Vince kiadó strana 5 z 7

"Egy jó szobor közvetlenül a valóság és az élet részévé válik itt és most, mindazok számára, akik elég fogékonyak és nyitottak, hogy ezt megérezzék és elfogadják." (Henry Moore) A(z) Henry Moore Könyv szerzője Jeremy Lewison.

Az olasz tészták nem véletlenül oly népszerű világába kalauzoljuk el az olvasót.A makaróni vagy a spagetti mellett a töltött tortellíni vagy az óriás kagylótészta egyszerűbb és különlegesebb változatait ajánljuk, de magtanítjuk a friss házi pasta készítésének fortélyaira is.Érdemes kipróbálni a főtt tésztákat felejthetetlenné tevő remek paradicsomos és tejszines mártásokat, az elmaradhatatlan ízesítővel, a reszelt parmezán sajttal.

Az öt nagy világvallás: a hinduizmus, a buddhizmus, Kína vallásai, a judaizmus és a kereszténység szemléletes bemutatása és elemzése kapott helyet a kiadványban. A fejezetek leírják és magyarázzák az egyes vallások világképét, tanítását, a történelembeli alakulását a jelentős istenek, tanítók, a szent iratok ismertetésével, kitérőt téve - többek között - az egyes rendszereken belüli felfogás-különbségekre is. A szöveghez kapcsolódó magyarázó illusztrációk, valamint név- és fogalommutató egészíti ki a fő fejezeteket. A nélkülözhetetlen vallástörténeti fogalmak világos használata és magyarázatai, az alapos szakmai-szerkesztési munka, oktatási segédanyagként történő felhasználásra is alkalmassá teszi a könyvet.

A pop art az 1950-es évek közepén alakult ki Angliában, de stílusirányzatként az Egyesült Államokban teljesedett ki az 1960-as években. A fenséges helyett a köznapi emelte látókörébe, számára a tucatáru éppen olyan fontos, mint az egyedi, s nem tesz különbséget magas- és tömegkultúra között. Témáit leginkább a fogyasztói társadalmat ötletes eszközökkel ünneplő média és reklám világából meríti. A pop művek, amióta csak megjelentek a kiállítótermekben, az érdeklődés homlokterében állnak, fogadtatásuk napjainkban lelkesebb, mint valaha.

"A másik, név szerint, Giotto, olyan kiváló elme volt, hogy mindazon dolgok közözz, amelyeket az anyatermészet létrehozott égboltunk alatt, egyetlen egy sem akadt, amelyet ne tudott volna ecsetjével és íróvesszőjével híven visszaadni." (Giovanni Boccaccio)

