Typotex Kiadó strana 15 z 16

Szimbolikus cselekvések a rítusok, amelyek egymáshoz vezetnek minket, és kötődést teremtenek: a közösség e szimbolikus közege azonban ma szemünk láttára tűnik el - állítja Byung-Chul Han. Az ismétlésen alapuló rítusok eltűnése a termelésre optimalizált modern ipari társadalmakban erodálja a közösségeket, és ez otthontalansághoz, a tartás és stabilitás elvesztéséhez vezet. A rítusok eltűnése azonban csak tünet, amely mögött korszakunk patológiái húzódnak meg. Han ennek a folyamatnak az illusztrálására Nádas Péter A helyszín óvatos meghatározása című esszéjét idézi, amelyben az öreg vadkörtefa a még helyhez kötött kultúra jelképe. Habár korunk nyilvánosságkultusza vakká tesz a szimbólumok erejére, Han szerint mégis elgondolható egy rituális fordulat, amelyben ismét a formák elsőbbsége érvényesül. A rituális társadalom a szabályok társadalma: egy japán teaceremóniában a mozdulatok teljes önfeledtséget hoznak létre. A materializmus mennyiségi és additív világát, az információáradatot az intenzitás minőségi világával szembesíti.

Szent-Györgyi Albert nevének hallatán mindenkinek a C-vitamin és a szegedi paprika jut az eszébe. A világhírű tudós közéleti tevékenységének bemutatásával a történelmi valóságnak egy olyan szeletét ismerheti meg az olvasó, amelyről eddig sehol nem olvashatott. A kozmopolita tudós szemszögéből láttatjuk a Horthy-korszak felsőoktatásának visszásságait, gazdasági elmaradottságát, ideológiai téveszméit, az 1945 utáni új társadalmi rendszer megteremtésének elmulasztott lehetőségét és a kommunista diktatúra megsemmisítő apparátusát. A könyv fejezeteiből egy tárgyilagosan gondolkodó, mély humánummal rendelkező ember példaértékű életútja bontakozik ki egy politikai eszmék uralta világban: olyan személyiség képe, akit emberi tévedéseivel együtt is mindig és mindenhol a jövőért érzett tudósi felelősségérzet motivált.

Az elmúlt harminc évben jelentős előrelépés történt az agy rugalmasságának és a tanulás alapjainak megértésében. Agyunk születésünktől fogva olyan tehetséggel rendelkezik, amelyet még a legjobb mesterségesintelligencia-szoftver sem képes utánozni: ez a tanulás hatékonysága. A csecsemők gyorsabban és mélyebben tanulnak, mint a mai legerősebb gépek. Ez a figyelemre méltó képesség pedig tovább fokozható az iskoláztatással. Az oktatás megsokszorozza agyunk amúgy is jelentős képességeit - de lehet-e javítani rajta? Stanislas Dehaene francia agykutató, kognitív pszichológus segít megértenünk azokat a szabályokat, amelyek alapján agyunk memorizál és megért, vagy éppen ellenkezőleg, felejt és téveszt. Multidiszciplináris nézőpontból - felhasználva a kognitív tudományokból és a neurobiológiából, valamint a mesterséges intelligencia és az oktatás kutatásából eredő adatokat - mutatja be gyerekek és felnőttek tanulási folyamatait. E könyv segítségével beható ismereteket szerezhetünk (intuitív) tanulási folyamatainkról, hogy agyunk lehetőségeit és saját kognitív működésünket alaposabban megismerjük és kihasználjuk.

