadán elbűvöl mindenkit, hangjáért ezrek lelkesednek. A siker azonban mindig áldozattal jár. Történetét a fiához írt leveléből ismerjük meg. Mesél anyjáról, a kirekesztve élő süketnéma nőről, akinek egyetlen feladata a harangozás, s akinek a templom papjától születik gyermeke. Mesél az apjáról, aki papként retteg az igazság napvilágra kerülésétől, ezért fiát egy hegyi patakba veti. Mesél a két szerzetesről, akik megmentik, s az apátságba viszik. Itt a kórus remek énekese válik belőle, és kivételes énekhangjának megőrzése érdekében titokban kasztrálják. Aztán mesél még Bécsről, a sikeres bemutatkozásról, mely megnyitja számára az utat Európa nagy operaházai felé. Mindenekelőtt azonban a múlt titkairól mesél, megválaszolva egy kérdést, mely egész életében árnyékként követte őt: Hogyan lehetett fia Mózes Frobennek, a világhírű kasztrált énekesnek?

Szerepek, melyeket minden nő próbál összehangolni: "anya", "feleség" és "dolgozó nő". Nincs ezzel másképp az Amszterdamban élő Mascha sem, akinek négy napját követhetjük nyomon, miközben megismerhetjük az állandóan felmerülő bizonytalanságokat. Mascha próbál helyt állni az élet minden területén, de komoly kétségei vannak, melyek jórészt abból is fakadnak, hogy az édesanyja nyomtalanul eltűnt az életéből. Vajon neki sikerülhet-e egyáltalán jó anyának és szerető feleségnek lenni, miközben még ígéretes karrierjét is építené. De tényleg megéri erőlködni?! Hiszen talán a férje sem hűséges hozzá... Vagy mégis? Ezekkel a kételyekkel nehezebb ellenállni a kísértésnek, amikor a Facebookon megismerkedik a nála 10 évvel fiatalabb, New Yorkban élő Rafiqkal, akivel virtuális intim kapcsolatba kerül, és aki felidézi az eltűnt gondtalan fiatalságot. A távolság és a virtuális jelenlét izgalmassá teszi számára a kapcsolatot, tovább bonyolítva életét.

Jelen kötet a kora újkori Erdély intellektuális világába invitálja az olvasót Enyedi György 1590-es években keletkezett műveit elemezve. Az Erdélyi Unitárius Egyház püspöki tisztét betöltő Enyedi írásai arról tanúskodnak, hogy szerzőjük milyen innovatív módon kezelte a felekezeti beágyazottsággal kapcsolatos elméleti problémákat. A radikális protestantizmus szellemében fogant életmű három tudományterületet érint: a Szentírás briliáns egzegetikai vizsgálata a filozófia és a klasszika-filológia segédtanaira támaszkodik. Héliodórosz és Plutarkhosz, Aiszkhülosz és Szophoklész bizánci kommentárirodalma, a filozófus Zabarella és Cesalpino vagy a humanista Szentírás-értelmezés jelölik ki azokat a szellemi vonatkoztatási pontokat, amelyek mentén Enyedi számára az egységes kulturális öndefiníció lehetségessé vált. Enyedi "meghaladta korát", egzegetikai eredményeit száz évvel halála után kezdték értékelni a felvilágosult bibliai hermeneutika vezető németalföldi alakjai. Az erdélyi felekezeti problémákat felhelyezte Európa szellemi irányzatainak térképére, Kolozsvár és Pádua egy világ részét képezték. Simon József a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének docense, fő kutatási területei a skolasztikus, a reneszánsz és a kora modern filozófiatörténet, valamint a régi magyar filozófia története.

A Csók és matekban a matematika nagy felfedezéseinek története egy kalandos sorsú fiatalember – a szerző – élettörténetével fonódik egybe. Edward Frenkel a matematika megismertetésének elkötelezett híve. Az a véleménye, hogy matematikai tudás hiányában egyre kevésbé érthetjük a világot, és ez a tény eleve korlátozza a szabadságunkat. A közelmúlt gazdasági-pénzügyi válságainak okait is arra vezeti vissza, hogy a közgazdászok alkalmazták ugyan, de nem értették a matematikai módszereket. Mindezen problémák a matematikaoktatásban gyökereznek, mivel annak módszertana oly felszínes és sekélyes, mintha csak Picasso művei helyett festett kerítéseket nézegetnénk. A könyv címét az az óhaj ihlette, hogy betemesse azt a szakadékot, mely az emberek matematikához, illetve szerelemhez fűződő viszonya között tátong. Frenkel tehetsége ugyan már középiskolás korában is ismert volt, a 80-as évek antiszemita Szovjetuniójának elitegyetemére mégsem jutott be. Így a gorbacsovi fordulatot követően szinte elsőként emigrált az Egyesült Államokba, ahol gyakorlatilag azonnal katedrát kapott a Harvardon. Matematikusként az ún. Langlands-programon dolgozva tett szert nemzetközi elismerésre. A Csók és matek 2015-ben megkapta az Amerikai Matematikai Társulat Euler-könyvdíját.