A barokk - melynek kora az abszolutizmus és a felvilágosodás közé esik - az utolsó olyan stílusirányzat, amely átfogja Európa egészét. Jó ideig a reneszánsz különc hajtásának tekintették. A tartalom és a forma összetettsége, sodró lendülete éles ellentétben áll a klasszicizmus fegyelmezett önmérsékletével. Világi örömök és érzékiség, vallásos áhítat és szigorú aszkézis, formai sokszínűség és merev szabályok betartása egyaránt jellemző a barokk mesterek alkotásaira. Ezzel egy időben, az illuzionizmus jelentkezésével színpadiasság és díszletszerűség hódította meg a művészet világát. A pompakedvelés, a látványosság, az udvari ceremóniák színes kavargása nem egyszerűen a barokk túláradás kifejeződése, de művészi eszköz is a tömegjelenetek színre vitelére. Rómában Caravaggio munkássága jelentett határozott áttörést a chiaroscuro drámai alkalmazásával, míg Bolognában a Carracci-fivérek honosították meg a barokk festészet eszközeit. A francia művészetet Poussin heroikus tájképei, La Tour "éjszakai képei" és Claude Lorrain lírai fénykezelése uralták. A spanyol festészet jellegzetességei: Murillo meleg színvilága, Ribera és Zurbarán elmélkedő kegyessége, továbbá Velázquez átütő erejű udvari portréi. A német barokk Adam Elsheimer merengő tájképeivel érte el tetőpontját. Az európai művészet történetének egyetlen más korszaka sem állt ellen ilyen makacsul a tudós meghatározásoknak, jellemző jelenségei leírásának, a korszakhatárok kijelölésének, valamint vallási- szellemi háttere feltárásának. Amióta csak a művészettörténészek érdeklődése egy évszázaddal ezelőtt a barokk felé fordult, kutatásaikat heves viták és éles ellentmondások kísérték. Ilyesmi még a manierizmus esetében fordult elő - e címkét is csak meglehetősen későn biggyesztette a művészettörténet a reneszánsz és barokk közti átmenet meghatározására. A maga idejében senki nem hallott barokkról, legalábbis nem a szó mai értelmében. Sem a megrendelők, sem a festők, sem a művészetteoretikusok - akiknek se szeri, se száma ebben a korban - nem használták e megjelölést a művészi tevékenység és teljesítmény leírására. A rokokóval ellentétben, amely magamagára alkalmazta a gout rococo elnevezést, az itt vizsgálandó stílusáramlatot a kortársak a legjobb esetben is mindössze grand gout-nak, nagyvonalú ízlésnek nevezték, a 17. század abszolutista törekvéseivel, valamint a megrendelők hatalomvágyával és fényűzésével összhangban. Egyedül a bútorkészítők beszéltek "barokk"-ról műhelyeikben a bútorok ívelt hajlatairól szólva, vagy a festők jellemezték műtermeikben a szilárd kontúrok feloldódását ugyanezzel a kifejezéssel. Itália szatirikus irodalmában és vígjátékaiban a barocco 1570 után tűnt fel; a különös vagy szellemes ötleteket hívták így. A 18. század közepének racionalista műítészei kezdték el ezt a szót használni, ők szóltak úgy a barokkról, mint cikornyás, szokatlan, a művészet összes szabályát felforgató stílusirányzatról. A klasszicizmus új hívei pontosan felmérték, milyen meghatározó szerepet játszottak bizonyos mesterek az előző művészeti korszakban. Gianlorenzo Berninit (1598- 1680) például nem kevesebbel vádolták, mint hogy leszállította a képzőművészet általános színvonalát. Ennek a kórnak a gyökereit egészen Michelangelóig vezették vissza. A 18. század végére és a 19. század elejére a "barokk" megjelölés már csupa rosszat jelentett. Gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, hogy idő múltán a heves vitákat az elfogadás váltsa fel, s a barokk egy stílusirányzat összefoglaló elnevezése legyen.

Mi a Szent Grál? Az a kehely, amely felfogta Krisztus vérét? Az a tál, amelyben felmutatták Keresztelő Szent János fejét? Az az edény, amelyből Jézus elköltötte az utolsó vacsorát? Vagy éppen hites felesége, aki gyermeknek adván életet, továbbvitte az égi vérvonalat? Kelta legenda vagy középkori mese-e a Grál-történetek előképe? Ki adta tovább, és miért? Létezett-e a valóságban Arthur király? És a Grál-kehely? A kötet gondolatébresztő módon igyekszik választ adni ezekre a kérdésekre, miközben titokzatos tárgya nyomába ered. Az izgalmas olvasmányt a Grállal kapcsolatos szemgyönyörködtető műalkotások illusztrációi egészítik ki.

A kötet bemutatja a Magyar Nemzeti Galéria műkincseit, a legfontosabb és legszebb műalkotások leírásaival. Emellett ismerteti a Budavári Palota és a múzeum történetét.

A kötés ősi mestersége újabb virágkorát éli. Akár egyszerű ruhadarabot szeretnénk elkészíteni, akár bonyolultabb csipkét a könyv több mint 25 ötlete közül biztosan minden kézimunkázó talál valami figyelemre méltót saját maga vagy otthona számára. A bevezető rész megismertet bennünket a kötés alapjaival, a modellek leírása mellett pedig az egyes lépéseket bemutató fotók, ábrák segítik munkánkat.

Lepje meg vendégeit ízletes finomságokkal, melyek a szemet is gyönyörködtetik. Ázsiai tavaszi tekercsek vagy csirkenyárs, francia hagymatortácska vagy pástétomok, olasz előételek, mint a sárgadinnye pármai sonkával vagy a crostini: legyenek ezek az este fénypontjai a büféasztalon!