Egyre többen látják úgy, hogy a 21. századra félresiklottak a dolgok. Világszerte elképesztő méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás, miközben tömegeket sújt az éhezés. A gazdasági és technológiai fejlődés eredményeképpen kialakult az eldobható termékek köré épülő társadalom, mindez pedig összefügg az egyenlőtlenséggel, a klímaválsággal és a természeti katasztrófákkal is - csupa globális probléma, javításra váró jelenség az élet minden területén. A tönkrement eszközök, emberi kapcsolatok vagy akár egész rendszerek elhajítása helyett érdemes lenne megfontolni a rendbe hozás lehetőségét - tanácsolja a szerzőpáros. Ha a dolgok megjavítására az erőforrás-gazdálkodás általános stratégiájaként tekintünk, számos égető kérdésre választ kapunk. Milyen jogi eszközökkel küzdhetünk a tervezett elavulás ellen? Hogyan hozzuk rendbe a tönkrement közösségeket? Vajon egy körforgásos új üzleti modell visszafogja a hulladék mennyiségét? Maga az anyag- és energiapocsékoló "fejlett világ" is eldobható? A kötet a kreativitásról, személyiségünk fejlesztéséről és a környezetvédelemről is szól: megannyi pozitív lehetőséget kínál, hogy tudatosabban és elégedettebben éljünk.

Frederico Pedreira hamisítatlanul portugál regénye, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, a melankolikus nosztalgia nyelvén szól hozzánk: egyszerre fájdalmas óda az elmúló kilencvenes évekhez, az odaveszett gyerekkorhoz és egy mégoly kaotikus, diszfunkcionális nagycsaládhoz. Azonban több is ennél: az emlékezés és az emlékezetvesztés, otthonosság és idegenség könyve, s nem utolsósorban egy szorongó értelmiségi nevelődésregénye Európa perifériájáról, egyszersmind főhajtás a modernista nagyok, Pessoa és Joyce előtt. Hosszan kanyargó mondatai a Benfica-Milan BEK-döntő füstbe borított nézőterétől a New York-i sugárutakig és az essexi erdőkig csatangolnak - de hogy merre vezet e labirintus, úton lenni valóban boldogság-e, s egyáltalán, lehetséges-e a megérkezés a szorongva vágyott felnőttkorba, azt már az olvasó hivatott eldönteni.éstörténetét és recepcióját felvázoló utószó kínál segítséget.

Afonso Cruz portugál író és képzőművész harmadik magyarul megjelenő regényében a valóságot gyúrja egybe szárnyaló fantáziával. A metaforákkal átszőtt elbeszélés főhőséhez a szerző nagyszüleinek élete nyújtott inspirációt, akik valóban rejtegettek egy, a nácizmus elől menekülő szlovák zsidó festőt a mosogatójuk alatt. A szerző Jozef Sors életpályájához kapcsolódóan egy fejlődésregényt írt, hittel és érzékenységgel alkalmazva az irodalom átlényegítő erejét, és a konfliktusokkal és üldözésekkel teli 20. század háttere előtt tette lehetővé, hogy a kollektív és az egyéni viszonyokat más szempontokból is megismerhessük.

A presente antologia pretende ser em certa medida um tributo da literatura portuguesa a uma cidade que, com maior ou menor intensidade, marcou um largo conjunto de autores, em algum momento dos respectivos percursos. É por conseguinte importante que seja publicada em edicao bilingue, para que dela possam desfrutar leitores dos dois idiomas. Deste modo, torna-se igualmente uma reuniao de alguns dos principais tradutores que ao longo dos anos tem divulgado a literatura de língua portuguesa junto dos leitores húngaros, pelo que nos merecem todo o agradecimento e admiracao. Jelen antológia bizonyos szempontból a portugál irodalom főhajtása egy olyan város előtt, amely többé vagy kevésbé megannyi költőt és írót megérintett munkássága során. Éppen ezért tartottam szükségesnek a kétnyelvű kiadást, hogy mind az egyik, mind a másik nyelven olvasók a kezükbe vehessék. Így mód nyílt arra, hogy azok a jelentős fordítók is megjelenjenek benne, akik az elmúlt évek során megismertették a portugál irodalmat a magyar olvasókkal, amiért köszönettel tartozom és csodálattal adózom nekik. Joao Miguel Henriques

Hosszú nyári vakáció vár a tízéves a fiúra, aki élete első nagy kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez. A hetvenes években járunk, abban az időben, amikor "Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre". A "forró" délen, ahol - ellentétben Izlanddal - magas fák nőnek, és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és új tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és mulandóságának a megsejtése. A felismerést, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli barátaink, a kedvenc regényhőseink sem maradnak mindig velünk, a Beatles zenéje festi alá. A belátást a kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszony, a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A "felnőttek halott gyerekek", állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába.