A pszichoanalízis Szlovákiában nem létezett olvasható a könyv elején, s Adam Bžoch munkája éppen erre a hiányra épül, hiszen e nem létező tárgy szétszórtan, töredékesen, nyomokban mégiscsak fellelhető kulturális lenyomatait kutatja fel. Bár a pszichoanalízis önálló irányzatként valóban nem létezett, ennek ellenére számos területen felbukkant, többek közt inspirálta az avantgardistákat, de az ateista provokáció vagy a burzsoá áltudomány elrettentő példájaként is jelen volt. A szerző gazdag történeti anyagon keresztül mutatja be, miért nem sikerült hosszú időn át befogadni Freud tanait, feltárja a klasszikus pszichoanalízissel szembeni ellenállás hátterét, a nemzeti és társadalmi fejlődés Közép-Európában másutt is jól ismert deformáltságát és zavarait, amely mögött végső soron a szlovák kultúra modernellenessége húzódott meg.

Mi történik, ha egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó egy mozdíthatatlan oszlopnak ütközik? Ez a kérdés is gyerekkoromból való. Feltartóztathatatlan ágyúgolyón olyan ágyúgolyót értünk, ami mindent feldönt, ami az útjába kerül, mozdíthatatlan oszlopon pedig olyan oszlopot, amit semmi nem tud feldönteni. Szóval mi történik, ha egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó egy mozdíthatatlan oszlopnak ütközik? A legeredetibb, legtartalmasabb és legmulatságosabb feladatgyűjtemény, amit valaha is írtak. (Martin Gardner - Scientific American)

Vajon több barátunk lesz a web világában? Milyen lépésekkel reagálhatunk nem tudatosan az érzelmileg fontos eseményekre? Egységes vagy sokarcú-e az emberi gondolkodás? Vajon az állatoktól elválasztó biológiai rendszer az emberi nyelv? Befolyásolja az európai regényirodalom az ember önképét? Pléh Csaba tanulmánygyűjteménye átfogó, mégis köznapjainkat érintő kérdésekből indul ki. A könyv összefoglaló eszménye az a hit, hogy észjárásunkat mindent átfogó keretek irányítják, melyek a sok millió éves evolúció és a néhány tízezer éves kultúra termékei. A kötet egyik vezető témája kultúra, pedagógia és pszichológia viszonya. A szerző e tekintetben az oksági és a tisztán értelmező felfogások ötvözetét képviseli, ahol ismeretszerzésre egyaránt jogosult a természetelvű és a bölcsész attitűd. A szépirodalom ugyanúgy fontos forrása az emberismeretnek, ahogyan a laboratóriumi kutatás. Életünk és cselekedeteink naiv pszichológiája alapján mindenkit hozzánk hasonló vélekedések és vágyak irányítanak - úgy járkálunk a világban, akár a kis manók, akiknek emeletes buborékok nőnek ki a fejéből. A modern szaktudomány és a nevelési tevékenység ezt a "népi pszichológiát" rendszerezi tovább. Pléh Csaba (1945) Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europeae (London) tagja, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára, iskolateremtő agykutató. Tucatnyi könyv szerzője a kognitív tudomány, a pszicholingvisztika és a pszichológiatörténet témakörében. A Typotex Kiadónál eddig megjelent kötetei: A megismeréskutatás egy új útja; A pszichológia örök témái; A megismeréstudomány alapjai.

Az energiáról gondolkodni - szerteágazó hatása miatt - globális rálátást indokolna, nem csupán a természettudományok és a technológia szempontjából, hanem geopolitikailag is, továbbá az emberi tudás és viselkedés, valamint a világ sok más problémájának ismeretét. A témakör megkívánná, hogy a közvélemény, főként pedig a döntéshozók megismerjék és megértsék az energia fontosabb összefüggéseit - írja bevezetőjében a szerző. Szergényi István, a kiváló energetikai szakember szíve utolsó dobbanásáig a magyar energiapolitika szüntelen jobbítását kívánta szolgálni. Eközben tudományos érdeklődése és irodalmi tevékenysége egyre inkább kiterjedt a rendszerezés, a mind bonyolultabb világenergetika megértése, valamint a szintézis keresésének irányába. Ebben a témakörben alkotott maradandót, a könyv olvasója e munka eredményeit ismerheti meg. Dr. Szergényi István (1933-2014) a kémiai tudományok kandidátusa PhD fokozatot szerzett vegyészmérnök, valamint a BME tiszteletbeli tanára volt. A '90-es évek első felében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Energiastratégiai Főosztályát vezette. Több mint száz szakmai publikációt jegyzett. MTA-bizottságok tagjaként és az ENSZ EGB Energia Bizottságának elnökeként is dolgozott.

A farkasháton vágtázó, kígyónyelven az ég felé sziszegő, rettenthetetlen észt harcosok mitikus korának leáldozott. Mindenki a faluba települ, hogy az új kor kihívásainak megfelelően szántani, vetni kezdjen, kenyeret egyen, templomba járjon és németül tanuljon. Főhősünk, Leemet és családja azonban az erdőben marad, hogy utolsó "igazi észtként" megvédelmezzék az ősi hagyományokat és a természet varázserejét. A végnapok azonban egyáltalán nem telnek sivárul. A meglepő fordulatokkal és furcsa szokásokkal tarkított ősi világban nem a farkastenyésztő após és a méregfoggal megáldott nagypapa a legnagyobb szám: viperákkal lehet felebaráti közelségbe kerülni, és még a medvékkel folytatott szerelmi viszony sem kizárt, bár kissé körülményesebbé teszi a magánéletet. Valahol a föld mélyén pedig ott szunnyad titkos barlangjában a legendás fegyver, az Észak Sárkánya. A történelmi hűségre véletlenül sem törekvő, fanyar humorral átszőtt fantasy nem szűkölködik meglepő fordulatokban, sőt a minden korra érvényes, vitriolos társadalomkritikákban sem.