Jézus a szeretetet hirdette, a szeretet pedig meghatározott sajátosságokkal bír. A szeretetben nincs rosszindulat és félelem. A szeretet olyan, mint a friss levegő, és a saját útját járja. A szeretet támogatja a gyengét a rossz ellenében, olyan erő, amely önmagában hatalmasabb minden ... Folytatás ›› másnál. A kereszténység szentjei bizonyították ezt. Különböző utakon, különböző időkben, száz és száz éven át alakították a rendkívüli szeretet és odaadás történetét. Vértanúk és remeték, tanítók és híres hősök, látnokok és irgalmas szívű férfiak és nők szőtték gazdag és színes legendákból azt a végtelen szőnyeget, amely a szeretet kifejezésének határtalanságáról tanúskodik. A szentek, valaha élt férfiak és nők, ott laknak a szívünkben. Titokzatos hatalmuk által mindmáig élnek. Ha a segítségüket kérjük, érezzük jóindulatukat, cselekedeteikre emlékezve gazdagítjuk a szellemünket, ha üzenetük örök igazságán elmélkedünk, mindig hatni fog ránk végtelen odaadásuk. A kötet csak néhány szent történetét meséli el, és csak egy töredékét tudja érzékeltetni valódi jelentőségüknek. Az itt bemutatott negyvenöt szent jobb megértéséhez csoportosítottuk őket, és minden csoport elején rövid leírás található főbb jellegzetességeikről. Ezek a bevezetők azt a célt is szolgálják, hogy áttekintést adjanak a kereszténység történetének néhány fejezetéről... A(z) Szentek Könyv szerzője Priya Hemenway.

A fantáziadús olasz konyha éppen úgy vonzza az idelátogatókat, mint a gazdag itáliai kultúra, a művészeti emlékek és a változatos tájak. Az olvasót kulináris körutazásra hívja a kötet. Ez a nagy területű és nagyon hosszúra nyúló ország északról délre egyetlen hatalmas ívet ír le, az utazó az Alpok peremétől a csizma orráig 1200 kilométert tesz meg, miközben számtalan, mindig más jellegű tájegységen megy keresztül. Minden régió őrzi saját kulináris jellegzetességeit. A változatos tájakon belül sokféle mikroklíma gondoskodik a kolbász, sonka- és sajttermékek elismert gazdagságáról, és az olasz borok kimeríthetetlenül színes palettájáról. A könyv egyszerre érdekes olvasmány, útikalauz és remek szakácskönyv. A(z) Olasz kulinária Könyv szerzője Claudia Piras, Ruprecht Stempell.

A gótikus stílus 1140 körül az le-de France-ban alakult ki, onnan terjedt el Európa egész területén. Bár első alkotásai a székesegyházak és a nagy apátságok voltak, a stílus fokozatosan uralkodóvá vált a várak és paloták világi építészetében is. A k ötet a gótika egészét fogja át - földrajzi, kronológiai és műfaji tekintetben egyaránt. Az áttekintést többek között a város fejlődéséről vagy a kor tudományosságáról szóló fejezetek teszik teljessé.

Az itáliai konyha nem nevezhető egységes egésznek, hiszen a hatalmas, csizma alakú ország számtalan különböző tájegységre tagolódik, s mindegyik nagyon sajátos gasztronómiai különlegességekkel szolgál. Aki átlapozza ezt a kötetet, remek toscanai étel ekkel éppúgy találkozhat, mint szicíliai finomságokkal. Megtanulhatjuk elkészíteni - többek között - a híres levest, a minestronét, számtalan tésztafélét meg a híres milánói borjúcsülköt, az osso bucót is.

A kötés ősi mestersége újabb virágkorát éli. Akár egyszerű ruhadarabot szeretnénk elkészíteni, akár bonyolultabb csipkét a könyv több mint 25 ötlete közül biztosan minden kézimunkázó talál valami figyelemre méltót saját maga vagy otthona számára. A bevezető rész megismertet bennünket a kötés alapjaival, a modellek leírása mellett pedig az egyes lépéseket bemutató fotók, ábrák segítik munkánkat.

"A másik, név szerint, Giotto, olyan kiváló elme volt, hogy mindazon dolgok közözz, amelyeket az anyatermészet létrehozott égboltunk alatt, egyetlen egy sem akadt, amelyet ne tudott volna ecsetjével és íróvesszőjével híven visszaadni." (Giovanni Boccaccio)