Miért vágynak több édességre a fiúmagzattal várandós kismamák, és miért van több sóra szükségünk időskorunkban? Miért van a modern életformánkból fakadó alváshiány különösen rossz hatással a serdülőkre? Miért lehet a búskomorság gyulladásos bélbetegség tünete? Miért olyan magas az Okinaván élők várható életkora? Miért kell a dohányzó nőknek korai klimaxra számítaniuk? Az elmúlt évtizedekben rengeteg új ismeretre tettünk szert a szervezetünk élettani folyamatait szabályozó hormonokról, illetve arról, hogy ezek működési zavarai hogyan hatnak testi és mentális jóllétünkre, sőt olykor viselkedésünkre és személyiségünkre is. A szélesebb nyilvánosságban azonban továbbra is sok féligazság és téveszme kering, miközben számos meglepő és lényeges felismerés mindmáig nem épült be a köztudatba. Max Nieuwdorp a téma élenjáró kutatójaként számos tudományos felfedezést és esetleírást felvonultatva, színes és érthető stílusban kalauzolja el az olvasót hormonrendszerünk láthatatlan mechanizmusai között.

Kari Hotakainen regényének főhőse, Maria elhatározza, hogy új életet kezd, előtte azonban bosszút áll a világon a sérelmeiért - mindenekelőtt gyermekkori nevelőszülein, akik soha nem fogadták el érzelmileg, ám annál több felső középosztálybeli normát és elvárást állítottak fel vele szemben, és velük együtt az egész önimádó, szemforgató társadalmon. Túszul ejti még a Tengerészt, az Ínyencet és a Színészt, akik számára ennek a hamis világnak a legjellegzetesebb és legálszentebb képviselői, és egy elhagyott autószerelő-műhelybe hurcolja őket, ahol némi lelki és fizikai kényszerítéssel élethazugságaik beismerését követeli tőlük. A helyszínt azonban időközben körbezárja a rendőrség. A Tanítvány a népszerű finn író lebilincselő, groteszk fordulatokban gazdag pszichothrillere, egyben szellemesen tárgyilagos, lakonikusan szókimondó, könyörületet nem ismerő szatíra az érzelmi és szociális egyenlőtlenségekről, az általános képmutatásról és a kirekesztettek válasz nélkül hagyott kérdéseiről.

Meghal Szimon, az örmény hegyi városka öreg kőművese, a köztiszteletben álló, de hírhedten csapodár férfi. Négy egykori szeretője is megjelenik a halottbúcsúztatón, és némi feszengés után felelevenítik Szimonhoz kötődő emlékeiket. Hamar kiderül azonban, hogy az egyszerre valóságos és mesebeli örmény hegyi falu nőalakjainak életében a férfi csupán epizódszereplő, aki életük egy-egy nehéz pillanatában bukkant fel - a visszaemlékezésekből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több minden köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. Narine Abgarjan egymásba indázó, tragikomikus humorral és mágikus motívumokkal átszőtt történetei a szerelem és a gyengédség gazdag bestiáriumaként az élet bonyolultságáról, kegyetlenségéről és szépségéről mesélnek, kifogyhatatlan képzelőerővel és mély emberi melegséggel.

Tizedik, javított kiadás Péter Rózsa a 20. századi magyar matematika egyik nagy alakja. Azok közé a kivételes egyéniségek közé tartozott, akik egyformán kiemelkedőt alkottak kutatóként, pedagógusként és könyvíróként. Ezt a könyvét, amelynek alapja a Benedek Marcell-lel folytatott levelezése volt, elsősorban a nem matematikai érdeklődésű embereknek szánta. Ezért úgy kellett írnia szeretett tárgyáról, hogy a komolyabb előképzettséggel nem rendelkező olvasók is követni tudják, s kedvüket leljék benne. Kísérletének sikerét az is bizonyítja, hogy a kötet a számtalan magyar kiadáson túl tizenkét idegen nyelven jelent meg, s generációkkal szerettette meg a matematikát.

"Ha három macska három perc alatt három egeret tud megfogni, hány macska fog meg száz perc alatt száz egeret?" (A válasz: a kérdés nem egyértelmű.) Martin Gardner a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású tudomány-népszerűsítője, a szórakoztató matematika műfajának egyik megteremtője. A Scientific American című folyóiratban évtizedeken át futott legendás rovata, a "Matematikai játékok", amelynek matematikusok, fizikusok és mérnökök generációi voltak lelkes olvasói. Igazi polihisztor volt, akit a mikromágia és Lewis Carroll műveinek elismert szaktekintélyeként, valamint a szkeptikus és áltudomány-ellenes mozgalom egyik alapító atyjaként is számon tartanak. Induló Gardner-sorozatunk első darabja a szerző matematikai fejtörőinek egyik klasszikus válogatása. Az itt összegyűjtött feladványok közös jellemzője, hogy megoldásuk nem feltételez magasabb szintű matematikai jártasságot, csupán logikus gondolkodást, találékonyságot és a szokatlan nézőpontokra, a rejtett tényezők felismerésére való nyitottságot kíván. Kötetünk mulattató és tanulságos olvasmány, amely rámutat az élet legkülönbözőbb területein jelen lévő matematikai kihívásokra, és a szellemes feladatok megoldásait lényegre törő, kristálytiszta magyarázatokkal világítja meg. Nemcsak a matematikát kedvelő fiatalok, de a szórakoztató matematika iránt érdeklődő minden korosztály számára bízvást ajánlható.

Erdős Pál feladatai különlegesek, szokatlanok, jó rajtuk gondolkodni, és a megoldásaik lenyűgözők. Akadnak köztük olyanok, amelyekre a bizonyítást évekig keresték, noha meglepően rövid és világos az indoklásuk. Némelyiknek a megoldása pedig szinte reménytelen a hétköznapi halandóknak, ahhoz szerencsés csillagállás és Erdőshöz hasonló varázslók kellenek. A feladatokkal barátkozva megtapasztaljuk a matematika szépségét is, olvashatunk a feladatok múltjáról, hátteréről, és egy kicsit Erdőst is megismerjük. Ernst G. Straus, Einstein munkatársa egyszer így fogalmazott: Erdős a problémamegoldók fejedelme és a problémafelvetők abszolút egyeduralkodója. A válogatást versenyekre járó középiskolásoknak és a matematika iránt érdeklődő felnőtteknek ajánljuk.

Gyerekek, ismeritek a két jó barátot, a pirospozsgás, zöld kalapos Pipacskát és a kockákból teremtett Kockapacit? Ha hallottatok már róluk egy másik könyvből, akkor sem ismeritek léggömbökből alkotott barátjukat, Lufi pacit. Képzeljétek, Lufi paci színes léggömbjei széthullanak, de két barátja a léggömbök keresésére indul. Sok-sok kaland után Pipacska és Kockapaci megtalálja Lufi paci léggömbjeit. Miközben ezt az izgalmas mesét hallgatjátok, még sok olyan dolgot is megtanulhattok, aminek hasznát veszitek majd, amikor iskolások lesztek. Jól figyeljetek, mert mesehallgatás közben számtalan játékot is megismertek, és ha a könyvet lapozgatjátok, sokgyönyörű, színes rajzot, Gaál Éva mulatságos képeit találjátok benne Pipacskáról, Kockapaciról, Lufi paciról és kalandjaikról.